Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-27 / 174. szám
SZOMBAT, 2002. JÚLIUS 27. • NAPOS OLDAL" 9 Szív Ernő A Szex, a Házasság és a Csúf AMERIKABAN DOLLARMILLIOKKAL MEGTÁMOGATOTT KAMPANY INDULT AVÉGETT, HOGY AZ IFJÚSÁG TARTÓZKODJON A HÁZASSÁG ELŐTTI NEMI KAPCSOLATTÓL. VAJON MILYEN ESÉLYE LENNE EGY HASONLÓ CÉLZATÚ HONI KEZDEMÉNYEZÉSNEK? S HA VALAKI AZT MONDJA, KÉREM, EZ KAPITÁLIS ŐRÜLTSÉG, AKKOR GONDOUUNK ARRA, HOGY AZ ORSZÁG UTÓBBI FÉL ESZTENDŐ ALATT MENNYI KÉPTELENSÉGET, FURCSASÁGOT ÉS FANTASZTIKUMOT PRODUKÁLT. Nevének elhallgatását kérő szakértőnk szerint nálunk roppant problematikusán hatna a „házasodj szűzen!" fölfogás, úgy lehet, kettéválasztaná, megosztaná, szembefordítaná az országot, illetve annak jeles polgárait. Ráadásul, mint szakértőnk rámutatott, a becsületes, az ősi magyar hagyományok figyelembevételével abszolvált petting - szegediesen pötting - gyakorlatilag alig-alig, végeredményében pedig szinte egyáltalán nem különbözik a nemi kapcsolatnak ama formájától, amelyben a felek öszszebarátkoztatják mindazt, amilyük van. Amerikában nyilván azért indult ez a kampány, mert nem szépek a nők, plusz ugye Bush elnök, mint látható, nem egy Clinton. Az amerikai nők kedvesek, sok rágógumijuk, foguk, és szilikonjuk van, de nem szépek. Németországban sem szépek a nők, az angol nők fehérek, puhák, mint a dorozsmai fánk tésztája, a franciák, na jó, Európában talán a franciák, esetleg a spanyolok, olaszok, és kész. Mármint a magyarokon kívül. Nevének elhallgatását kérő szakértőnk kérésünkre szimulálta azt a korántsem lehetetlen társadalmi, politikai helyzetet, ha Magyarországon mozgalom indulna a házasság előtti szex ellen. Szólásra emelkedik az országgyűlésben a magyar miniszterelnök, aki történetesen hölgy, mert miért is ne lehetne az, Viktória vagy Erzsébet, fölállna, s a szoknyája meghúzkodása után azt mondaná, tisztelt képviselő társak, igen kívánatos lenne, ha a magyar ifjúság a boldogító házastársi igenig visszafogná a szexualitás megvadult lovait, báránykáit, vaddisznóit. Csönd, hatásszünet. Mert így erkölcsös, folytatná, így egészséges, s e törekvés érdekében el is indítanánk egy programot. Ez lenne a Margitka-terv - tudjuk, szex- és pénzéhes tatárok, Béla király kislánya, Nyulak szigete, iszonyatos szívás a kolostori konyha leszbikus kondérjai között, stb., stb. -, és lenne pénz, külön alap, lámpahordozó és fölvilágosító körök százai. Szakértőnk szerint az ellenzék a fölszólalás végére már ki is derítené, hogy a magyar miniszterelnök - Viktória vagy Erzsébet, közeli munkatársainak Viki vagy Bözsi - országraszóló képmutató, hiszen a házassága előtt igenis élt nemi életet, Béla ma napközis tanár Algyőn. Aljas és gonosz rágalom, jelentené ki a miniszterelnök, nincs is Béla nevű napközis tanár Algyőn. Valóban nincs, de két évvel ezelőtt még volt Béla, így a bulvársajtó, hanem akkor most mi az igazság? Hol van Béla? - tenné föl a kérdést megannyi sajtótermék, kereskedelmi tévé és rádió. S aztán: két napja nincs meg Béla! 100 napja nincs meg Béla, stb. Kiderítenék, hogy egy államtitkár asszonynak tizennyolc évesen, bőven a házassága előtt, körete volt. Mindeközben fényes propagandafilmek emelnék a közszolgálati televízió műsorainak színvonalát. Karikás szemű, elhanyagolt, kócos, slampos, legalább öt darab hálófonatú bevásárló szatyrot cipelő nő beszél monoton hangon a kamerába. „Azért jutottam idáig, mert a házasság előtt kipróbáltam a szexet. (Csönd. Sóhaj.) Többször is. Akkor még nem tudtam, milyen őrültséget csinálok. Ma tudnám, de már késő. Ne gyere utánam!" Öreg csöves férfiú ölelgetne a kukák tövében öreg csöves hölgyet. „Mert én még mindig nem házasodtam meg!" Egy harmadik film, este van, Duna-kanyar, derűs fiatalok a vidáman lobogó tábortűz körül. Feláll az egyikük, tizenkét éves, közepesen érett kislány, magabiztosan tekint a kamerába, elmosolyodik. „Mi dalolunk a szex helyett! Dalolj velünk te is!" S máris fölcsendülne az ének, boncidai menyecskék, ugrálnak, mint a kecskék, stb., hej halászok, halászok, mit fogott a hálótok, stb. Fiatal, szép, okos, érett, tiszta tekintetű fiatalok járnák magyar városokat, falvakat és pitypangos mezőket, hófehér trikóban. A trikón különböző föliratok virítanának: „Én még szűz vagyok! És te?" „Házasság előtt Stop, Házasságután Hopp!" Az ellenzék persze nem nyugodna. Egy kormánypárti képviselőről kiderítené, hogy ötvenszázalékos tulajdonosi részesedéssel benne van egy prosperáló magyar gumióvszergyártó vállalkozásban, s hiába háromszínű a magyar gumióvszer, ha azt nemcsak házastársak, hanem, mondjuk, huszonkét éves, még nem házas egyetemisták is vásárolhatják. Mi csak házaspároknak adunk el gumióvszert, védekezne a kormánypárti politikus, és kikérné magának. Meg is kapná. Megkapná azt a számlát, amely igazolja, hogy egy egyetemista jogászbuliba két karton - érdesített és síkosított - gumióvszert szállított a cég. Léggömbversenyt játszottak a fiatal jogászok, ez teljesen nyilvánvaló, mondaná a képviselő, és a képviselőtársai hevesen bólogatnának, így igaz, így igaz. Mindeközben a kormánypárt ifjúsági tagozatának képviselői éjszakánként hangosbemondós kocsikkal járnák a magyar városokat, falvakat. „Fiatalok! Barátaink! Most vigyázzatok! Talán ezekben a pillanatokban nagy a csábítás, de nektek erőt kell mutatnotok! A jövő a ti kezetekben van. Ne válasszátok a könnyebb, a kényelmesebb utat!" Néhány elmara, dott, a múlt mocsarából kikászálódni képtelen lakótelepről bányászcsákánnyal, kohászkalapáécsal hajtanák el őket. Radikális képviselő házasság előtti szexbevallásra tenne javaslatot, ki, mikor, kivel, hogyan, miért, hányszor került szexuális kapcsolatba. Radikális képviselőről fotó jelenne meg a másnapi napilapban, a pártrovat egykori nagyhatalmú vezetőasszonyával létesít éppen kapcsolatot annak négytelefonos íróasztalán. Radikális képviselő még nem volt házas. Igen, akkor még belülről bomlasztott, vágna vissza a radikális képviselő. Ellenzéki képviselő azzal vádolná meg a kormányt, hogy el akarja lehetetleníteni az orgazmus lehetőségét, amelyhez minden ifjú magyarnak elidegeníthetetlen joga van. Kormánypárti frakcióvezető bebizonyítaná, hogy az ellenzék már megint csúsztat, hiszen az orgazmushoz nemcsak a közösülés, hanem más egyéb, szerintük inkább jai vallott módon is hozzájuthat az ember, vagyis a fiatalság. Részletes útmutató található a pártprogramban. Radikális képviselő kifejtené, a magyar orgazmus az igazi orgazmus, bár Trianon óta ezt is lopják. Lopják a magyar orgazmust, ezer éve lopják, mint a cukrot, kiáltja mennydörgő hangon, de ; magyar orgazmus mindig lesz, örökké lesz. Végezetül hozzáteszi, aki magyar embernek vallja : magát, az a házasság előtt is, meg utána is magyarul élvez. A választási kampány a finiséhez érkezik, tüntetések, gyűlések, és aztán a választási eredmények, mennyire volt jó, és kinek volt jó, hogyan volt jó, stb., stb., stb. Nem áll módunkban vitatni névtelenséget kérő szakértőnk fenti vízióját. Viszont azt sem mondhatjuk, hogy csak könnyed játék, csacska bohóság volt ez az egész. Mint tudjuk, az országunk bármire képes. A legfőbb jóra és a legalantasabb megoldásra egyaránt. Akár házasság előtt van. Akár után. Tömeggyilkosság Vásárhelyen NEGYVENÖT VÁSÁRHELYI FÉRFIT S TIZENEGY NEM HELYBÉLIT GYILKOLTAK MEG 1919. JÚLIUS 25-ÉN A NAGY DEZSŐ-VILLA MELLETT VÁSÁRHELY HATÁRÁBAN. A TÖRTÉNTEKÉRT BERÉNYI LÁSZLÓ ÉS NAGY GÉZA FÉNYKÉPÉSZSEGÉD A FELELŐS. Mindmáig egészen biztosan nem tisztázott, mi is lehetett az oka, hogy nyolcvanhárom évvel ezelőtt, 1919. július 25-én délelőtt ötvenhat, 14 és 60 év közötti férfit golyószóróztak le román katonák Vásárhely határában. Az bizonyos, hogy a tanácsköztársaság 1919. április 28-án átmenetileg véget ért Vásárhelyen, ezen a napon ugyanis 60 francia lovas érkezett a városba. Másnap és harmadnap éjjel aztán nagyobb létszámú román csapatok követték őket. Július 20-22-én a magyar vörös hadsereg ellentámadása eredményeként Vásárhelyen ismét visszaállították a proletárhatalmat, majd a várost tartó kevés vöröskatonát a románok, 11 foglyot ejtve véglegesen visszaszorították. A foglyokat a városháza pincéjébe zárták. Még az első román megszállás idején tűnt fel Vásárhelyen Berényi László, román hadnagynak adva ki magát. A második megszállás idején is előkerült, s rangja - a Vásárhelyi Friss Újság 1919. augusztusi írásai szerint - napról napra emelkedett. Hogy kalandor lehetett, anynyi bizonyos, ahogy az is, hogy kapcsolatban állt a román városparancsnoksággal. Kiderül ez abból, hogy városi rendőrkapitányságot rendezett be egy lefoglalt házban. Csatlakozott hozzá a helybéli Nagy Géza fényképészsegéd. A két férfi - állítólag Berényi műkincs- és értékgyűjtő szenvedélyének engedve - erőszakkal összeszedett minden értékes dolgot a városban, amiről csak tudomást szerzett. Módszerük pofon egyszerű volt: elfogták az embereket, akiket Berényi sokszor saját maga vert, majd kínoztatott a román katonákkal. Végül becsukták őket pincébe, s csak váltságdíj fejében eresztették el őket. Szemet vetettek a szociáldemokrata párt helyi vezetőire, sőt Posztós Sándort ki is akarták végeztetni. Ám őt a városi tanács végül kimentette. Néhány nap alatt annyi foglyot ejtettek, hogy átköltöztették őket a városháza pincéjébe. Csakhogy gyorsan kiderült, a 11 fogolyért, s 45 vásárhelyiért senki sem tud fizetni. Július 25-én a román városparancsnok egy szakasz katonát, s két golyószórót adott kíséretül Berényinek, aki foglyaival nekiindult a Kutasi útnak. Nagy Dezső villájánál aztán megálltak, s itt azonnal agyonlőttek három embert. A többieket bezárták a ház pincéjébe. Kisvártatva elővezették őket, megásatták sírjukat, s mindenkit legolyószóróztak. Szenti Tibornak a témában írt tanulmányában olvasható, hogy a foglyok közt lévő Vékony jánost saját kérésére külön terelték. Az ugyanis kijelentette: ő tolvaj, így nincs keresnivalója a becsületes emberek között. A holttesteket a szomszédos tanyákból átvezényelt emberekkel temettették tömegsírba. Vékony Jánost a kukoricásban hantolták el. Az eset nagy felháborodást keltett a városban. A tömeghangulatnak engedve a román városparancsnokság előbb azt mondta, hogy román tisztek felkoncolását torolták meg. Aztán elfogatta Berényit és Nagy Gézát, lefoglalta a rablott kincseket. A két férfit alaposan összeverték, majd a Kossuth téren Berényi hetven, míg Nagy Géza 25 botütést szenvedett el. Este pedig agyonlőtték őket a közeli nyári színkör tövében. A tömeggyilkosság áldozatainak exhumálását csak két héttel később engedélyezték. A hozzátartozók akkor is csak külön engedéllyel vehettek ezen részt. Az áldozatokat a sérülések, s a testek bomlása miatt nagy nehezen azonosították. A mészárlás helyszínén ma is emlékmű áll. KOROM ANDRÁS Az álmok nyomába erednek Van, aki könnyen visszaemlékszik álmaira, van, aki soha - ők úgy vélik, nem is szoktak álmodni. Az elmúlt években végzett vizsgálatok azonban ennek az ellenkezőjét bizonyították be. Mindenki rendszeresen álmodik, csak sokan teljes egészében elfelejtik álmaikat. Az álomképek kutatása az ókorig nyúlik vissza. Számtalan teória napvilágot látott már ezek keletkezéséről éppúgy, mint az emberi életben játszott szerepéről. Bár az elmúlt korokban számtalan „álmoskönyv" született, igazából keveseknek adatott meg, hogy biztonsággal feltárják álmaik mondanivalóját. A nagy titok még megoldásra vár, ám az eddig elért eredményekkel megismerkedhetünk július 28-án, vasárnap este 7 órakor a Telin Televízióban jelentkező Negyedik Dimenzió című magazinban. Vándorszínészek a Vajdaságban Szamár helyett traktor BAR SZAMARAK HELYETT MA MAR TRAKTOR HÚZZA A VAJDASÁGI VÁNDORSZÍNÉSZEK EKHÓS SZEKERÉT A HUSZONÖT ÉVES HAGYOMÁNYT TÖRETLENÜL ŐRZIK. AZ IDEI TURNÉ VÉGÉN TALÁLKOZNAK A TANYASZÍNHÁZ EGYKORI SZÍNÉSZEI, KÖZTÜK SZŐKE ZOLTÁN, A BARÁTOK KÖZT CÍMŰ SOROZAT EGYIK SZEREPLŐJE IS. Negyedszázados jubileumát ünnepelte a vajdasági magyar nyelvű színjátszás egyik szimbóluma, a Tanyaszínház. A július közepén Kishegyesen tartott díszbemutatót megelőzően már négy magyarlakta településen adták elő a János vitéz alapján összeállított daljátékot, s augusztus 13-áig további 24 helyen lépnek fel. A társulat 1978-tól járja a vajdasági kistelepüléseket, kezdetben szamarakat, ma már traktort fogva az ekhós szekér elé. A színészek azzal a céllal kelnek útra, hogy eljuttassák a kultúrát a legeldugodtabb közösségekhez is. Az idén először a legdélebbi magyar anyanyelvű falvakat is útba ejtik. A tizenöt fős csapat főleg színiakadémiai növendékekből áll, mellettük három újvidéki színész is fellép. Nemcsak játszanak a színpadon, hanem a fényés hangtechnikát is maguk kezelik, s a díszlet felállítása és lebontása is az ő feladatuk. Az egykori vándorszínészekhez hasonlóan az előadás után kalapozni indulnak a közönség sorai közé. A társulat fennmaradásához ez persze kevés. A Tanyaszínház működését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, helyi önkormányzatok, valamint vajdasági és magyarországi - köztük szegedi - magáncégek is támogatják. A társulat vezetője, Magyar Attila, újvidéki színművész elmondta, a turné útvonalának összeállításakor figyelembe vették, hogy minél több településre eljussanak. Az új helyszíneket előnyben részesítik, s emiatt számos olyan települést elkerülnek, ahol eddig minden évben megjelentek. Ezért aztán az ott élők neheztelnek rájuk. További problémát jelent, hogy a fellépések után kért pénzt több polgármester sokallja. Magyar Attila erre azt mondja, azért kérnek ennyit, hogy a nézők színvonalasabb előadást láthassanak. Az anyagi támogatásnak köszönhetően például idén először saját színpadot készített magánk a társulat. Mivel az újvidéki színiakadémia hallgatói harmadéves korukig nem játszhatnak kőszínházban, a Tanyaszínház kiváló gyakorlóterepet biztosít számukra. A jubileumi díszbemutatón szép számú közönség gyúlt össze, köztük néhány magyarországi művész és tudós is, akik a Dombos Fest elnevezésű helyi kulturális rendezvénysorozaton vettek részt. A turné utolsó helyszínén, Ómoravicán találkoznak a Tanyaszínház egykori színészei. Többen jelezték, hogy fel is lépnének a műsorban, köztük Szőke Zoltán, a Barátok közt című sorozat Berényi Miklóst alakító szereplője is. BERECZ GÁBOR í' ii> ifw .#« ü ifz J3flP;P§BÉk 'w A Tanyaszínház idén a János vitéz című daljátékot mutatja be.