Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

ZIXEM 2000 Kft. A • Szeged Dorozsmai át 6. ™ | Telttor.: 62S49-6S6 CITROEN Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ÉS A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI HEGEDŐS SZABOLCS A csanyteleki gazdák örökös küzdelmet folytatnak a fóliák alatt Nyár a paradicsomban Sosem volt könnyű az élet Csanytclckcn. Önerőn feletti küzdelem folyik itt a földdel, a földért, egy jobb gazdaclet re­ményében. Minden második házban fénylő fólia fedi a kert nagy részét, s ebben a zárt ker­tészetben virág, karfiol, para­dicsom - és minden egyéb, ami jó áron eladható - követeli a mindennapi munkát. A paradicsomból, a „zöldből" jön elő luhász János gazda, amikor arról kérdeztük, milyen az élet a fóliák alatt. Tősgyökeres csanyi ember, sok mindent megélt, ki­próbált. Háta mögött kudarcok és sikerek. - 1972 óta, vagyis harminc éve foglalkozom fóliás zöldség­termesztéssel. Örökös küzde­lem ez. A vetőmag, az energia, a szállítóeszköz, az idegen mun­kaerő ára folyton nó. Korábban sűrűn jártam a budapesti nagy­banira, mely már nemigen éri meg. Egy forduló, kis teherautó­val legalább tízezer forint, s ak­kor a saját munkám árát még nem is vettem figyelembe. Szá­moltam és úgy döntöttem: in­kább Dorozsmára hordom a pa­radicsomot; illetve házhoz jön­nek érte, akik már ismernek. Egyébként a dorozsmai piac is problémás, mivel külön terme­lői tábor működik ott és idököz­ben kinőtte magát - magyarázza a gazda. Mivel tud úrrá lenni a nehézsé­geken fuhász János, aki családi gazdaságot hozott létre, és meg­próbál az árral szemben úszni? A felelet tömör: a minőséggel. Egy­értelműen állítja, mindez ott kezdődik, hogy minőségi vető­magot vásárol. (A profi gazdálko­dók egyébként valamennyien azt vallják, az olcsóbb, de nem kivá­ló vetőmag a legdrágább.) Olyan öntözőberendezése van, mely nem pazarolja a vizet, vagyis költségkímélő. Aki nem tud jól számolni, nem tud a pénzzel ta­karékosan gazdálkodni, az a leg­jobb esetben nullára futhat ki a Fárasztó munka a fóliás kertészkedés, de a csanyi ember mégsem adja fel egykönnyen, mert nincs más Útja. Fotó: Morzsik János A GAZDALKODAS HAGYOMANYA A csanyteleki gazdabolt tulajdonosa maga is fóliázik. Németh Sándora sok panasz ellenére nem érzékeli a termelési kedv lany­hulását. Mint mondja, a csanyi ember szorgalmas, és mivel a ter­meléshez minden eszköze megvan, dolgozik. Erősen él a gazdál­kodás apáról fiúra szálló hagyománya. Alapkövetelmény, hogy időben és jó áruval jelenjenek meg a piacon. A gazdaboltos szerint az, hogy évről évre kisebb a haszon, még nem igazán fékező erő. mai világban. Ezt bizonyítani is tudja. A kérdés tehát lényegbe vágó: a tisztes haszon miből is származik? Juhász János mintha megke­rülné a gyors feleletet. - Magyar­országon mindig azt mondták, meg kell tanitani a parasztot ter­melni. Ezt mondta Torgyán is. Ezen lehet vitatkozni. Ami igaz: hozzáértés nélkül ez sem megy ­válaszol, majd áttér egy másik témára. A gabonára, hiszen itt vagyunk az aratás kellős közepén és az árak sehol. Miközben oly rossz volt a termés, hogy egy hol­don százezer forint veszteség ér­te, amit a fólia hasznából pótol. Siralmasnak nevezi ezt a helyze­tet, amit a gyümölcstermelők nem éreznek annyira, mert kap­nak valamit - részben vagy egészben - a fagykáruk enyhíté­sére. S mi lesz az aszálykárral? Az idei esztendőben sok ter­mészeti csapás érte a gazdákat, miként Juhász Jánost is. Hallani, hogy sokan tönkremennek, ha az állami nem segít. Mi lesz jövőre? - Folytatom, mert nincs más le­hetőségem a boldoguláshoz. Ter­melési eszközeim, berendezése­im készen vannak és jók. Vető­magra és tápanyagra kell invesz­tálni. Remélem, ezzel megbirkó­zom abból a kis haszonból, ami megmarad a költségek kifizetése után - mondja. S egy kicsit távolabbra tekint­ve: mi lesz a csanyi fóliásokkal, ha belépünk az Európai Unióba? Nagyot nyel Juhász János, mie­lőtt válaszolna. - Már most is ér­tékesítési problémáink vannak. Nem tudom, mi lesz velünk ak­kor. Nem félek, de tartok a csat­lakozástól, mert elkaparják elő­lünk a piacot. Nem vagyok ebben egyedül - válaszolja aggódva a csanyi gazda. BÁLINT GYULA GYÖRGY Bíznak a javulásban Júniusban a hazai háztartások sem jobbnak, sem rosszabbnak nem ítélték meg saját helyzetüket, mint egy hónappal korábban: a gazda­sági várakozásokat reprezentáló bizalmi index nem változott A GKI Gazdaságkutató Rt. - az Európai Unió támogatásával ­minden hónapban elkészíti ta­nulmányát arról, miként látja pénztárcája, illetve az ország gaz­daságának jövójét a magyar la­kosság. Annak ellenére, hogy vá­lasztási esztendőt írunk, a ma­gyarok hangulatát összességében sem kiugró optimizmus, sem je­lentősebb borúlátás nem jellem­zi. Az adatokat elemezve azon­ban kiderül, hogy egyesek a ko­rábbinál bizakodóbban, míg a vá­laszadók másik nagy csoportja az átlagosnál reménytelenebb szemlélettel néz a jövöbe. Bár az indexet a kutatók meg­tisztítják a szezonális hatásoktól - azaz kiszűrik az évszakok vál­tozásából, a keresetek és a na­gyobb költekezések ingadozásá­ból adódó befolyásoló tényezőket -, mégis úgy tűnik, honfitársa­ink többsége nem érzi minden­napi életében a makroadatok vál­tozásait, s inkább leköti a családi nyaralás finaszírozásának kérdé­se, mint az ország gazdasági problémái. A válaszadók többsége saját pénzügyi helyzetét júniusban minden korábbinál kedvezőbb­nek látta, s a következő 12 hó­napra is hasonlót jövendöltek. Ezzel szemben az ország gazda­sági helyzetét most rossznak, de hamarosan javulásra képesnek ítélik. Az előttünk álló egy évet egyébként még soha ennyien nem látták kedvezőnek. Júniusban az áprilisi rekorddal megegyező arányban tervezik tartós fogyasztási cikkek vásárlá­sát, minden korábbinál jobban nőtt a megtakarítási hajlandó­ság, s a hitelt felvevők aránya érezhetően csökkent. Az elmúlt hónapban a májusival megegye­ző mértékű áremelkedést érzé­keltek a háztartások, a lakosság a munkanélküliek számának mér­sékelt növekedésére számít a jö­vőben. Hazánk hét régiója közül - Kö­zép-Magyarország kivételével ­minden térségben kissé javult a bizalmi index értéke, a legopti­mistábbak változatlanul a dél-dunántúliak és a dél-alföldi­ek voltak. O. K.K. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pénzügyminisztériumban beje­lentették, hogy a hét végéig pon­tosan kialakul az egyszerűsített vállalkozói adó koncepciója. Egy­előre annyi bizonyos, hogy az egy­szerűsített vállalkozó adó (eva) eredeti céljának megfelelően ki­vált majd több adónemet és egy­szerűsíti a vállalatok, vállalkozá­sok adminisztrációját úgy, hogy az szja és a munkavállalói terhe­ken túl gyakorlatilag minden adót - az áfát, a társasági és a cégautóa­dót is - „helyettesít". Az eva azok számára lesz elérhető, akik már rendelkeznek főállással, cégük Jó ütemben halad a betakarítási munka Az aratási munkálatok jó ütemben haladnak, 11 ezer 306 kombájn áll a gazdálkodók rendelkezésére, míg a betakarított termény fogadására 13 millió 623 ezer tonnás tárolókapacitás szolgál ­közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. BUDAPEST (MTI) A mintegy 208 ezer hektár őszi árpa aratása június második felé­ben megkezdődött, s jelenleg a terület 88 százalékáról került magtárakba a termés. A hoza­mok hektáranként 0,9-5,5 tonna között szóródnak, a végleges át­lagtermés a becsült hektáran­kénti 3,2 tonnánál alacsonyabb­nak ígérkezik és 3 tonna körül várható. Az őszi búzát 1,1 millió hektáron kezdték el aratni júni­us végén, s jelenleg a terület 13 százalékáról került a magtárakba a termés. A betakarított terüle­tek hozamai hektáranként 2,5-6,5 tonna között alakulnak. A 126 ezer hektáros őszi káposz­tarepce föld 63 százalékáról ta­karították be a termést, amely­nek hektáranként átlaga 1,58 tonna. A 176 ezer hektáros tava­szi árpa, a 65 ezer hektáros zab, a 48 ezer hektáros rozs és a 133 ezer hektár területű tritikálé ara­tása is megkezdődött. A hónap első napjaiban hullott kevés csapadék megmentette a szántóföldi termesztést a ka­tasztrófától. A zöldborsó betaka­rítása július elején befejeződött, a korai fajták termésátlaga hek­táronként 3 tonna alatti, a ké­sőbb érő fajták 5 tonna feletti ter­mést adnak. A kilogrammon­kénti 80 forintos átvételi árat jó­nak tekintik a szakemberek. A nagyrészt öntözött csemege­kukorica és zöldbab szépen fejlő­dött, betakarítása július közepén megkezdődött. A kiváló minősé­gű sárga- és görögdinnye értéke­sítését a jelentős mennyiségű import dinnye akadályozza, ezért átvételi ára is kilogram­monként 100 forint alatt van. A termesztőházakban a másódv.e­tések szépen fejlődnek, megkez­dődött az áprilisi ültetésű papri­ka és paradicsom szedése. A gyümölcsösökben az időszerű munkákat elvégezték. A köszmé­te és a szamóca betakarítása befe­jeződött, a piros ribizlié jó ütem­ben folyik, míg a hónap elején megkezdődött a meggy szedése is. DEVIZAARFOLYAMOK A MamarHrm&^i Barik devizaárfolyamai lej^^ségre, forintban^ »ol fos 382,91 Ausztrál dollár 134,61 Cseh korona 8,26 Dán korona 33,06 Euró 245,68 Japán jen (100) 208,71 Kanadai dollár 157,69 Lengyel zloty 59,89 Norvég korona 33,05 Svájci frank 167,87 Svéd korona 26,26 Szlovák korona mii AJ.OJt Á7I/ Cmnl/riri 5^0 Felzárkózik a mobil A magyarországi távbeszélő-forgalom 1989 és 2001 között több mint háromszorosára nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Míg 1989-ben a vonalas hálózatból 1,242 milliárd hívást kezdeményeztek, addig 1998-ban pedig már 4,144 miUiárdot. A követ­kező évben a hívások száma elérte a csúcspontját, 4,25 milliárdot, majd csökkenésnek indult, és 2001-re 3,896 milliárdra mérséklődött. A mobilhálózatokban 1991-ben 3 millió, 2001-ben pedig 3,8 milli­árd hívást kezdeményeztek, vagyis tavaly a mobilhálózatból kiinduló hívások száma már megközelítette a vezetékes hálózatból kiinduló hívásokét. Ugyanakkor egy átlagos vezetékes hívás csaknem három­szor olyan hosszú volt, mint egy átlagos mobilhívás: 3,1 perc, illetve 1,1 perc, ami összefügg a tarifákkal is. Búcsú az áfától? legalább három éve működik, a vállalkozás tulajdonosai között nincs olyan személy, aki másutt munkavállaló, vagy más cégben is tulajdonos, illetve egyéni vállal­kozó.Az evát választók alanyi jo­gon áfamentesek lennének, azaz az evás cég nem számlázna ki, és nem is igényelhetne vissza áfát, a 15 százalékos átalányadó így a korábbi bruttó árbevétel koncep­ciójával szemben tulajdonkép­pen a nettó árbevételt terhelné. Az eva országszerte csaknem 500 ezer vállalkozást érint, s ezt az adózási formát Csongrád me­gyében becslés szerint úgy 15 ezer vállalkozás választhatja. Kijelölt ajándék­átvevőhely Tankoljon az ajándékokért! Vásároljon legalább 20 liter üzemanyagot 2002. július 15. és 28. között, a szegedi Arai töltőállomáson és válasszon egyet ajándékaink közül! Részletek az Arai töltőállomáson: 6728 Szeged, Dorozsmai út Több, mint szuper.

Next

/
Oldalképek
Tartalom