Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

KEDD, 2002. JÚLIUS 23. • EGY SZÁZALÉK" 7 Alacsony forgalom A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 0,57 százalékkal mérséklődött, 7380 ponton zárt pénteken. Az azt megelőző héten 4,17 százalékkal csökkent az index. A részvénypiac forgalma a múlt héten 17,06 milliárd forint volt, ami 19 százalékkal magasabb az előző hét forgalmánál, de még mindig alacsonynak számít. Az elmúlt hét első kereskedési napján például mindössze 1,63 milliárd forintnyi adásvétel született. Részvénypiaci szakértők szerint az érdektelenség jótékonyan közrejátszott abban, hogy a nemzetközi piacok pesszimizmusa ellenére Budapesten csak mérsékelten csökkentek a részvényárak. A vezető részvények vegyes árváltozással zárták a hetet. A Matáv és az OTP kissé erősödött, a Richter az elmúlt év legalacsonyabb árfolyamán zárt pénteken, és a Mol is veszített értékéből. A Ma táv ára 1,1 százalékkal 835 forintra nőtt, az OTP 0,1 százalékkal 2094 forintra erősödött. A Mol árfolyama 1,2 százalékkal 4580 forintra, a Richter részvények értéke 2,9 százalékkal 13 ezer 555 forintra esett egy hét alatt. A részvénypiac forgalmából az OTP 30,1 százalékkal, a Matáv 27,9, a Mol 21,1, a Richter 12,6 százalékkal részesedett. Az Égis ára a Richterénél kevésbé, 2 százalékkal csökkent 13 ezer 720 forintra, így a hét utolsó kereskedési napján az Égis árfolyama hosszú idő után először meghaladta a Richterét. A BorsodChem 1,1 százalékkal 5340 forintra gyengült, a TVK viszont 1.7 százalékkal 3845 forintra drágult. A hazai gyorsjelentési szezonban a Hűmet tette közzé elsőként féléves eredményeit. A társaság 170,3 millió forint adózott veszteségről adott számot, szemben az előző év első hat hónapjában elkönyvelt 40,1 millió forintos negatívummal. A részvények értéke 7,3 százalékkal 38 forintra esett. A hét nyertesei között van a 3.8 százalékkal 1090 forintra dráguló Mezőgép, a 3 százalékkal 10 ezer forintra emelkedő Elmű, és a Pick, amely 1,8 százalékkal 4345 forintra erősödött. Az egyik legnagyobb vesztes a Graphisoft volt, amelynek árfolyama 9,5 százalékkal 900 forintra esett. Növekedtek a bérek Az idén január-májusban a bruttó nominális átlagkereset 18,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal, a reálkereset 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 113 ezer 500 forint volt. A versenyszférában 14,5 százalékkal, a költségvetési szektorban 29 százalékkal nőttek a bruttó keresetek. A versenyszférában dolgozók átlagosan 111 ezer 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 120 ezer 400 forintot kerestek havonta az idén január-májusban. Az idén a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók átlagos bruttó keresete 80 ezer 400 forint volt, a szellemi foglalkozásúaké 155 ezer 300 forint. A versenyszférában 80 ezer 200 forintot kerestek a fizikai foglalkozásúak, a költségvetési szervezeteknél 82 ezer 600 forint volt a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete. A szellemi foglalkozásúak a versenyszférában átlagosan 174 ezer 100 forintot, a költségvetési szektorban 135 ezer 900 forintot kerestek havonta. Festmény, bútor, szőnyeg kalapács alatt Közel 8 millió font sterlingért kelt el a minap Londonban egy antik márványszobor. Elképzelhetetlen, hogy ilyen óriási összeget hazánkban műtárgyért fizessenek. A műtárgy- és műkincs-kereskedelem is Budapest központú hazánkban. A gyűjtők és a pénzüket műkincsekbe fektetni szándékozók a fővárosba mennek vásárolni. Jellemző az is, hogy a műtárgyat pesti becsüssel nézetik meg, és oda is viszik árvereztetni. Az árveréseken előfordult már több tízmillió forintos leütési ár is, de ez a hazai viszonyok közt igen magasnak számító összeg mégsem vethető össze a londoni fontmilliókkal. Szegeden a Hanza Kruger Záloghitelező és Árverező Ház Rt. harmadik éve rendez aukciókat. A rendszerint az év utolsó hónapjában zajló árverésen mintegy száz festményt, bútort, szőnyeget vagy műtárgyat kínálnak föl, ám új gazdához mindössze a tárgyak 40-60 százaléka kerül. Eddig a legnagyobb kikiáltási ár 1 millió 200 ezer forint volt - egy barokk festményért. E rendezvények, melyeken részt vesz a kialakult 30-40 fős törzsvásárlói kör, gazdasági szempontból nullszaldósak. A profitot a folyamatosan felhalmozott tapasztalat jelenti - hangsúlyozta Oláh János, az rt. vezetője. Tapasztalata szerint a vidéki emberek más hagyományok között élnek. Otthoni környezetben feszélyezheti őket a tudat, hogy esetleg pletykálnak róluk, összesúgnak a hátuk mögött. Pesten, távol az ismerősöktől, inkognitóban bátrabban licitálnak. Ezzel magyarázható az internetes árverések egyre növekvő népszerűsége is. M.P. Kezdőknek havi tizenöt, haladóknak negyvenórás csomagot kínálnak Uj internetes díjak augusztustól Az idén jó évet zárhatnak a jégkrémgyártók Hagyományos ízek a fagyipiacon Új korszak nyílik az internetszolgáltatásban. Fotó: Karnok Csaba Az államilag támogatott kedvezményes internet-hozzáférési csomagokról írt alá megállapodást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és az öt magyarországi primer távközlési szolgáltató Budapesten. BUDAPEST (MTI) A megállapodásokat a tárca a Matáv Rt.-vei, a Vivendi Telecom Hungary Rt.-vei, a Monortel Rt.-vel, az Emitel Távközlési Rt.-vei és a Hungarotel Rt.-vel külön-külön kötötte meg. Kovács Kálmán, a minisztérium vezetője az aláírást követően elmondta: a megállapodások révén az egész ország területén lehetővé válik a háztartások számára, hogy augusztus l-jétől kedvezményesen csatlakozzanak rá a világhálóra. A miniszter jelezte, hogy az IHM a Pénzügyminisztériummal egyetértésben a korábbi informatikai kormánybiztosság célelőirányzatából évente 3 milliárd forintot különít el a kedvezményes internetezés támogatására, ami az idei töredékévben számításaik szerint legfeljebb 1,3 milliárd forintot tesz ki. - Az éves keret mindenképpen elegendő lesz, hiszen annak kimerítésére négyszer-ötször több új előfizetőre lenne szükség, mint a jelenleg még érvényben lévő Mindenkinet csomagot igénybe vevők száma - tette hozzá. Kovács Kálmán elmondta, hogy az állami támogatás éveken át mindaddig fennmarad, ameddig az ősszel esedékes hírközlési törvény módosításának piacélénkítő hatása nem érvényesül. A miniszter utalt arra: a percenként 0,77 forintos állami támogatást a tárca úgy adja a szolgáltatóknak, hogy azoknak cserébe vállalniuk kell egy azonos mértékű tarifacsökkentést a fogyasztók felé. Szólt arról, hogy a kedvezőtlenebb távközlési infrastruktúrájú területeken szolgáltató cégek számára, azaz a Matávon kívül a négy másik cégnek, az IHM kiegészítő támogatásokat folyósít percenként maximum 0,38 forint erejéig. A szolgáltatók vezetői a megállapodást méltatva kiemelték: az új kedvezményes internetezési konstrukció legfőbb eleme, hogy az internetezés elterjesztéséért a szolgáltatók, az adófizetők és az internetezők együttesen vállalnak áldozatot. A miniszter a kedvezményes csomagok tartalmáról kifejtette: a kezdő internetezőknek nyújtott lehetőség havi 15 órás, a haladóknak rendelkezésre bocsátott konstrukció 40 órás internetezést biztosít. A hozzáférés minden szolgáltató esetében azonos feltételekkel vehető igénybe, árbeli különbség az éjszakai és a hétvégi kedvezményeket tekintve tapasztalható majd. Az öt szolgáltató által külön kínált csomagok a kezdőknél havi bruttó 1550 forint (percenként 1,72 forint), illetve a haladóknál 4000 forint (percenként 1,66 forint), amelyet 16 órától 24 óráig lehet igénybe venni. A távközlési társaságok vezetőinek szavaiból kiderült, hogy a Matáv, a Vivendi és az Emitel szolgáltatásait igénybe vevők az éjféltől reggel 7-ig terjedő időszakban percenként 50 fillért, azaz óránként 30 forintot fizetnek. A csomagok a felhasználók részéről bármikor felmondhatok, viszont a kormány ettől függetlenül két évre vállal garanciát a támogatást tekintve a szolgáltatók felé. Egyre több jégkrcmet és fagylaltot vásárolunk, s e szokásunkat már nemcsak a kánikulában, hanem szezonon kívül is megtartjuk. Ha enyhe a nyár, a termékfejlesztés és a marketing „napisteneihez" fohászkodnak a jégkrémgyártók, nem kevés sikerrel. Vannak ugyanis olyan állandó termékek és reklámmal jól megtámogatott újdonságok, amelyek eladási mutatói szép ívben törnek az ég felé. Becslések szerint hazánkban a pálcikás jégrémek 30-40 százalékát, míg a dobozosoknak csaknem a felét a három forró nyári hónapon kívül sikerül értékesíteni. Persze a jégkrémágazat, a sör- és az ásványvízgyártáshoz hasonlóan, azért mindig is kiszolgáltatottja marad az időjárásnak. Miközben az utoljára három esztendeje tapasztalt enyhe nyár érezhetően rontotta az üzleti eredményeket, most nem panaszkodhatnak a gyártók. Hazánkban jelenleg két nagy „jegesmedve" uralja a piacot: az Unilever Magyarország Kft. az Eskimo márkanév gazdájaként, valamint a Schöller Budatej Rt. a Schöller emblémájába csomagolt jeges finomságaival. A kólaiparból már ismert módszer szerint e két nagy gyártó több erős és folyamatosan támogatott, ám lényegében hasonló márkát versenyeztet, ami természetesen oda vezet, hogy a fogyasztó mind árban, mind minőségben széles kínálatból válogathat. Családi kiszerelés, dobozban S hogy mi kell a magyar vásárlónak? Piackutatások szerint elsősorban mennyiség, s csábító ár/súly arány. Ezeknek az elvárásoknak leginkább a dobozos jégrémek felelnek meg. A tapasztalatok alapján a háztartások az ilyen kiszerelésű jégrémeket a hiper- vagy szupermarketekben vásárolják, hiszen a multik hűtőpultjai tartogatják a legszélesebb és a legolcsóbb kínálatot. Ezek az akár egykilós, úgynevezett családi kiszerelések egyre nagyobb szeletet hasitanak ki az országos értékesítés jégrémtortájából, s kedveltségüket az is bizonyítja, hogy minden, jégkrémvásárlásra jutó száz forintból 55-58 forint esik e termékcsoportra. A dobozosok egyetlen „hátránya", hogy fogyasztásuk helyhez kötött: csak otthoni környezetben, fotelben, kiskanállal élvezhetők igazán. A jégkrém és a fagylalt harca A pálcikás jégkrémek ezzel szemben „hordozhatóak", ezeket a szakemberek impulzus jégkrémeknek is nevezik, hiszen a pálcikás finomságok vásárlását sohasem tervezzük meg előre, ezeket általában „hirtelen ötlettől vezérelve" vesszük meg, jellemzően a 100 négyzetméternél kisebb területű boltokban. A jégrémek mellett a tölcsérbe kanalazott fagylaltgombócok is kedveltek, ám ebből ma már csak a jó minőségű, házi jellegű termékekre hajlandó költeni a vevő, aki persze csakis olyan helyre tér be, ahol legalább húszféle ízből választhat. Érdekes, hogy bár a klasszikus fagylaltot többen kedvelik, mint a jégkrémet, a fogyasztásban mégis ez utóbbi tör előre intenzívebben. A tavalyi volt az első olyan év, amikor e két fagyasztott édességtípus vásárlásának gyakorisága egyforma volt. Ha hinni lehet a kereskedelmi szakemberek jóslatainak, akkor a fagylalt és a jégkrém nem egymástól fog majd piacot hódítani, hanem maga a piac válik nagyobbá. A piac bővülését az is alátámasztja, hogy nálunk még van hová fejlődnie a fogyasztásnak: miközben hazánkban a jeges finomságokból az egy főre jutó éves átlagfogyasztás 3,5 liter körüli, addig ez a szám Németországban és Hollandiában 11 liter, a skandináv országokban 17 liter, míg Európa déli részén 20 liter körüli. Jó üzlet a nosztalgia Az ízléssel és az ízekkel kapcsolatban érdekes változás zajlik. A Magyar Édességgyártók Szövetségének adatai szerint pár esztendeje a csokoládé-vanília-eper hármas verhetetlen volt nyolcvan százalékos eladási arányával, ám mára csaknem 30 százalékkal visszaesve, átengedte a terepet A fagylaltot többen kedvelik, mint a jégkrémet, mégis kevesebb fogy belőle, mint az utóbbiból. Fotó: Karnok Csaba olyan nosztalgikus, magyar gasztronómiai hagyományokkal bíró ízeknek mint a grillázs, a karamell, a madártej vagy a somlói galuska. A piac vásárlással honorálta a termékfejlesztők fáradozását is: kedveltek a keksszel, valódi gyümölcs- és csokoládédarabokkal dúsított jégrémek. KATKÓ KRISZTINA