Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 114. szám

SZERDA, 2002. MÁJUS 15. • MEGYEI TÜKÖR­9 CSALÁDI ESEMÉNYEK HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Palotás Zsolt Ferenc és Szilágyi Angéla, Bodó László és Puskás Ecaterina Elisabeta, Kovács Fe­renc és Csorba Ágnes, Tóth Ti­bor Imre és Dávid Beáta, Bodnár Attila és Tóth Viliő Mária, Füve­si Róbert és Mán Krisztina, Crai­nic Mihály Mircea és Dragos Da­niela, Tóth Zoltán János és Szoj­kó Valéria, Csöke László és Né­meth Erika, Kovács Máté és Mó­nus Hajnalka, dr. Tatár Árpád és dr. Letoha Annamária, Zsótér István és Szél Anna Mária, Ko­máromi Miklós János és Opra Katalin, Stalzner Ágoston Dénes és Juhász Orsolya, Huszár Zol­tán és Molnár Szilvia Rozália, Csányi László János és Szekeres Emese, Pipicz András és Takács Júlia, Kiss Zsolt József és László Zsuzsanna, Ország-Sugár Károly és Mácsár Andrea, Fodor György és Szabó Tünde, Hományi Ger­gely Ákos és Bohus Magda Beáta, Csépi László és Putnik Beatrix, Bodnár Tamás és Farkas Eleonó­ra, Dobó István és Prorok Anikó, dr. Pór Ferenc és dr. Molnár Szil­via Anna, Farkas Ádám és Szabó Julianna, Ferke Norbert és Lajkó Orsolya, Szekeres Ferenc és Hambek Judit. SZÜLETETT Horváth Zoltánnak és Vasvári Anikónak Kevin Zoltán, Kovács Gábornak és Somogyi Boglárka Juliannának Klára Terézia, Ku­rucz Zoltánnak és Pécsi Kriszti­nának Zsombor Anton, Kocsis­péter Attilának és Dékány Krisz­tina Mariannának Krisztina, dr. Ambrus Jánosnak és Nagy Zsu­zsannának Dorka, Börcsök Tibor Istvánnak és Hódi Tímeának Fanni Flóra, Babidorics Jánosnak és Borbás Beáta Zsuzsannának Petra, Kovács Sándornak és Szü­gyi Éva Izabellának Luca Éva, Harter Lászlónak és Daka Judit­nak Ákos, Krisztin-Németh Atti­lának és Czene Anitának Mar­tin, Farkas Józsefnek és Masa Katalinnak Ádám, Szána Attila Lászlónak és Béres Tímeának Dominik Attila, Kecskés Tibor Zsoltnak és dr. Mátrai Ágnesnek Réka, Molnár Zoltánnak és Vá­mos Ágnes Zsuzsannának Ágnes Gizella, Farkas Gábor Ferencnek és Molnár Orsolyának Levente János, Ágoston Tamásnak és Je­nei Nikolettának Fanni Nikolett, Gál Róbertnak és Piszmán And­reának Patrik, Rácz Zoltán Ká­rolynak és Evanics Brigittának Odett, Vida Antal Szilveszternek és Paska Erikának Dóra, Karászi György Józsefnek és Turi Tündé­nek Richárd, Varga Róbertnek és Szalados Klárának Lili, Tóth Já­nos Zsoltnak és Bali Mariannak Sarolta, Csonka Attila Sándor­nak és Gera Szilviának Richárd, Kis-Guczi Györgynek és Sebők Brigittának Gergő, Rajnai Tamás Péternek és Füredi Editnek Vik­tória Dóra, Kökény Ferencnek és Katona Erzsébet Eszternek Fan­ni, Molnár Gábornak és Flórián Éva Katalinnak ludit, Kurucz Pá­lanak és Mészáros Angélának Dániel, Háló Jánosnak és Szabó Ildikónak Dániel, Kovács Gábor­nak és Mészáros Ildikónak Kíra, Sajgó Andrásnak és Máté Máriá­nak Anna Mária, Kasza Zoltán­nak és Farkas Mária Ildikónak Máté, Snóbli Józsefnek és Balog Rózsának Attila, Gyuricza Zsolt­nak és Hagyó Zsuzsannának Áron, Szécsi Lajosnak és Kis Ka­talinnak Ádám, Turi Csabának és Barna Tündének Csaba, Kiss Krisztiánnak és Rózsa Csilla Be­átának Anna Regina, Har­csa-Pintér István Sándornak és Szabó Andreának András, Petőfi Sándornak és Lajkó Orsolyának Anna, Gila Csabának és Danka Ildikónak Csanád Mihály, Vas Miklós Zoltánnak és Borbás Andreának Gergő Zoltán, Mar­ton Attilának és Jakus Klárának Roland, Dura Kornél Bélának és Tóth Emese Erzsébetnek Kinga Ildikó, Izbéki Zoltánnak és Csenz Gabriellának Flóra Kitti, Ember Péter Pálnak és Börcsök Csilla Anettnak Ákos Péter, Mó­ra Csabának és Nagy Krisztiná­nak Gergő, Pantea Jánosnak és Császi Máriának Dárius Tibor, Gali Lászlónak és Budai Ildikó­nak Annabella, dr. Geretovszky Zsoltnak és Varjú Katalinnak Anna Réka, Sihelnik Lászlónak és Gere Hargitának Krisztina, Rokolya Károly Lászlónak és Horváth Tündének Armand Károly, Busa Józsefnek és Csen­geri Juditnak Szabolcs, Burján Zsoltnak és Nacsa Rita Anitának Bence Zsolt, Tot Tibornak és Bír­ta Máriának Szabolcs, Turcsik Dánielnek és Katus Erikának László, Csesznek József Attilá­nak és Imre Andreának Viktória Fanni, Süli Attilának és Maróti Editnek Alexandra, Frank Ist­vánnak és Varga Katalinnak Ist­ván nevű gyermeke. MEGHALT Szentirmai Zoltánné Agócsy Sa­rolta, Bakács Julianna Mária, Tő­ke Ferenc, Kéri Vince, Dimovics József, Ujhelyiné Bata Terézia Gi­zella, Böröcz György, Muzsnyai Antal, Huszka Lajos, Nagy And­rás, Farkas Antalné Horváth Juli­anna, Szabó Istvánná Visnyei Anna, Szikora János Sándor, Bődi Lászlóné Buzási Mária Erzsébet, Nagy Zoltánné Oláh Mária, Doktor András, Kaposvári Lász­ló, Sándor Károlyné Maróti Má­ria, Kelemen Mártonná Faludi Jo­lán, Soós Béla, Kiss Györgyné Torjai Irén, Hegedűs Dezsőné Sándor Ilona, Klam Ferencné Te­szárek Éva, Bóka Józsefné Berta Rozália, Pataky Ferenc, Sándor Jánosné Czirok Mária, KirsCkner Józsefné Csányi Cecília, Kurun­czai Józsefné Gálig Veronika, Ta­kó Ernőné Nagy Margit, Csóka János Sándorné Hegedűs Viktó­ria Mária, Nagypál Ferenc, dr. Pa­lugyay Ernőné Ferenczi Berta, Szalai Mihály, Faragó Gábor, Ta­nács Andrásné Kovács Erzsébet, Kiss György, Simon György, Ora­vecz Béla Ferenc, Stachó Gyuláné Schwarzenberg Mária, Hornok István Lászlóné Baffia Mária, Ottlik Ferencné Simon Margit, Újszászi Mihály, Gyurik József, Bózsó József, Lakatos Gyula György, Albert Zoltán, Tanács Vinczéné Farkas Mária Erzsébet, Kozláné Szűcs Ibolya, Savanya Vincéné Gregus Erzsébet, Kivis Emiiné Téglás Ilona, Kocsispéter Jánosné Csurgó Etelka, Lázár Já­nos, Patka Györgyné Fodor Má­ria, Faragó Istváné Barna Margit, Börcsök Géza, Jernei János Sán­dor, Veres László, Lovász Lajos, (uhász Márk, dr. Lux Jánosné dr. Áchel Mária, Savanya Ferencné Tóth- Kovács Tünde, Lendvai Márton Mihály, Molnár Sándor­né Niszter Irma, Körösi Istvánná Hegyi Rozália, Horváth András, Farkas Ferencné Kinyó Mária, Driszner Andrásné Hladek Piros­ka, Szabó László György, Vas An­tal Mihály, Tóth jános, Huszta Jánosné Vecsernyés Rozália, Sza­bó Imréné Gálik Katalin, Borbély Lajos, Szabó Lajos Mihályné Vö­rös Mária, Földi István Péterné Masa Anna, Pintér József Béla, Molnár József, Krizsán Péter, Áb­rahám-Tandari István, Béri Jó­zsef, Balogh Bálint Endre, Hege­dűs István, Boros István, Mohai Ferenc, Bálint Mihály, Papp Kár­oly Mihályné Joó Zsuzsanna, Bartucz Pálné Nagy Erzsébet, Deák Imre, Antal Istvánné Ju­hász Ilona, Vincze Józsefné Soly­mosi Mária Magdolna, Szeles Béla, Kollár Ferenc, Kárpáti Zol­tán, Győrfi József, Szakáll Ist­vánné Módra Erzsébet, Tóth Ist­ván, Mójzer Gyula, Biró Ilona, Sisákné Nagy Anna, Piklai Mi­hály Károly, Bicsu Sámuelné Buczkó Aranka, Papp Jánosné Rózsi Julianna, Süli Károly Ist­ván, Kovács Józsefné Ördög Ma­tild, Székesi István, Sebők Ist­ván, Kovács Józsefné Gera Má­ria, Bozsó István, Giese Bo­dacz-Nagy Margit, Szilágyi Fe­rencné Szabó Piroska, Zádori Sándor, Döme József, Bakai Vin­céné Oláh Terézia Mária, Hor­váth Imre, Ábrahám József, Ge­ra Lajos, Sajtos Miklós, Bodvai Lászlóné Nagy Rozália, Mányi Ödömné Hegedűs Ilona Karoli­na, Berta István, Hódi Mária Magdolna. Késik a vidrák károkozását kompenzáló rendelet Védett állat a hűtőszekrényben Gorzsai földeket vennének a környékbeli gazdák Nem csak a halastavak, a vidrák is szaporodnak az utóbbi idő­ben. Sok helyen az ellenük való védekezés legegyszerűbb mód­ját választják. A fokozottan vé­dett állat által okozott károk kompenzálásáról szóló, 1997­ben született törvény végrehaj­tási rendelete késik. Szakértő állapítja meg, mitől pusztult el az a vidra, amelyet a napokban a makói rendőrök talál­tak egy házkutatás közben. A hat­van centiméteres állatra a makói I. S. lakásában, a hűtőszekrény­ben bukkantak rá a nyomozók. A vidra eszmei értéke 250 ezer forint. Gera Pál, az Alapítvány a Vidrákért ügyvezető elnöke la­punknak elmondta: az óvatos ra­gadozót 1974 óta védik fokozot­tan, és ennek köszönhetően az utóbbi két évtizedben állománya szaporodásnak indult. Ez legin­kább a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön figyelhető meg, el­sősorbari ugyanis ezeken a vidé­keken vannak olyan halastavak, amelyek kedvező élőhelyet bizto­sítanak a vidrák számára. A nyu­gat-európai zoológusok Magyar­országot egy ideje „vidra-nagyha­talomként" tartják számon. Láng Katalin, a Körös-Maros Nemzeti Park zoológiai felügye­lője elmondta, a parkhoz tartozó területeken több helyen is megfi­gyelték a vidrák jelenlétét, a ra­gadozó így a Maros környékén, ártereken is előfordulhat. A szak­ember hangsúlyozta: az elter­jedtség ugyanakkor nem jelenti Makő térségében is lennének, akik vásárolnának a most meghirdetett állami földek­ből. Ám a gazdák bizonytala­nok. Miként élhetnének a gazdák a most meghirdetett földvásárlási lehetőséggel? E kérdést nap mint nap sokan felteszik Martonosi György makói parlamenti képvi­selőnek. A honatya sajtótájékoztatóján elmondta: e kormány döntése nyomán a földvásárlás a Nemze­ti Földalap Kht.-n keresztül lesz lehetséges a módosított földtör­vényben megjelölt elővásárlásra jogosultak számára - azaz nem csak a családi gazdaságok számá­ra, de elsősorban nekik. Ezt a Magyar Fejlesztési Bank hitel­konstrukcióval is támogatja. Martonosi György az érdeklő­dőknek azt ajánlja, részletes in­formációkért a 06-80-373737-es telefonszámot tárcsázzák, ám az irodában ő is rendelkezik tájé­koztató anyagokkal. Az állami tulajdonú földek vá­sárlásával kapcsolatos szándékot a Földművelési és Vidékfejleszté­si Minisztérium Csongrád me­gyei hivatalánál kell kezdemé­nyezni. Am a megyei földhivatal­hoz eddig ilyen kérés nem érke­zett - tudtuk meg Micsik Zoltán hivatalvezetőtől. Martonosi képviselő tudomá­sa szerint Makó térségében el­sősorban a volt gorzsai állami gazdaság földjei kerülhetnek az értékesítésre kijelölt körbe. A honatya elmondta: az álla­mi földek eladásáról szóló ren­delkezést különféle alkotmá­nyossági aggályokkal néhány érdekképviselet ugyan megtá­madta, ezek a beadványok azonban - véleménye szerint ­megalapozatlanok. Ezek a szer­vezetek elsősorban a társas vál­lalkozások érdekeit képviselik, és pusztán a családi gazdák földszerzését szeretnék meg­akadályozni - tette hozzá. A Martonosi György képviselői irodájában sokan érdeklődnek a földvásárlási lehetőségről. Fotó: Schmidt Andrea képviselő úgy gondolja, a bead­ványokat az új kormány meg­alakulásáig már nem bírálják el. Am e nélkül sem indulhat­nának azonnal a versenytárgya­lások, hiszen ezeket a hirdet­mények megjelenésétől számí­tott harminc nap elteltével tűz­hetik csak ki. Az első hirdetmé­nyek megjelenése egyébként a napokban várható. A földvásárlási lehetőség iránt érdeklődők egyike Vajda János maroslelei gazda. A ma­kói születésű, agrármérnöki végzettségű férfi 1993 óta öt­venhárom hektár, kárpótlás ré­vén visszaszerzett földön gaz­dálkodik családjával együtt. Búzát, kukoricát és zöldségfélé­ket termeszt. Legnagyobb prob­lémája - sok gazdatársához ha­sonlóan - az, hogy idáig nem tudott új területet vásárolni. Mint mondja, gazdaságát saját erőből és állami támogatásból gépekkel már felszerelte, a to­vábblépéshez azonban új földe­ket kellene szereznie. Elképze­lése szerint gencsháti földjét egészítené ki a szomszédos te­rületekből, akár kétszáz hektár­ral. Vajda Jánosnak semmi baja az alakulóban lévő új kormánnyal, és örömmel hallja, hogy ugyan­csak támogatni kívánja a családi gazdaságokat, ám aggódik a most kibontakozott szócsata mi­att. „Én úgy gondolom, a földek eladása miatt azok az állami gazdasági vezetők lármáznak néhány dolgozó megélhetésére hivatkozva, akik maguk szeret­nék ezeket megkaparintani ­vélekedik a lelei gazdálkodó. ­Nagy baj lenne, ha hozzájuk kerülnének, mert ők általában eddig legfeljebb akkor találkoz­tak az anyafölddel, ha hasra es­tek. A földműveléshez többnyi­re semmi közük." Azzal vi­szont egyetért, hogy a vásárlá­sokat a kormány szigorúan el­lenőrizze, nehogy szélhámosok kezére kerüljön a most kedvező feltételekkel megszerezhető föld. Martonosi parlamenti képvi­selő is úgy látja: a makói tér­ségben óriási a földéhség, ám az emberek bizonytalanok, fél­nek, hogy az új országvezetés esetleg nem támogatja majd a családi gazdaságokat. A hon­atya ezért elhatározta, rögtön a kormány megalakulása után Makóra invitálja az agrármi­nisztert a helyzet tisztázása ér­dekében. SZ. I. M. azt, hogy a jószág „elszaporo­dott", és fel sem merült, hogy új­ra lehetővé tennék a vadászatát. A nemzeti park szakembereinek néha munkát adnak ezek a víz­közeiben élő ragadozók, hiszen a tavak tulajdonosai az elpusztí­tott halak miatt kártérítést igé­nyelnek, és ilyenkor a park mun­katársai vizsgálják meg a hely­színt. A szakember egyelőre csu­pán tanácsot tud adni a halastó működtetőjének, tulajdonosá­nak, hogyan védekezzen a vidra pusztítása ellen. A törvény, mely a védett állatok kártételének kompenzálását szabályozná,, ugyan már 1997 januárjában megszületett, a végrehajtási ren­delet azonban azóta késik - ez is mulasztásos alkotmánysértés -, mivel a Környezetvédelmi Mi­nisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium eddig nem tudott megegyezni ez ügy1 ben. Gera Pál úgy tudja, az idén őszre várhatóan megjelenik a rendelet, így jövő év januárjától nem lesz akadálya annak, hogy a kártételért valóban kártérítést kapjanak a tavak gazdái. A jog­szabályra régóta szükség lenne. Néhány helyen ugyanis - a vé­dettség dacára - nem elriasztani, hanem megölni próbálják a vid­rát, amelynek prémje régen nagy értéknek számított. B.A. A halastavakat nappal a horgászok, éjjel a vidrák látogatják. Illusztráció: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom