Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 114. szám

Családi kör Magyarországon évek óta kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak Kisebb kosár és nagyobb pénztárca • Fotó: Karnok Csaba AZ IDEI ESZTENDŐ MINDEN BIZONNYAL NEM A NAGY LEKVÁR FŐZÉSEK ÉVE LESZ: A HIDEG IDŐJÁRÁS MIATT KEVESEBB ÉS KISSÉ DRÁGÁBB LESZ A GYÜMÖLCS. Kertészek, mezőgazdászok, kistermelők kérdezgetik egymást, ki mikor emlékszik ekkora téli és kora-tavaszi fagykárokra. Az időpontok eltérőek, többek szerint évtizedekkel ezelőtti „rekordok" dőltek meg. Ha a dátumok nem is pontosak, abban egyetértenek a szakemberek: a decemberi, tartósan mínusz 20 fok alatti hideg, valamint az április eleji fagyos éjszakák nyoma sajnos látszik a gyümölcsösökön. Az eddigi adatok szerint a szólót legnagyobb területen a Duna-Tisza közén károsította a hideg, s az országos károkból térségünk is jelentősen „részesedett", hiszen a Szatymaz és Szeged környéki barackfák vesszői szinte teljesen elfagytak. Szókéné Szabó Szilvia Csongrád megyei főkertész szerint térségünkben már látható, hogy a barack mellett jelentősen károsodtak a szilva és a meggyfa ágai. Hamarosan minden bizonnyal jó ára lesz a gyümölcsnek - gondolják sokan, s részben igazuk is ! van. - Bár emelkedésre lehet számítani, a piaci árak azért nem szabadulnak el - magyarázza Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács titkára. A szakember szerint nehéz volna megjósolni, hogy az idén menynyibe is fog kerülni egy kiló barack, cseresznye, meggy vagy szilva, azt azonban valószínűsíti, ; hogy 300-350 forintnál többet a szezon közepén sem lehet elkérni ezekért a gyümölcsökért, hiszen a magyar fogyasztó ezt már sokallja, s nem fizeti meg. A tit- j kár szerint az idei szűkös év a kiskereskedelem helyett inkább a feldolgozóipart érinti. Az áremelkedést fékezheti ugyan a bizonyos termékek tekintetében olcsó import, ám hogy a zömében spanyol, portugál, és görög eredetű paradicsom, őszibarack, alma és a dinnyefélék milyen sikerrel „vendégszerepelnek" a hazai asztalokon, az a kiskereskedelmi forgalom csaknem harmadából részesedő multik árpolitikáján múlik. - Import és belföldi termék egyaránt megfordul nálunk - mondja Szilasi László a dorozsmai nagybani zöldségpiac vezetője. A kereskedelmi szakember szerint nehéz volna megjósolni az egy-két hónap múlva aktuális gyümölcsárakat, ám annyi szerinte bizonyos, hogy jelentősebb emelkedést nem bírnának el a pénztárcák, hiszen drágaság esetén csökkenne a kereslet, s romlana az amúgy is csekély készlet. A károk alapján nem tudni, mi lesz kapható, így a piac vezetője a jelenlegi kínálatot sorolja: most retekből, karalábéból, új répából, zsenge zöldborsóból rengeteget hoznak a termelők, s a tavalyihoz hasonlóan javában tart az eperszezon, s dömping lehet paprikából is. A szakemberek szerint emelkedhetnek ugyan a zöldség-, de főként a gyümölcsárak, ám ez a kis asztalok és fejkendős nénikék között nem lesz mellbevágó, mert a piacon jellemzően a ház körüli, így az időjárás hatásaitól védettebb fák termését kínálják. Hazánkban minden kilencedik-tizedik gyümölcsfa nő „privát kerítésen" belül, azaz a családi otthon körüli kiskertben. A gyümölcsár-változások egyébként legyenek bármilyen drasztikusak is, nem befolyásolják az infláció mértékét: a fogyasztói kosárból 24,5 százalékkal részesedő élelmiszereken beOrszágosan a 11 leggyakrabban fogyasztott zöldség, illetve gyümölcs fogyasztói átlagára ionéi KSH (*mfH ngpi lytpUU^i késői burgonya 13*4 013 60 66.8 sárgarépa 20 68.2 93.7 122 vöröshagyma 13.9 5530 117 94.8 fejes káposzta 103 533 61 723 gomba 105 250 323 416 alma 17.7 99.7 107 123 őszibarack 413 193 201 250 szőlő 293 140 158 192 citrom 35 162 246 301 banán 53 137 208 246 narancs 47 149 183 •••• 263 lül a friss hazai gyümölcsök és zöldek aránya még mindig igen alacsony, mindössze 0,9 százalékos részt képvisel. Itthon egyébként évek óta csökken a friss gyümölcsök fogyasztása. Tíz éve még évi 80-90 kilogrammot fogyasztottunk fejenként, míg ez a Merjünk szokatlan ízkompozíciókat kipróbálni Salátakoktélok, gabonamagvakkal A VEGYES ÉS ZÖLDSÉGSALÁTÁK EGYRE NAGYOBB NÉPSZERŰSÉGNEK ÖRVENDENEK. ELKÉSZÍTÉSÜK ALAPSZABÁLYA IGEN EGYSZERŰ: MERJÜNK PRÓBÁLKOZNI! Az egészséges táplálkozás egyik alapköve a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Most van az ízletes vegyes saláták szezonja, elkészítésük roppant egyszerű, ugyanis szinte mindent bele lehet aprítani, ami szem-szájnak ingere. Mák Tibor, az egyik szegedi belvárosi étterem mesterszakicsa szerint az utóbbi időben a jégsaláta a legdivatosabb zöldség, ropogós, húsos levelei miatt, és ismét keresett a padlizsán és a cukkini is. A vegyes salátákat az éttermekben is egyre többen és egyre szívesebben fogyasztják. Elkészítésük alapelve pedig a különböző koktélok összeállításához hasonlóan egyszerű, hiszen a fantáziánkra kell hagyatkoznunk. Vannak ugyan olyan zöldségek, amelyek nem kombinálhatók, mert együtt keserűek lesznek. A legújabb divat szerint különböző magvakicai kell megszórni a salátálcat: használhatunk tökmagot, lenmagot, vagy napraforgót, amit pirítás után össze kell keverni az elkészült zöldségekkel. Mák Tibor nagyon kedveli az olivás balzsamecetes öntetet. Szerinte egy idő után, ha az ember megérzi a jellegzetes illatot, azonnal megkívánja a salátát. Ki lehet próbálni a joghurtos, majonézes vagy sajtos alapú önteteket is. Próbálkozhatunk különböző fűszerekkel is, de vigyázzunk: mindenből csak egy kicsit! A kakukkfű, az oregánó, a kapor kellemes ízt biztosíthat. Figyeljünk arra is, hogy ne csak finom, hanem szép kompozíciókat is készítsünk. A vegyes saláták legjobban a rostonsültekhez illenek és köretként is kiválóak, akár párolt gyümölcsöt is fogyaszthatunk erre a célra. A gyümölcssalátát célszerű a fogyasztás előtt néhány órával elkészíteni, de még jobb, ha alufóliával lefedve egy napig állni hagyjuk a hűtőben. Mielőtt betennénk, alma-, narancs-, vagy őszibaracklével meglocsolhatjuk, de óvatosan, mert az sem jó, ha nagyon átveszi a gyümölcslé ízét. Szakemberek szerint fémedényben célszerű tartani, mert így lesz igazán jó zamata. Tálaláskor önthetünk rá vaníliaöntetet, gyümölcsjoghurtot, vagy akár a klasszikus tejszínhabot is. P.K. Friss palánták - csalánlével Ezekben a napokban már kockázat nélkül lehet a kertekben kiültetni a melegigényes zöldségfajokat, a paradicsomot, paprikát, uborkát, dinnyét, tököt, tojásgyümölcsöt, cuklcinit, patisszont, babot. A környezete iránt különösen igényes paprikát ajánlatos alaposan előkészített talajba tenni, olyanba, amit mélyen megműveltek, van benne érett szerves trágya. A silányabb homoktalajon paprikázni kényszerülőknek javallott megtanulni egy régi paraszti trükköt: trágyás fészekbe kell ültetni a palántát. A tövek helyén jól megtrágyázott talajba olyan mélyen nyomják az ültetőfát, amilyen hosszú a palánta gyökere, s ügyeljenek arra, hogy a gyökér egyenesen kerüljön a lyukba. Akkor a legkedvezőbb az elhelyezés, ha a növény a legalsó leveléig kerül a földbe, s a lyuk mellé szúrt ültetőfával nyomják hozzá a talajt. A vizet az így keletkezett üregbe kell önteni, növényenként legalább fél litert. - A tápkockába, tőzegtáblába ültetett palántákat persze azzal együtt jó kiültetni. A palánták gyorsabb megerősödéséhez különböző növényi leveket lehet alkalmazni. Jó például a friss bodzahajtásfőzet (egy maréknyi hajtást tíz liter esővizben fél óráig főzni, lehűteni, leszűrni, tíz liter esővízzel felhígítani, s rápermetezni, rálocsolni a növényekre). Lehet öntözni a palántákat csalánlé és zsurlóié fele-fele arányú, 1:20-hoz vizes hígítású keverékével is, ami megvédi őket a dőléstől, dúsabbá teszi a gyökereket, és megszünteti a klorózist. A paradicsomhoz ajánlanak tejes permetlét is: négy liter forralt, fölözött tejet két liter vízzel összekeverve kell a palántákra permetezni. A paprika palántázásánál úgy kell számolni, hogy a kit á* sebb növésű, csokros fajtákból (pl. Fehér özön, Subtol) 12-17 növény fér meg négyzetméterenként, az erősebb, nagyobb lombozatúakból (pl. Albarégia, Táltos) csak 5-9 tő, a közepes növésűekből (pl. almapaprika, cecei, hegyes és erős fűszerfajták) 9-12 tő. Folyóméterenként 4-7 növény ültethető. A sortávolság 50-60 centiméter. A paradicsom altkor kezelhető jól, ha négyzetméterenként maximum 3-4 növényt palántáznak. A tökfélékről jó tudni, termeszthetők gyümölcsfák és szőlősorok közteseként is. SZABÓ MAGDOLNA íbJmt HSHi .•S^U-ÍV? O-. A Fotó: Schmidt Andrea szám mára 60-70 kilogrammra csökkent. Ha az elmúlt évek fogyasztói átlagárait szemügyre vesszük, valószínűsíthető, hogy nem a friss zöldek zamatával, formájával, kínálatával voltunk elégedetlenek. O.K.K. Veszélyes primőr... MUNKATÁRSUNKTÓL A primőr zöldségek és gyümölcsök nemcsak szépek, hanem veszélyesek is lehetnek. Primőr bizony az új petrezselyem, a sárgarépa, a spenót, a sóska, a korai eper és még jó néhány zöldségféle. Persze a primőrnek örülni szokás, hiszen ez már a kora nyár üzenete, ám a korai, melegházakban, fóliasátrak alatt nevelt zöldségfélékkel jobb vigyázni. A növények alapvetően tartalmaznak nitrogént, amely nitrát formájában van jelen. A melegházi zöldekben a nitrát nagyobb mennyiségben van jelen, ami önmagában nem baj, ez még nem méreg, ám ennek egy módosult változata, a nitrit már igen. E vegyület a kisgyermekek, a szoptató anyák vagy a legyengült szervezetű emberek számára jelent mérget, tehát pontosan azok számára veszélyesek, akiknek a leginkább szüksége lenne rájuk. Azonban primőr árut is lehet biztonságosan vásárolni: a friss zöldségeket, gyümölcsöket lehetőleg olyan helyen szerezzük be, ahol ismerjük az áru „előéletét" is: jó helyek a piacok, még jobbak a bioboltok. Lehetőség szerint ne tároljuk a primőr árut egy-két napnál tovább, s ha mégsem tudjuk azonnal elfogyasztani, akkor sötét, száraz helyen tartsuk.