Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám

SZOMBAT, ÁPRILIS 27. •NAPOS OLDAL" IV. Angyalok suttogása (Illusztráció). Fotó: Schmidt Andrea SZAZALEKOS ADATOK A halálközeli élmények hatására a megkérdezett több ezer ember az alábbi élményekről számolt be. Kilencvenkilenc százalékukat nyugalom töltötte el, nyolcvan százalékuk pedig örömet érzett. A többség, hetvenhét százalék látta az alagút végén a fénykaput. El­múltak a fájdalmaik és kellemes érzés öntötte el a megkérdezet­tek hatvanegy százalékát. A tudat és a test közötti különbséget és az időérzékelés megszűnését több mint a felük tapasztalta. Negy­venegy százalékuk repült egy vízszintes alagúton át, közben zajo­kat, csilingelést, sóhajtást, többnyire harmonikus zenét és színe­ket érzékeltek. Harminc százalékuk találkozott elhunyt rokonai­val, ennél valamivel kevesebb pedig a vallásának megfelelő fénylő személyekkel. Lepereg előttük az életük, huszonegy százalékuk olyan élet epizódokat is lát, melyeket már elfelejtett. FORRÁS: SCHRÖTER-KUNHARDT, HEIDELBERG magát, lebegett, a helyiségben pedig egyetlen ágy volt, amin egy lepedővel letakart ember feküdt. - Ki lehet ez a szerencsétlen? ­vetődött fel benne az együttér­zés. A lepedő alól lelógó lábat fel­ismerte: a sajátja volt. - A lábam nagyujján keresztül „beugrot­tam" a testembe és lassan halad­tam felfelé, éreztem, ahogy a tag­jaim ismét megtelnek élettel ­idézi fel a szegedi asszony. A leg­érdekesebb az volt, hogy folya­matosan mondta magában, ép­pen hol tart: a vérereket, az iz­mokat és a csontokat. Különös, az emberi nyelvre szinte lefordít­hatatlan érzéseket és gondolato­kat kellene leírnunk, hogy meg­közelítsük azt az érzést, amivel a halott ember „tudata", az utazó, a lélek szembesül abban a bizo­nyos alagútban. A szegedi Soós Edina több mint tizenegy éve ke­rült ebbe az állapotba: egy súlyos, hormonális eredetű betegségben szenvedett és éppen műtétre várt. - A halál számomra már nem félelmetes. Leginkább egy álomba zuhanáshoz lehet hason­Gyerünk a moziba be! A Skorpiókirály EGZOTIKUS EGYIPTOMI KÖRNYEZETBEN ZAJLÓ CSATÁKKAL SŰRÍTETT, MISZTIKUS KALANDFILMET MUTATNAK BE A HAZAI MOZIKBAN. A SKOR­PIÓKIRÁLYBAN MINDEN KLASSZIKUS ELEM MEGVAN: KEMÉNY BUNYÓ, KOMÉDIA ÉS ROMÁNC. A legendás egyiptomi harcos, a Skorpiókirály figurája a pankrátor szupersztár, Rock (becsületes nevén Dwayne Johnson) alakításában A múmia visszatér című filmben bukkant fel először. Rock alig fejezte be a forgatás első néhány nápját, amikor a Universal Pictures megke­reste azzal, hogy készítenének a főszereplésével egy filmet, mely be­mutatná, hogyan került hatalomra a Skorpiókirály. Az április 25-étől a hazai mozikban is látható alkotás ötezer évvel ezelőtt játszódik Gomorra hírhedt városában, ahol egy gonosz ural­kodó (Memnon) elhatározza, hogy leigázza és elpusztítja a sivatag minden nomád népét. A néhány megmaradt törzsnek, amelyek addig egymás ellenségei voltak, egyesülniük kell annak érdekében, nehogy a többi nép sorsára jussanak. Tudják, hogy Memnon egy varázsló lá­tomásaira támaszkodik, ezért felbérelnek egy profi gyilkost, akinek el kell tennie láb alól a látnokot. Mathayus (vagyis Rock) behatol az ellenséges táborba, és rájön, hogy a varázsló valójában egy gyönyörű nő. Ahelyett, hogy megölné, magával viszi a sivatag mélyére, bár tudja, hogy az uralkodó csatlósai minden áron megpróbálják kiszabadítani. A csatában súlyosan meg­sebesült Mathayusnak össze kell szednie az erejét, hogy a szövetsége­sek szedett-vedett csapatát visszavezesse Gomorrába egy végső össze­csapásra. A főhős alakító Rock szerint ebben a filmben megvan minden klasszikus elem: kemény bunyó, komédia, románc, fegyverek és trük­kök. Személyében új akciósztár született egy olyan szerepben, amely tökéletesen passzolt testi adottságaihoz, - Hosszú távú célom az volt, hogy betörjek a filmiparba, és vártam a megfelelő alkalmat. Ez min­denképpen az volt - mondta Dwayne Johnson. Memnont a skóciai születésű, de kilenc évig Kelet-Afrikában élt Steven Brand játssza, alcinek ez az első mozifilmje. A núbiai Baltha­zar kulcsfontosságú szerepét A halálsoron című filmben nyújtott ala­kításáért Oscar-díjra jelölt Michael Clarké Duncanre bízták. Ő Rock­kal együtt hónapokig készült kettejük kézitusájára. Dwayne Johnson egyébként könnyedén vette a forgatás fáradalmait, és ezzel lenyűgöz­te Chuck Russell rendezőt (A Maszk, Végképp eltörölni), aki naponta nehéz fizikai feladatok elé állította a sztárt: hol heves homokvihar­ban kellett harcolnia, hol hatalmas lángok elől kellett elugrálnia. A csaták legtöbbje hosszú és összetett, amelyekben a főszereplők (a va­rázslót alakító fekete öves karatést, Kelly Hut is beleértve) dublőrök nélkül, maguk csinálták a kaszkadőrmutatványok döntő részét. Kü­lönleges feladatot jelentett azoknak a jeleneteknek a rögzítése is, amelyekben eló skorpiókkal és kobrákkal kellett dolgozni. A színes, szinkronizált amerikai akciókalandfilmet szombattól játsszák a szegedi Belvárosi moziban H. SZ. Mesék a fénykapuról - az angyalok nyelvén TESTÜNK HALÁLA UTÁN IS TOVÁBB ÉL A TUDATUNK-VALLJÁK AZOK A SZEGEDIEK, AKIK HALÁLKÖZELI ÉL­MÉNYEIKRŐL MESÉLTEK, BEPIL­LANTÁST ENGEDVE EGY MÁSIK VI­LÁGBA. A halálközeli élmények kutatása hozzásegíthet bennünket, hogy más szemmel nézzük a halált. Az ilyen élményeket átélt embe­rek vallomásaiból kiderül, nem félnek többé a halál ismeretlen idegenségétől. A „beavatottak" azt vallják, ez az ismeret abban segít, hogy még jobban tiszteljék az életet. Míg Magyarországon gyermekcipőben jár az effajta vizsgálódás, addig sok országban komolyan kutatják a klinikai ha­lál állapotából visszatért embe­rek emlékeit. Georg Gallup szá­mításai alapján például Ameri­kában közel nyolcmillió felnőtt él, akinek volt már ilyen élmé­nye. Az USA-ban a lakosság har­minc százaléka fogadja el az ilyen jellegű élmények tényét. Az egyre javuló újraélesztési techni­kák mellett igen valószínű, hogy ez a szám csak további milliók­kal együtt teljes. Senki sem tud tudományos bizonyítékokkal szolgálni a másik oldal létéről, azonban a halálközeli állapotot megélt emberek személyes vallo­másai feltűnően sok tartalmi ha­sonlóságot mutatnak. - Óriási sebességgel száguldot­tam egy fényes, sötétkék színű alagútban - emlékszik vissza egy több mint harminc évvel ezelőtti halálközeli élményére a szegedi Tóth Beáta, akin akkor, huszon­négy évesen császármetszést vé­geztek. Hangsúlyozza, nem ér­zelgős és nem misztikus alkat, azóta mégis jelentősen megvál­tozott a világnézete. Ezt megelő­zően nem volt istenhívő, később fokozatosan vált meggyőződésé­vé, hogy valami felsőbb hatalom irányítja a sorsunkat, segít ben­nünket. A ma már nyugdíjas ta­nár elmondása szerint ezen a csőszerű helyen egy sárgás-na­rancsos, aranyhoz hasonlítható hatalmas fényhez közeledett, ami kellemes érzést váltott ki be­lőle. Meglepően lassan döbbent rá, hogy abban az állapotában nincs teste, tehát meghalt. Sem­milyen félelmet nem érzett. Már majdnem átlépett a fényes ka­pun, amikor egyszercsak mindennek vége lett. Egy kórte­rem bal felső sarkában találta lítani - mondja. Azt érezte, egy­szerre halad felfelé és lefelé egy alagútban, de ez a haladás sem térben történik, hanem valami­lyen más, az emberi élet számára ismeretlen dimenzióban. Az alagút kék, lila és arany színben villódzott. Szorító, fojtogató ér­zés töltötte el, és egyszercsak mindent elöntött a fény. Benne állt ebben a fényes sugárzásban, ahol lepergett addigi élete. De nem úgy, ahogy saját maga meg­élte, hanem ahogy mások látták őt. A fényes kapuban harmóniát és boldogságot érzett. *- Vissza kell menned, szükségünk van rád! - szólt egy különleges rezo­nanciával az üzenet. Visszafelé az alagútra még emlékszik, utá­na pedig egy hirtelen zuhanásra, ami valójában az ébredés pillana­ta volt. Edina életére és gondol­kodásmódjára is óriási hatással volt ez az élmény: míg korábban életuntnak és emberkerülőnek tartotta mágát, mára nyitottá és harmonikusabb személyiséggé vált. Egy gyermekkori baleset követ­keztében került halálközeli álla­potba a szegedi Ódor Richárd. A fájdalom után röviddel látta saját magát az ágyon feküdni. Ő - a többiekkel ellentétben - nem ju­tott el a fénykapuig, hanem egy határozott hang utasítására visz­szatért az ötéves testbe. És akkor ismét érezte a fizikai fájdalmat. Csak évtizedek múlva döbbent rá, hogy valójában mi történt ve­le, sokáig nem beszélt senkivel ezekről az élményekről. Mindannyian állítják, a halál­közeli élmények után hiperérzé­kennyé válik az ember, telepati­kus képességek, megérzések és sugallatok segítik a mindennap­okban. A halál számukra már nem puszta megsemmisülés, ha­nem átlépés egy másik világba. Az utólagos értelmezések bizo­nyos pontjain már eltérnek a vé­lemények. Egyikük úgy gondolja, az ember valójában egy egységes tudatnak csupán parányi része, másikuk szerint azonban halá­lunk után nem olvadunk bele semmilyen egészbe, hanem ott is önálló személyiségek maradunk. A halálközeli élmények hatására mindhárman vallják: testünk halála után is tovább él a tuda­tunk, és ez a halálközeli élmény bepillantást engedett számukra ebbe a másik világba. Azért kel­lett visszajönniük ebbe az életbe, hogy ezt elmondhassák. LÉVAY GIZELLA Belami biciklije Friss levegő éri tüdőmet, izmaim is mozognak, de még autóparko­lót keresve sem kell agyvérzést kapnom - gurította Belami bicikli­jét úgy fél esztendővel ezelőtt a Zsibbadt brigádvezető terasza elé. A kocsmában üldögélők, kik addig Plüss Eta lányának lábait bá­multák, ekkor aztán kockát, meg elismerő pillantásokat vetettek. Bika Jenő pedig annyira elragadtatta magát, hogy felemlegetett oly régmúlt időket, amikor még ő is bicajra pattant, s tíz percen belül egyetlen autós sem gázolt át a torkán. - De ma efféle túlélésre kevés lesz az esélye, Belamikám - csuk­lott kettőt Bika úr. Ám a külváros nyugalmazott szépfiúja ekkor már nyeregbe pattant (részidő egy perc 59 másodperc), torokhan­gon közölte, ne féltse őt senki, mert hogy jobban ismeri a forga­lom buktatóit, mint a rendőrség Snájdig Pepi múltját, baj hát nem érheti. Belami testi épségében különösebb alakváltozás nem is állt be az ezt követő napokban. Már csak azért sem, mert egy ügyes kezű tolvaj oly sebességgel lopta el biciklijét, hogy mire a vénülő széple­gény kilépett a boltból, minek ajtaja előtt lezáratlanul hagyta a gé- ; pet, már különböző évelő növények eresztettek gyökeret a bringa helyén. - Na, ha ezt meglátják a suttyók, rögtön elmegy a kedvük a drót­szamaramtól - lengetett meg Belami két nappal később egy új ke­rékpárt, no meg egy ennél is értékesebb, karvastagságú láncot Cink Enikő feje fölött. - Teljességgel biztonsági, taposóakna se tudja lerobbantani a ke­rékről, ha én egyszer rákattintom a lakatot - dicsekedett Belami hétfő reggel. Kedden aztán bemutathatta a vidám Zsibis kompá­niának: a láncnak valóban nem történt baja, amikor leszelték róla a zárat, csupán a bicikli tűnt. - Sose bánkódjon, előfordult ez már óvatosnak minősített szür­ke szamarakkal is - vigasztalta a könnytől maszatos széplegényt Plüss Eta. Majd a Zsibbadt brigádvezetóben mégiscsak elérkezett­nek látták az időt arra, hogy válságstábot hívjanak össze Belami biciklijének ügyében. Bovden Béci kárszakértő, kinek autóját ed­dig 8 és félszer törték fel, s ki elköszönt már három egész öt tized kismotortól is, a szögelés technológiáját javasolta. - No de mégsem feszíthetjük keresztre a tolvajt, ha elkapjuk! ­jajdult fel ekkor Cink Enikő. - Ki beszél itt kivégzéséről? A bicajt kell szögbeverő kézi készü­lékkel, úgy mint kalapáccsal tíz fix ponton a legközelebbi falhoz rögzíteni, mielőtt magára hagyná cimboránk - magyarázta a ter­vet Bovden. - Én mégis inkább azt mondanám - ordítozott roppant békés : hangulatban Snájdig -, néhány kerékpár lopására szakosodott su-' hancot kéne úgy elverni, hogy még az árnyékukat is begipszeljék az ügyeléten. Majd lenne itt rend. Am a durva hangnem többeket is sértett, ezért a kerékpár lebe­tonozása mellett voksoltak a legtöbben. Csak félő, hogy ebben az esetben használati szándékkal már nem igazán mobilizálható a bicaj - jegyezték meg egyesek. Ám azt senki nem vitatta, hogy ha a két vödör betonra a kerékre kötés idején három biztonsági ór is : ügyel, valamint a közeli háztetőkön mesterlövészeket helyeznek el, a kerékpár ellopásának esélye jelentősen csökken. - És ha a biciklit bezárná Belami egy tankba, annak ajtaját lehe­gesztetné Link Egonnal, a tankot elásná tíz méter mélyen a föld­be, és csak ezután kerülne félméteres betonréteg a talajra? Na, ak- : kor megoldódna a probléma? - érdeklődött Minek Dönci. Az ő gyermekei két nappal korábban búcsúztak el ugyanis montenbi- i kájuktól, mégpedig azon a helyen, ahol pár éve még anyjuk cam­pingbicildijét fújták meg. - Kedves uram, az erre áldozott idő és energia mégsem éri meg a l befektetést - vetette közbe nem annyira hab testét, mint inkább legfrissebb érvét Plüss Eta. - Mert az igaz, hogy a kerékpárlopások elszaporodtak mifelénk már hosszú évekkel ezelőtt, de hát a tol­vajok raktárai is csak megtelnek egyszer. Meg aztán kicsi a való­színűsége annak, hogy ismét oda pottyan a bomba, ahova már egyszer becsapott. Okos gondolat volt ez, vitathatatlan. A baj csak az, hogy a Panel Pál-lakótelepen poroszkáló biciklitolvajok félelmetesen keveset tudnak a bombák lélektanáról. így aztán Belami még két bicajtól búcsúzott el néhány hónap alatt. E csapásokat előbb sírva, majd ordítozva viselte, végül pedig székébe, meg Apátia Lola ülébe süp­pedt. És karikás szemmel olvasta ki kedvenc újságjából, hogy régi­ónkban az elmúlt esztendőkben nagy pénzeket áldozták kerékpár­utak kiépítésre. - És még egyet se loptak el? - motyogta kérdését Belami. Majd választ se várva elszunnyadt egy alig rozsdás bicikliláncon. BÁTYI ZOLTÁN • Németh György rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom