Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám

KEDD, 2002. MÁRCIUS 5. "AKTUÁLIS" 5 A galériákban népszerűek a kortárs művészek képei Hamisítvány és garancia Veszélyben a külsős rádiósok munkája? Információink szerint a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának több külsős dolgozójától meg­vált az új vezetés. Ennek egyik oka ez lehet, hogy várhatóan csökkentik az intézmény költségveté­sét. Erről ezen a héten tárgyalnak Szegeden a köz­rádió vezetői. Takarékossági okok miatt nagy valószínűséggel csök­kentik a Magyar Rádió körzeti stúdióinak költségve­tését, ezért az eddigi munkatársak egy részének nem tudnak a jövőben munkát biztosítani. Különösen a külsős műsorkészítőket fenyegeti az a veszély, hogy munkájukra nem tartanak igényt a jövőben. Informá­cióink szerint a szegedi körzeti stúdióból többen is tá­voztak. Az öt külsős hírszerkesztő közül négyen már nem dolgoznak a rádióban. Marik István stúdióvezető­helyettes állítása szerint vagy új munkalehetőséget találtak maguknak, vagy pedig eddigi másik munka­helyükön dolgoznak tovább. Ezzel szemben a rádió egyik - szintén távozó - munkatársa úgy tájékoztat­ta lapunkat, hogy több külsőssel is közölték, a továb­biakban nem tartanak igényt a munkájukra. - Azt mondták, nem tudnak munkát adni a külsősök szá­mára, mert csökkentik a rádió költségvetését - fogal­mazott lapunk informátora. A szegedi körzeti stúdió belső munkatársai közül ugyanakkor senki nem távozott az intézményből, így tovább dolgozik a korábbi stúdióvezető, Balog Jó­zsef is. - Szó sincs arról, hogy bárkinek fel akarunk mondani, ha viszont valaki úgy érzi, nem tud együtt dolgozni velünk, ezt nyugodtan megmondhatja ­nyilatkozta Varga Zoltán, a március elsejével kineve­zett új stúdióvezető. Egy helyi internetes hírújság olyan Listáról is beszá­molt, amely azoknak a nevét sorolta fel, akik belép­hetnek a rádió épületébe. Az új stúdióvezető nem ta­gadta, van ilyen lista, ez azonban - hangsúlyozta Varga Zoltán - biztonsági okból készült, és nem azért, hogy bárkit is kitiltsanak a stúdióból. - A kör­zeti rádió épületét megfelelően védeni kell, és el akar­juk kerülni, hogy bárki idegen bejöhessen a stúdió­ba - tette hozzá. Varga Zoltán arról is beszámolt, hogy csütörtökön a Magyar Rádió vezetői Szegeden tárgyalnak a kör­zeti stúdió költségvetéséről. Ezt követően derül ki, hogy a várhatóan csökkenő büdzséből hány munka­társat tudnak foglalkoztatni. A stúdióvezető a műso­rokat érintó változásokról elmondta: a hagyományos közszolgálatiság alapelveinek megfelelő, a gazdaság­tól a tudományig, a kultúrától az oktatásig számos területre kiterjedő műsorokat kívánnak készíteni. A konkrétumok között említette, hogy elképzelései sze­rint a vasárnapi közel háromórás sportműsor rövidebb lesz, s a felszabaduló időben egyéb közszolgálati prog­ramot sugároznak. Varga Zoltán hangsúlyozta to­vábbá, hogy azt a három megyét, ahol a stúdió adá­sa hallható, egyformán ki kell szolgálnia a rádiónak. HEGEDŰS SZABOLCS Bevándorlási hivatalt nyitottak Szegeden Három megye „külföldijeinek" az ügyeit intézi tegnaptól a Londoni körúti hivatal. Fotó: Miskolczi Róbert Vásárlás előtt mindig célszerű kikérni a művészettörténész véleményét. Fotó: Karnok Csaba MUNKATÁRSUNKTÓL Bevándorlási hivatal nyílt tegnap Szegeden. A Londoni körúti egy­kori hajléktalanszálló helyén működő dél-alföldi regionális igaz­gatóság három megye, Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád „külföl­dijeinek" ügyeit intézi. A régióban letelepedettként, bevándoroltként, menekültként élő, jogszerűen vagy illegálisan itt tartózkodó, il­letve menekült státusért folya­modó külföldiek fordulhatnak se­gítségért a hivatalhoz - mondta az ünnepélyes megnyitón Petiik Or­bánná regionális igazgató. Az ügyfélszolgálati irodák elsőd­leges feladata többek között a meghívólevélhez, tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez szükséges nyomtatványok kiadá­sa, átvétele, illetve úti okmánya­ik elvesztését is itt jelenthetik be a külföldiek. Az igazgatóság székhelye Szege­den, a Londoni körút 15. szám alatt található, de a régiónkban Kecskeméten és Békéscsabán is működik ügyfélszolgálati iroda. Folytatás az 1. oldalról - Mindez nem olcsó mulatság, sok­szor egymással csereberélnek a gyűjtők - magyarázta Oláh János, a Hanza-Kruger galéria tulajdono­sa. Hozzátette: keresettek még a kortárs művészek, például Vinkler László, Fontos Sándor, Zoltánfy Ist­ván és Sinkó János képei, az árak öt­venezertől százötvenezer forintig változnak. Nagyvállalkozások, cégek a jó befektetés reményében költenek festményre. Épp a közelmúltban vásárolt egy elektromosságai fog­lalkozó cég Kopasz Tamás-fest­ményt, ami közel egymillió forint­ba került. A kép témája illett a vá­sárló cég profiljához. - A nép­szerűségi toplista élén a szegedi Zoltánfy István áll - mondta Czi­ner István, a Quint galéria tulajdo­nosa. Elmondta, míg öt-hat éve a nagyobb bankok is láttak fantáziát az értékes festmények megvételé­ben, mára mindez megszűnt. Bár ma már nemcsak az orszá­gos hírű festők, hanem az alacso­nyabb színvonalú művészek ké­peit is hamisítják, a pár hónapja megnyílt galériában még nem ta­láltak ilyen képet. Máshol viszont annál inkább. - Ugyan nem ka­tasztrofális a helyzet, de minden héten találkozom hamisított fest­ménnyel - fogalmazott Nátyi Ró­bert művészettörténész, aki több galériában is vállal eredetiségvizs­gálatot. Véleménye szerint a kö­zepesnél is gyengébb színvonalú hamisítványok kerültek a kezébe, a gyakorlott szem azonnal felis­meri a turpisságot. Elsőként az összkép, az első benyomás a legfon­tosabb, ha valami nem stimmel, akkor tüzetesebben szemügyre ve­szi a darabot. Stíluskritikai mód­szerrel az adott korra jellemző fes­tékhasználatot, vásznat és festék­kezelési módot figyeli, emellett fontos a szignatúra is. - Érdekes módon sokszor épp ez az Achilles­pontja a „remekműnek" - magya­Dávid Ibolya a vendég Miért éppen én? című könyvének szegedi bemutatóján vesz részt Dávid Ibolya ma este 6 órakor a Ká­rász utcai Átriumban. A szegedi Ti­sza Konzervatív Kör szervezésé­ben tartandó bemutatón Solymo­si Frigyes akadémikus lesz az est házigazdája. TUdnak közlekedni A Csongrád Megyei Balesetme­gelőzési Bizottság által február 22­én megrendezett általános iskolások közlekedésismereti versenyének megyei döntőjén a negyedik osztá­lyosok kategóriájában első helye­zést ért el Bögöthy Zsolt (Szentes), második Fülöp Tiffany (Hód­mezővásárhely), harmadik helyen pedig a szegedi Tóth Ferenc vég­zett. A nyolcadikosok kategóriájá­ban első helyen Szabó Anett (Szen­tes), második helyen a szintén szen­tesi Zoltai Máté végzett. A verse­nyen harmadik helyezést ért el Vá­czi Máté Derekegyházáról. rázta a szakember. A pontatlan szignó rögtön szemet szúr a hoz­záértőnek. A képgyártóknak az al­földi iskola egy-egy alakjának, pél­dául Koszta Józsefnek a festészete a legszimpatikusabb. Vélemények szerint egy ilyen képet akár két nap alatt is vászonra lehet pingál­ni, és a költségek nem érik el a tí­zezer forintot. Aztán ha véletle­nül bekerül valamelyik galériába, akár a hatszorosát is kifizetheti az óvatlan művészetpártoló. A gyakor­lott gyűjtők azonban semmit sem bíznak a véletlenre, vásárlás előtt HÍREK KUPA MIHÁLY A PLAZÁBAN A Szegedi Közéleti Kávéház szerve­zésében szerdán 18 órától Forum Szegediense. A vendég Kupa Mi­hály, a Centrum Párt elnöke. Beszél­getőtárs: Gellérfy László újságíró, a házigazda: Rózsa Péter marke­ting-igazgató. BÁBJÁTÉK A KULTÚRHÁZBAN Az Alsóvárosi Kultúrházban báb­színházi előadást tartanak holnap, szerdán 14 órai kezdettel. A vendég a Levendula színház, a bábjáték cí­me: Kígyó király gyűrűje. Az elő­adásra megváltott bérletek érvénye­sek, a helyszínen jegyek kaphatók. KÁVÉHÁZBAN AZ IKV A Szegedi Közéleti Kávéház márci­us 5-i (keddi) beszélgetőestjének vendége Kerekes Péter, a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálko­dó Rt. elnök-vezérigazgatója. A ren­többnyire kikérik a művészettörté­nész véleményét. Mivel manap­ság már az alacsonyabb árkategó­riába tartozó festményeket is ha­misítják, minden galéria elemi ér­deke, hogy megbizonyosodjon a képek eredetiségéről, mint ahogy a cikkben szereplő galériák tulaj­donosai ezt megteszik. Mivel a Magyar Nemzeti Galéria a közel­múltban megszüntette a festmé­nyek eredetiségének igazolását, ezért jelenleg minden galéria ma­ga keresi a biztonságos megoldást. LÉVAY GIZELLA dezvény március 5-én, kedden, dél­után 6 órakor kezdődik az MTESZ székházában (Szeged, Kígyó u. 4.). A program szerint szó esik majd a Mars tér átépítéséről, a Szent István tér bérbeadásáról, a fölújított Belvá­rosról, a szociális bérlakások építé­séről és elosztásáról, a lakások ér­tékesítéséről, a lakók védelméről, megbecsüléséről. Az est házigazdá­ja Szilágyi Árpád városvédő polgár A NÖVEKEDÉS MÍTOSZA A Védegylet civil szervezet gazdaság­politikai állásfoglalását ismerhetik meg azok, akik ma, kedden elláto­gatnak a Szegedi Hidományegye­tem Béke épületébe (Aradi vérta­núk tere). A növekedés mítosza című vitaesten felszólal Lányi And­rás író, egyetemi docens, Pataki György közgazdász, egyetemi ad­junktus és Tóth János környezetfi­lozófus. A biológia elmúlt évszázada Új előadás-sorozat indult a közelmúltban az Eötvös Lo­ránd Kollégiumban, amelyet a Straub Örökség Alapít­vány támogatásával szerveztek meg. Amint Vígh Lász­ló, a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója, az alapítványi kuratórium elnöke elmond­ta, a sorozat szeremé megismertetni a modem bioló­gia legizgalmasabb témáival az érdeklődőket. Az Eöt­vös-estéken, amelyek közös címe: Beszélgetések a bi­ológia évszázadáról, neves tudósok tájékoztatnak nem­csak a jelenlegi kutatások újdonságairól, hanem a bi­ológia forradalmának szerteágazó, társadalmi, politi­kai, környezetvédelmi és egyéb hatásairól is. Gén­technológia: áldás vagy átok címmel Veneüaner Pál aka­démikus előadásával nyitott a napokban a sorozat. 148 éve ért el hozzánk a vasút MUNKATÁRSUNKTÓL Szegedet 1854. március 4-én érte el a vasút­vonal. Az 1847 szeptemberében üzembe he­lyezett Pest-Szolnok vonalat hosszabbították meg Cegléd-Félegyháza-Szeged irányába. A va­sutat az osztrák kormány építette, miután a szabadságharc leverése után fölvásárolta a magyar Középponti Vasút vonalait és enge­délyt szerzett a munkálatokra. Az építtető cég öt éven keresztül működött, ezalatt mint­egy 200 kilométernyi sínpárt fektetett le, ebből hatvan a Cegléd-Szeged közötti. A Tisza-parti városig tartó vasútvonalat Sze­ged vezetői a Klein testvérektói rendelték meg. Az érintett települések is hozzájárultak a költ­ségekhez, Szeged 50 ezer forintot adott. Az épí­tésnél több probléma is fölmerült. Cegléden nem akarták átengedni a kiné­zett területet, ezért megváltoztatták az erede­ti tervet. Szegeden pedig nem értettek egyet a Tisza-híd tervezett helyével. Itt is nyomvo­nalat változtattak. Ugyanis a régi dokumen­tumok szerint a sínpár a mai Kossuth Lajos és a Kálvária sugárúton haladt volna, de a la­kosság és a telektulajdonosok tiltakoztak el­lene. Végül a város első vasútállomása a mai ren­dező pályaudvar helyén épült meg és csak 1860-ban került a mostani helyére. Három gázpalackot mentettek ki a lángokból Felgyújtotta a házát a tulajdonos? MUNKATÁRSUNKTÓL Égő házhoz riasztották tegnap es­te a tűzoltókat Szegeden, egy lakó­ház és melléképülete lángolt a Ma­gyar Televízió Körzeti Stúdió szék­háza mögött. A tűzoltók lapzár­tánkkor még vizsgálták a tűz kelet­kezésének okát, de az előzetes sza­kértői vélemények szerint szándé­kos gyújtogatás történt. A Korda ut­ca 8. szám alatti ház melléképüle­te teljesen kiégett, és a főépület egyik szobája is lángra kapott. - A tüzet nyílt láng okozta, va­lószínűleg szándékos gyújtogatás történt - tájékoztatta a helyszínen lapunkat Varga István tűzvizsgáló, aki azt is elmondta, hogy emiatt ér­tesítették a rendőrséget. A házban három gázpalack is volt, kettő a melléképületben, egy pedig a lakóházban. Ezeket a tűzol­tók életük kockáztatásával kivitték az utcára. - Ha a palackok felrobbannak, a kigyulladt ház és a szomszédos épületek súlyosan megrongálód­hattak volna - tudtuk meg Nagy Róberttől, a tűzoltás vezetőjétől. A ház mlajdonosát, a feltételezett gyújtogatót a rendőrség előállítot­ta. Kihallgatása lapzártánkkor még tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom