Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám

MA: EGY SZÁZALÉK, ÉP TESTBEN DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 2002. MÁRCIUS 5., 92/54. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 46 FT) A főtisztviselők és főtisztek nagy kalandra vállalkoztak A megyéből öten az elit alakulatban Csongrád megyéből öt személyt jelöltek a főtisztviselői és főtiszti karba. Az elit alakulat tagja Bosnyákovits Tünde, a szegedi polgár­mesteri hivatal egészségügyi tanácsadója, Kiss Imre, az OEP térsé­gi főigazgatói főkoordinátora, Lengyel Györgyi, a szegedi polgármes­teri hivatal kancellárja, Póda fenő, a kormányfő tanácsadója, és Szűcs Gábor, a Hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatal politikai főtanácsadója. Az érintettek egy esetleges kormányváltáskor sem ke­rülnek utcára, hiszen öt évig a rendelkezési állományt is választhat­ják. „Hölgyeim és uraim, önök nagy kalandra vállalkoztak!" - fogalma­zott Orbán Viktor miniszterelnök azon a munkaértekezleten, ame­lyet a közelmúltban tartottak a fő­tisztviselői és központi tisztikar leendő tagjainak. Az összejövetel­re azokat hívták meg, akiknek pá­lyázatát a kormányfő elfogadta. A főtisztviselői és főtiszti kar tagjait pályázat útján választották ki 1600 jelentkezőből. A nyerteseknek ki­nevezésük előtt vagyonbevallási kell tenniük, illetve kötelesek ma­gukat alávetni a legszigorúbb, C tí­pusú nemzetbiztonsági ellenőrzés­nek. A jelentkezők kiválasztásá­nál nem a pohtikai, hanem a szak­mai szempontok játszottak szere­pet - válaszolták lapunknak a Mi­niszterelnöki Hivatalban arra a fel­vetésre, hogy ellenzéki politiku­sok szerint a kinevezések pohtikai alapon történnek. Kérdésünkre, mikor nevezik ki a főtisztviselőket és főtiszteket, közölték: a válasz­tások előtt esketik fel a kar tagja­it, és nyilvánosságra hozzák a név­sort. Csongrád megyéből öt személyt jelöltek a karba. Az elit alakulat tagja Bosnyákovits Tünde, a Sze­gedi Polgármesteri Hivatal egész­ségügyi és tudományos tanács­adója. Bosnyákovits a szegedi kór­házprivatizációban koordinátori szerepet vállalt, emellett 2000 őszén őt nevezték ki a Nemzeti Egészségfejlesztő Intézet dél-alföl­di régióvezetőjének. A tudomá­nyos tanácsadó nem kívánt nyilat­kozni arról, miért jelentkezett a Miniszterelnöki Hivatal pályázati kiírására. Kiss Imre, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár térségi fő­igazgatói főkoordinátora évek óta foglalkozik az európai uniós joghar­monizációval, s szakmai kihívás­nak érzi a feladatot. Folytatás a 4. oldalon A galériákban népszerűek a kortárs művészek képei Hamisítványok ellen igazi garanciák A szép festmények nemcsak a gyűjtőket vonzzák. Fotó: Karnok Csaba A szegedi festménypiacon a meg­kérdezett galériatulajdonosok szerint a legkeresettebbek a kor­társ művészek, például Vinkler László, Fontos Sándor, Zoltánfy István és Sinkó János képei. A többmilliós festményeket eleve a fővárosban értékesítik a keres­kedők. Új tendencia, hogy ma már nemcsak az országos hírű művészek képeit hamisítják, ha­nem a közepes színvonalú festők munkáiban is látnak fantáziát az önjelölt „alkotók". Egyelőre szakmai elhivatottságból és a művészet iránti elkötelezett­ségből foglalkozik a szegedi galéri­ák legtöbbje képkereskedelemmel. A megkérdezettek mindegyike bí­zik a jövőben, a forgalom növeke­désében. Merthogy jelenleg ko­moly vásárlóerő kizárólag a fővá­rosban él, az értékesebb, többmil­liós festményeket eleve ott érté­kesítik. Szegeden egy-két havonta kél el milliós értékű kép, jel­lemzően a nagybányai festőiskola képviselői a keresettek: például egy Nyilasi Sándor- vagy Glatz Oszkár­festményért sorban állnak a gyűj­tők. Pontosabban szólva a közel negyvenfős tábor tagjai naponta felkeresik a különféle galériákat, üzleteket a legújabb ínyencségek után kutatva. Bővebben az 5. oldalon Húsz év, két diploma, 55 ezer forint Kék szalaggal tiltakoztak a védőnők TÉMÁINKBÓL CLAYDERMAN SZEGEDEN Benest is emlegették az ambrózi emléknapon Március végén jótékonysági kon­certen játszik Szegeden Richárd Clayderman, világhírű zongora­művész. A hangversenyre, amelynek más jeles szereplői is lesznek, március 11-étől váltha­tók jegyek a Szegedi Nemzeti Színház pénztáránál 4. oldal NÉMETH MIKLÓS AZ OLIMPIÁÉRT Gerelyhajító olimpiai bajno­kunk, aki Montrealban nyerte a klasszisok versenyét, Szegeden részt vett az édesapjáról, Németh Imre olimpiai bajnokról elnevezett iskola névadóünnepségén. Kijelentette: hisz az olimpiában, s alá is irta a játékok megrendezését szorgalmazó ívet. 15. oldal Szegeden, a Vasas Szent Péter utcai gondozóban dolgozó körzeti védőnők a tegnapi sztrájk idején is fogadták a kismamákat, de szolidaritásuk és egyetértésük jeleként kék szalagot tűztek ruhájukra. Fotó: Karnok Csaba Húsz éve dolgozó, kétdiplomás körzeti védőnő bruttó 55 ezer fo­rintot kap havonta... Az Egészség­ügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete által a védőnők ala­csony jövedelme miatt meghirde­tett munkabeszüntetésben a Csongrád megyei védőnők nem vettek részt, mert a megyei szerve­zet késve kapta meg a felhívást, s ezért nem volt ideje a kétórás sztrájk megszervezésére. A tilta­kozás céljával, a 30 százalékos bér­emeléssel egyetértenek, hiszen ke­resetük alacsony. Csongrád megye 67 védőnője közül egyébként 35 tagja az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. A tegnapi a kétórás figyelmeztető sztrájk idején a megyei védőnők ­szohdaritásuk és egyetértésük je­leként - kék szalag kitűzésével vet­tek részt az országos tiltakozó ak­cióban. A megyei alkalmazottak egyébként a tiltakozó megmozdu­lás idején is fogadták és elláták a kismamákat. Részletek a 3. oldalon HOLT-TENGERI KLÍMA Néhány hetes holt-tengeri uta­zás kigyógyítaná a pikkelysö­mörben szenvedőt betegségéből. Miután e kirándulás miibókba kerül, senki sem indul útnak. Meg amúgy is házhoz hozzák a holt-tengeri klímát... Ép testben www.delmagyar.hu Az emlékülésre az egykori kitelepítettek közül sokan eljöttek. Az ötvenöt évvel ezelőtti lakosságcserére emlékeztek tegnap Ambrózfalván. A községet háromszáz szlovák telepes alapította 1844-ben. Közösségük szépen gyarapodott, békében éltek a magyarokkal, mígnem majdnem pontosan száz évvel az alapítás után szinte minden megváltozott. A második világháborút követően az akkori Csehszlovákiából magyar családok érkeztek az anyaországba - többek között Ambrózfalva térségébe -, hazánkból pedig szlovákok települtek át északi szomszédunkhoz. Ezt hívták lakosságcserének - igaz, a csere féloldalas volt, hiszen tőlünk csak az Fotó: Gyenes Kálmán ment el, aki akart, Csehszlovákiából viszont lényegében elüldözték a magyar családokat. Az elűzöttek csak ingóságaikat vihették magukkal, házaikért, földjeikért mind a mai napig nem kaptak kártérítést. Erről szól az úgynevezett Benes­dekrétumok kapcsán napjainkban újra fellobbant vita. Az ötvenöt évvel ezelőtt történtekről tegnap a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület rendezett emlékülést. írásunk a 3. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom