Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-01 / 27. szám
Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA A tizenkét méteres családfa készítésének története Weiglerék krónikája KÖZEL TIZENÖT EVE A GYÖKEREIT KUTATJA A SZEGEDEN ÉLŐ BÁLINT JÁNOSNE (KÉPÜNKÖN), AKI HÉT GENERÁCIÓN KERESZTÜL VÁZOLTA FEL ŐSEI, A WEIGLER CSALÁD TÖRTÉNETÉI A TEKINTÉLYES NAGYSÁGÚ CSALÁDFA LEGKORÁBBI ADATA 1742BŐL SZÁRMAZIK, LEGUTÓBB PEDIG TAVALY BŐVÜLTEK AZ ADATOK. A SZEGEDI JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI HÁZ NYUGDÍJASKLUBJÁNAK SZERVEZÉSÉBEN MA, DÉLUTÁN HÁROMKOR MUTATKOZIK BE A CSALÁDFAKUTATÓ A KÖZÖNSÉGNEK. Alighanem Magyaroszág egyik legnagyobb, tizenkét méter hosszan megrajzolt családfáját terítette ki egy szegedi panellakás aprócska szobájában Bálint fánosné, aki közel tizenöt éve foglalkozik a Weigle, család szerteágazó történetének kutatásával. A legkorábbi adat 1742ból származik, az eredetet pedig 1810-ben találta meg, amikor Weigler Fülöp, a bajor juhász feleségül vette Szép Annát. Kitartó munkája során hét generáción keresztül vezette végig a vérvonalat a dédszülőktől kezdve egészen a szépszülőkig. - Nagy élmény volt felvázolni a családfát, de bosszantó módón mindig találtam hiányzó részeket - magyarázta Bálintné. Otthon megsárgult fényképek, anyakönyvi kivonatok, birtoklevelek, birtokátruházási szerződések adatait rendszerezte, személyesen, telefonon és levélben felvette a kapcsolatot régen vagy soha nem látott rokonokkal. Kutatásaiban arra kereste a választ, visszamenőleg ki kinek volt a házastársa, egyes ágakon hány gyermek született és ki vitte tovább a Weigler nevet. A família négyszáznyolcvan leszármazottját sikerült utólag azonosítania, a házastársakkal együtt hétszázra bővült a Weiglerek száma. Senki ne gondolja, hogy pusztán a száraz adatok összegyűjtése volt a cél. Ellenkezőleg. A Weigler család tagjai igen hosszú életkort értek meg - sokan száz évet - több generáció élt mindig egymás mellett, a kedves történeteket és egy-egy érdekesebb személy alakját pedig mindig élvezettel emlegették a beszélgetések során. Bálintné a család krónikásaként ezeket a történeteket is gyűjtötte. Élő szótár és képeskönyv - gondolhatnánk, kérdés nélkül fejből sorolta a felmenők nevét és születési dátumát, hogy az ország mely részén éltek akkoriban, a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idejét idézve milyen történelmi és politikai viszonyok határozták meg az ősök életkörülményeit. A Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Tanszéke 2000ben családtörténet, helytörténet címmel pályázatot hirdetett, melyre belföldről és külföldről több százan jelentkeztek. A Szegeden élő asszony munkáját csak egy helytörténeti dolgozat tudta megelőzni. Nagy volt az ünnep Weiglcréknél, tavaly Orosházán gyűlt össze a több mint száz tagú család, hogy megismerje a családfát. Nyíregyházától Budapestig, Dunántúlról és Csongrád megyéből érkeztek a rokonok, hogy gratuláljanak a sikerhez. Jelenleg Bálintné a család központja, közel nyolcvan név szerepel a címlistáján, legutóbb egy tízoldalas levelet hozott a postás, sok a még elmondatlan és feldolgozatlan történet. Vannak jó és rossz hírek. Ez utóbbihoz tartozik, amikor arról értesült, hogy a tavalyi szeptember 11-i terrortámadásnak - a hírekkel ellentétben - volt magyar áldozata. Egy nappal később egy nyolc éve kint élő rokonuk a segélykérő felhívásra vért akart adni. Az utcán megtámadták és agyonlőtték. Sikeres vállalkozása volt, éppen akkor készült végleg hazatelepülni, és új életet kezdeni. Az édesapja és a nagymamája Szegeden él, nagyon várták már a távolban élő gyermeket. Örömhír viszont, hogy júniusban ismét bővül a család, Gádo(Fotó: Karnok Csaba) roson születik meg a legifjabb kis Weigler. - Nagyon fontosnak tartom a családon belüli kapcsolattartást, a személyes találkozásokat és beszélgetéseket, az elődök tiszteletét mondta Bálintné. Szeretné, ha az idén ismét összejönnének a rokonok és az egymástól távol élők is megismernék egymást. Ha mindenki megjelenne - százötven-kétszáz terítéket kell majd az asztalra tenni. Szomorú, ha valaki idős korában egyedül marad, és nincs senkije. Bálintné szerint ez az esetek többségében nem így van, csak nem tudnak róla. Korábban vélt sérelmek miatt, haragból nem keresték egymást a rokonok, és így megszakadtak a családi kapcsolatok. Amikor még tehették volna, nem keresték egymást. Ne várjunk a másikra, mi tegyük meg az első lépést a rokonok felé - vallja a Szegeden élő asszony -, és akkor már nem lehetünk egyedül a világban... LÉVAY GIZELLA Kivédhető a kutyaagresszió MTI PRESS Az utóbbi időben elharapóztak az olyan esetek, amikor kutyák embert támadtak meg, és kisebb-nagyobb, vagy igen súlyos sérülést, néhány esetben pedig halált okoztak. Vajon mi az oka ezeknek a támadásoknak, és mit is tehetünk ezek megelőzése érdekében? Az agresszió, és az erre való hajlam már kölyökkorban megmutatkozik. Az agresszív kutyakölyök már pár hetes korban keményen harapdálja alomtársait, azokon enyhébb, tűszúrásnyi sebet ejtve parányi tejfogaival. Általában a kanok az agresszívebbek. A szukák könnyeb(Fotó: Schmidt Andrea) ben behódolnak a gazda akaratának. Felnőttkori viselkedésük nagymértékben függ attól, hogy mit örököltek a szüleitől (milyen a vérvonal), illetve attól, hogy ezeket az alap genetikai adottságokat a jövendő gazda hogyan aknázza ki, illetve hogyan változtatja meg. Az agresszió megelőzése már a kölyök fajtájának kiválasztásánál kezdődik. Aki családi barátot szeretne, az válasszon golden retrievert, aki futóbajnokot, az foxterriert, aki vadászebet, az vizslát, aki szobai örökmozgót, az máltait, yorkshire terriert, aki házőrzőt, az német juhászt, aki szánhúzót, az lajkát, aki bohócot, az uszkárt, aki kuriózumot, az kínai kopaszkutyát. A fajta, és az egyed kiválasztása után fontos a korai szocializáció. Az a kiskutya, ami szeretetteljes környezetben nő fel, amellyel sokat foglalkoznak a gazdái, az felnőtt korában is kiegyensúlyozott kutya lesz. Az az egyed viszont, amely egyedül, esetleg egész életében láncra verve, sétáitatás, és a többi kutyával való találkozás, játék nélkül nő fel, agresszívvá válhat, és ha elszabadul, nagyon könnyen megharaphat embert, és állatot egyaránt, válogatás nélkül. Legveszélyeztetettebbek a védekezésre még képtelen gyerekek, és az idős emberek. Ők sokszor a támadás miatti félelmükben szinte sokkot kapnak, és magas hangon sikítani kezdenek. Ettől a kutya még inkább beindul, és a következmény beláthatatlan. Ha támadó szándékú kutyával találkozunk (az ilyen állat farkát fent tartva morog, és vicsorog), semmi esetre se kezdjünk el kiabálni, vagy az állatnak hátat fordítva menekülni. Helyette inkább igyekezzünk nyugodtnak tűnni, és nagyon lassan, apró léptekkel hátrálva eltávolodni az állattól. Ha saját kutyánkon az agresszió tüneteit észleljük, esetleg meg is harap bennünket (a legnagyobb nevelési hiba, ha ez megtörténik!), mindenképpen vigyük el kutyakiképzőhöz, ahol nemcsak ő, hanem vele együtt mi is megtanulhatjuk, hogy mit is kellene neki tudni. SÜTŐ ANDRÁS ÁLLATORVOS KERT-ESZ Kaparót, kefét a kártevőknek! A fagymentes órákban a kerti teendőkre már nagyon elszántak hozzákezdhetnek a fatörzsek ellenőrzéséhez és gyógyításához. Kissé munkás metódusa a faápolásnak a fizikai-mechanikai védekezés, azaz a törzstisztítás, a kéregápolás, de olcsó és hatékony módszer. A fák törzsén - különösen az öregekén - számtalan károsító (rovar, gomba) keres, talál búvóhelyet és pusztít. A felváló kéregdarabkák alól a kártevők tojásait, a kórokozó gombák spóráit fakaparóval és drótkefével lehet a legjtrbban kitisztogatni. A művelet megkezdése előtt tanácsos a fa alá fóliát teríteni, a kaparékot pedig azonnal el kell égetni. Ahová a kaparóvas nem fér hozzá, oda drótkampóval is utána kell nyúlni a károsítóknak, minden petét, minden spórát javallott eltávolítani. Ám óvatosan, úgy, hogy a fa élő részei ne sérüljenek meg. „Élőig" az idős fák daganatos, rákos sebeit tanácsos kikanyarintani, azokból kell kivágni minden rossz sejtet. A helyükön keletkezett üregekbe máig jó a dédapák meszescementes-homokos keveréke, amit besimítás után lefednek egy darabka zsákvászonnal. A fagyrepedéseket megtisztogatás után sebvédő anyaggal (pl. fatapasszal) ajánlatos bekenni. - A törzskezeléssel együtt végzendő a moníliás gyümölcsmúmiák, a hernyófészkek eltávolítása a fákról. Minden szedelékct el kell égetni! A „fagyógyászat" mellett a fagy szorításából felengedő talajon (főleg a homokoson) is akad tennivaló. Az ősszel elmaradt ásást lehet elvégezni, együtt a tápanyagpótlással. Az érett istállótrágya a legjobb a talaj táplálására, de aki ehhez nem jut hozzá, az felhasználhat a földje gazdagítására baromfitrágyát is, ha összekeveri kétháromszoros mennyiségű tőzeggel, zeolittal, fűrészporral (hogy ne legyen túl tömény). A baromfitrágyából négyzetméterenként kb. negyedkilót ajánlanak, amit a kiszórás után azonnal, sekélyen (úgy 2-4 cm „mélyre") be is kell ásni. Sekélyen javallott bemunkálni a komposztot is, ami kevés műtrágyával keverve jól fokozza a talaj termékenységét. A szervetlen trágyák közül a zöld növényi szervek növekedését segítő nitrogéntartalmúakat kell tavasszal alkalmaziú. A pétisó, a karbamid, az ammónium-nitrát a talaj felszínére szórandó (négyzetméterenként 10-15 dekányi), s azonnal, sekélyen beforgatandó. SZABÓ MAGDOLNA (Fotó: Schmidt Andrea) A kirívó esetekre kell figyelni MTI A gyermekbántalmazás kérdéseiről tanácskoztak a Csecsemőket és Kisgyermekeket Befogadó Otthonok Országos Szövetsége által rendezendezett konferencián. Tardos Anna pszichológus, a rendezvény egyik szervezője elmondta: a gyermekvédelemben és gyámügyi igazgatásban dolgozó szakemberek a tanácskozáson azt vitatták meg, hogy milyen teendőik vannak a bántalmazásos esetekben. A szakember közölte: nem ritka, hogy családoktól vagy egyenesen a kórházakból bántalmazott csecsemők, kisgyermekek kerülnek az említett intézményekbe. Ilyen esetekben a gyermekvédelmi szakembereknek oda kell figyelniük arra, hogy a kicsik mennyi idő után, milyen feltételek mellett kerülhetnek vissza családjukba, vagy a nevelőszülőkhöz. Emellett fontos lenne az is, hogy a családgondozók a szülőkkel közösen megbeszélve feltárják, milyen okok, történések vezettek a gyermek bántalmazásához, és hogyan lehet ezeket megelőzni. Tardos Anna szerint a konferencia abban jelent majd segítséget, hogy felhívják az érintett szakemberek figyelmét: ne csak a kirívó esetekre figyeljenek fel, hanem a bántalmazás legapróbb jeleire is, mert a későbbi súlyos esetek, tragédiák csak így kerülhetők el. A szakember közölte: arról nincsenek pontos adataik, hogy évente hány kisgyermek kerül csecsemő- vagy gyermekotthonba azért, mert szülei bántalmazták, mindenesetre a korosztály több mint egy-két százalékáról van szó.