Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-01 / 27. szám

PÉNTEK, 2001. FEBRUÁR 1. CSALÁDI KÖR 11 Lakásmegújítás - kisbútor; textíliákkal High-tech és a „társbérlők" SNECI Horgászati kiállítás Makón Nemzetközileg is nagy tekintélynek örvend a makói horgászverseny­csapat - hogy mást ne mondjunk, Angliában, a horgászversenysport szülőhazájában éppoly elismeréssel emlegetik, mint a szintén élvo­nalbeli olaszok. A makói Maros Horgászboltban megrendezett, feb­ruár 9-éig látogatható horgászcikk-kiállításon e csapat tagjai adnak szak­tanácsot az itt lelhető sokszázféle fölszereléssel kapcsolatban az ér­deklődőknek. „Aki ide jön, úgy készüljön, nem lesz elég tíz perc", mondja Barna Szilárd csapatkapitány, a világbajnok magyar gyermekválogatottban szereplő Barna Diána édesapja, aki éppúgy megosztja horgásztudását az érdeklődőkkel, mint például Békési Attila, Lukács István, halfogó­körökben egytől egyig klasszisok. Elmagyarázzák a számtalan fölsze­relés összes létező titkait, mely csúcstechnológiához (a Diánát s a ma­gyar gyermekválogatott egészét támogató) Tubertini és a holland Spro közös magyarországi képviselete révén jutott a kiállítás. A horgász meg­ismerkedhet többek közt olyan pontyozóbotokkal, amelyek, hozzá va­ló orsóval ellátva, bízvást teljesítik a száz méteren felüli dobást. Ha, mondjuk, egy mély bányató közepén tartózkodnak a vermelő pontyok (nemsokára olvad a jég!), ilyen fölszereléssel nem gond elérni őket. Mint ahogy a száguldó-kavargó Maros - a horgász számára máskülönben szinte csak virtuálisan létező - márnái, kecsegéi, domolykói is „meg­horgászhatók" az itt látható feeder botokkal (a rezgőspicces botok erősebb változata), melyekkel süllőre mártogatni éppúgy lehet, mint keszegre úsztatni. Nincs olyan víztípus, horgászmódszer, melynek „ki­aknázására" ne jelenthetne megoldást a fölsorakoztatott kellékek va­lamelyike. Sok horgász csak egy-két féle vízen tud eredményt elémi, egy-két metódus alkalmazásával - holott jóval több lehetősége lenne, ha választ tudna adni a „mivel" s a „hogyan" kérdéseire. Ebben nyújt segítséget a kiállítás. F.CS. • Minden víztípus horgászmódszerének kellékei megtalálhatók a kiállításon. (Fotó: Veréb Simon) Puha, kis cipőcske Egy-egy csöppnyi és mókás tipegő, sapka, vagy éppen overall láttán, hajlamosak vagyunk kísértésbe es­ni, és sok ruhával elhalmozni cse­metéinket. Pedig a kisgyermek há­roméves koráig rendkívül gyorsan fejlődik, s nem lehet sokáig ráadni egy-egy ruhadarabot. A picik számára nagyon lénye­ges a kényelmes ruhák használata, ezért aztán a vásárlás során egyál­talán nem elhanyagolható, hogy azok milyen anyagból készültek. - Ha a szülők tehetik minél ke­vesebb műszálas anyagiról készült holmiba bújtassák az apróságokat - javasolta Gregus Lászlóné védőnő. - Az ilyen ruhák egészségteleneb­bek, hiszen légáteresztő képessé­gük rosszabb, így könnyebben be­leizzadnak a babák. Ezért lehetőleg a természetes alapanyagokból előál­lított holmik használatára kell tö­rekedni - fejtette ki a védőnő. A megfelelő ruhák kiválasztásánál a pici mozgásigényét szintén figye­lembe kell venni. Amíg a csemete nem birtokolja a járás képességét, addig a lábainak mozgásteret bizto­sító zsák a legideálisabb öltözet szá­mára, s vétek beleerőltetni apró „virgácsait" egy szoros kisnadrágba, még ha az oly drvatos is. Ugyancsak nem ajánlott cipőt adni a gyerekre, míg nem tud járni. A kicsi lábfejé­nek csontjai puhák, és annyira haj­lékonyak, hogy még a túl szűk zok­ni is árthat a baba lábujjainak, ha rendszeresen hordja. Hideg időben puha anyagból készült cipőcskét le­het ráadni, de azt is csak a megfe­lelő méretben, hogy a lábfej jól tud­jon mozogni benne. A sapka vá­sárlásnál is elsősorban a kényelem a fontos. TA. TALÁN MÉG SOHA NEM VÁLTOZOTT OLYAN GYORSAN A LAKBERENDEZÉ­SI DIVAT MINT AZ UTÓBBI KÉT-HÁ­ROM ÉVBEN. SZINTE NAPRAKÉSZ KÖVETÉSÉT AZONBAN NÁLUNK CSAK EGY NAGYON SZŰK RÉTEG ENGEDHETI MEG MAGÁNAK, A TÖBBSÉG TÍZ-TIZENÖT ÉVENKÉNT TUD BÚTORT CSERÉLNI. A LAKÁS MEGÚJÍTÁSA AZONBAN KEVESEBB PÉNZBŐL IS LEHETSÉGES, JÓ ÍZLÉS­SEL, SOK LELEMÉNYESSÉGGEL. A nemzetközi tervezőgárdával dol­gozó olasz műhelyek irányította lakberendezési divat szélsebesen változik, követése a leggazdagab­baknak és a sznoboknak is feszes tempót diktál, az „átlagos magyar család" számára pedig elérhetetle­nek a méregdrága újdonságok. A szélesebb kínálat viszont lehetővé teszi, hogy a legújabb trendek egy­egy elemét „beépítsük" otthonunk­ba, kicsit megújítva vele életterün­ket. A legegyszerűbbnek az új lakás­textilek beillesztése tűnik, ám ezek megvásárlásakor is szükséges gon­dolni arra, hogy a függöny, a szőnyeg, a kárpit másként hat a katalógusi enteriőrben, a minta­könyvben, a steril üzleti környe­zetben. S más lesz majd egy olyan lakásban, amiben már vannak, és dominálnak régebbi tárgyak. A szül­és formavilág összeegyeztetése alap­követelmény: az irányzatok ízléste­len keveredéséből nem jöhet ki „az otthon melege", ami pedig a legfon­tosabb - A saját jó ízlés mellett leg­többször elkél a szakemberek ta­nácsa is. Akik például elmondják, hogy az új stílusok közül a high-tech nehezen bírja az irányzatok kevere­dését, nemigen lehet beerőszakol­ni más stílusú berendezéshez „társ­bérlőnek". Tekintve viszont, hogy a lakás­trendben a high-techtől a skandináv és mediterrán stíluson át a klasszi­kus polgári miliőig manapság min­den divatos, az utóbbi két esz­tendőben pedig nálunk is jön a hat­vanas-hetvenes évek retrója, egyre több olyan darab „menő", amivel ki­egészítve megújítható kissé a régi enteriőr Persze csak ízléssel! A múlt század közepének visszatérő lak­berendfezési elemei - felújított da­Már a XVI. századtól használták a szerecsendiót a magyar konyhák­ban. Onnan kapta a nevét, hogy közel-keleti közvetítéssel került termőhelyéről, a Fűszer-szigetekről (ma Maluku-szigetek a neve) az eu­rópai piacokra. Páratlan aromáján rabként vagy vadonatújként - kellő körültekintéssel kerülhetnek be más stílusok berendezési tárgyai közé, más stílusú szobabelsőbe. Aki például vonzódik a nagypapakori, vastag karfájú, öblös fotelekhez, jól teszi, ha előre felméri, egy ilyen ter­jedelmes ülőgarnitúra befér-e a la­kótelepi szobába, a meglévő négy­méteres szekrénysor mellé, úgy, hogy mellette még el is lehessen járni, s kinyílik-e tőle a szekrényaj­tó, az ablak. Olvasófotelnek viszont, megfelelő kárpitozással kiváló sa­rokbútor lehet. Miként jól mutat­hat megfelelő helyre, megfelelő „nippezéssel" beállítva egy-egy art dekós szekrényke is. Vagy egy régi olvasólámpa. A téli budapesti bútorkiállításon (végre!) bemutattak számos olyan hazai gyártású kisbútort, amelyek­kel kiválthatók a régebbi berende­zések egyes darabjai. A polcok, kívül emésztést serkentő hatása miatt is nagy becsben tartották. Kétszáz évvel ezelőtt az emberek mindenhová magukkal vitték saját szerecsendiójukat, hogy ételeiket, italaikat azon frissiben megfűszerez­hessék. kisasztalok, előszobafalak, komó­dok, állványok, ülőkék kínálkoz­nak új, hajlított vonalvezetéssel a ré­gebbi enteriőrök megújításához. Puritán formáikkal könnyű megba­rátkozni, illeszthetők a legújabb, a minimai irányzathoz is, de a polgá­ri miliőkbe is. Persze, nem a klasszi­kus és szecessziós polgári ente­riőrökbe. Azokat „megújítani" leg­inkább antik darabokkal lehet: egy­egy szekreter, elegáns tükör, csillár, konzolasztalka, eredeti kandalló, ebédlőszekrény, könyvespolc vagy akár egy réges-régi lábzsámoly, ol­vasólámpa is képes hangsúlyos új pontot adni a szobabelsőben. A kiegészítő, megújító lakás­textíliák és berendezési tárgyak köre egyre bővül. Igaz, a legesleg­újabb elemek, illetve az antik da­rabok nagyon drágák. S üzlete is válogatja, azazhogy váltogatja az árakat. A „home-bu tikok" többsé­gében, ahol egyedi darabokat aján­lanak, jóval borsosabbak az árak. A „szériaboltokban" viszont a minőség hagy elég sok kívánniva­lót. Kellő utánajárással, a kínála­tot alaposan szemrevételezve - s lelki szemeinkkel az otthon meg­lévőkhöz pászítva - érdemes csak vállalkozni a lakásmegújító akci­óra. Ha nem a szoba egész beren­dezését cserélik, el kell határo­lódni a „meglátni, megszeretni, hazavinni" elvtől, helyette a kö­rültekintés követendő. Tanácsos megszívlelni a lakberendezők azon intelmét, hogy a divat utá­ni nagy futás helyett érdemes hosszabb távra elköteleződni egy stílus, egy színvilág mellett, mert akkor könnyebb a lakberendezés megunt, kinőtt elemeinek cseré­je, illetve egy-egy új darabbal, tex­tíliával a frissítés. SZABÓ MAGDOLNA KULINARIA Szonda Éva pogácsája Szonda Évát, a Szegedi Nemze­ti Színház operatársulatának népszerű magánénekesét olyan nagyszerű szerepekben láthat­ta már a közönség, mint példá­ul a Pillangókisasszony odaadó Suzukija, az Aida szereleméhes Amnerise, a Bánk bán cselszövő Gertrudisa, vagy legutóbb a Fals­taff Mrs. Meg Page-e. Az ország minden színházában szívesen látott mezzoszoprán a konyhá­ban is feltalálja magát, bár el­mondása szerint ritkán próbál­kozik bonyolultabb receptekkel. Kollégái és barátai azonban tud­ják: Szonda Éva süteményei és pogácsái páratlanok, különösen a nevezetes sajtos. - A recept állítólag szegedi ta­lálmány, és az eredeti neve lus­ta asszony pogácsája. Való­színűleg azért, mert nagyon egy­szerű elkészítem, és nem kell hozzá élesztő sem. Fél liter te­jet, 10 dkg Rama margarint, 16 dkg durvára reszelt sajtot, 1 ká­véskanál sót fel kell főzni egé­szen forrásig. Ezután le kell ven­ni a tűzről és bele kell keverni 30 dkg finomlisztet, ekkor hason­ló massza lesz belőle, mint a (Fotó: Veréb Simon) képviselőfánk tésztája. Amikor kihűlt, el kell benne keverni há­rom tojást, majd evőkanállal halmocskákat szaggatni belőle, a tetejére sajtot temú, majd tep­siben közepes tűzön körülbelül háromnegyed óráig sütni. Mindebből körülbelül tizenöt pogácsa lesz. Általában dupla adagot szoktam készíteni, mert mindig gyorsan elfogy. PAIARICZA KATA (Fotó: Veréb Simon) Oldalborda GOMBAFELTÉT Negyed kilónyi nyers gombát apróra vágunk, és kicsi zsírral vagy olajjal, hagymával, petrezselyemzölddel, sóval, borssal, kevés vízzel puhára párolunk. Amikor a levét elfőtte, levesszük a tűzről. Közben három szép, nagy krumplit héjában megfőzünk, meghámozzuk, forrón áttörjük, és a gombához keverjük. Hozzáadunk három nyers tojást, szükség szerint utánasózzuk, azután kanalanként forró zsírba szaggatva mindkét oldalán szép pirosra sütjük. Bármilyen főzelékhez finom feltét, de tejfölös mártással és salátával önálló fogásként is kitűnő. SÖRKIFLI 2 deka élesztőt fél deci langyos tejben felfuttatunk. Hozzáadjuk fél kiló liszthez, és 1 kávéskanálnyi sóval, valamint annyi langyos tejjel összegyúrjuk, hogy rétestészta keménységű legyen, majd jól kidolgozzuk. Négy cipót formálunk belőle, ezeket megkenjük 6 deka vajjal. Mindegyiket 8 cikkbe vágjuk, felülről lefelé haladva felsodorjuk, kifliket formálunk. Tepsibe tesszük, sós köménymaggal megszórjuk, és meleg konyhában 2 órán át pihentetjük. Jó forró sütőbe tesszük, és 10-15 perc alatt pirosra sütjük. MOZAIKTÉSZTA 25 deka vajat habosra keverünk 25 deka cukorral és 5 tojás sárgájával, azután hozzáadjuk a tojások kemény habbá vert fehérjét, 25 deka lisztet és négy szelet apró kockákra felvágott csokoládét. Kikent, lisztezett tepsiben, jó ujjnyi vastagra öntve a masszát megsütjük, és még melegen hosszúkás szeletekre felvágjuk. A szerecsendió

Next

/
Oldalképek
Tartalom