Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám

PÉNTEK, 2002. FEBRUÁR 15. •AKTUÁLIS 3 Túlfűtött hangulat, felesleges pánik A magyar csirke jó csirke Folytatás az 1. oldalról Takács László kijelentette, a magyar csirke semmilyen veszélyt nem jelent a fogyasztók számára, ugyanis nem kaphatott antibiotikumos takarmányt. Mint emlékezetes, egy héttel ezelőtt gyanúsan olcsó nyugateurópai eredetű, ám valójában ázsiai, és ismereteink szerint Liechtensteinben újracsomagolt fagyasztott csirkehús került az országba. Mivel az árut az EU piacairól kitiltották, a kereskedők a kelet-európai államokra próbálták rátukmálni. A botrány hátterében az áll, hogy Ázsiában antibiotikummal, chloranphenicollal kezelt rákokból készült húslisztet kevertek a csirketápba, s így a hatóanyag a táplálékláncba került. Mint ahogy azt Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főorvosa elmondta, az FVM körlevelei alapján egyfolytában vizsgálják az ázsiai eredetű rákokat, rákkonzerveket, a fagyasztott baromfimájat, valamint a Távol-Keletről érkező csirkehúst. Az eltelt időszakban az állatorvosok 114 Csongrád megyei, baromfihúst is árusító élelmiszerboltban jártak, ám veszélyes terméket nem találtak, összes laboratóriumi eredményük negatív volt. Ha ázsiai csirkére bukkannának, azt azonnal el kell kobozniuk. Cikkhitel A Mars téri piac csarnokában sokan bizonytalankodnak vajon igaz-e a médiumok hírverése, lehetséges, hogy veszélyes és bizonytalan származású az éppen most megvásárolt bontott cshke :A húsüzletek előtt mégis meg-megállnak a piacozók, sőt az egyik boltból még a csirkehús is szépen fogy. Közelítünk a hűtőpulthoz, ahol a friss pulyka-, kacsa-, hba- és csirkehúskupacok közt bekeretezett írás, az igazi tanúsítvány tűnik elő, amely minden vásárlót megnyugtat. Persze, a háttérben jól láthatóak a hatósági oklevelek és tanúsítványok is, de az igazi bizonyító erőt mégsem ezek, hanem lapunk egyik múlt heti cikke képviseli. A címoldal színesben: Nincs veszélyes csirke. I. sz. Jelentősen visszaesett a baromfihús ára. Fotó: Miskolczi Róbert A lakosság azonban a kergemarhakór és a száj- és körömfájás óta retteg, ott tartunk, hogy már baromfihúst sem merünk enni. Az üzletekben óriási engedménnyel kínálják a csirkét. Valamennyi élelmiszer-áruház arról számolt be, hogy visszaesett a vásárlás. A Coop Szeged Rt.-nél Sinkovicz Edit áruforgalmi vezető arról tájékoztatott, baromfihúsból legalább 20 százalékkal esett a forgalom. A Coránál Bozsó Edina marketingmunkatárs számot nem mondott, csak annyit, hogy van csökkenés, ám az „nem észrevehető". FEKETE KLÁRA Nagy érvágás a szentesi Hungerít Rt.-nek Pert fontolgat a vezér Nagyon rosszul érinti a megye legnagyobb baromfi-feldolgozó cégét az utóbbi napokban csak csirkehús-mizériaként emlegetett helyzet. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: legfőképpen az bántja őket, hogy egyes tömegtájékoztatási eszközök nem korrekt információkat szolgáltatnak a lakosságnak. A vezérigazgató hangsúlyozta: „Mi már a tenyésztés kezdetétől mindent megteszünk annak érdekében, hogy semmilyen szermaradványt ne használjunk, és így a fogyasztók a lehető legjobb minőségű terméket kapják." Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a fertőzött csirkehúsokról szóló sajtóhírek becsapják a lakosságot, pánikot is keltenek. Ennek kártékony hatását máris érzékelik a szentesi Hungerit Rt.-nél. Az elmúlt év úgynevezett bázishetéhez, azaz február hatodik hetéhez képest mintegy negyvenszázalékos fogyasztáscsökkenést tapasztaltak. Magyar József nem érti a szakminisztérium illetékeseit sem, miért nem intézkedtek. A vezérigazgató szerint ugyanis nyilvánosságra kellene hozni azon cégek nevét, amelyek Magyarországra hozták az antibiotikumot tartalmazó baromfihúst, illetve azokét, akik az engedélyt megadták. így kiderülhetne a fogyasztók számára: kik ebben a bűnösök, és kik az ártatlanok. A Hungerit Rt. vezérigazgatója most azt fontolgatja: szándékos károkozásért bepereli majd azokat, akik Magyarországra hozták az antibiotikumot tartalmazó baromfihúst. Azon médiumokkal szemben is valószínűleg jogi útra tereli az ügyet, amelyek megtévesztették a vásárlókat. Meggyőződése ugyanis, hogy hitelrontást követtek el. A Hungerit Rt.-nek a történtek ellenére is folytatnia kell a gyártást. A cégnek ugyanis érvényes szerződése van a baromfitermelőkkel. A Hungerit nem szüneteltetheti a felvásárlást, mert akkor a termelők tönkremennek. BALÁZSI IRÉN BÁTYI ZOLTÁN Soha nem láttam „élőben" focizni. Egyetlen egyszer sem toporoghattam a pálya lelátóján, amikor <5 szelídítette a labdát és kergette őrületbe az ellenfél hátvédeit, kapusát. De talán százszor is megnéztem már azt a híradófelvételt, amit 1953. november 25-én forgattak a labdarúgás szentélyében, a londoni Wembley-stadionban. így aztán jó ismerősként köszönt rám ama angol úriember, aki még a fogait is lenyelte a nagy döbbenettől. Mert mi mást is tehetett, hiszen 11 magyar legény oktatta futballtudományra a játék tanítóit, a hazai pályán verhetetlennek hitt ánglusokat. S ama 11, magyar földről érkezett labdaművész között ott sziporkázott Hidegkúti Nándor. Sporttörténészek azt írják róla: ő volt az első hátravont középcsatár. Az ínyét harapdáló angol öregember ebből a nagy hátravontságból csak annyit láthatott, hogy Mister Hidegkúti háromszor zörgette meg a hálót, s kilencven percig játszott olyan eleganciával, mint akinek azt súgták fülébe: kedves Nándikám, ezen a meccsen a kivitelre is pontot adnak ám a bírák. De Hidegkúti, Aranycsapatunk lordja - mint azt apámtól, s még ki tudja hány fociba bódult labdaszerelmestől hallottam nem is tudott másként, mint úriemberként játszani. Csoda hát, hogy Hidegkútit az egész országban szeretettel fogadták. Aztán amikor már csak Nándi bácsiként illet megszólítani az őszülő mestert, Olaszországban, Egyiptomban is nagy tisztelettel hallgatták meg tanácsait játékosai. Nagyon boldog öregkort érdemelt volna a sorstól. Ehelyett végigkellett néznie, hogyan züllesztették szét a magyar labdarúgást kóklerek, szélhámosok, sarlatánok. Néhány éve még azt is olvashatta az újságban, milyen flegma ajakbiggyesztéssel minősítették az utódok „jeles " képviselői az Aranycsapatot olyan gárdának, amit ma már egy NB ll-es alakulat is szétfocizna. Aligha hiszem, hogy Nándi bácsi emiatt akár egyetlen durva szót is kiröppentett volna a száján. Inkább könny csillant szemében, haldokló focinkat siratta. Am tegnap óta már ki is kötelezhetné arra, hogy a felhők mögül azt a vergődést nézze, amit mi, nagy ínségünkben még profizmusnak is nevezünk. Hogy is lenne ideje efféle önsanyar-. gatásra ? Hiszen azon az égi pályán Kocsis Kocka már azt lesi, mikor érkezik homloka elé a labda, Czibor sértődik, mert úgy érzi, ebből a támadásból kifelejtették, és Budai hangját sodorja a szél. Ő csak ennyit kiált: Nándi! Ugye maguk is látják: Mister Hidegkúti már postázta is a bőrt. A lelátón pedig mosolyogva tapsolnak az angyalok. Duplázott az Arago Egy nappal a Pick tőzsdei gyorsjelentése után, csütörtökön a főtulajdonos is közzétette a magáét. Az Arago Befektetési Holding Rt. tavaly kétmilliárd forint konszolidált, adózott nyereséget ért el, az előző évi kilencszázmillió után. Az Arago konszolidációs köre leányvállalatként az Eravist és a Lillafüredi Sport Hotelt tartalmazza. Társult vállalatként szerepel benne a Hunguest, a Pick, a Zalakerámia és az Eravis kapcsolt vállalkozása, a Domestore Kft. Ez utóbbi az Arago jegyzett tőkéjének 56, szavazatainak kilencven százalékát birtokolja. A cégcsoport 421,3 millió forint értékesítési árbevétele az Eravis. Ingatlanainak bérbe adásából, a 2,4 milliárd forint egyéb bevétel pedig szállodák értékesítéséből származott. A konszolidált üzemi nyereség az előző évi háromszorosára nőtt, tavaly meghaladta az egymilliárd forintot. Az Arago-csoport pénzügyi nyeresége 1,3 milliárd forintot tett ki tavaly, az előző évhez képest ötven százalékkal emelkedett. A társaság tavaly 440 milüó forintos tőkeemelést hajtott végre a Pickben részvényenként 6900 forintos árfolyamon. Ezzel tulajdona 41 százalékra nőtt. Az idén januárban lezárult nyilvános véteü ajánlat során pedig 84 százalékra növelte befolyását a Pickben. K.A. MUNKATÁRSUNKTÓL Brutálisan bántalmaztak egy szegedi utcai harcost a hét elején Kecskemét belvárosában. Három haragosa rontott rá a 29 éves, szegedi, utcai harcosként ismert V Tiborra. A férfival még hárman sem bírtak, ezért késekkel és ólmos botokkal estek neki. Kétszer megszúrták, végül majdnem agyonverték a szegedi sportolót. V Tibor életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Mivel a támadásnak sok szemtanúja volt, így a forró nyomon induló rendőrök néhány óra alatt elfogták O. Menyhértet, Ó. Józsefet, és K. Attilát. A 30 év körüli férfiak a nyomozóknak elmondták, V Tibor egyikük fiát kidobta a helyi diszkóból, a hármas pedig így próbált bosszút állni a szegedi sportolón. Vass Antal, a férfi kezelőorvosa elmondta, V Tibort súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba. A fiatalembert két helyen szúrták meg, a nyakán és a veséje tájékán. TíSZfiBLh: Ablakrendszer Csongrád megyei Vezérképviselete EÜ KÖMMERLING 89,999999% | v>.:- »» WimimsW^&l \ Bemutató terem: Szeged, Csongrádi sgt. 35. Tel.: +36 62 540-400 Fax: +36 62 540-401 E-mall: tlszablak@deltav.hu Szegedi harcost szúrtak Kecskeméten Ünnepélyes oklevélátadás Kisteleken A megye első családi gazdálkodója Csongrád megyében a kisteleki Kocsis Zoltán kapta meg elsőként a családi gazdaság támogatásáról szóló határozatot. Tegnap délelőtt, a kisteleki polgármesteri hivatalban Farkas Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke adta át a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által kiadott dokumentumot, valamint a megye első családi gazdálkodója számára kiállított emléklapot. Az ünnepségen részt vett Vincze László, a terület országgyűlési képviselője is. A bizottsági elnök röviden ismertette a kormány agrártámogatási programját. Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaságban a szövetkezetesítés előtt is jelentős szerepet játszottak a családi gazdaságok, amelyeknek összetartó erejét a vérségi kötelék, a hagyományok tisztelete adta. Az agrárhitel hozzásegítheti a családi gazdaságokat ahhoz, hogy elérje az Európai Unió hasonló termelési egységeinek műszaki színvonalát. nak vezetője arról beszélt, hogy a gyengének mondott kisteleki homokból szorgalmas munkával arany is válhat. A helyi gazdálkodás hagyományaitól idegen szövetkezetek széthullása után termelőeszköz nélkül maradt emberek nagy kitartással dolgoztak a gazdaságok megerősítéséért. A jövő azoké a fiataloké, akik szüleik nyomdokaiba lépve dolgoznak tovább a család földjein. Nagy Sándor polgármester röviden bemutatta Kocsis Zoltánt és családját. Elmondta, hogy a szülőkkel együtt vezetett gazdaságban 35 hektáron termelnek karalábét, burgonyát, paprikát. A fiatal gazda édesapjától tanulta a növénytermesztést, s jelenleg mezőgazdasági mérnöknek tanul. A gazdaság fejlesztését tervezi: újabb fóliasátrak, csomagolóüzem építésére, s az infrastruktúra fejlesztésére fordítja a hitelt. Évenként ezer mázsa termésre számít. NY. P. „Fölkészültségben, hozzáértés- mondta a bizottság elnöke. Tasnáben a magyar gazdák nem ma- di Gábor, az FVM Csongrád Meradnak el uniós társaik mögött" - gyei Földművelésügyi HivataláKocsis Zoltán (jobbról) Farkas Sándortól, a mezőgazdasági bizottság elnökétől vette át a határozatot. Fotó: Karnok Csaba