Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám

4 •AKTUÁLIS" PÉNTEK, 2002. FEBRUÁR 15. Helyi adóban a 2 százalék a plafon Hizlalták a várost a vállalkozások A pénteki közgyűlés egyik előterjesztése a Szeged gazdasága a helyi adók szempontjából címet viseli. Ebből az derül ki, hogy míg 1999-ben 2 milliárd 761 millió forint vándorolt a vállalkozók zsebéből az önkormányzat számlájára, 2000-ben 5 százalékkal több pénz, 2 milliárd 903 millió, 2001ben ugyanez a bevételi forrás már elérte a 3 milliárd 262 millió forintos összeget. Ez pedig 12,3 százalékos növekedés 2000-hez képest. Az iparűzési adó azért is fontos valamennyi önkormányzat számára, mert a helyi adókon belül a legjelentősebb tétel, azok háromnegyedét teszi ki. Az iparűzési adó úgynevezett forgalmi típusú adó, vagyis minél nagyobb forgalmat bonyolít le egy vállalkozás, minél nagyobb árbevételt ér el, annál magasabb a fizetendő adója. A jelenlegi szabályozás szerint a nettó, áfa nélküli árbevételt kell csökkenteni a közvetett szolgáltatások értékével, az eladott áruk beszerzési értékével, továbbá az anyagköltséggel. Az így keletkezett adóalap 2 százalékát kell megfizetni iparűzési adóként. A tavalyi jelentős emelkedést annak tükrében is vizsgálni kell, hogy 2000-ben emelkedett az iparűzési adó mértéke 2 százalékra (azóta nem változott), vagyis két azonos kondíciójú esztendőt lehet összehasonlítani. Ugyanakkor az 1999-es esztendő után 2000-ben adózva még csak az anyagköltség 66 százalékát lehetett figyelembe venni, míg a 2000es év utáni 2001 -es befizetéseknél már a 100 százalékot. így elvben az adóból befolyó összegnek kisebbnek kellett volna lennie 2001ben, mint 2000-ben, még akkor is, ha tudomásul vesszük, hogy az infláció mértéke közel 10 százalékos volt. A növekedés tehát Szeged gazdasági helyzetét ismerve - új iparágak nem települtek a megyébe, a nagyvállalatok fejlődése stagnált - meglepő, s csak egy okra vezethető vissza. Arra, hogy a kisés középvállalkozások erősödhettek meg oly mértékben, hogy több iparűzési adót fizettek. A polgármesteri hivatal által összeállított előterjesztés is megállapítja: a 0-10 millió forintos adósávban a növekedés mértéke 3 év alatt elérte a 40 százalékot, míg az 1 milliárd forint feletti adóalappal rendelkező vállalkozásoknál 11 százalékos a csökkenés. Ezt a képet kis mértékben árnyalja, hogy általában a nagyvállalatok éltek az adórendeletekben meglévő kedvezményekkel. Ezek a munkahelyteremtés, a beruházások, az ipari parkok után járó adókedvezmények. Iparűzési adóban jelenleg 2 százalék a plafon. Ekkora mértékű helyi adót vetnek ki Szeged mellett a következő megyei jogú városokban: Békéscsaba, Eger, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Sopron, Szekszárd, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. FEKETE KLÁRA Szabadkai színház: A pillangók szabadok A Szabadkai Népszínház magyar társulata Leonard Gershe angol drámaíró A pillangók szabadok című színpadi játékával vendégszerepel ma és holnap este a Kamara-Tantuszban. A történet egy vak fiúról szól, aki anyja fojtogató védelmezése alól kiszakítja magát, és önálló életet akar élni egy piciny albérleti szobában, ahol egy szerencsétlen sorsú fiatal lány, Jill lesz a szomszédja. A lány ledér anyjától menekülve színésznő szeretne lenni, de csak a férfiak játékszerévé válik. Kettejük barátsága hamarosan szerelemmé válik. Az előadást Hernyák György rendezte, a négy szereplő: Káló Béla, Kalmár Zsuzsa, Vicei Natália és Szilágyi Nándor. Horrorisztikus musical-thriller a Broadwayről Jekyll és Hyde Szegeden Tizenkilenc tőkés réce a hantházi erdőben Rókacsalogató volt a madártetem? Békéscsaba, Nyíregyháza és a budapesti Thália Színház után ma este a Szegcdi Nemzeti Színházban is bemutatják Frank Wildhorn és Leslie Bricusse Jekyll és Hydc című musical-thrillerét. Az előadás rendezője és egyben a kettős címszerep alakítója Molnár László színművész, a darab magyarországi játszási jogaival rendelkező Musical Színház vezetője. Tőkés récék tetemeire bukkantak a pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartozó hantházi erdőhen. A madarászok és természetőrök szerint ,a récék nem a helyszínen pusztultak el: a tetemeket csaliként tehették ki a rókára váró vadászok. Galiba Ferenc biológus, szegedi madarász kedden tizenkilenc madár tetemére bukkant a hantházi erdőben. A Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának helyettes titkára szokásos ellenőrző körútjára indult, hogy megnézze: mi újság a felügyelete alá tartozó odútelepen. Az egyesület helyi csoportja ugyanis odúkat helyez el azokban a fiatal erdőkben, amelyeknek fáin még nem építhetnek fészket a madarak. A pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartozó hantházi erdő mintegy száz odújából évente körülbelül hétszáz fióka kel szárnyra. A keddi odúszemle idején Galiba Ferenc nem a szokásos útvonalon közelítette meg a madárházikók vidékét. Egy sűrűn benőtt töltésszakaszon átvágva, kisebb fenyvescsoporthoz érkezett. Ott, a fák alatti bokrok csupasz ágai között látta meg az első madártetemeket. A szomszédos bokrok újabb récéket rejtettek. A testek állapotából ítélve, a holt madarak legalább két hónapja heverhettek a száraz avarral vegyes, fakó fűben. A Kiskunsági Nemzeti Park természetőrei és a madártani egyesület képviselői tegnap délelőtt helyszíni szemlét tartottak a madártetemek lelőhelyén. Barkóczi Csaba madarász első ránézésre megállapította, hogy vadászható tőkés récék feküsznek a bokrok alatt. Tizenkilenc tetemet számláltak össze. A madarakon sörétnyomokat nem találtak. Bakacsi Gábor, a természetvédelmi őrszolgálat tagja a közeli magaslesre mutatva fejtette ki véleményét: a récéket föltehetőleg már holtan hozták a helyszínre, s csalinak tették ki a rókára váró vadászok. Ez megszokott gyakorlat a vadászok körében, mert a róka még a féléves dögre is kíváncsi: odavonzza a tetem erős szaga. Tiltott madárkilövésre tehát ezúttal nem derült fény. Az viszont teljesen szabálytalan, hogy a csalimadarakat a helyszínen hagyták: a vadászat után el kellett volna tüntetni az oszlásnak indult récéket. A nemzeti park keresi a felelőst, felelősöket. NYILAS PÉTER Barkóczi Csaba szerint a récék legalább két hónapja hevertek a bokrok között. Fotó: Karnok Csaba A kincses sziget szerzője, R. L. B. Stevenson írta azt a kisregényt Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete - amely a darab alapjául szolgált. A musical ősbemutatója 1997 tavaszán New Yorkban, a Broadwayen volt, s azóta is telt házak előtt játsszák, Magyarországon kívül Európában eddig csak Brémában és Bécsben mutatták be. A Szegedi Nemzeti Színház a Musical Színházzal közösen hozta létre a mától látható produkciót. A főbb szerepekben ismert musicalsztárokkal találkozhat a közönség, Lucyt például Janza Kata alakítja, aki a kilencvenes évek második felében a Dóm téri Elisabeth címszereplőjeként robbant be a magyar színházi életbe. Borbás Erika, Timyogi Bernadett, Füredi Nikolett, Makrai Pál neve is ismerősen cseng a színlapról. Mellettük a szegedi társulat művészei - többek között Bácz Tibor, Szerémi Zoltán, Sarádi Zsolt, Marton Róbert, Szirbik Bernadette - is szerepet vállaltak. A címszerepet alakító Molnár Lászlót legutóbb az elmúlt nyáron a Dóm téren láthatták a nézők: az öregedő István királyt játszotta a Veled, Uram!-ban. Táncművésznek indult, énekes-színész lett, az utóbbi években már producerként is bizonyított. Jelenet az előadásból, jobbról a főszereplő-rendező: Molnár László. Fotó: Schmidt Andrea - Azt hiszem, ez a furcsa téma, a kettős én kérdése ma egyre aktuálisabb nemcsak a közemberek, hanem a politikusaink esetében is. Talán ez lehet a darab nagy sikerének egyik titka. A másik a kiváló szereposztás, hiszen olyan nagyszerű énekes-színészek lépnek fel a produkcióban, akiket a műfaj hazai legjobbjai között tartanak számon. Kicsit thrillereshorroros a darab, ráadásul a zenéje is csodálatos, véleményem szerint Az operaház fantomjához hasonlít leginkább - mondja a rendező, aki a tavalyi békéscsabai bemutató óta hatvanszor énekelte a főszerepet. - Az eddigiek közül talán a legjobb előadást hozzuk létre most Szegeden, mert remek színészkollégákkal találkoztam itt, akiknek a szaktudása nagyban hozzájárulhat a sikerhez. Mindent megteszünk azért, hogy minden este európai színvonalú musicalelőadást adjunk a publikumnak. H.ZS. Széchenyi téri bárnosztalgia ' (FIZETETT HIRDETÉS) ' A Szeged étterem varázsa Ha valaki igazán igényesen kialakított étteremben szeretné elkölteni vacsoráját, egy tapodtat sem kell mozdulnia a Széchenyi térről. Ugyanis a Szeged valamennyi termében, legyen szó kávézóról, étteremről vagy bárról, olyan míves munkát végeztek a felújítás során szorgoskodó szakemberek, amelynek eredményeként egy valóban exkluzív szórakoztató központ jött lére a Zsótér-házban. - Amikor Budapestről Csongrád megye székhelyére költöztem, s új tulajdonosaként megkezdtem munkámat a messze földön híres Szegedben, azt ígértem: mindent megteszek azért, hogy egy Gundel szintű vendégfogadó egység várja itt a kikapcsolódnivágyókat. Nálunk a vendég mindig érezni fogja, hogy érte dolgozunk - idézte fel az elmúlt év őszén megfogalmazott terveket a minap Takács Zoltán. Majd így folytatta: - A Szegedben dolgozó stáb igyekezetét, Exkluzív szórakoztató központ várja vendégeit a Zsótér-házban menükinálatunkat, márkás italainkat úgy látom, méltányolták is a város lakói és a Tisza partjára érkezők, ugyanis egyre többen foglalnak helyet asztalainknál. A régi vendégkört sikerült megőriznünk, s immár sok új arcot is felfedezhetnek a hozzánk betérők. Kedveltek társas rendezvényeink (a szilveszteri mulatság például rendkívül jó hangulatban zajlott), s minden bizonnyal sokan ellátogatnak hozzánk február 22-én is, amikor farsangi bálunkat rendezzük meg. Csütörtökön és pénteken éjszaka már a régi szép időket idézi fel bárunk is, s mind többen nálunk foglaltatnak termet esküvőhöz, állófogadáshoz, konferenciákhoz is - mondta el Takács Zoltán, aki beszélt arról is, milyen újdonságokkal szeretnék meglepni a tavasz beköszöntével a Szegedbe érkezőket. - Mediterrán hangulatú, a korábbinál nagyobb teraszt nyitunk, annak reményében, hogy a Napfény városában ez lehet majd egy olyan találkozóhely, ahol a szegediek és a turisták is megpihenhetnek Szeged csodaszép főterén a nyüzsgő forgatagban. Vidám műsorok, kiváló zenészek előadóművészek gondoskodnak a jó hangulatról, míg a megéhezők látványkonyhánk kínálatából választhatják ki a nekik leginkább tetsző ételt összegezte fejlesztési elképzeléseit Takács Zoltán. (X) Algyő Nagyközség Önkormányzata a 47-es főközlekedési út, tiszai körtöltés és a Vásárhelyi u. által határolt 79 480 m2 terjedelmű terület, (szabadidő-központ: turisztika, vendéglátás, horgászat, csónakázás, strand funkciók) hasznosítására ajánlatokat kér. 1I 11 Ajánlatok beadási határideje: a hirdetés megjelenését követő 30 nap, és helye: 6750 Algyő, Kastélykert u. 40.