Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám

KEDD, 2002. JANUÁR 29. -EGY SZÁZALÉK" 7 Tfelefonszámla-limit: van rajta sapka Összességében legfeljebb négy szá­zalékkal emelkedhet az év végéig a telefonálás költsége a napokban ki­hirdetett kormányrendelet alapján. A tarifák az úgynevezett ársapka­szabályozás alá esnek Az új, kevésbé kötött árszabályo­zás egyébként sem teszi lehetővé az árak kontroll nélküli változtatását - írja a közlemény. A kormánybiz­tosság emlékeztet arra, hogy a táv­beszélő-szolgáltatás árait meghatá­rozó egyes költségelemek (pl. az összekapcsolási díjak) a hírközlésről szóló törvény alapján május végé­re válnak véglegessé, az első félév­ben csak az előfizetési díjak változ­nak. Ezt követően a rendelet csak az árak változásának legmagasabb mértékét határozza meg. A Matáv úgy fogalmaz, hogy a rendelet alapján a telefontarifák úgynevezett ársapka-szabályozás alá esnek. Ennek értelmében a díj­emelés éves átlagos mértéke idén maximum négy százalék, 2003­2004-ben pedig a fogyasztói árindex mínusz 3 százalék lehet. A távközlési cég magyarázata sze­rint a számításban szereplő fogyasz­tói árindexen a kormány éves inf­lációs előrejelzését kell érteni. Amennyiben az adott évi tényle­ges infláció több, mint egy százalék­ponttal meghaladja a kormány hi­vatalos inflációs előrejelzését, akkor a következő év ársapkáját az eltérés 2/3-val korrigálni kell. A rendeletet ismertetve kiemeh, hogy a szolgáltatók közötti verseny elindulása után továbbra is elér­hető marad az ún. kisfogyasztói csomag, az 500 forintos ingyenes használati kedvezménnyel együtt. A havi előfizetési díj idén febm­ár 1 -jétől legfeljebb négy százalék­kal emelkedhet, július l-jétől pedig legfeljebb további 3 százalékos ha­vidíj-emelkedés a megengedett. Mindez konkrét számokban azt je­lenti, hogy pl. az átlag Matáv-előfi­zetőnek 2002 végén mindössze leg­feljebb nettó 164 forinttal kell töb­bet fizetnie havonta. A kisfogyasz­tói csomag esetében az emelkedés év végére legfeljebb nettó 92 forint lesz egy hónapra. Július elsejétől a díjemelkedés mértéke az ársapka-szabályozás ke­retein belül szabadon meghatároz­ható. Ide tartoznak a vezetékesből mobil hálózatba indított hívások díjai. Az internethasználat miatt felszámított telefondíjakat egy má­sik, már kihirdetett rendelet szabá­lyozza. Emelt díjas SMS A mobiltechnika megteremtette a 90-es hívószámok rövid szöveges üzenetben történő elérésének műszaki lehetőségét, segítve a kü­lönféle tartalomszolgáltatások el­terjedését és felhasználhatósá­gát. „A jövőben komoly jelentőség­gel bírnak majd a Pannon GSM platformján nyújtott, SMS-alapú szolgáltatások - mondta Király István, a társaság marketingigaz­gatója. Amint megfogalmazó­dik bennünk az igény az infor­mációra, a mobiltelefonon ke­resztül késedelem nélkül hoz­zájuthatunk ahhoz, ráadásul a szöveges üzenet diszkrétebb, mint egy telefonhívás. Továbbá az információt tartalmazó SMS eltárolható és bármikor visszake­reshető." Az emelt díjas szolgáltatás au­tomatikusan, aktiválási és havidíj nélkül elérhető, kívánságra azon­ban természetesen bármikor le­mondható, illetve újra aktiválha­tó. Újdonságnak számít, hogy amennyiben az információ lekér­dezése vagy a szolgáltatás elérése nem teljesül, a tartalomért nem fizet a felhasználó. Annak érdekében, hogy a meg­szokott telefonhasználatnál maga­sabb költségek kézben tarthatók legyenek, a 90-es hívószámok a számlás előfizetők számára is ki­zárólag egy előre feltöltött egyen­leg terhére hívhatók. A kártyás fizetési rendszer azonban a ha­gyományos előfizetéssel rendel­kező ügyfelek számára sem jelent nehézséget, mivel a feltöltés össze­ge meglévő, aktív előfizetésük egy különálló egyenlegére kerül, azaz az emelt díjas SMS költségei nem jelennek meg a havi számlaegyen­legen. Az emelt díjas SMS ára az infor­máció értékének függvényében bruttó 80 Ft és bruttó 475 Ft kö­zött mozog. „Négy esztendő és nulla eredmény után álltam a polgári oldal mellé" Ipartelepítésből elégtelen Dr. Katona András (képünkön) csaknem hét évig volt vásár- és piacigazgató Szegeden, a két terü­let szétválasztása, illetve a cég pri­vatizációja nem úgy alakult, ahogy korábban elképzelte. A mindig po­litika közelben dolgozó, menet­közben a kiállításszervező szak­mát kitanuló Katona új munkahe­lye saját magánvállalkozása. Hét esztendő történéseiről és tanul­ságairól beszélgettünk. - Bolondok napján, 1995. április elsején lettem a vásárigazgató, az­az egy maradványérdekeltségű költségvetési intézmény vezetője. A környezet természetesen költ­ségérzékeny volt, így egy idő után nálunk is gazdasági társaság lett a forma. Ugyanakkor a kizárólagos önkormányzati tulajdonlás meg­maradt, ami azért volt baj, mert az állam után mindjárt az önkor­mányzat a legrosszabb tulajdonos. Szakmai befektetőt nem vont be a város, a menedzsmentet sem tette érdekeltté, pedig erre máshol találhatott volna példát. - Akadt néhány nagy csatája, az elsők egyike a nagybani piac­cal volt kapcsolatos. - Ahol most van a dorozsmai nagybani, oda sok szempontból nem lehetett volna telepíteni. Kez­detben semmilyen szabálynak nem felelt meg, csak exportálta a problémát a Mars térről a város ve­zetése. A szakhatóságok úgy gon­dolták, a Mars tér után bármilyen helyszín kisebbik rossz... így lett azután az állatvásár helyén zöld­ség-gyümölcs nagybani piac. Az elején harcoltunk a szakha­tóságokkal, a túl sok pénzt kiven­ni akaró, a fejlesztéssel nem törődő tulajdonossal, a konkurenciával, a Kakas piaccal. Tény, hogy érke­zésem után a nagybani gazdasági hatékonysága érezhetően javult, korábban a bevétel nem mindig a jogos tulajdonoshoz, az önkor­mányzathoz folyt be. - A Szegedi Nemzetközi Vá­sár területén milyen állapotokat örökölt1 - Az egyetlen korszerű ezer négy­zetméteres pavilonban, az U-ban egy cipőbolt működött, azt kellett először kivásárolni. A többi a het­venes évekből itt maradt, lerom­lott infrastruktúra volt. Kezdet­ben nagyobb fedett területet lehe­Kamarai hírek AIII. évezred humán kihívásai A III. évezredben világunkban valami végérvényesen megválto­zott. Többek között egyre nagyobb szerepet kap az emberi erőforrás. Ezen gondolatok jegyében szeret­nénk minden érdeklődőt meginvi­tálni a kamaránál működő Humán Klub következő rendezvé­nyére, melyet február 5-én, 14 órai kezdettel tartunk a Royal Szálló kü­löntermében (Szeged, Kölcsey u. 1/3). Előadónk Szügyi György lesz, az Euromenedzser Rt. elnök-vezér­igazgatója, aki előadásában és a be­szélgetés alatt is arra keres választ, hogy az önismereti törvényszerűsé­gek ismeretében hogyan készülhe­tünk fel az új kihívásokra a nagyobb sikerek reményében. Új kiadványok a Kamarában Kereskedők kézikönyve - A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadásában jelent meg az a szakmai kézikönyv, amely részletesen tartalmazza mindazokat az előírásokat, kötelezettségeket, amelyek a kereskedelmi tevékeny­ség folytatásához szükségesek. Is­merteti azon ellenőrzéseket, me­lyeket a szakhatóságok, intézmé­nyek, önkormányzatok végezhet­CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA nek. A kiadvány induló vállalko­zóknak és a több éve működő ke­reskedőknek egyaránt hasznos in­formációt nyújt. A könyv megvásá­rolható a kamarában 2500 forintos áron. Kamarai tagok részére a vá­sárlástól számított egy évig ingye­nes jogszabálykövetést biztosítunk, negyedévenkénti sűrűséggel, nem tagok ezt a szolgáltatást 5000 fo­rintos áron vásárolhatják meg. Gondoljon az Euróra! - Kama­ránk Euró Info Központja decembe­ri rendezvényén az érdeklődők kéz­be vehették az euró érméket és bankjegyeket, megvizsgálhatták azok biztonsági elemeit, jellemzőit a Magyar Nemzeti Bank szakértője segítségével. Bár bizonytalan a csatlakozás időpontja, a felkészüléshez nyújt segítséget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozók Euró­pában füzeteinek legújabb száma, a „Gondoljon az Euróra", melyet díjmentesen vehetnek át az érdek­lődők a kamara ügyfélszolgálatán. Szabad egy heti hírlevelet? Az Euró Info Központ egy elekt­ronikus heti hírlevelet szerkeszt Eu­ró Info Futár néven. A hírlevélben érintett rovatok: • Az európai integrációval kapcso­latos közérdekű, friss hírek, szak­mai anyagok (naprakész tájékoz­tató a csatlakozás fontosabb állo­másairól, a Phare 2000, Sapard, Is­pa és egyéb európai programok­ról, a vállalkozások számára hasznosítható EU-politikákról, fontosabb honlapcímekről stb.) • Rendezvényajánló (megyei, regi­onális és országos ajánlatok is) • Pályázatfigyelő (általános) • Friss üzleti ajánlatok Szolgáltatásunkról az Euró Info Központ honlapján tájékozódhat (www.csmkik.hu/eic/hirle­vel.wdr). ahol egyben fel is iratkoz­hat a levelező adatbázisunkba. Amennyiben hasznosíthatónak tartja a fenti információkat, csatla­kozzon Ön is a hírlevelet olvasók egyre bővülő táborához, akik szol­gáltatásunkat mindennapos mun­kájukban hasznosítják! A rendezvénnyel és a kiadvá­nyokkal kapcsolatban keresse bővebb információért ügyfélszol­gálatunkat a 621486-987-es telefon­tett volna eladni, mint amennyi rendelkezésre állt, bármilyen rossz is volt az infrastruktúra. Pedig a megye gazdasága, termelőipara akkor már elkezdte máig is tartó mélyrepülését. Szeged iparának elsorvadása mellett persze meg kell említeni a kiállításszakma vi­lágválságát is. Mi úgy igyekeztünk, ahogy tudtunk. Virtuális vásárt rendeztünk a világhálón, a Hungexpo után másodikként au­ditáltattuk magunkat a magyar kiállítók közül, komoly nemzetkö­zi vásárszervező társaságok szö­vetségébe nyertünk tagfelvételt. - A végeredmény, a Szegedi Nemzetközi Vásár produktuma az évek során egyre szerényebb lett. - Talán. A város nem lépett, nem akart vásárváros lenni. Az is tény, nemzetközi szinten 15 ezer négyzetméter fedett terület a szak­mai minimum. És persze a váro­son kívüliség, a jó megközelít­hetőség, a sok-sok parkolóhely. Fotó: Karnok Csaba Azt már évek óta tudjuk, erre a Mars tér alkalmatlan. - A legutóbbi vásárzárón azt mondták, a kiállítás költözik, de nem tudtuk meg, hová. - Mára körvonalazódni látszik a Kereskedő köz. Mi erről már jóval korábban beszélgettünk a tulajdo­nossal, Gellért Ákossal. A városhoz is együtt vittük az elképzelést, de utána csönd következett. A legna­gyobb baj az, hogy a helyi ipar nem igényli ezt a típusú marketingmeg­jelenést, s ennek első igazi figyel­meztető jele az volt, amikor a sok­szoros nagydíjas Pick nélkül rendez­tük a vásárt. A Picknek kicsi Sze­ged, a kereskedő cégeknek meg mi­ért kell a kiállítás? - Nemrégiben szétvált a piac és a vásár, az utóbbi privatizá­ciója viszont elég visszhangosra si­került. - Boldogabb lettem volna, ha olyan cég a privatizáló, amelyik­nek fő profilja a kiállításszervezés. Hasonló szándékból jártunk jegy­ben a lipcsei, a bmói vásárral, a Hungexpóval, de egyikből sem lett házasság. Az érkező cégnek azon­ban az új profil, a közterületi rek­lám volt vonzó. Az így lecsökkent feladatok számomra nem jelentet­tek már elég kihívást. És persze idén belép az összeférhetetlenségi törvény is, miszerint képviselő nem lehet önkormányzati résztulajdonú cégügyvezetője... Hangsúlyozom, egyetértek az új többségi tulajdo­nossal, a közterületi reklámban jók a referenciáik, ezt több városban is művelik már. Ugyanakkor fon­tos, hogy az új cégben a kamarával együtt folytatódhat a kiállításszer­vezés is. Most már csak a város markánsabb szerepvállalása hiány­zik. Legtöbbet persze akkor tehet­ne, ha iparvállalatokat telepítene. Ez ügyben az elmúlt szűk nyolc esztendő, a két önkormányzati cik­lus teljesítménye elégtelen. E mel­lett elsorvadt a meglévő szegedi ipar jelentős része is. - Önkormányzati cég vezetője­ként nem függetleníthette magát a politikától, de ön mind a két említett ciklus elején a legbelső körhöz tartozott. - Tény, hogy 1994-ben az MSZP felkért polgármester-jelöltnek. El­fogadtam, majd visszaléptem, de szerepet vállaltam a később megvá­lasztott polgármester kampányá­ban. A négy esztendő és a nulla eredmény után tagja lettem a „he­teknek", akik a polgári oldal győzel­mét próbálták segíteni. A pártpo­litika nem érdekel, csak a várospo­htika, szegedi vagyok és az is ma­radok. A történtek után sem vagyok haragban az MSZP-vel, azt inkább sajnálom, hogy egyik polgármester­nek sem volt igazán tekintélye. A mostani ciklus persze ügyesebben kihasználta az országos és a helyi hatalom szinkronját. Azért jó lett volna néhány termelő beruhá­zás is. - Mit csinál most 1 - Továbbra is képviselő vagyok, és magánvállalkozom, ráadásul ez utóbbiban sikeresen. Az viszont szomorú, hogy kilencven száza­lékban budapesti, illetve külföldi ügyfeleink vannak, Szeged annyi­ra kicsi piac. Az önkormányzati újraindulásról még nem döntöt­tem, megvárom a parlamenti vá­lasztások végeredményét. KOVÁCS ANDRÁS Üzletrészek gyorsmérlege MUNKATÁRSUNKTÓL Eddig 154 ezer szerződésre 20 miibárd 618 milhó fo­rintot fizetett ki az MFB Üzletrészhasznosító Kft. (MFBÜ). A véteb ajánlatok feldolgozása, valamint a szerződéskötés és kifizetés tovább folytatódik. Az elmúlt év végéig az MFBÜ 663 szövetkezetben vált tulajdonossá. A kft. a 200l-es mérlegében kimu­tatott tulajdoni adatok egyeztetése céljából az érintett szövetkezeteket levélben megkereste és kérte tőlük az anabtikus nyilvántartások szövetkezeti visszaigazolá­sát. Az MFBÜ különben a tulajdonosoknak 2001. au­gusztus l-jén tett véteb ajánlatot a mezőgazdasági külső szövetkezeti üzletrészekre, amelyekkel kapcso­latban a szövetkezetek elővásárlási jogukkal élhettek. A felhívásra az elmúlt év végéig a mezőgazdasági szö­vetkezetek külsőüzletrész-tulajdonosaitól 259 ezer igénybejelentés érkezett az FVM megyei hivatalaihoz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a feldolgozott véteb ajánlatokból 32 ezret utasított el. Ezek olyan üzletrészek voltak, amelyek a jogszabály sze­rint nem tartoztak a vételi ajánlat hatálya alá. Csong­rád megyében csaknem 2 mihiárd forintnyi külső üz­letrésztulajdon ebenértékét fizetik ki, közel 15 ezer igénylőnek. Az MFBÜ számára a külső szövetkezeti üzletrészek felvásárlásához szükséges forrásokat a Magyar Fej­lesztési Bank (MFB) Rt. biztosítja. Iparosok báloztak MUNKATÁRSUNKTÓL A harmincötödik iparosbált ren­dezte meg a Szegedi Ipartestület a hét végén a tarjáni Kék Csihag bál­termében. A tradíciókra - köztük a mindig január utolsó szombatjára kitűzött mulatságra -, s a szegedi iparostársadalom múltjára emlé­kezett meg köszöntőjében Márki István, az ipartestület alelnöke is, majd az önfeledt mulatozásnak ad­ta át a színteret. A műsorban a Ta­lent tehetségkutató énekstúdió ifjú felfedezettjei léptek fel. A zenét Mol­nár Gyula és zenekara szolgáltatta. Devizaár^Mmok Magyar^Nmzeti"B31fITaevizaárfolyamai / (egyjígységre, forintban) 397,15 Ausztrál dollár 144,98 Cseh korona 7,65 32,89

Next

/
Oldalképek
Tartalom