Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI: FEKETE KLÁRA ÉS KOVÁCS ANDRÁS Hétfőn dönthetnek a Pick tőzsdei kivezetéséről Négyszázmilliós időzítés Töltelékáru fűszerczése. A tulajdonosváltás időszakiban a termelés zavartalan. Fotó: Gyenes Kálmán A Pick közgyűlése február 4-én, hétfőn dönthet a társaság részvé­nyeinek tőzsdei kivezetésésről, s pénteken az is eldőlt, milyen ár­folyamon. A kisbefektetők tétje részvényenként hétszáz forint plusz, a főtulajdonos Aragóé összesen négyszázmillió mínusz. Az Arago Befektetési Holding Rt., amikor nyilvános vételi ajánlatot tett a Pick részvényeire, nem titkol­ta, meg kívánja szerezni az ország legnagyobb húsipari vállalatcso­portja feletti teljes ellenőrzést. Cél­ja a tőzsdei kivezetés és a társa­ság zártkörűvé alakítása. A nyilvá­nos, 4270 forintra emelt vételi ajánlat január 7-éig volt érvényes, ennek során Pick szavazatainak 39,5 százalékát szerezte meg az Arago, befolyása pedig 84 százalék­ra nőtt. A főtulajdonos részesedé­se a szegedi cég jegyzett tökéjét te­kintve 36,6 százalékkal 77,9 szá­zalékra emelkedett a nyilvános vé­teli ajánlat után. Mint ismeretes, a Pick Szeged Rt. január 4-i, rendkívüli folytató­lagos közgyűlése elvetette az Arago véteh ajánlatát, vagyis a Pick nem adta el a tulajdonában lévő mintegy 260 ezer darabos saját részvény­csomagot. Ugyanitt az igazgatóság és a felügyelőbizottság javaslatára a részvényesek nem szavazták meg a jegyzett töke leszállítását, azaz a saját részvények bevonását. Ez a csomag január 22-én egyébként 41 ezer darab részvénnyel tovább nö­vekedett, a papírok egyenként 4050 forintba kerültek, azaz a nyilvános véteh ajánlat árszintjénél olcsób­ban jutott a paketthez a Pick. A sa­játrészvény-állomány így már a jegy­zett tőke 8,5 százalékánál tart, s már csak ötvenezer részvény meg­vásárlására van lehetősége a húsipa­ri társaságnak. Az Arago kezdeményezésére a Pick igazgatósága február 4-én, hétfőn rendkívüli közgyűlést tart, ennek egyetlen napirendi pontja a szalámigyár részvényeinek a Buda­pesti Értéktőzsdéről (BÉT) való ki­vezetése lesz. Az alapfeltétel - a részvényesek háromnegyedének szavazata gyakorlatilag adott - a következő: véteh ajánlatot kell ten­ni a kisbefektetőknek, s az árfo­lyam - a tőzsde január közepi dön­tése nyomán - nem lehet kevesebb, mint a kivezetést közvetlenül megelőző nyilvános véteh ajánlaté, azaz 4270 forint. Az ügy persze nem ment ilyen egyszerűen: a BÉT januári szabály­módosítását a felügyeletnek még jóvá kellett hagynia. Am ha a Pick kivezetési kérelme előbb érkezik meg a tőzsdére, mint a felügyeleti jóváhagyás, akkor a húsipari cég ügye folyamatban levőnek számított volna. Azaz, a kivezetési kérelmet megelőző hat hónap átlagárfolyamá­val, 3500 forinttal is be kellett vol­na érniük a kisbefektetőknek Ami persze közel négyszázmillió forin­tos megtakarítást jelentett volna az Aragónak- ha a még 15 százalékos közkézhányaddal számolunk. Még az is előfordulhat, hogy a gyors fel­ügyeleti engedély következtében ér­vénybe lépő magasabb árfolyam miatt a hétfői közgyűlés nem sza­vazza meg a tőzsdei kivezetést - ír­ta nemrégiben a Napi Gazdaság szakértője. Az pedig már tényleg csak „héj a Pick szalámin", hogy a január 7-én befejeződött véteh ajánlat „eladói ol­dala" csak a Gazdasági Versenyhi­vatal jóváhagyása után kaphatja meg a részvények 4270 forintos vételárát. Erre a hivatalnak - belső ügyrendje miatt - egészen márci­us 5-éig van ideje, ám a szakem­berek szerint a kis- és nagybefek­tetőknek nem kell olyan sokat vár­niuk, már február közepe előtt döntés születhet. KOVÁCS ANDRÁS Bérlakások Az országgyűlés a költségvetés­ben az idei évre 14 milliárd forin­tos keretet határozott meg az ál­lami támogatású bérlakásprog­ramra, amit év közbeni átcsopor­tosításokkal tovább lehet növelni - mondta Hegedűs Éva, a Gazda­sági Minisztérium helyettes ál­lamtitkára a minap. Az elmúlt másfél esztendő során, a program kezdetétől - átcsoportosításokkal - a kormányzat összesen mintegy 33 milliárd forint állami támo­gatást hagyott jóvá hétezer lakás felépítéséhez, megvásárlásához, illetve kialakításához. Tébéalap MUNKATÁRSUNKTÓL A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedeze­téről szóló 1997. évi LXXX. tör­vény szerint, ha az úgynevezett főfoglalkozású egyéni vállalkozó já­rulékfizetési kötelezettsége a naptá­ri hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, az egynapi járulékfizetési al­só határ kiszámításánál a minimál­bér harmincad részét (2002. janu­ár hónapban 1333,33 Ft, 2002. feb­ruártól 1666,66 Ft) kell alapul ven­ni. Például, ha az egyéni vállalkozó biztosítása 2002. február 19-én kezdődik, akkor erre a hónapra leg­alább (10 naptári nap x 1 666,66 Ft) 16667 Ft után kötetes a járuléko­kat megfizetni. Éves áfa Azoknak, akik tavaly általános for­galmi adó fizetésére kötelezettek voltak és január l-jétől az áfa éves elszámolására és bevallására vál­tak kötelezetteké, lehetőségük van arra, hogy az éves gyakoriság helyett negyedéves áfaelszámolást & -beval­lisi gyakoriságot válasszanak erre az évre, a 2001 utolsó adómegállapí­tási időszakáról benyújtott bevallá­sához csatolt nyilatkozatukban. A negyedéves áfagyakoriság bejelenté­sére a kereskedelmi forgalomban kapható, APEH 516 ragszámmal ellátott, nyilatkozat nyomtatvány szolgál. Ennek internetes kitöltő programja a www.apeh.hu címen is megjelent. A negyedéves áfanyilat­kozatot a a 01651. számú, a 2001. évre vonatkozó teljes időszaki áfa­bevalláshoz mellékelve február 15-éig lehet benyújtani. A montenegrói kikötő várja a magyar árut Az adriai tengerpart egyik legjelentősebb áruforgalmi kikötője Bar. Fontosságát növeli az a körülmény, hogy a Bar-Bclgrád-Szabadka vasútvonalhoz könnyen csatlakozhat a dél-alföldi, értelemszerűen a magyarországi vasút is, ezáltal pedig könnyen elérhető a monte­negrói kikötő. Petrasin Kasalica, a bari kikötő vezérigazgatója a na­pokban Szegeden járt, ekkor nyilatkozott lapunknak. - Vezérigazgató úr, az ön által vezetett kikötő évtizedek óta a Földközi-tenger felé irányuló bal­káni áruszállítás központja. Mi­lyen árumennyiséget „mozgat­nak" meg évente 1 - A kikötő mostani kapacitása éves szinten 5 millió tonna áru át­rakása és behajózása. Ez nünden halmazállapotú árura egyaránt vo­natkozik, bár az utóbbi időben mindinkább a konténeres áruszál­lítás kerül előtérbe. A hatalmas nyugat-európai kikötök teljesítőké­pességéhez mérten közepesnek szá­mít, ám földrajzi fekvését illetően egyre nagyobb a jelentősége. - Tervezik-e a kapacitás bővíté­sét / - Új terveket dolgoztunk ki, amelyek elsősorban a szerbiai, vaj­dasági és a koszovói gazdaság vár­ható felélénkülésén alapulnak. Természetesen a kiváló vasúti adottságok birtokában számítunk a Csongrád megyei és a dél-alföl­di áruszállítókra is. Ha ezt a pro­jektet, természetesen külföldi be­fektetők segítségével, meg tudjuk valósítani, akkor 3-5 év alatt a bá­ri kikötő kapacitását 10 millió tonnára bővíthetjük. Hozzá kell tennem, hogy mindez nem igé­nyel nagy befektetést, de a mi je­lenlegi körülményeink nem en­gedik meg, hogy egyedül belevág­junk egy ilyen vállalkozásba. Nagy öröm számunkra, hogy az Európai Unió távlati terveiben is szerepel a mi kikötőnk fejlesztése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Bar egész Délkelet-Európa egyik leg­fontosabb tengeri átrakodóhelyé­vé válhat. - Szegeden a MAV területi igazgatóságával is tárgyaltak. Mi volt a megbeszélés témája: - Az elmúlt időszakban több­ször tárgyaltunk a szerbiai vas­utakkal, ezúttal pedig igen hasz­nos találkozásunk volt a MÁV sze­gedi területi igazgatóságának képvi­selőivel. Az eddigi megbeszélések az­zal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a két vasúttársaság és a bári kikötő olyan egységes tarifát tud majd fel­kínálni a magyar gazdasági társasá­goknak, amely megállja a helyét minden versenyben. Úgy érzem, a Csongrád megyei vállalatok, s itt elsősorban a gabonaféléket exportá­lókra utalnék, komolyan foglalkoz­nak a Szeged-Szabadka-Belgrád­Bar vonalon való áruszállítás le­hetőségével. Sajnos, a balkáni há­ború miatt nem tudtuk ezt az együttműködést néhány évvel ko­rábban kialakítani. - A mostani politikai helyzet azonban ezt már lehetővé teszi. - Valóban, már nem kell tarta­nunk a korábbi megpróbáltatá­soktól, bár még mindig vannak nehézségeink a kapcsolatok kiala­kításában. Bízom abban, hogy jövőre a bári kikötőnek Szegeden képviselete nyílik. Csakúgy, mint több más montenegrói vállalat­nak is, mondotta lapunknak Pet­rasin Kasalica, a bári kikötő vezér­igazgatója. K1SIMRE FERENC Vállalkozói igazolvány: még ingyenes a csere Azoknak a vállalkozóknak, akik korábbi, leginkább a gazdasági kamarák által kiállított igazolvá­nyokkal rendelkeznek, meg kell újítaniuk okmányaikat. Ameny­nyiben június 30-áig felkeresik az okmányirodákat, illetékmen­tes az ügyintézés. Az országban mintegy 600 ezer egyéni vállalkozót tartanak szá­mon. Nagy részük azonban nem tudja, hogy a korábban kiállított okmányok az első félév végével érvényességüket veszítik, s ha ad­dig nem lépnek, csak újabb 5 ezer forint illeték kifizetése ellenében juthatnak a nélkülözhetetlen pa­pírhoz. A csere június 30-áig in­gyenes, ám nemcsak ezért, ha­nem a várható torlódások miatt is érdemes az ügyek intézésébe kez­deni. Aki június végéig rászánja magát a cserére, pénze megtaka­rítása mellett több procedúrát is megúszhat: nem kell újra erköl­csi bizonyítványt, képesítést iga­zoló okiratot, működési és telep­helyengedélyt, ANTSZ-igazolást benyújtania. A nyilvántartások szerint 2001. december végéig alig 200 ezren váltottak ki új vállalkozói igazol­ványt, avagy újították meg a régit. Ez azt jelenti, hogy idén mintegy 400 ezren, Csongrád megyében akár 20 ezren is felkereshetik az önkormányzatok okmányirodáit. „A vállalkozói engedélyek meg­újítása a kötelező gazdasági kama­rai tagság megszűnése miatt vált szükségessé" - tudtuk meg a Bel­ügyminisztériumban. A szegedi okmányiroda mun­katársai arról is tájékoztatták la­punkat, az ügyintézés sajnos sor­ban állás nélkül is legalább két-há­rom órát vesz igénybe. A vállalko­zónak ugyanis először egy adatla­pot kell kitöltenie, amelyet szemé­lyi és vállalkozói igazolványával együtt kell átnyújtania az ügyin­tézőnek, majd várakozó álláspont­ra helyezkedhet. Az elkövetkező órákban az okmányiroda mun­katársai felveszik a kapcsolatot az adóhatósággal és a Központi Statisztikai Hivatallal, azt el­lenőrzik, hitelesek-e az adatok. Amennyiben mindent rendben találnak, percek alatt elkészül az új vállalkozó igazolvány. A mun­katársak azt is tanácsolják, prak­tikus az adatlapért külön elfárad­ni az okmányirodába, majd ott­hon, könyvelő segítségével kitöl­teni. A nyomtatvány ugyanis a személyi adatok mellett több, a vállalkozással kapcsolatos adatra is „kíváncsi". A vállalkozók új, biztonsági szempontoknak is megfelelő ok­mányt kapnak a régi helyett. Az­zal pedig, hogy felkeresik az ok­mányirodákat, bekerülnek az egyéni vállalkozókat nyilvántartó országos adatbázisba is. FEKETE KLÁRA Sikert hozhat pénzzel és téglával foglalkozni Dolgozó nyugdíjasok A megyében 2001 első kilenc hónapjában tovább bővült a gaz­dasági élet szereplőinek a száma: szeptember végén 34 ezer vállal­kozás működött a megyében, öt százalékkal több, mint az év ele­jén. Ez a szám az országos rang­sorban is jó helyet biztosít a tér­ség számára. A KSH Csongrád Megyei Igazga­tóságának legfrissebb adatai sze­rint a 34 ezer működő vállalkozá­son belül mind a társas, mind az egyéni vállalkozások száma nö­vekedett a tavalyi év első három­negyed évében: az előbbieké közel nyolcszázzal, az utóbbiaké pedig több mint kilencszázzal. A mintegy 13 ezer 660 társas vállalkozáson belül tavaly legin­kább a pénzügyi tevékenységgel és építőiparral foglakozó cégek száma nőtt, és dinamikus gyara­podás jellemezte extraprofittal ép­pen nem kecsegtető oktatási és egészségügyi profilú cégek szá­mát is. Az egyéni vállalkozások köre is bővült, számuk több mint kilenc­százzal emelkedett. Érdekes, hogy a legnagyobb mértékben - 18 szá­zalékkal - a nyugdíjak mellett dolgozó vállalkozók száma emel­kedett , de a mellékfoglalkozású­ak körében is négyszázalékos volt a növekedés. E területen a nem­zetgazdasági ágak közül a gazda­sági szolgáltatást és az ingatlan­ügyeket érintette a gyarapodás, amit, nagyságrendekkel lemarad­va, az oktatás követett. Vállalkozói szempontból Csong­rád megye aktív térségnek szá­mít, s hosszabb ideje az él­mezőnybe tartozik. A múlt év szeptember végén e mutató alap­ján - a fővárost nem számolva ­az ország negyedik legaktívabb térsége volt a miénk. Ez kiemel­kedő eredmény, hiszen nem csu­pán a vállalkozások számát, ha­nem a ténylegesen működő cége­ket veszik figyelembe a statiszti­kusok. Igaz, lehetnek közöttük bőven kényszervállalkozások is. Mint az az ábrán is látszik, térsé­günknél sokkal fejlettebb megyék vannak a miénkkel ilyen szem­pontból azonos szinten, vagy alat­ta. O.K.K. Vállalkozói aktivitás 2001. SMpterober 30. 1000 tikosra jutó Működő vállalkozások szawa

Next

/
Oldalképek
Tartalom