Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

• K Ö Z V E L E M É N Y - K ü T A T Á S • PENTEK, 2002. JANUÁR 25. Élet Szegeden - ahogyan a számok mutatják Elkészült a megyeszékhely idei tükre Reprezentatív közvélemény-kutatást folytatott Szegeden az önkormányzat megbízásából 2001. októberében a Magyar Gallup Intézet. A felmerés során több mint 2500 szegcdi válaszolt a cég által összeállított kérdésekre. A válaszadók a város 25 önkormányzati körzetéből kerültek ki, minden választókörzetben száz polgárt faggattak a város fejlődéséről. A polgármesteri hivatal munkájának megítéléséről, a közbiztonságról, a közlekedésről, a lakáshelyzetről, a köztisztaságról, a városlakók elvágyódásáról. A közelmúltban közzétett, már a cég honlapján is megtalálható kutatási eredmények szerint a szegediek 12 százaléka szerint mennek jól, vagy nagyon jól a dolgok az országban, ugyanezt 24 százalékuk állítja a városról. Legfőbb problémának a munkanélküliséget, az említettek közül a legcsekélyebbnek a autópálya hiányát tartják. A Galluppal egy időben a Szegedi Tudományegyetem szociológiai tanszéke is felmérést készített. A két vizsgálat legérdekesebb adatait alább tesszük közzé. A város mint lakóhely A város jelenlegi fő problémája a munkanélküliség, illetve a munkahelyteremtés hiányosságai állapítják meg a Gallup Intézet felmérése szerint a megkérdezett szegediek. A második leggyakrabban említett probléma a közbiztonság helyzete volt. A válaszadók kevesebb mint kétharmada érzi magát biztonságban Szegeden. A megkérdezettek 22 százaléka tart attól, hogy erőszakos bűncselekmény áldozatává válhat, 43 százalékuk leginkább attól fél, hogy ellopják az autóját, illetve 59 százalékuk veszi biztosra, hogy előbb-utóbb feltörik a kocsiját, s 29 százalék gondolja úgy, hogy gyermekeit támadás érheti. A szegedieknek mindössze 44 százaléka véli úgy, hogy a rendőrség elkötelezetten és tisztességesen végzi a munkáját, s csak 42 százalék gondolja úgy, hogy számíthat a rendőrségre. Az egyetem által készített felmérés szerint a polgároknak a közbiztonsággal való elégedettsége látszólag enyhén javuló tendenciát mutat. Míg az ötfokú skálán 2000 végén az elégedettség átlaga 2,6 volt, addig 2001 végén már 2,9-et mutatott. A mérleg tehát még mindig inkább az elégedetlenek felé billen. A kutatók úgy vélik: azért látszólagos a javulás, mert nem csupán az elégedetlenek, de az elégedettek aránya is csökkent, ugyanakkor az „is-is" választ adók aránya viszonylag jelentősen növekedett. A közbiztonság megítélése terén a megkérdezettek ínár nem a város egészének, hanem saját városrészüknek a helyzetét látták kedvezőbben. Itt az elégedettségi index átlagosan 3,3 volt. Összességében elmondható, hogy a kertvárosias beépítésű körzetekben élők biztonságérzete jobb az átlagosnál. Ezt mutatja, hogy míg az újszegedi 8-as választókörzetben 4,1, addig a tarjánvárosi 5-ös körzetben 2,8, a móravárosi 12-es kerületben pedig 2,7 volt az elégedettség átlaga. A Gallup ötfokú skáláján a vásárlási lehetőségeket átlagban 4,42-re, az oktatás színvonalát 3,7-re, a városon belüli-közlekedést pedig 3,58-ra értékelték a szegediek. A legnagyobb elégedetlenséget az okozza, hogy nehéz munkát találni a városban. Ennek elégedettségi mutatója 2,47. A megkérdezettek elégedetlenek továbbá a szociális ellátás színvonalával (2,65), a vállalkozási lehetőségekkel (2,74) és az egészségügyi ellátás színvonalával (2,78). A város levegőjének tisztaságával, valamint a köztisztaság helyzetével általában közepesen elégedettek a szegediek (3,02 és 3,04). Általában véve a Szegeden élók nincsenek megelégedve a közlekedési helyzettel a városban. Hármasnál magasabb elégedettségi átlagot csak a tömegközlekedéssel kapcsolatban mértek. A közlekedési úthálózat állapotával a megkérdezettek 24 százaléka, a járdák állapotával 26 százaléka, míg a parkolási helyzettel mindössze a válaszadók 13 százaléka volt csak elégedett. A kutatási adatok szerint az autópálya hiányát csak a megkérdezettek 6 százaléka érezte égető gondnak. A Gallup felmérése szerint a város lakosainak egynegyede szívesen elköltözne Szegedről. A 40 évesnél fiatalabbak között azonban már majdnem 40 százalék költözne más településre. Az egyetem által készített felmérés szerint az itt lakók 80 százaléka szeret Szegeden élni. Ugyanakkor a megkérdezettek 27 százaléka már komolyan fontolgatta, hogy elköltözik a városból. A 18-35 évesek 41,1 százaléka, míg a 60 év felettiek 16 százaléka menne el szívesen Szegedről. Fejlődés, mérsékelten A kutatásokban pozitív kép rajzolódik a város fejlődéséről. A szociológiai tanszék felmérésében a válaszadók háromnegyede úgy vélekedik: a város, ha csak mérsékelten is, de fejlődött az utóbbi években. A Gallup a város dinamizmusát firtató kérdésére a megkérdezettek 73 százaléka válaszolt úgy, az elmúlt négy év során fejlődött Szeged, és ez a tendencia a jövőben is folytatódik majd. Ezt azonban némiképp árnyalja a tény, hogy az egyetemi kutatás szerint a polgárok jóval sikeresebbnek látják Kecskemét fejlődését Szegednél, ugyanakkor Békéscsabáét Szeged mögé rangsorolták. Nemhogy fejlődött, Szeged helyzete még romlott is - állítja a válaszadók 7,3 százaléka a szociológiai tanszék kérdéssorára felelve. Tizenhét százalék szerint stagnált a város, 54 százalék azonban azt állítja: ha mérsékelten is, de fejlődött Szeged. A legoptimistább, erőteljes fejlődést tapasztalók aránya kevéssel húsz százalék fölötti. Jellemző azonban, hogy a válaszadók többsége saját városrészének fejlődését lassúbbnak látja, mint a város egészének gyarapodását. Különösen igaz ez a régi lakótelepek alkotta körzetekre, Tarjánra, Felsővárosra és Odesszára. A Holt-Maros rehabibtációja és Rókus városrész rekonstrukciója miatt Újszeged és Rókus polgárai az átlagnál élénkebbnek érzékelték saját lakóhelyük fejlődését. Gazdálkodás a városházán „A szegediek inkább elégedetlenek az önkormányzat gazdálkodásával, különösen a középkorú válaszadók" - állapítja meg a Gallup felmérése. Az elégedetlenek aránya 52 százalék az elégedett 40 százalékkal szemben, ami „más megyeszékhelyekkel összevetve meglehetősen kedvezőtlen vélekedést tükröz a város gazdálkodásával kapcsolatban". A nagyon elégedetlenek aránya 11 százalék, a nagyon elégedetteké pedig 3 százalék. Az életkor szerinti összetételt vizsgálva megállapítható, hogy a 60 év felettiek nagyobb arányban elégedettek az önkormányzat gazdálkodásával, mint a fiatalok. A Gallup megállapítása az is, hogy bár a szegediek 47 százaléka szerint az önkormányzat ismeri a város gondjait, ám „csak 18 száz^ lék gondolja úgy, hogy a döntések során figyelembe veszik a szegedi polgárok véleményét". Mindezt úgy állítják a válaszadók, hogy 75 százalékuk „valamennyire ismeri" az önkormányzat döntéseit. A polgármesteri hivatal munkájával kapcsolatban a válaszadók 71 százaléka nyilvánított pozitív véleményt. Ugyanakkor a nagy többség (63 százalék) úgy véli, esetenként előfordulhat korrupció a hivatalban, bár ez nem jellemző. Korrupt magatartás 22 százalék szerint gyakran, 14 százalék szerint egyáltalán nem fordul elő a hivatal munkája során, a Gallup mérései szerint. A szegediek az önkormányzat vezetésének munkáját leginkább törvényesnek, igazságosnak és jól szervezettnek gondolják. A legtöbb negatív értékelést az „átláthatóság" és az „egyenlőség biztosítása" szempontjából kapta az önkormányzat. Az önkormányzat tevékenységéről a válaszadók 72 százaléka a Délmagyarországból értesül, 63 százalékuk a Szeged televízióból informálódik, ugyanennyien tájéFejlődött-e Szeged? % Nem fejlődött, helyzete még romlott is Nem fejlődött, lényegében stagnál Mérsékelten fejlődött Erőteljesen fejlődött kozódnak az országos médiumokból. Magas, 44 százalék azok aránya, akik barátaiktól kapnak híreket a város működéséről. Európa és a szomszédok Az egyetemi kutatás kiterjedt az ország uniós törekvéseinek szegedi támogatottságára is. A válaszadók meggyőző többsége, 75 százaléka támogatja, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen, ezzel szemben a csatlakozást elutasítók aránya 11 százalék. Az a kérdés azonban, hogy a csatlakozás előnyös vagy hátrányos lesz-e, már jobban megosztotta a válaszadókat. Két és fél százalékuk vélte úgy, hogy az integráció csaknem minden tekintetben hátrányos, hét százalékuk pedig, hogy többnyire hátrányos lesz. A válaszadók egynegyede szerint az előnyök és a hátrányok aránya kiegyenlítődik. Negyven százalék szerint többnyire előnyös, tizenhárom százalék szerint minden tekintetben előnyös lesz a csatlakozás az ország számára. A tavaly novemberi szondázás idején még nem írták alá a munkavállalást szabályozó magyar-román kormányfői megállapodást, ennek ellenére a szegediek 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „be sem engedné az országba" a románokat. Keleti szomszédainkat 41 százalékkal csak az afganisztániak előzik meg. (A szeptember 11-i amerikai események következményeit már ismerték a válaszadók.) Az oroszok elutasítottsága 31, a kínaiaké 28, a szerbeké 23, a négereké 16, a zsidóké 15, az amerikaiaké 9,2, a németeké 9,1 százalék. Az osztrák „sógorok" a legkevésbé elutasítottak, a szegediek mindössze 8,9 százaléka nyilatkozott róluk úgy, hogy „be sem engedné őket az országba". A szegcdiek 62 százalékát ugyanakkor egyáltalán nem zavarja, hogy a városban sok a külföldi. Harmaduknak ez okoz némi gondot, és nyolc százalékukat kifejezetten irritálja a külföldiek jelenléte. A magyar állampolgárok külföldi munkavállalását 60 százalék támogatná. A válaszadók harmada szerint csak bizonyos feltételek mellett vállalhassanak magyarok külföldön munkát, míg a külföldi munkavállalást elutasítók aránya mindössze 6 százalék. A válaszokból óvatosságra intő, távolságtartó magatartás rajzolódik ki. A legnagyobb ellenkezést a külföldiek földvásárlása és lakásszerzése váltotta ki. A magyar állampolgárok külföldi föld- és lakásvásárlásával kapcsolatban azonban - csakúgy, mint a munkavállalásnál - pont fordított a helyzet. A megkérdezettek kétharmadának ellenérzései vannak azzal kapcsolatban, hogy számos magyarországi nagyvállalat külföldi tulajdonban van, egyharmaduk számára pedig az jelent problémát, hogy Szegeden több, külföldi tulajdonban lévő bevásárlóközpont működik. Mennyire elégedett a szegedi közbiztonsággal? Egyáltalán nem Inkább nem, mint igen Is-is Inkább igen, mint nem Teljes mértékben 2000. év 2001. év Zavarja-e Önt valamilyen mértékben, hogy külföldi állampolgárok letelepedési engedélyt kaphatnak Magyarországon? 2,4% • Semmilyen mértékben sem zavar Í~1 Valamelyest zavar [~1 Kifejezetten zavar H Válaszhiány