Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

PÉNTEK, 2002. JANUÁR 25. • KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS" 7 Ismert és kevésbé ismert szegedi közéleti személyiségek Pártok, arcok és helyi politikusok A Szegedi Tudományegyetem szociológiai tanszéke 2000 novemberében végezte első, reprezentatív adatfelvételét Szegeden, amelyet 2001 őszén megismételt. A kutatók 1200 fős mintával végezték a vizsgálatot. Az úgynevezett városaudit során kíváncsiak voltak a helyi politikusok ismertségére és munkájuk megítélésére csakúgy, mint a polgármester tevékenységének értékelésére. Ugyanakkor számos aktuális kérdésre, egyebek mellett a szegediek európai integrációs törekvésekről vallott véleményére is kíváncsiak voltak. A kutatók minden évben megismétlik az adatfelvételt, így nem csupán az adott helyzetre, hanem a változások folyamatára is rávilágíthatnak. Vizsgálataikból kiderült, hogy egy év alatt nem változott a polgármester munkájának megítélése, azt továbbra is kiegyensúlyozott közepesnek értékelik a városlakók. A tanszék munkatársai leszögezték: a felmérés statisztikai hibahatára három-négy százalékon belül marad. Ki kicsoda? A szociológiai tanszék munkatársai álul megkérdezettek háromnegyede nem tudja, ki lakókörzetének országgyűlési képviselője. A maradék 25 százalék ugjai azt állították, hogy ismerik a képviselőt, ám 80 százalékuk nem jó nevet mondott. Megállapítható tehát, hogy a megkérdezettek mindössze 5 százaléka van tisztában azzal, az országgyűlésben ki is képviseh az érdekeit. A felsőfokú végzettségűek körében, és a 2-es számú országgyűlési választókörzetben - itt az MDF-es Balogh László az országgyűlési képviselő - az átlagosnál jobb a képviselő ismertsége. Az országgyűlési képviselők munkáját a válaszadók az ötfokú skálán 2,95-ös átlagra értékelték. Az önkormányzati politikusok név szerinti ismertségének toplistáját a Gallup összeállításában 95 százalékos említettséggel, az egyetem szerint 83 százalékos aránnyal Bartha László vezeti. Őt követi 80 százalékos embtettséggel Ványai Éva, Nemcsók János a harmadik, 52 százalékkal. Póda Jenő 48, Tímár László 47, Géczi József 46, Botka László 45, Balogh László 34, Frank József 27, Tóth László 22 százalékot ért el. A megkérdezettek kétharmada azonban nem ismeri saját önkormányzati képviselőjét - derül ki az egyetem álul közzétett adatsorból. Az őket ismerni vélők 80 százaléka helyes nevet mondott, így megállapítható, hogy minden ötödik megkérdezett van tisztában önkormányzati képviselőjének személyével. Az ötfokú skálán munkájukra 3,25-ös átlagosztályzatot kaptak, ám a megkérdezettek csak fele adott értékelést tevékenységükről. A Gallup álul megkérdezettek „igen magas aránya", 62 százaléka nem ismerte név szerint saját körzete önkormányzati képviselőjét. Listák, szavazók A pártok támogatottsága a 2001. október-novemberi adatfelvétel idején mindkét kutatásban tükrözte az országos helyzetet. Az azóu bekövetkezett változások természetesen nem jelennek meg a most publikált eredményekben. Tavaly novemberben a biztos A pártok támogatottsága a pártot választók százalékában 50 40 30 20 10 sP PM n FIDESZ-MDF • MSZP • SZDSZ • MIÉP u Munkáspárt • KDNP • FKgP • MDNP • Egyéb párt VP S? PV LD VO TO M VP V? VFL -VO TO TO TO TO TOMRS.RO pártválasztók közül 47 százalékával a Fidesz-MDF-üsu vezetett az MSZP 39 százalékos támogatottsága előtt, a Gallup szerint. Az egyetemi kuutás a Fidesz-MDF 42 százalékos, az MSZP 35,7 százalékos támogatottságát mérte. Ugyanez az arány a az összes megkérdezett százalékában 32-25 a Fidesz javára a Gallupnál, 26 és 22 százalék ugyancsak a koalíció előnyére a szociológiai tanszék felmérésénél. Az SZDSZ 4,3, a MIÉP 4,1 százalékot tudhat magáénak az összes megkérdezett, 6,7 és 6,5 százalékot a biztos pártválasztók körében. A pártok szimpatizánsainak összetétele igen érdekes sajátosságokat mutat. A MIÉP és az SZDSZ rendelkezik a legfiaulabb támogatói körrel, és a szabad demokratákra szavazók a legiskolázotubbak. A két vezető erő támogatóinak társadalmi összetételében ugyanakkor nincs határozott különbség, tehát mindketten gyűjtőpártként működnek. A két tábor között a rendszerváltozás megítélésében muutható ki a BARTHA LASZLO OSZTALYZATA KÖZEPES A VAROSLAKOK SZERINT A Gallup Intézet álul mért politikusi „spontán ismertségi" listát Bartha László vezeti a városban. A szegedi polgármester párthovatartozását a megkérdezettek 17 százaléka nem tudu megmondani, 82 százalékuk helyesen a Fideszt, 1 százalékuk pedig a Magyar Szocialista Pártot jelölte meg. Bartha László átlagban 2,83-as osztályzatot kapott az ötfokú skálán a teljesítményére a szegediektől. Arra a kérdésre, hogy ha most lennének az önkormányzati választások, újraválasztaná-e a jelenlegi polgármestert, a megkérdezettek 61 százaléka nemmel, 39 pedig igennel felelt. Arra a kérdésre, hogy ki lenne a legalkalmasabb személy 2002 után Szeged polgármesterének, a válaszadók 10 százalélu úgy vélekedett, hogy Bartha László, 3 százalékuk szívesen látná a polgármesteri székben Szalay Istvánt, 1 százalékuk pedig Ványai Évát, Lippai Pált vagy Nemcsók lánost. A szociológiai tanszék által készített felmérésből kiderül, hogy a város első emberének ismertsége kiemelkedően jónak mondható. A megkérdezettek 90 százaléka ugyanis ismerni véli a polgármestert, s közülük csaknem mindenki helyesen nevezte meg őt. Összességében megállapítható, hogy a szegediek 83 százaléka név szerint is ismeri a város első számú vezetőjét. A polgármester munkájáról a megkérdezettek 89 százaléka nyilvánított véleményt. Az ötfokú skálán 2000 végén 2,84-es, 2001 végén pedig 2,86os osztályzatot kapott a teljesítményére Bartha László. A közvélemény-kutatók véleménye szerint Bartha átlaga kiegyensúlyozott közepes osztályzatnak felel meg. Az eredmény azt tükrözi, hogy a lakossági vélemények megoszlanak a polgármester munkájának megítélésében. A felmérés szerint vannak olyan lakossági csoportok, amelyek körében a Bartha Lászlóval kapcsolatos elégedettség átlag feletti. így a 60 éven felüliek (3,1), a nők (2,9), a Móravárosban élők (3,2), a legfeljebb 8 osztályt végzők (3,2) és. az öregségi nyugdíjasok (3,1) körében magasabb a szegedi polgármester elégedettségi mutatója, mint az átlag (2,86). De azok körében is magasabb ez az index, akik szerint az új rendszer sokkal jobb, mint a régi (3,4), illetve akik magukat a felső-közép osztályhoz sorolják (3,2). Az egyetemi diplomával rendelkezők (2,7) viszont kevésbé kedvezően értékelik Bartha László munkáját, akárcsak a 18-35 évesek (2,7), a férfiak (2,7), a dorozsmai 17-es számú választókörzetben élők (2,5), a rokkantnyugdíjasok (2,4) és a vállalkozók (2,7). De azok körében is átlag alatti a polgármester megítélése, akik szerint az új rendszer sokkal rosszabb, mint a régi (2,3), illetve akik szerint családjuk helyzete a rendszerváltozás hatására rosszabb lett (2,5). A vizsgálatot végzők szerint e kérdésben valamelyest „szelídebbé" váltak a vélemények 2001 végére, ami annak tudható be, hogy egyaránt csökkent az elégedetlenek és az elégedettek aránya, növekedett viszont az „is-is" típusú választ adók száma. Mennyire elégedett a polgármester munkájával? Egyáltalán nem Nagyobbrészt nem Is-is Nagyobbrészt igen Teljes mértékben 2000 2001 A pártok támogatottsága az összes megkérdezett százalékában 40 35 30 25 20 15 10 5 TŰ * TO RM M Ö^ O v sO fet tű ^ 14- OY ÍR <N IN OOO • FIDESZ-MDF • MSZP • SZDSZ • MIÉP • Munkáspárt • KDNP • FKgP H MDNP • Egyéb párt • Válaszhiány legnagyobb távolság. Láthatóan az MSZP mögé sorakoznak a „rendszerváltozás vesztesei", a pártra szavazók felének (49 százalék) személyes helyzete a rendszerváltozást követően romlott. (A „rendszerváltozás veszteseinek" aránya a Fidesz-MDF-szimpatizánsok között csak 21 százalék.) A szegediek egyharmada vallotta magát a rendszerváltozás vesztesének, és közülük minden második az MSZP-re szavazna. Ugyanakkor az emberek egynegyede úgy vélte, hogy személyes helyzete jobb lett, és az ő 58 százalékuk a Fidesz-MDF-listára voksolna - áll az egyetem által készített felmérésben. A Gallup szerint az összes megkérdezett 30 év alatti fiatal 41 százaléka a Fidesz-MDF-hstát választaná, és a korosztály csak 21 százaléka az MSZP-t. Az ennél idősebbek körében kiegyenlítettebbek az erőviszonyok: 29-30 százalék a Fidesz-lisu, 27-28 százalék az MSZP támogatottsága. Az MSZP-t támogatók körében 15 százalék a fiatalok aránya, ez a szám a Fidesz esetében 25 százalék. Iskolák, cégek, éttermek, cukrászdák A Gallup adaui alapján a szegedi polgárok legszívesebben a Ságvári álulános iskolába íratnák gyermeküket. A sorrendben második a Madách, utána a Rókusi, majd a Juhász Gyula, Arany János következik. A tízes listában ezt követi a Karolina, a Zrínyi, a Béke utcai, az SZTE 1 -es gyakorló és a gedói általános iskola. A középiskolák sorát a Radnóti Miklós gimnázium vezeti a Ságvári gimnázium és a Deák gimnázium előtt. A rangsorban a negyedik Tömörkény, majd a sort a Déry, a Kőrösy, a Gábor Dénes, a Csonka, a Széchenyi és a Krúdy folytatja. A Tisza partján működő cégek, vállalatok közül a Pick Szeged Rt. nevét említették a legtöbben a megkérdezettek közül. A szalámigyár után a második legismertebb cég Szegeden az angol Tesco, amely a Rókusi körúton működteti bevásárlóközpontját. Dobogós helyen áll a sportcsarnokot is építő KÉSZ Kft. Őket követi a francia Cora és a magyar olaj ipaNEPSZERUSEGI LISTA SZEGEDEN Név Említések száma Gregor József 60 Savanya Norbert 18 Lékó Péter 16 Bartha László 12 Ványai Éva 5 Gzene Attila 5 Király Levente 4 Gyulay Endre 3 Nagy Bandó András 3 Bába István 3 ri tröszt, a Mol Rt. A szolgáltató cégeket (Démász, Dégáz, V-fon) a fentiek után említették a válaszadók. A város legnépszerűbb étterme a megkérdezettek válaszai alapján az Alabárdos. A Gallup felmérésében második helyen áll a Botond étterem, a harmadikon pedig a Kiskőrösi halászcsárda. Negyedik a listán a Roosevelt téri halászcsárda, majd a Szeged étterem következik. A Fasor vendéglő hatodik helyre került a rangsorban. Utána szerepel a Favilla étterem, a Royal Szálló és Étterem, majd közvetlenül utána a Kiskakas és a Bounty Pub. Kiderült, a szegediek a legjobban a Z. Nagy cukrászdában szeretnek fagyizni. Második legnépszerűbb cukrászda a Palánk, amelyet az évek óta zárva tartó Virág követ a listán. A Kis Virág hiába nyitott meg hosszú szünet után tavaly június elején, nem tudta megelőzni patinás hírű nagy testvérét a népszerűségi sorrendben. A közelmúltban megnyílt Stefánia, a Kálvária és az Áfonya is bekerült az első tízbe. Ugyanitt foglal helyet a Bécsi, a Bányai és a Károlyi süteményesbolt is. A Magyar Gallup Intézet és a Szegedi Tudományegyetem szociológiai tanszéke által elkészített kutatás anyagaiból az öszeállítást készítette: KÉRI BARNABÁS cs SZABÓ C. SZILÁRD. Grafikonok: SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZOCIOLÓGIAI TANSZÉKE