Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-11 / 288. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. DECEMBER 13. • AKTUÁLIS" 5 Télen leggyakrabban a lemerült akkumulátor miatt hívják a sárga angyalt. Fotó: Miskolczi Róbert VÁSÁRHELYEN LÓVAL Nem a hideg, hanem a figyelmetlenség okozza a legtöbb bajt a vásárhelyi autótulajdonosoknak, hiszen nincsenek még olyan fagyos hajnalok, hogy a kocsik indításkor csak köszörülő hangot adjanak, s ne induljanak. Ellenben lóval vontatott Zsigulival hétfőn reggel is találkozhattak a járókelők. A pacit az üzem­anyaghiány miatt fogták a kocsi elé, amit elhúzott a benzinkútig, kisegítve a figyelmetlen úrvezetőt. A vásárhelyi taxisokat még nemigen hívták ki azért, hogy behúzzanak különféle járműveket, vagy „bikáztassanak", azaz a saját akkumulátorról adjanak áramot az indítómotornak. Az autóreflektort felkapcsolva felejtő autósok maguk tolják be - némi segítséggel - kocsijukat, ha végképp kifogyott már az erő az akkumulátorból. A modernebb járművek meg fütyülnek, cserregnek, ha a sofőr úgy nyitja ki az ajtót, hogy nem kapcsolta le a kocsilámpákat. Ezeket az autókat ugyanis már betolni sem szabad. B. K.A. Az autósok télen naponta há­rom-négy alkalommal hívják bi­kázni, azaz lemerült akkumu­látort feltölteni a sárga angyalt. Az elmúlt időszakban az akku­mulátorkereskedések forgalma is jelentősen megnövekedett. A következő napok időjárása nem csupán az autósok, de a frontra érzékenyek életét is megnehe­zítheti. Télen megduplázódnak a hozzánk érkező segélyhívások, annak el­lenére, hogy ez a száraz hideg nem annyira viseli meg az autókat, mint a havas, latyakos idő. Min­den télen visszatérő probléma a le­merült akkumulátor - mondta Kórász László, a Magyar Autóklub szegedi igazgatója. Az akkumulá­torok kapacitása akár a felére is le­csökkenhet, egy rosszabb minősé­gű aksi pedig mínusz 5-10 fok­ban lehet, hogy már nem is tudja beindítani a motort. Szintén fon­tos a gyertyák állapota, hiszen le­het, hogy a melegben még jól in­dító gyertya hidegben már nem képes beindítani a kocsit. A hidegindítást a megfelelő visz­kozitású olaj használata is meg­könnyíti, mivel a sűrűbb olaj meg­dermed és jobban fogja a mozgó al­katrészeket. Az üzemagyag minő­sége inkább a dízelüzemű autók­nál fontos. A rosszabb minőségű gázolajból ugyanis hidegben kicsa­pódhat a paraffin, ami miatt szin­tén nem indul a gépkocsi. Kórász László a téb gumi használatára is felhívta az autósok figyelmét, hi­szen mint mondta: a téli gumi nem csupán hóban fontos. A nyá­ri gumiabroncs a téb hidegben el­veszíti rugalmasságát, így nő a fék­távolság és romlik az úttartás is. A nyári gumi úgy viselkedik télen, mintha nem lenne rajta futófelü­let - figyelmeztette az autósokat Kórász László. Memyó Miklós „sárga angyalt", az autóklub munkatársát napon­ta három-négy alkalommal hívják bikázni, azaz lemerült akkumulá­tort feltölteni, és a kocsit beindíta­ni. - Az is előfordul, hogy ilyenkor télen lefagy, eldugul a karburátor, vagy a dízeleknél nincs önrobba­nás. A bikázással általában tíz perc alatt sikerül beindítani a mozgás­képtelen kocsit - mondta el ta­pasztalatait Memyó Miklós. - Ha éjszaka mínusz négy-öt fokra, vagy az alá süllyed a hőmér­séklet, másfélszer annyi akkumu­látor fogy nálunk - tudtuk meg Gyöngyösi Józseftől, a Kálvária su­gárúti akkumulátorkereskedés tu­lajdonosától. A téb hidegindítás jelentős megterhelést jelent a mo­tornak és az akkumulátornak egy­aránt, így bármilyen apróbb hiba fokozottan jelentkezik. - Van, aki úgy esik be az üzletbe, hogy a leg­olcsóbb aksi kell neki, mert csak ar­ra van pénze. A legolcsóbb, Ladá­ba való akkumulátor 8500 forint­ba kerül. A nálunk kapható leg­drágább akkumulátor 18 ezer forint - mondta el Gyöngyösi József. A szegedi taxisok öt- és hétszáz forin­tért mennek ki a bajba jutott autósokhoz bikázni. Krisztin Ta­más, a Tempó Taxi munkatársa elmondta: a hideg idő beálltával minden reggel négy-öt hívás érke­zik hozzájuk. Ma melegfronti hatással számol­junk, aminek folytán az erre érzé­kenyeknél fejfájás és migrénes pa­nasz jelentkezhet. Holnap hideg­front vonul át az országon, amely­nek következtében növekedhet a fájdalomérzet. A. T. J. Szimfonikusok Bilbaóban MUNKATÁRSUNKTÓL A Walkür című Wagner-opera közreműködőjeként olyan nagy sikerrel vendégszerepelt tavaly a Szegedi Szimfonikus Zenekar az észak-spanyolországi Bil­baóban, hogy ebben az évben is meghívták az együt­test. Ezúttal a világjáró olasz karmester, Antonio Al­lemandi vezényletével, nemzetközileg jegyzett éne­kesekkel Verdi ritkán játszott operáját, A szicfliai ve­csernyét mutatták be múlt szombaton a Palacio Eus­kaldunában. Mint Gyüdi Sándor igazgató-karnagytól telefonon megtudtuk, a premier telt ház előtt zajlott, a közönség óriási lelkesedéssel és vastapssal fogadta a produkciót, amit a héten még három alkalommal adnak elő Bilbaóban. A szegedi muzsikusok már idehaza megismerked­hettek Antonio Allemandival, aki a zenei próbák egy részét itt tartotta. Akkor nyilatkozta: már tizenöt éves korában elhatározta, hogy karmester lesz. A Milánói Konzervatórium hallgatójaként rendszeresen járt a Scalába próbákat hallgatni, így a világ legnagyobb karmestereit figyelhette meg munka közben, sőt Ló­rin Maazel és Claudio Abbado asszisztenseként is dol­gozott, majd Leonard Bernstein ösztöndíjas tanítvá­nya volt. Miután zeneszerzői és zongoraművészi dip­lomát szerzett, Firenzében dirigált - kezdetben inkább szimfonikus koncerteket, legfeljebb évente egyetlen operát. Hamar felfedezték, hogy igazi olasz operakar­mester, és a világ minden tájára hívták dirigálni. Az elmúlt másfél évben Bécsben, Párizsban, Londonban, Tokióban és Houstonban is sikerrel vezényelt. Antonio Allemandi szerint a Bilbaóban most műsor­ra tűzött opera, A szicfliai vecsernye talán nem olyan egyértelmű remekmű, mint Verdi legismertebb darab­jai, de mindenképp érdemes megismertetni a kö­zönséggel. A szimfonikusok az opera-előadásokon kívül csü­törtökön este Logronóban, a Teatro Breton de los Herrerosban Gyüdi Sándor vezényletével magyar szerzők műveiből adnak koncertet. Télen is inkább a híd alja, mint a munka A hajléktalanok választása Folytatás az 1. oldalról Bementünk az Acél utcai ingyen­konyhára, ám az ott lévő hajlékta­lanok amikor meghallották, hogy munkát kínálunk, szétszéledtek. - Ezután az intézmény vezetőjé­hez fordultunk - vette át a szót a gazda felesége, Jutka asszony. - Ő ajánlott egy idősebb férfit, de vele is kudarcot vallottunk. - Mi persze nem adtuk fel. To­vább kutattunk, Jiiszen jó, ha a ta­nya sincs felügyelet nélkül, amikor mi nem vagyunk kint - folytatta a gazda. Csáka Gyuláék így jutottak el a híd alá, ahol a hajléktalanok meghúzódnak. Ott lakott M. Tibor a párjával, Veronikával. Ők ked­vezően fogadták a felkínált le­hetőséget. - Megmutattuk nekik, mi lesz a teendőjük - emlékezett vissza Csá­ka Gyula. - Néhány napig lelkiis­meretesen ellátták a jószágokat, mi pedig reméltük, jól választot­tunk. De tévedtünk. A férb egyik nap a kért előleggel és a biciklink­kel lelépett. Hátrahagyta az asszonyt, aki azonban nem volt hajlandó egyedül dolgozni. így őt mi küldtük el. Kálváriánk ekkor új­ra kezdődött. T. András és társnője ugyanis kilenc nap elteltével szin­tén inkább a híd alatti életet válasz­totta és nem a munkát. Megpróbáltuk elérni, illetve szó­ra bírni a két hajléktalant, Tibort és Andrást, de nem jártunk siker­rel. Bár sorstársaik szerint egyi­kük ott volt a közelben, nem kíván­ta megmagyarázni, miért jobb ne­ki, ha nem tudja, hol hajtja nyu­govóra a fejét. Miért utasították vissza a megélhetést és az emberi körülményeket biztosító szállást és munkát? Imrét, aki szintén hajléktalanként lakott a szegedi szállón, egy másik település köze­lében lévő tanyán alkalmazzák. A 30 éves fiatalember szerint sok ember nem véletlenül marad fe­dél nélkül. Munkát ugyanis előbb­utóbb lehet találni. Imre örül an­nak, hogy befogadták. Mint mond­ta: megszokta a tanyát. A guberá­lás és a kéregetés megalázó, és gyakran kevés a mindennapi be­tevőre is. A megoldás csak az lehet, véli az otthonra lelt férfi, hogy a hajléktalanokat ösztönözzék va­lamilyen munkára. Csáka Gyula szerint amíg a hajléktalanok na­ponta ingyen kapnak enni, és még hely is jut nekik az éjszakai szál­lón, addig a többségük a könnyebb megoldást választja, és nem hajlan­dó dolgozni. N. RÁCZ JUDIT A gazda szerint még a meleg otthon sem csábító. Fotó: Karnok Csaba A téli gumi nem csupán hóban, a hidegben is fontos Sárga angyal bikával Nyolc méter mély üreg tátong az Aigner-ház udvarán Olajkút a szegedi belvárosban Olajjal szennyezett talajvizet találtak a szegedi Széchenyi tér 16. számú ház udvarának csatornázása közben előbukkant kútban. A környezetvédelmi hatóság részletes tényföltárás után határoz a talajszennyezés következmé­nyeinek fölszámolásáról. Kútkávának koccant a Széchenyi tér 16. számú épületet fölújító munkások ásója a ház udvarán. A nagy árvíz előtt, 1874-ben emelt - a Kerek Perec kávézóról ismert - Aigner-ház hónapok óta zajló fölújítása során a csatornarendszer udvari szakasza került sorra. Ekkor fedezték föl, hogy mintegy 70-80 centiméterrel az udvar jelenlegi szintje alatt, deszkával borított, körbefalazott kút tátong. Az üregben olajszármazéknak látszó anyagot találtak. Molnár Pál, az Aigner-ház fölújításával megbízott Kész Kft. építésvezetője a helyszínen tájékoztatta lapunkat a különös „leletről". Láttuk, hogy a kút viszonylag szűk 60­70 centiméter átmérőjű, viszont 8 méter mély. Összesen 18 köbméter olajat szivattyúztak ki belőle. A fölfedezők első csoportja fűtőolajnak, a következő gázolajnak nézte a falazott üreget megtöltő folyadékot, amelyet három tartálykocsi vitt Nyíregyházára: az előírások szerint ott semmisítik meg az anyagot. Az udvar csatornázásával végeztek, már csak a burkolat hiányzik. A kapu alatt lerakták a viakolor téglákat, az udvar burkolásával azonban még várnak, mert nem tudják, milyen intézkedéseket ír elő a környezetvédelmi hatóság. A kivitelező azzal is számol, hogy az Alsó-Tisza­vidéki Környezetvédelmi Igazgatóság talajcserét ír elő. Krímet Tibor, az Atiköfe laboratórium­vezetője elmondta, hogy a víz- és talajminták elemzését elvégezték. A talajvíz erősen szennyezett: a kimutatott szénhidrogén gázolaj jelenlétére utal. Az olaj meglehetősen régen kerülhetett a vízbe. A földből a kút közelében, négy méter mélységbe leásva vettek mintákat: itt is olajat találtak. Az Atiköfe vízvédelmi osztályán megtudtuk, hogy a szennyezés fölszámolását célzó intézkedésekről csak alapos - ezért időigényes - tényföltárás után dönthet a környezetvédelmi hatóság. Egyelőre senki sem sejti, hogyan kerülhetett olaj az udvar alatt rejtőző kútba. Egy lakó, aki a kiköltöztetés előtti tíz évben az Aigner-házban élt, nem emlékszik arra, hogy az épületben bármiféle ipari tevékenység zajlott volna. Az udvari lakásokban a házmester, egy tanár és egy idős néni lakott. Egy időben valamely párt is bérelt magának helyiséget. Sem műhely, sem olyan raktár nem volt az udvarban, amelyből az olaj származhatott volna. Az épület fölújítását nem hátráltatja a kút föltárása - tájékoztatta lapunkat Kerekes Péter, a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyougazdálkodó Rt. elnök-vezérigazgatója. NYILAS PÉTER HIREK AMERIKAI DRAMA A szegedi egyetemistákból álló szín­házi csapat, az Our Groupe tartja új bemutatóját ma, kedden este nyolckor a JATE-klubban. Az angol nyelven játszó csoport ezúttal Sam Shepard Simpatico című színda­rab iából ad elő két részletet Bódis Klára rendezésében. Szereplők: Mamlecz Adrienn, Nagy Gábor, Koller Nóra, Kondor Gábor és Szé­nássy Edit. ÉVFORDULÓ A Szegedi Tudományegyetem Egye­temi Könyvtára az Évfordulós em­lékcsarnok című kiállítássorozat keretében ma, kedden tizenkettőkor rendezi meg a következő megemlé­kezést az egyetem egykon professzo­rainak a tiszteletére a Dugonics té­ri központi épület első emeleti fo­lyosóján. Eperjessy Kálmán törté­nész halálának 25. évfordulója, Ko­sutány Ignác jogász születésének 150. évfordulója és Waltner Károly gyermekgyógyász halálának 20. év­fordulója alkalmából a kiállítást dr. Túri Sándor, a gyermekgyógyásza­ti klinika vezetője nyitja meg. MAI ESTELŐ A Szeged TV Estelő című műsora, mától egészen karácsonyig, a Cora Áruházból jelentkezik. A mai adás nézői a szerkesztők jóvoltából ellá­togathatnak a strasbourgi vásárba, ahol többek között Frank Sándor mesterszakács képviseli Szegedet. A műsor kézműves vendégei kará­csonyi asztali díszeket készítenek. Folytatódik a jótékonysági árverés, ezúttal Nagy Sándor emlékplakett­jére lehet licitálni. Az Estelő szín­padján fellép a Péter Pan és a Pavan Táncegyüttes. A műsorban termé­szetesen játszani is lehet, karácso­nyi nyereményekért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom