Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

A szép, piros alma mágiája Európában nagyon sokféle ha­gyomány fűződik a karácsonyi almához. Néhol már-már mági­kus erőt tulajdonítottak neki ré­gen. A fényesre törölgetett alma, a tudás fája gyümölcsének kései utódaként sok nép karácsonyfá­ján ott pompázik díszként vagy ott van a fa alatt egy tálban. Közismert az európai népeknél az a hiedelem, hogy karácsonyeste elfogyasztott alma megóv egész következő esztendőben a betegségektől. A szegedi tájon élő emberek között régi szokás volt karácsonyeste egy szép, piros al­mát a kút vizébe dobni vagy a po­hárba tenni, s arról inni a vizet víz­keresztig, mert úgy vélték, hogy akkor egészségesek lesznek, s együtt marad a család. A kútból vízkeresztkor kiszedett almát me­gették, sőt a jószágoknak is ad­tak belőle egészségvarázsló célzat­tal. Az összetartozás almaszimbólu­mának körébe tartozó szokásként vidékünkön máig élő hagyomány szenteste egy egészséges, szép al­mát annyi gerezdre felvágni, ahány tagú a család, s megenni, annak elősegítésére, hogy a jövő évben is úgy illeszkedjék majd egésszé a família, mint az alma a szeletekből. A hiedelem szerint ez a „gerezdelés" arra is jó, hogy­ha valaki netalántán elveszne a családból, azt az alma mágikus ereje majd haza húzza, vagy utá­na vezeti a többieket, s megtalál­ják. - Az összetartozás jelképe­ként és ajándékaként régebben a keresztszülők karácsonyra mindig adtak egy-egy almát a keresztgye­rekeiknek. A karácsonyi almához nehezen értelmezhető, babonás cselekmények is fűződtek régen. Az ünnep estéjén például jósol­tak vele: ha az alma felvágásakor a magot is kettészelték, akkor azt vélték, hogy az rosszat jelez. Sze­rencsét jelzett viszont az új esztendőre a hiedelem szerint az, ha egy almát sikerült úgy meghá­mozni, hogy a héja „egy karikában maradt". A szenteste elfogyasz­tott alma magját sokfelé elvetet­ték, mert a néphit szerint az ab­ból kisarjadó fa egészséges, jó gyü­mölcsöt terem. A férjre váró leányok kedvelt prak­tikája volt az európai népeknél, hogy karácsonykor kiálltak a ka­puba, a templom ajtajába vagy egy sarokra, s ott ettek meg egy al­mát. Úgy vélték, az a férfi veszi majd el őket, aki közben arrafelé tévedt. - Pedig lehet, hogy az illető inkább csak egy forró almaborra vágyott... A forró almabor sokfe­lé máig hozzátartozik az ünnep­hez, a karácsonyi „Jézuskapiacok" elképzelhetetlenek nélküle. A szegfűszeggel, fahéjjal ízesített al­maborok melletti beszélgetés a be­vásárlásokhoz ugyanúgy hozzájá­rul, mint az ajándékok válogatá­sa. Hasonlóan kedvelt melengető, sőt, sokak szerint „gyógyszer" a té­li napokon a hagymahéjtea. A ka­rácsonyi csemegék sorában pedig régebben ott volt a vaníliával, fa­héjjal, cukorral ízesített, sült alma is. A falusiak szívesen nassolgat­tak az ünnep napjain szárított, aszalt almát is. M. Sz. Opel haszongépjármű Répamadár, paprikarózsa MUNKATÁRSUNKTÓL A mesterszakácsok virágos zöldségkoszorút is tudnak kreálni. Fotó: DM archív Az ételeket étvágy-ger­jesztőbbé, esztétikusabbá tevő, formatervező, „étekszob-rá­szoló" gasztronómiai divat je­gyében meg lehet újítani az ünnepi asztalok kínálatát is. A díszek akkor jók, ha ehetők, és szebbé teszik a tálalást is. A saláták, köretek színek szerin­ti megkomponálása mellett ke­véske idő ráfordításával valósá­gos „szobrokat", zöldségvirágo­kat, „állati falatkákat" lehet készíteni. A répamadár kifaragásához csak két-három vastagabb, nyers sárgarépa, egy éles és hegyes kés kell, némi kézügyesség, meg fantázia. A megfaragott, egy­másba illesztett répadarabok extra díszei lehetnek a salátás­tálnak, dekorálhatják a pecse­nyéket. Néhány kisebb zöldség­, hagyma és paprikadísszel min­den húsostálat ínycsiklando­zóbbá lehet tenni. A pritamin­paprikából beirdalva, karajolva, fogpiszkálókkal összetűzve könnyedén készíthető rózsa. A zellergumóból akár margaréta­utánzat is farigcsálható. A feketeretek héját ügyesen cak­kozva végül emlékeztethet dáli­ára. A hosszában bevagdosott uborkákból kaktusz formázha­tó. A hónaposretek pedig való­ságos joker: héját alul félkörösen bevágva, közepét egészben hagy­va mintázható belőle virág: gyö­kerét farkincának, levélszárát bajuszkának meghagyva, két borsot szemének rátéve, két fél­köríves darabkáját fülének reá applikálva lehet akár egérke is: ha pedig a retekcikkeket ügye­sen összetűzik, hozzátűzve egy zöldhagymaszárhoz szép virág­szál lesz. A zöldhagymaszárral egyébként lehetséges úgy is de­korálni, hogy 6-8 centisre dara­bolva kis kévékbe szedik, s át­bújtatják egy piros vagy fehér paprikakarikán. A póréhagymá­ból bevagdosva, szétnyitva, be­le petrezselyemzöldet téve készíthető szép és finom hagymaszegfű. A piros, fehér, sárga, zöld paprikákat egymás­ba illesztve is szépen lehet díszí­teni. A fejes saláta, a káposzta leveleit pedig kicsit megbodroz­va akármilyen „dijáznos tál" vagy ételfalatka alá, mellé oda le­het tenni alapnak vagy társfalat­nak. Ügyesebbek és kitartóbbak akár zöldségvirág-csokrot is ké­szíthetnek az ünnepi asztalra. Angyalok MUNKATÁRSUNKTÓL A karácsony elképzelhetetlen an­gyalok nélkül. Még azok számára is hozzátartozik, akik semmit sem tudnak arról, hogy ezek az emberi vonásokkal felruházott, szárnyas teremtmények miként és mire szü­lettek. Az isten és az ember közötti közve­títésre, az isteni akarat szolgálat­kész megvalósítására teremtett lé­gies lények legendáriuma igen sokrétű. A keresztény vallás angya­lainak „ősei" között bizonnyal ott voltak a pogányok régebbi szelle­mei. A korai keresztények a pogány éroszoktól és géniuszoktól a saját angyalaikat eleinte még azzal pró­bálták megkülönböztetni, hogy az övéiknek nem volt szárnyuk. Az ószövetség kerubjai, az Édenkert őrei viszont szárnyas, szfinxszerű te­remtmények voltak. A szárnyas an­gyalok a barokk korban gyermek­alakban jelentek meg, s ezek a put­tók a festők, szobrászok kedvelt figuráivá váltak. Az angyalkákat a későbbi korok misztériumjátékai­ban is leginkább gyermekekként je­lenítették meg. A betlehemesekben is többnyire a kicsikre vár az istent énekkel dicsőíteni: az éneklő, mu­zsikáló angyalok kései utódainak hangja is a szférák zenéjét idézi. Miként a világharmóniát szimboli­zálják a karácsonyi képeslapokon is az angyalkák. Sokezerféle alakban sugározva a békességet, hozva a sze­retetet. Q 2001. december 6., csütörtök KARÁCSONYI MELLÉKLET Önnek csak azon kell fáradoznia, hogy legyen mit szállítania. A munka többi rész* már édes teher, ha az Opel haszongépjármű-családból választ magának munkatársat. A hasznú terhelhetőség 390-1668 kilogrammig terjed, az utasok pedig egy személyautó kényelmét élve/ hetik. Ráadásul alapfelszerelésként ingyenes, három évre szóló, ötpontos szervizcsomag a 2' Opel haszongépjármű-kereskedőnél: • Opel Assistance • haszongépjármű-telefonszolgálat • bejelentés nélküli, azonnali hibamed állapítás * cseregépkocsi 3 órán túli javítás esetén * fogyó-kopó alkatrészek cseréje 24 órán beid' Opel Papp Autóház 3300 Eger, Mátyás király u. 37. • Opel Szuno 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 182./b • Opel Di-Fer 2030 Érd, Fazekas dúló • Op1 Tormási 6000 Kecskemét, Városföld 32la • Schiller Opel 1138 Budapest, Váci út 113. • Opel Inveszfa 5000 Szolnok, Bercsényi u. 1. • Opel Marsai' 84^ Ajka-Bakonygyepes, Forrás utca II.* Opel Olympla 4002 Debrecen, Mikepércsi u. 79. • Opel Kiss-Gerencsér 8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 96..* OP Kovács 6500 Baja, Keleti Ipartelep út 61. • Opel Gaál 2120 Dunakeszi, Fó u. 1. • Opel Arany Autóház 6600 Szentes, Csongrádi út • Opel Molnár M Csepel 2310 "M0"autóút, Csepel-Halásztelki lejáró • Opel Interat 2092 Budakeszi, Budaörsi út • Opel Moxabo 1037 Budapest, Bécsi út 254. • Opel Soi 3527 Miskolc, József Attila út 82. • Opel Gyimes 9025 Gyár, Kossuth Lajos út 166. • Opel Duna 1095 Budapest, Soroksári út 160. • Opel Csősz 440 Nyíregyháza, Rákóczi út 60. • Opel Zengő Autóház 7632 Pécs, Megyeri u. 76. • Opel Tatabánya 2800 Tatabánya, Gyári u. 37. Vivaro Combo Movano

Next

/
Oldalképek
Tartalom