Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

SZOMBAT, 2001. DECEMBER 8. "NAPOS OLDAL" II. Lovász László matematikus és Zsigmond Vilmos operatőr is Szegedről indult, és Amerikából látogatott haza A Corvin-lánc két kitüntetettje A CORVIN-LÁNCCAL LEGUTÓBB KITÜNTETETT HAT KIEMELKEDŐ MŰVÉSZ ÉS TUDÓS KÖZÜL KETTŐNEK AZ ÉLETE SZOROSAN KÖTŐDIK SZEGEDHEZ. LOVÁSZ LÁSZLÓ WOLFDÍJAS MATEMATIKUS 1975 ÉS 1982 KÖZÖTT A VÁROS EGYETEMÉN TANÍTOTT, TIZENNÉGY ÉVE PEDIG AMERIKÁBAN ÉL ÉS DOLGOZIK. A SZEGEDI SZÜLETÉSŰ ZSIGMOND VILMOS OSCAR-DÍJAS OPERATŐR IS AZ ÚJVILÁGBAN. A HOLLYWOODI FILMGYÁRBAN FUTOTT BE. Az 1948-ban Budapesten született Lovász László matematikusi képességeivel már középiskolában kitűnt, amikor megoldott egy univeizábs algebrai problémát. Az azóta nemzetközi ebsmerést kivívott tudós 1987-től az amerikai Princeton, majd a Yale Egyetemen tanára. Amikor 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, ő volt a leghatalabb a testületben. Kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért két évvel ezelőtt megkapta a matematikusok Nobel-díjának számító Wolf-díjat. - Milyen értéket képvisel az Ön számára a Corvin-lánc! - Mint idegenben élő magyarnak legfőbb értéke az, hogy „odaláncol" a hazához: mutatja, mennyire megbecsülnek otthon, és hogy milyen kötelezettségeim vannak a magyar tudománnyal kapcsolatban. - Milyen kötelezettségekkel jár ez a kitüntetés! - A Corvin-lánc kitüntetettjei egyben testületet is alkotnak, mely évente legalább egyszer ülésezik, és bizonyos kulturáhs kérdésekben tanácsot ad a kormánynak. Igen fontos, de egyben nagy felelősséggel járó joga a Corvin-láncosoknak, hogy egy fiatal tudóst vagy művészt egy igen szép ösztöndíjra kijelöljenek. -Mi a titka annak, hogy több magyar matematikus is nemzetközileg elismert tudós lett! Lovász László. (MTI-fotó) - Én a „titkot" elsősorban a magyar matematikaoktatásban látom, annak hagyományaiban és a lelkes tanári gárdában. A tehetségesekkel való foglalkozás területén Magyarországon egyedülálló munka folyik több mint száz éve. A hagyományokhoz tartozik, hogy a legkiválóbb matematikusok, egyetemi oktatók is foglalkoznak fiatalokkal, általános iskolásokkal, s hogy 1896 óta országos versenyek vannak, az iskolákban szakköröket szerveznek, de a tradíció része a Középiskolai Matematikai Lapok című kiadvány, vagy tagozatos osztályok is. Remélem, ezeknek a hagyományoknak a fenntartása nem kerül veszélybe a tanári szakma megbecsülésének hiánya miatt. - Milyen érzés magyarként egy amerikai egyetemen, amerikai diákoknak előadást tartani! - Matematika előadást tartani számomra mindenütt hasonló - az előadást saját logikája viszi. Úgyhogy nem nagyon számít, hol tartom. - Itthon milyen gyakran oktat! - Úgy három évenként itthon töltök néhány hónapot, akkor szoktam valamilyen kurzust tartani. - Az oktatáson kívül vállal-e Amerikában valamilyen közösségi vagy közéleti szerepet! - Bárhol van az ember, a nemzetközi szakmai közéletben sok feladatot kap, például konferenciákat kell szervezni, cikkeket lektorálni, előléptetéseket véleményezni. - Milyen emlékek fűzik Szegedhez, az itteni egyetemhez! - Nagyon produktív és kellemes hét évet töltöttem Szegeden, nagyon szerettem az egyetemet. Feleségemmel együtt úgy emlékszünk vissza, mint életünk egy igen boldog szakaszára. • Az 1930-ban Szegeden született Zsigmond Vilmos édesanyja, Illichmann Bozsena jelenleg Csehországban él. Az operatőr azóta már elhunyt édesapja hosszú ideig dolgozott műszaki rajzolóként az újszegedi kendergyárban. Idősebb Zsigmond Vilmosról azt kell tudni, hogy a harmincas években az Újszegedi Torna Club (UTC) focicsapatában védett, ám egy alkalommal olyan súlyosan megsérült a válla, hogy többé már nem állhatott a háló elé, helyette trénerként és menedzserként dolgozott Látva a kommunisták előretörését, 1947-ben Marokkóba emigrált. Azt mesélik, hogy ő fedezte fel a kor neves futballistáját, Ben Bareket, aki később a francia válogatott első színes bőrű focistája lett. Ifjabb Zsigmond Vilmos 1948-ban érettségizett a szegedi Piarista Gimnáziumban, ami után a budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, de származása miatt Zsigmond Vilmos. (MTI-fotó) - pontosabban amiatt, mert nevelőanyjának kocsmája volt a Petőfi Sándor sugárúton - nem vették fej. Zsigmond ezután egy évig tanulta a fotózás csínját-bínját Becsky Balázs szegedi fényképész Kárász utcai műtermében. 1949-ben a kenderfonógyárban kapott állást, ahol anyaghordóként, majd mühelyes normás munkásként, később pedig munkaügyi előadóként dolgozott Közben játszott a gyár akkor még országos hírű, NB II-es asztalitenisz-csapatában. Az általa vezetett fotószakkörben pedig a munkásokat tanította fényképezni és laborálni. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1951-ben vették fel, ahol Kovács Lászlóval (Szelíd motorosok) és Badal Jánossal (Mi újság, cicababa?) tanuk együtt Illés György osztályában. 1956 októberében több órányi anyagot vettek fel a pesti utcákon. Amikor leverték a forradalmat, azonnal készítettek egy kópiát az eredeti hímről, amit Zsigmond Nyugatra csempészett ki egy barátjával. A fiatal operatőr Ausztráhába szeretett volna emigrálni, de apja tanácsára a korlátlan lehetőségek hazáját, Amerikát választotta. Zsigmond nem vesztegette az időt; már útközben házasságot kötött. Termékeny időszaka volt ez életének. A szó legszorosabb értelmében, hiszen 1958 januárjában megszületett az egyik, majd még az év decemberében a másik leánya. Az operatőrnek tíz kemény évébe telt, amíg az Újvilágban beverekedte magát a filmes szakmába. Addig biztosítási ügynök volt, gyermekeket fényképezett és művészi fotókat nagyított. Zsigmond Vilmost a Peter Fonda által 1970-ben rendezett A bérmunkás című film óta tartják számon Hollywoodban. Előtte is fotografált már néhány filmet, ám azok olyan rosszul sikerültek, hogy csak William Flash (Villanófény Vilmos) néven jegyezte. Zsigmond és Kovács azért tudtak abban az időben befutni, mert az amerikaiak már nagyon unták a sablonsztorikat, műfényeket és műdíszleteket. A budapesti iskola növendékei szó szerint új fényt hoztak az amerikai filmekbe. Zsigmond 1977ben Oscar-díjat kapott a Harmadik típusú találkozások című film fotografálásáért, aminek a forgatásán úgy összeveszett a rendezővel, Steven Spielberggel, hogy az Oscar-díj átadásán csak a főiskolai tanárainak mondott köszönetet. A producert és a rendezőt meg sem említette. A szegedi származású operatőr szerint Hollywoodban nem csak tudás és tehetség, de szerencse is kell ahhoz, hogy az ember Oscar-díjat kapjon. Annak idején Hollywoodban állítólag kiírták valamelyik stúdiókapura, hogy nem elég, ha magyar vagy, tehetség is kell hozzá. Zsigmond Vilmos magyar is, tehetséges is, ráadásul szerencséje is volt. HEGEDŰS SZABOLCS SZABÓ C. SZILÁRD D D KE Rendkívüli akció! December 8-án és 9-én - szombaton és vasárnap a szegedi OBliáruházbhn többféle termékr 30-40 >ó amíg kéaiirt Sít • . tj Ünnepi ajánlatunk Leötiéir-píco árengedmény! SZEGED, SZATYMAZI UTCA 2. TeL- (06-62) 470-901, 470-614 Fox: (06-62) 470-059 t-mák oM08sz@mtavoet.bo Nyitva tartós: hétfő-péntek: 8-20 szoabat: 8-18 vasárnap: 8-16 Váltsa Valutáját Vásárlásra! JctuMóI bevezetik az Euro-t Megszűnő, otthon lévő valuta bankjegyeit J luujutft fuKÚIitiliul váttsa áruházaméban vásárlási utalványra' Márta: 1» Ft/1 DEM. ScMMor 19 FVI ATS, uk i3s Ft/ina m A Wjes kínálatból vásárofhat' @ PHILIPS TEFAL oogreK 1 1 '•#5jy- r* t -7ö l' Különféle muránói üvegáru 3 |h2 : -Satum u»-p® i 'i... > ~ X gyűrűs kalendáriumok 3 796 pb jé " • ip mééü • ' 11 . ,3 l; *** SsctumuS i ümomtext i Hiteiaktté 97.sajáterő 9 % jtbt^iési kóiísé^ tlhénp epy fcevl tArteszlírésztet THN: 21.34% l/oll -y ni ni r i 3fc § SKALA CENTRUM Centrum Szeged Szeged, Tisza Lajos krt. 49.