Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

V. NAPOS OLDAL SZOMBAT, 2001. DECEMBER 8. MAGYAR NOBEL-DÍJASOK Lénárd Fülöp (fizikai, 1905) Bárány Róbert (orvosi, 1914) Zsigmondy Richárd (kémiai, 1925) Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) Hevesy György (kémiai, 1943) Békésy György (orvosi, 1961) Wigner Jenő (fizikai, 1963) Gábor Dénes (fizikai, 1971) Ebe Wiesel (béke, 1986) John C. Polanyi (kémiai, 1986) Oláh György (kémiai, 1994) Harsányi János (közgazdasági, 1994) Idén tízmillió svéd korona jár a világ legrangosabb kitüntetésével Százéves a Nobel-díj kOnyvaruhA/ Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeqed@lira.hu H-6720 Szeged, Tisza L. krt. www.lokwszoniine.hu 34. Könyvtoplista A Sík Sándor Könyvesbolt (Szeged, Oskola utca 27.) heti sikerlistája 1. Térey János: Paulus (Palatínus) 2. Karín Iden: Karácsony. Az ünnep varázsa (Kossuth) 3. Richárd P. Feynman: Tréfál, Feynman úr? (Park) 4. L. Fittler Vilma-Vida Mária: Saláta Sára (Simon) 5. Kiszely Gábor: Állambiztonság 1956-1990 6. Hajdú-Moharos József: Magyar településtár (Kárpát-Pannon) 7. Müller Péter: Jóskönyv (Doctor Herz Bt.) 8. Márai Sándor: Ég és föld (Helikon) 9. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok (Osiris) 10. Alberto Manguel: Az olvasás története (Park) Pillanatcsöppek Ferdinandy György legfőbb stíluseleme a szemléletesség plusz tömörség. Nagyregény helyett kisprózákat olvashatsz tőle - legújabb könyve, a Gyönyörűen tudott fütyülni is novelláskötet -; életműve: folyamatok hömpölygése helyett pillanatcsöppek permetege. Nem mész el az emberéletet kitöltő utazásra - helyette mesterien megvágott klipek pergő sorozatát látod róla, öt percben. Pedig jaj, de szívesen olvasnád órákon-napokon át, például, az 1956-os - akkori szóhasználattal - „disszidens" sikeres franciaországi otthonteremtését! Kész regény lehetett - más élte végéig csak ezt írná. Ámde akkor elveszne a varázs nagy hányada: mire a regényt elolvasod - lassan-lassan érdeklődésed is lecsillapodik. Ám ezek a színes-súlyos, felkavaró novellák... Szerző leírja, hogyan dolgozik Franciaországba kerülten, maszek könyvügynökként, fiatalon, miután már otthagyta a - szintén francia - bankszakmát: „A bankba többé be sem tettem a lábam. Még a folyószámlámat is lezártam. Mindennap ledolgoztam egy-egy iskolát, maketteket mutogattam, és felvettem a rendeléseket. Megtanultam én is az óvónők fülébe duruzsolni a fizetési feltételeket." Úristen, hogy mennyi minden van ebben a pár sorban! S hol van még az életút következő, meghatározó állomása, Puerto Rico, melynek többnyire nevét sem írja le a szerző, csak így emlegeti: „A trópus", vagy „A Sziget"! Ferdinandy húsz évet élt Puerto Ricón, színes bőrű feleségét Hófehérkének hívták, az író az itteni egyetemen tanított vagy tanít - minderről azonban csak villanásokat tudunk meg, de azok megvilágítanak mindent, mint a fényképezőgép vakufénye. A húsz év tényétől a kötet három (3) mondatban értesít: „Nézem őket. Ez itt a családom. Apró emberi közösség, húsz éve tartom egybe: ilyen hosszú ideig nem szoktak együtt maradni a trópusiak." E három mondatra bárki más trilógiát szánna, Ferdinandy nem szán, az olvasót azonban tovább foglalkoztatja mindez, így aztán újra- és újraolvassa F. Gy. könyveit. Annyira plasztikus minden, annyira képszerű! Tfeljes történetek peregnek le szemed előtt egy-egy szikár szókapcsolat olvastán. A tipikus ferdinandyi mondat: egynegyedrészt olvasható a papíron - önmagában a lehető legcsiszoltabb, kerek egész -, háromnegyed részét te gondolod tovább. Pontosan azt gondolod, amit számodra az író megélt, átgondolt, megszerkesztett, de le nem írt egy apró, távoli korallszigeten. (Ferdinandy György: Gyönyörűen tudott fütyülni. Ister Kiadó, 2001) FARKAS CSABA A múlt század szenzációs felfedezései Családi képeskönyv MUNKATÁRSAINKTÓL Száz évvel ezelőtt adták át először a Nobel-díjat - a centenárium alkalmából Oslóban és Stockholmban nagyszabású ünnepségsorozat kezdődött ezen a héten, amelynek fénypontja a hétfői díjkiosztó ceremónia lesz. A jeles évfordulóra a Norvég Néprajzi Múzeumban különleges kiállítás készült, amely 2002 márciusától Tokióból indulva körbejárja majd a világot. Inventas vitám iuvat excoluisse per artes (Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni) - olvasható a jelmondat a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A világ legrangosabb tudományos és irodalmi díjának alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfréd Nobel volt, aki mesés gazdagságát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Élete végén úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. A kitüntetés végleges formáját 1895 novemberében kelt harmadik végrendeletében határozta meg: „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlő részre osztandó, és a következők szerint ítélendő oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén; egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében." 1969 óta az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfréd Nobel-emlékdíjat osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A fizikai, kémiai és közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között. A Nobel-békedíjat nemzetközi szervezetek is megkaphatják. A díjakat odaítélő intézmények minden ősszel levélben kérnek javaslatot a világ vezető tudósaitól; a javaslatoknak február 1-jéig kell megérkezniük, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat mindig december 10-én, vagyis Alfréd Nobel halálának évfordulóján adják át. A kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és egy csekket kapnak - idén 10 millió svéd koronáról, azaz körülbelül 268 milhó forintról. (A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek arányában változik.) A Nobel-díj történetében többször is előfordult, hogy a kitüntetett személy nem vette át a díjat. A náci uralom ellen tiltakozásként három tudós: 1938-ban Richárd Kuhn a kémiai, 1939-ben a német Adolf Butenandt ugyancsak a kémiai, és Gerhard Dornagk az orvosi Nobel-díjat nem fogadta el. Borisz Paszternak orosz író a Doktor Zsivágó című regénye miatt hazájában a politikai támadások kereszttüzébe került, s emiatt 1958-ban nem vette át a díjat. )ean Paul Sartre francia író, filozófus 1964-ben azért utasította Amikor Marc Grégoire francia mérnök felesége a konyhában éppen azon bosszankodott, hogy főzés közben leragad az étel, felszólította a férjét: tegyen már valamit. A leleményes mérnök ekkor bevonta az edény belsejét a politetrafluor-etilén nevű vegyi anyaggal. A kísérlet olyannyira bevált, hogy a házaspár 1955ben céget is alapított a soha le nem ragadó edények gyártására. A teflon bevonatú termékeket ma már a háztartások nagy részében használják. Ehhez hasonló, az életünket a múlt században jelentősen átalakító felfedezéseket és találmányokat mutat be a Tudomány és technika - évről évre című kötet. Mire az olvasó végigböngészi a könyvet, rádöbben, milyen óriási haladást ért el a világ száz év alatt. Míg 1900-ban az öröklődés fizikai alapját tökéletes homály fedte, a csillagászok pedig nem is sejtették, hogy a miénken kívül léteznek más galaxisok is, addig mára az emberi génállományt szinte teljesen feltérképezték, és tudjuk, hogy az Univerzum eddig észlelt galaxisainak száma százmilbárdra tehető. A könyv azt is bemutatja, hogy ennek az óriási haladásnak az apró lépéseit kik, hogyan és mikor tették meg. Kinek a nevéhez köthető a rágógumi, hogyan született meg a számítógép, mikortól használunk mobiltelefont? Az olvasó megismerheti egyebek mellett az űrkutatás fejlődését, az atomenergia felhasználását, a klónozás és a szervátültetés rejtelmeit, a környezetvédelem problémáit. A kötet 1900-tól kezdve, évről évre haladva korabeli újságcikkeket idéző rövid leírásokban foglalja össze a 20. század szenzációit és furcsaságait. A szöveget több mint hétszáz kép kiséri. Az érdekességek között gyerekek és felnőttek egyaránt megtalálhatják a nekik tetsző témákat, így a kiadvány igazi családi képeskönyvnek tekinthető. (Thdomány és technika - évről évre, Atheneum 2000 Kiadó, 240 oldal, 6490 forint.) H. SZ. • Dr. Csiky László szentesi szobrászművész műtermében randevúzott - Elie Wiesel Kivételével, akinek a portréja még nem készült el - az összes magyar Nobel-díjas. (MTI Fotó: Németh György) táján ollót döfött a hasába és valóságos harakirivel vetett véget az életének. A Nobel-díj idei kitüntetettjei a hagyományoknak megfelelően december 10-én vehetik át a kitüntetést. Az orvostudományi díjat Leland H. Hartwell amerikai, Timothy Hunt és Püul M. Nurse brit kutatók a sejtosztódással kapcsolatos felfedezéseikért kapták. A közgazdaságit George Akerlof, Michael Spence és íoseph Stightz amerikai közgazdászok a modern információs közgazdaságtan alapjainak lefektetéséért, a kémiai Nobel-díjat WiUiam Knowles és harry Sharpless amerikai, valamint Nojori Rjodzsi japán kutatók vehetik át, mivel alapkutatásaik eredményeit antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, szívgyógyszerek előállításánál hasznosítják. A fizikai Nobel-díjat Eric A. Corneli és Carl Wieman amerikai, valamint Wolfgang Ketterle Egyesült Államokban élő német tudós nyerte el az alkáli atomokból álló hígított gázokban létrehozott Bose-Einstein-kondenzáció előállításáért és a kondenzátumok tulajdonságairól szóló korai alaptanulányokért. Az irodalmi kitüntetést Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi születésű brit író kapta, aki máris megosztotta a közvéleményt azzal, hogy nyíltan beismerte: időnként az örömlányok boldogították. A Nobel-békedíjat Kofi Annán ENSZ-főtitkár és az Egyesült Nemzetek Szervezete veheti át az emberi jogokért és a globáhs konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. A díjazottak között az elmúlt száz évben 12 magyar, illetve magyar származású tudós volt. - A Nobel-díj a kitüntetettek munkájának világraszóló elismerésével az elmúlt, sokszor viharos 100 esztendőben világító toronyként mutatta meg az emberiség szolgálatának örök értékét az összes nemzet számára - fogalmazott Páhnkás József a díj centenáriuma alkalmából a Parlamentben november 30-án rendezett tudományos tanácskozáson. - Szeretném, ha a Nobel-díj és a díjazottak, köztük természetesen és különösen a magyar származásúak által felmutatott értékek példát és reményt adnának a mai iskoláknak, diákoknak, tanároknak, mindannyiunknak - fogalmazott az oktatási tárca vezetője. Oláh György a kémiai Nobel-díj 1994. évi kitüntetettje azt mondta: a legjobb befektetés, amit egy ország a jövője szempontjából tenni tud, a közoktatás támogatása. A dél-karolinai egyetem professzora hangsúlyozta: az, hogy ilyen sok Nobel-díjasa van az országnak, elsősorban az oktatásnak köszönhető. vissza a neki ítélt irodalmi Nobel-díjat, mert pacifista meggyőződésével nem találta összeegyeztethetőnek az adományozók tevékenységét. Állítólag tizenegy évvel később, 1975-ben mégis érdeklődött, hogy nem kaphatná-e meg a díjjal járó pénzösszeget, ám az addigra már régen visszakerült az alapítvány kasszájába. Le Duc Tho vietnami politikus a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodásért 1973-ban Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel megosztva kapta meg a Nobel-békedíjat, amit azonban nem fogadott el. A 79 éves svéd Lars Gyllensten, aki 1966 és 1989 között a Svéd Királyi Akadémia tagjaként évente részt vett az irodalmi díj odaítélésében, nemrégiben jelentette meg sok érdekességet tartalmazó emlékiratát. Ebben olvasható az is: az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett svéd Harry Martinson túlságosan a szívére vette, hogy esetében többen nyilvánosan kétségbe vonták a kitüntetés odaítélésének megalapozottságát. Négy évvel a díj átvétele után Martinson a Karolinska-kórház ideggyógyászati osz• Oláh György. Amerikában élő Nobel-díjas magyar kémikus volt a díszvendége a centenárium alkalmából az elmúlt héten az Országházban tartott tudományos tanácskozásnak. (MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor)