Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

SZOMBAT, 2001. DECEMBER 8. "KAPCSOLATOK" 7 CSOROG A PANNON GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Wagner Aniké újságíróval oszthatják meg, aki vasárnap 13 és 16 óra között hívhaté a 06-20-9432-663-as mobiltelefonszámon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. ÓVATOSABBAN! Szabó Sándorné olvasónk a biciklisták figyelmét szeretné felhívni arra, hogy ne közlekedjenek kivilágítatlanul, s főleg ne a járdán. A hét közepén az iskolából hazatérő kisfiát ellökte egy kerékpáros, majd megállás nélkül továbbhajtott. Mindez ráadásul a járdán történt. A téh időszakban hamarabb sötétedik, óvatosabban közlekedjenek a kerékpárosok - kérte olvasónk. ÁRAMSZÜNET A 275-491-es számról kérdezte olvasónk, hogy az ópusztaszeri hálózatfejlesztési munkák miatt miért délelőtt 11 és délután 4 óra között van rendszeresen áramszünet. Telefonálónk úgy véli, kezdhetnék korábban is a munkát. Ördögh István művezető elmondta, hogy a nagyfogyasztók igényeit helyezik előtérbe a döntésnél, az áramszolgáltató az ő igényeihez alkalmazkodik. A fejlesztések esetében egyébként reggel 8 és délután 4 óra között függeszthető fel az áramszolgáltatás. Az oszlopcserékkel a kivitelező Prímavill Kft. december 19-éig végez. PANNON ""» A* élvonal. GSM H0R0SZK0P rv» I KOS: Teljes kikapcsolódást tervezett A | mára. de a családja nem hagyja békén. Mindenáron el akarják cipelni különböző boltokba és éttermekbe. w | BIKA: Konkrét hét végi elképzelése * j még nincs, de minden megoldás érdekli. Egy laza délutáni beszélgetés, mozi vagy bármi más szóba jöhet. fux | IKREK: Egy rendezvény nem úgy " • I alakul, ahogyan azt várta, s ezért fogja magát és átballag egy másikra. Nincs kedve hazamenni, társaságra vágyik. | RÁK: Egy otthoni vita új megvilágí* I tásba helyezi legutóbb hozott döntését. Este elmegy szórakozni barátaival, érződik az tél közelsége. j OROSZLÁN: A hét vége kedvez a W i nagyszabású, de családias összejövetelnek. Legyen megérté velük, nem mindenkinek olyan egyszerű az élet, mint önnek. >% I SZŰZ: Egy hosszúra nyúlt éjszaka 1 arra készteti, hogy elgondolkodjon az egészséges életmód felett. Mostanában nem érzi teljesen jól magát. ^ | MÉRLEG: Ne tegyen elhamarkodott QQI lépést pénzügyi kérdésekben, egyszerűen maradjon veszteg, most alkalmatlan ilyen fontos döntésre. w I SKORPIÓ: Utazásnál legyen köriilteI kintő. Teljesen megfeledkezik a munkáról megteheti, hiszen a terv szerint haladt. Ráadásul remek kikapcsolódást talál magának. t | NYILAS: Kellemesen kipihenheti h* 1 magát a hétvégén, pedig nem is úgy alakulnak az események, ahogy várta. Sokkal többen keresik, mint gondolta. ^ i BAK: Előfordul, hogy két tűz közé ^ 1 kerül, amikor megoldást keres egy nézeteltérésre. Egyszerűen megoldhatja a dolgot, ha nem önérzeteskedik. I VÍZÖNTŐ: Nehezen kel ma fel, de * ! mire a családi összejövetelre ér már minden rendben. A remek ebéd után fontos dolgokban is döntenek. w I HALAK: Sajnos munkás hét vége I várja, amikor mindenki azt reméli, hogy majd vele foglalkozik. Ön természetesen egy valakivel szeretne csak foglalkozni. HETI HOROSZKÓP 06-90/413-321 A hrr» dija 240 Ft. afa. SMS-UZENETEK Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, a telefonhívások mellett szívesen fogadja a 06-30218-11-11-es számra az SMSüzeneteketis! Észrevételeiket véleményeiket köszönjük! KÓBOR EB A Tarján bisztró környékén egy németjuhász keverék kutya követi a járókelőket, néha rájuk is ugrik. Óvatosan közlekedjenek az arra járók, az illetékesek pedig tegyenek valamit - kérte olvasónk. (30260-3938) RÖSZKEI JÁRAT Csiszár Imre olvasónk azt panaszolta sms-ben, hogy december 3án nem vette fel a távolsági busz sofőrje, ezért elkésett a munkahelyéről. Mező István forgalmi igazgató azt javasolja, hogy hasonló esetekben az időpont, a megálló és a panasz pontos megjelölésével forduljanak a Mars téri épületben dolgozó Huszár László forgalomvezetőhöz személyesen, levélben, vagy az551-161-es telefonszámon. lilesiel a Kapcsolat MEGJÖTTÜNK SZEGED MOLNÁR VANESSZA December 6., 16 óra 30 perc, 3100 g. Sz.: Bozóki Szilvia és Molnár Attila (Sándorfalva]. FEJES ÁDÁM December 6., 20 óra 10 perc, 4170 g. Sz.: Papp Ágnes és Fejes Zoltán (Makó). ERDÉLYI CINTIA LAURA December 6., 13 óra 25 perc, 3300 g. Sz.: Mucsi Gyöngyi és Erdélyi Zoltán (Szeged). VÁSÁRHELY KISS ALEXANDRA December 7., 3 óra 35 perc, 3550 g. Sz.: Gyurkovics Márta és Kiss Mihály (Hódmezővásárhely). Gratulálunk! MIRŐL IRT Az ötvenedik KST Szegeden 1954 augusztusában alakult meg az első KST a Textilművekben. A város üzemeinek, vállalatainak dolgozói azóta csaknem minden héten egy újabb kölcsönös segítő takarékpénztárat hoztak létre. A napokban alakult meg a városi tanácsnál a legújabb, az ötvenedik kölcsönös segítő takarékpénztár. Szegeden a bérből és fizetésből élők huszonkét százaléka tagja valamelyik KST-nek. (1955) MEGKERDEZTUK AZ OLVASOT Jár-e télen termálfürdőbei jb bl 1h M f \ i NáÉ 1 ... VÁSÁROS VIKTÓRIA tanuló: - Nem jellemző, hogy télen fürdőbe járok. Inkább a nagyszüleim járnak gyógyfürdőbe, ami nagyon jót tesz a különböző mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőknek. Én szívesebben járok strandra nyáron, amikor meleg van és jó az idő. Ekkor jót lehet beszélgetni és szórakozni a barátokkal. KORMÁNY ZSOLT pedagógus: - Igen, persze. Pedagógusként viszek gyerekeket a termálfürdőbe, heti két alkalommal. Egyedül ritkán van időm elmenni. Nagyon egészséges az úszás, a termálvíz pedig nagyon jó a különböző ízületi megbetegedésekre. A SZUEba még a kinti medence is jó meleg. A gyerekeim is oda járnak pólóedzésre. RACZNE VENKEI ANGÉLA vállalkozó: - Igen, rendszeresen járok fürdőbe, sőt most is ott lennék, ha nem lenne más dolgom. Hetente legalább egyszer, de ha van rá lehetőségem, többször is elmegyek. Kellemes kikapcsolódást jelent, néha a családomat is viszem. Vannak törzsvendégek, akikkel már jól ismerjük egymást, és mindig elbeszélgetünk. CSIKESZ JUDIT tanuló: - Régebben öt-hat évig versenyszerűen úsztam, akkor természetesen gyakran jártam uszodába, fürdőbe. Később, amikor már egyre többet kellett tanulnom, s mást is kellett csinálnom, már nem volt rá időm. Néha hiányzik, mert csak ritkán tudok elmenni úszni. Inkább csak nyáron, amikor több időm van rá. POSTABONTAS X Csongrád megye és a városok versenyképességéről Nem konfrontálódni akartam a két megyei jogú város polgármesterével, amikor egy, a területfejlesztési és közművelődési szakemberek együttműködésének fontosságát hangsúlyozni hivatott szakmai konferencia megnyitójában olyan tanulmányokból idéztem, amelyek Csongrád megye gazdasági pozícióinak tartós gyengeségére hívják fel a figyelmet (Délmagyarország és Délvilág 2001. nov. 30.). Messze nem „kampánycélból", vagy „lejáratási szándékkal" tettem ezt (Délmagyarország és Délvilág 2001. dec. 1.), hiszen az adatok mögött a megyei önkormányzat erőfeszítéseinek ebbéli sikertelensége is meghúzódik, hanem azért, hogy - egyfajta segélykiáltás gyanánt - az eddigieknél lényegesen hatékonyabb együttműködést kérjek a területfejlesztésben érdekelt, vagy abban feladatot vállalni hajlandó valamennyi szereplőtől annak érdekében, hogy a negatív folyamatok megállíthatók, s mielőbb visszafordíthatok legyenek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy megyénk adottságai és lehetőségei lényegesen jobbak annál, mint amit a jelenlegi állapotunk az adatokból kikövetkeztethetően mutat. Sajnálom tehát, hogy az általam idézett tanulmányok megállapításait polgármester urak rossz néven vették, amelyhez nyilván az is hozzájárult, hogy az egyik állításomnál sajnálatos módon pontatlan voltam. Az egyik tanulmányt, amelyre hivatkoztam, az FVM készíttette, s a térségi szintek társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerének trendjét, azaz hosszú távú folyamatait vizsgálta. A tanulmány megállapítása szerint a dél-alföldi régió, illetve ezen belül Csongrád és Békés megye mind a hosszú távú (1975-1994), mind pedig a rövid távú (1994-1998) pozícióváltás tekintetében folyamatosan romló mutatókkal rendelkezik (Comitatus, XI. évf., 2001. 7-8. sz. 53-55. p.). Mivel a trend igencsak nyugtalanító, és mivel minden eddigi erőfeszítésünk ellenére máig nincs érdemi pozitív elmozdulás, csak részeredményeket tudunk felmutatni, ezért hivatkoztam rá. A másik tanulmány (Lengyel Imre-Rechnitzer János: A városok versenyképessége. Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk.: Horváth Gy.-Rechnitzer J. Pécs, 2000. 130-152.) nem a városok helyzetét, illetve fejlettségét, hanem azok versenyképességét elemezi, s az abban foglalt adatok nem a máról, hanem a kilencvenes évek második felének folyamatairól szólnak. Mivel a szerzők adatai 1998-ból valók, hiba volt részemről a pozícióromlást a jelenre vonatkoztatni, ezért az érintettek elnézését kérem! A tanulmány ugyanis az 1998-as versenyképességi adatok statikus sorrendjét (Szeged ebben a megyei jogú városok között a 8., Hódmezővásárhely a 19.) az 1995-1998-as év dinamikus adataival, tehát a trend változásával veti össze, és itt Szeged a 18., Hódmezővásárhely pedig a 22. helyet foglalja el. Nem volt valós tehát az a megállapításom, hogy Szeged mára a 8. helyről a 18.-ra csúszott vissza 1998-hoz képest, már csak amiatt sem, mert a dinamikus versenyképességi mutatói alapján már 1998-ban pozícióit tekintve a 18. helyen állt. Ugyanez a helyzet Hódmezővásárhely esetében is. Mindemellett a terminológiahasználat nem mindegy, mert a fejlettséghez és a versenyképességhez tartozó mutatórendszer eltér egymástól, ezért az eltérő megközelítés következtében eltérő városi rangsorok lehetnek, így minden bizonnyal igaz, hogy Szeged fejlettségét tekintve ma a 7. helyen áll! Én azonban a bevezetőmben folyamatosan a versenyképességről, annak trendjéről beszéltem, amely a térség gazdasági pozícióinak talán legfontosabb mutatóit öleb föl, s az általam idézett Lengyel Imre-Rechnitzer János-tanulmány valóban a két Csongrád megyei megyei jogú város ebbéb pozíciógyengeségéről szól. Azaz nem arról, hogy nem fejlődtek, s fejlődnek megfelelő ütemben ezek a városok, hanem arról, hogy más városok versenyképességi mutatói a kilencvenes évek második felében az övékénél dinamikusabban javultak. E mutatók alakulása messze nem csupán a városok eredményességétől vagy eredménytelenségétől függ, mint ahogy ezt nem is állítottam, hanem számos más körülménytói is, amelyek többségükben helyből nem, vagy csak abg befolyásolhatók. Csupán utalásszerűén egy összefüggés. A kilencvenes évtized végére egyértelműen láthatóvá vált, hogy a közhiedelemben máig meglévő „fejlődő Dunántúl, leszakadó keleti országrész" sztereotípia nem igaz. Mára jól kivehetően egy Pécs-Szekszárd-Kecskemét-Szolnok-Debrecen fejlődési tengely szakítja ketté az országot, s ennek negatív hatása Csongrád megye kitörési lehetőségeit továbbra is (még mindig!) megbéklyózza, egyúttal a versenyképességi mutatók javulását is gátolja. A Lengyel-Rechnitzer-tanulmányban közölt adat - mint láttuk, téves, de a lényeget tekintve mégiscsak valós problémát feszegető - idézése ezért messze nem a két város kritikájaként fogalmazódott meg, hiszen azok a méltánylandó erőfeszítések, amelyeket településükért és környezetükért tesznek (Ispa-projektek, köz-útfejlesztés, gyógyturizmus stb.), természetesen a megörökölt hátrányok leküzdését, egyben a település és a megye fejlődését is szolgálják. Ugyanakkor, s a fenti pozitív erőfeszítések ellenére a városok, s ezzel a megye versenyképességének stagnáló negatív trendje megint csak nyugtalanító, ezért stratégiai kérdés, és minden eddiginél átgondoltabb és összefogottabb fellépést tesz szükségessé, hogy a pozícióink további romlását megakadályozzuk, illetve - végre - visszafordítsuk. Ebben természetesen a megyei önkormányzatnak éppúgy megvan a maga feladata és felelőssége, mint a többi szereplőnek, így a megyei jogú városoknak is, amelyeknek adottságaiknál fogva a megye húzóerejét kell képezniük, hiszen az ő mozgásterük a megyéénél lényegesen nagyobb. Én a bevezetőmben - és a tanulmányok adatai nyomán ez volt a lényegi mondandóm - a területfejlesztésben érdekelt szereplők együttműködésének fontosságát hangsúlyoztam. Az együttes és összehangolt, a rövid távú, lokális előnyökkel szemben a térség hosszú távú érdekeit is szem előtt tartó fejlesztés stratégiai fontosságát emeltem ki, és arra hívtam föl a figyelmet, hogy ha vannak negatív folyamatok, akkor azok elől nem kitérni kell, mert maguktól a trendek nem változnak meg. Ezeket a negatív folyamatokat csakis a figyelem homlokterébe emelve, elsősorban a partnerség elvének szem előtt tartása mellett, közös eiőfeszítéssel lehet megfordítani. És ezt továbbra is így gondolom! MAROSVÁRI ATTILA, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke AJANLO MA A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN de. 10 órától matiné gyermekeknek: trófeák titkai. Biológiai foglalkozás Csizmazia Botond vezetésével. Ugyanitt megtekinthető Vinkler László festőművész emlékkiállítása; a múzeum éremtára; Rátkai Sándor szegedi papúcsosmester remekeiből kamarakiállítás. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) de. 10 órakor a kályhacsempék történetéről István Erzsébet etnográfus tart előadást. A FEKETE-HÁZBAN (Somogyi u. 3.) a szlovák drótművesség kiálh'tása. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN de. 9 órától: nagycsaládosok karácsonya, gyermekek részére szervezett játszófiáz. Tápai nyitás MUNKATÁRSUNKTÓL A tápéi Heller Ödön Művelődési Ház és Könyvtár december 10-étől ismét fogadja a látogatókat és a kölcsönzőket. Az épületben kijavították a gáz- és vízvezeték hibáit, a szolgáltatásokat, a fűtést és a meleg vizet újra biztosítják. Gyógytornászok MUNKATÁRSUNKTÓL A SZTE Egészségügyi Főiskolai Kara a következő információ közzétételét kérte lapunktól december 5-én megjelent, az egyetemi testnevelés átszervezéséről szóló cikkünkhöz kapcsolódóan: a gyógytornászképzés a SZTE Egészségügyi Főiskolai Karán akkreditált főiskolai alapképzés, amelynek tantervében szereplő testnevelés oktatás szervesen igazodik az egyetemi sportközpont testnevelés oktatásához. A gyógytornász hallgatók testnevelés oktatása nem feltétele a volt SZOTE Testnevelési Csoport áthelyezésének az új, volt Kossuth laktanyában kialakított sportközpontba.