Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-08 / 260. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 8. HIRDETÉS 3 Autópályabírálat Dr. Günter Birbaum, az Osztrák Köztársaság nagykövete a dél-alföldi régió és Szeged fejlődéséről: - Még csak fél éve vagyok hivatalban, ennyi idő nem volt elégséges, hogy szakmai véleményt alkothassak a térség fejlődéséről. Ausztria szempontjából nagyon fontos Dél-Magyarország, ennek jele, hogy a Siemens egyik alvállalata, a Svsdata tavaly Szegedre települt. Mindenképpen biztatóak a régió EU-csatlakozás felé tett lépései, bár meg kell említeni azokat a komoly hiányosságokat, amelyek akár gátját is képezhetik a gazdasági fejlődésnek. Ezek közül az egyik legsúlyosabb, hogy az ígéretek ellenére mindmáig nem épült meg az M5-ös autópálya déli szakasza. Az ország más, esetleg fejlettebb területein ezzel szemben épül autópálya, viszont tény, hogy csak magyar cégek kapnak megrendelést a tervek megvalósítására. A kormányzat ezen döntései miatt a jövőben komoly EU-támogatásoktól fog elesni az ország. Néptanítás Oktondi. Ezt mondta a miniszterelnök szerdán reggel az ellenzékre. Aranyos ez a jelző. A bölcs, tapasztalt, sokat megélt tanító bácsi elnéző-megbocsátón megrója neveltjét - bár legbelül úgy érzi: falra borsó. A kákán csomót keresésből nehéz kigyógyulni. Most az volt a kákán, hogy külön kéne szavazni a terrorizmus ellenes törvénycsomagról és külön a pénzmosásról. Hasonló csomó volt már a közelmúltban, akkor is gyors reakció volt szükséges, akkor is a terrorizmus ellen és akkor is egybemosta a kormányoldal valami mással, nevezetesen a nemzeti légitársaság kisegítésével. Akkor Dávid Ibolya és Martonyi János jóvoltából sikerült szétválasztani, ami nem összetartozott, s lett szavazás. Most nem sikerült, a csomag halasztást szenvedett. Az ellenzéki kekeckedés miatt rossz színben tűnik föl külföldön az ország - lettek kioktatva rögtön a népek, s kifigyelt oda, hogy a brüsszeli kövelünk szerint jobb dolguk is van a szövetségeseinknek, mintsem a mi parlamenti hercehurcáinkkal törődjenek. S vajon ki tudja követni Kovács Lászlót, aki a leoktondizásra kifejtette, hogy szerinte azzal a kifejezett szándékkal hozta össze a kormányoldal a terrorügyeket megint valami mással, hogy az ellenzéknek legyen mit kifogásolni, következésképpen azt lehessen mondani, hogy az ellenzék kekeckedő, oktondi és semmi érzéke az országimázshoz Ráadásul bűnpártoló, mert nem szavazott, amikor Szabadit ki kellett adni. Az a gyanúm, kevesek követik Kovács okfejtését, még kevesebben értik, mi történik valójában a parlamentben, viszont az oktondit sokan megjegyzik. Vagyis a Fidesz-kampány sikeres. Ha ez így megy, egykönnyen el lesz felejtve, hogy melyik kormánynak is volt az államtitkára a bűnöző Szabadi. S ki emlékszik arra, hányszor védte meg őt és Torgyánt a miniszterelnök az ellenzéki támadásoktól? Medgyessy-Torgyán-paktum - harsog most a kampányszócső, a népek meg lassan elhiszik? Vagy nem. Amilyen oktondiak. tUcb Glatz Ferenc a tudományról és a terrorizmusról Az elfelejtett emberi érzelmek Biztosítók a vályogházakról A Csongrád megyében működő biztosítók közül csupán az ÁB-Aegon mondja vissza a vályogházakra kötött szerződéseket a folyók melletti településeken. A biztosítók egy része továbbra sem a ház anyagától, hanem állagától, alapjától teszi függővé, köt-e rá biztosítást. Am több társaság is reagált az utóbbi években megnőtt árvizi kockázatra: vagy nem kötnek új szerződést vályogból készült házakra, vagy kötnek, de csak a korábbinál szigorúbb feltételekkel. Az év végéig felmondja a Tisza és mellékfolyói mentén a vályogházakra kötött biztosításait az ÁB-Aegon Biztosító Rt. - adtuk hírül lapunkban. A döntést a biztosítással foglalkozó szakemberek zöme megértéssel fogadta, ám kiderült: a többi társaság nem tervez hasonló lépést. Igaz, a megnövekedett kockázatot másutt sem hagyták figyelmen kívül. Az Allianz-Hungária Rt. makói irodájában továbbra is kötnek biztosítást vályogházakra - tudtuk meg Balogh Józseftől. A tanácsadó hozzáfűzte: nincs nagyobb veszélyben a normális alappal és szigeteléssel rendelkezó vályogház, mint a téglából készült, és nemcsak nálunk. Nyugat-Európában is divatba jött ez az építőanyag, igaz, ott másként készítik. Az OTP Garancia Biztosító Rt. makói munkatársa is úgy tudja, náluk semmi sem változott, a ház állaga és nem építőanyaga dönt, amikor a biztosítást megkötik. AGenerali-Providencia Rt. vásárhelyi irodájánál is úgy tájékoztattak, hogy nem tervezik felbontani az ilyen házakra kötött biztosításokat. A biztosító szegedi üzletágvezetője, Lele József arról tájékoztatott, vannak olyan települések, ahol új szerződéseket - az árvízi veszélyeztetettség miatt - szigorúbb feltételekkel kötnek ilyen épületekre, és vannak olyan települések is, ahol egyáltalán nem kötnek. Az AXÁColonia Rt. szegedi munkatársa úgy fogalmazott, hogy például Szatymazon semmi akadálya sincs egy ilyen szerződés megkötésének, amenynyiben a vályogháznak szabványos betonlábazata van. A Signal Biztosítónál nincs akadálya a vályogház biztosításának, ugyanez a helyzet az Union Biztosító esetében is. Az Argosz a jelenleg meglévő szerződéseket a korábbi feltételekkel újítja meg, ugyanakkor új biztosítást - árvíz ellen - nem köt tisztán vályogból épült házra, melléképületre. Ha azonban az épület a modern technológiával készül, megfelelő alapozása van, és nem csak vályog van benne, nincs akadálya a szerződésnek. B. A. Az Amerikát ért terrortámadások kapcsán a tudósoknak is le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket - véli Glatz Ferenc, az MTA elnöke, aki a magyar tudomány napja alkalmából rendezett szegedi ünnepségen mondott beszédet. Hangsúlyozta: újra kell gondolni a tudomány belső struktúráját, és nagyobb súlyt kell helyezni a humánum tanulmányozására. Negyven évvel ezelőtt, 1961-ben hozta létre az MTA elnöksége a Szegedi Akadémiai Bizottságot (SZAB). Erről az évfordulóról is megemlékeztek a tudomány napjához kapcsolódó ünnepi ülésen, amelyet tegnap délelőtt tartottak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) aulájában. A résztvevőket köszöntő Mészáros Rezső rektor beszéde után a SZAB jelenlegi elnöke, Solymosi Frigyes néhány adattal jellemezte a bizottság fejlődését: míg 1961-ben mindössze öt, addig ma 13 szakbizottságon belül folyik tudományos munka, tavaly 256 rendezvényt tartottak a SZAB falain belül, s ezeken 13 ezren vettek részt. A bizottság tudományszervező tevékenysége Csongrád megyén kívül Bács-Kiskun és Békés megyére, sőt ma már az országhatáron túli térségekre is kiterjed. Solymosi Frigyes A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Glatz Ferenc (balra, elöl) is részt vett a szegedi tudománynapi ünnepségen. (Fotó: Gyenes Kálmán) beszédében kiemelte a szegedi professzorok tudománypolitikában játszott szerepét. - A Professzorok Batthyány Köre több alkalommal is felhívta a mindenkori kormányzat figyelmét, mekkora jelentősége van a kutatásfejlesztés támogatásának az ország fejlődésében. Ezt sokáig nem ismerték fel, és évről évre csökkent a kutatásfejlesztésre szánt pénz. Ma viszont a politikusok naponta hangsúlyozzák a tudás alapú társadalom megteremtésének szükségességét - mondta a SZAB elnöke. A plenáris ülésen részt vett és felszólalt Glatz Ferenc, az MTA elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, milyen kihívásokkal szembesíti a tudósokat a szeptember 11-én, az Egyesült Államokban történt terrortámadás. - A 21. században nem gépemberek élnek, minden embernek szabad akarata és érzelmei vannak, amivel számolni kell - mondta az Akadémia elnöke. Ennek kapcsán úgy véli, újra kell gondolni a tudomány belső struktúráját, és nagyobb súlyt kell helyezni a humánum tanulmányozására. Hozzátette: a jelenlegi tudománystruktúra néha régimódinak tűnik, amelynek preferenciáin a világ kihívásainak megfelelően változtatni kell. Vissza kell találni a természetés emberismeret, a részkutatások és a szintetizáló látásmód harmóniájához - utalt a természettudományok általa vélt túlsúlyára. A tudósok felelősségét abban látja, hogy válaszokat keressenek az emberi közösség belső problémáira. Sokkal nyitottabbnak kell lennünk a világra, iparosokból akadémikusokká, gondolkodókká kell válnunk - mondta az Akadémia elnöke. Az ünnepi ülés végén díjakat adtak át a dél-alföldi régióban kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó fiatal kutatóknak. Elismerésben részesült Bereczki Csaba egyetemi tanársegéd, Domoki Ferenc egyetemi tanársegéd, Forró Enikő egyetemi tanársegéd. Garamhegyi Abel egyetemi adjunktus, Horváth András egyetemi adjunktus és Kőházi-Kis Ambrus főiskolai adjunktus. HagedOs Szabolcs Ausztria szempontjából nagyon fontos Dél-Magyarország" Nagykövet az uniós csatlakozásról A tegnapi szegedi osztrák nap keretében délelőtt nyilt napot tartott az Osztrák Köztársaság szegedi konzulátusa. A rendezvénysorozatot Günter Birbaum, Ausztria magyarországi nagykövete nyitotta meg. Beszédében méltatta az immár második éve működő szegedi konzulátus és Sulyok Tamás főkonzul munkáját. Kiemelte: a tiszteletbeli konzul feladata, hogy a fogadott ország állampolgáraként képviselje Ausztriát, minden érdeklődőnek átfogó képet adjon az Osztrák Köztársaság gazdaságáról és kulturális életéről. A konzuli feladatok közé sorolta a magyarországi osztrák kisebbség képviseletét, a közéleti kapcsolatrendszer kiépítését. Kitért rá: Szeged büszke lehet a hazánkban egyedülálló, Szegedi Tudományegyetemen működő osztrák tanszékre. A megnyitó után a Dugonics András Piarista Gimnáziumban folytatódott az osztrák nap rendezvénysorozata. Az intézmény adott otthont tegnap óta a szegedi középiskolákat képviselő háromfős diákcsapatok közötti osztrák műveltségi és nyelvismereti vetélkedőnek. A nagykövet köszöntötte a versenyben első három helyezést elért csapatot: a piarista, a Radnóti és a Tömörkény gimnáziumok tanulóit. A sajtótájékoztató résztvevői balról jobbra: János Fehéregyházy, Peter Rejtő, Szeri István és Sulyok Tamás. (Fotó: Miskolczi Róbert) Délután a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál (CSMKIK) az Euró Info Központ közreműködésével Ausztria és a Dél-Alföld közötti gazdasági kapcsolatokról rendeztek konzultációt. Az ezt megelőző sajtótájékoztatón Peter Rejtő, az osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta, Ausztriának még fél évvel ezelőtt is Magyarország volt a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, a helyzet azonban megváltozott: hónapok alatt a hetedikre szorultunk vissza. Ezzel szemben a magyar termékek második legnagyobb vásárlója Ausztria. A befektetések nagyságát elemezve az derül ki, hazánkban az osztrák tőke a negyedik helyen áll, nagysága pedig az összes külföldi invesztíció (22-23 milliárd dollár) 10 százaléka. Szeri István, a CSMKIK elnöke kifejtette, a megyében az osztrákok, hasonlóképpen az országos tendenciához, a befektetők sorában a negyedik helyén állnak a franciák, a németek és az olaszok mögött. Jó hír, hogy alakulóban van néhány osztrák-magyar vegyes vállalat, az egyik a textiliparban, egy másik a szállítmányozásban érdekelt. Az autópálya hiányát érezzük - mondta Szeri -, hiszen az osztrákok leginkább a nyugati határszélen és a sztrádák mentén fektetnek be. Egy osztrák cég, a tavaly Szegedre települt Sysdata Kft. ügyvezetője, János Fehéregyházy elégedetten nyilatkozott a szellemi adottságokról, az egyetemről, arról az 52 munkatársról. akik már a Siemenscsapatot erősítik. F. K.-l. Sz