Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 29. MEGYEI TÜKÖR 7 Gyors segítségre szorulna az egészségügy A betegek mindent kibírnak? Rendőrképzés Munkatársunktól Érettségizett fiataloknak indít kétéves, nappali tagozatos, bentlakásos, keresztévfolyamos képzést a budapesti és a miskolci rendészeti szakközépiskola. Az iskolába a 18. életévét 2002. december 31 -ig betöltő, de 33 évesnél nem idősebb magyar állampolgár jelentkezhet. A felvételi vizsga műveltségi tesztből, fizikai és pszichológiai felmérésből áll. Jelentkezni a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon lehet. Pályáztak a főtisztviselői posztra Ki kerül a karba? Veér András: ilyen mélyponton még soha nem volt az egészségügy. (Fotó: Schmidt Andrea) Ezerhatszázan jelent­keztek a háromszáz fő­tisztviselői posztra kiirt pá­lyázatra. Arról, hogy kik tölthetik be a helyeket, de­cember közepéig dönt a bírálóbizottság. A főtiszt­viselők több százezer fo­rintos fizetést kapnak majd. A Miniszterelnöki Hivatal és az érdekképvi­seleti szervek eltérően íté­lik meg a pályázat ered­ményét. Egy közelmúltban hozott törvény alapján a Miniszterel­nöki Hivatal (MeH) pályázatot írt ki háromszáz főtisztviselői poszt betöltésére. A MeH po­litikai államtitkárának kabi­netfőnöke, Seres György kér­désre válaszolva lapunknak el­mondta: a csekély érdeklődés miatt hosszabbították meg egy hónappal a főtisztviseiói kar pozícióira kiírt pályázat határ­idejét. November 15-éig kö­zel ezerhatszáz köztisztviselő, köztük sok vidéki adta be pá­lyázatát. Mivel az adatokat még nem dolgozták fel, Seres nem tudta megmondani, hogy Csongrád megyéből, illetve Szegedről hányan jelentkez­tek. A magasan képzett, mobi­lizálható közszolgákból álló főtisztviselői kar létrehozását az uniós csatlakozás előkészí­tése és a közigazgatás fejlesz­tése indokolja. Kérdésünkre, igaz-e, hogy a főtisztviselők akár egymillió forintot is keres­hetnek majd havonta, a kabi­netfőnök közölte: az elit csa­patba kerülőknek valóban ma­gas lesz a jövedelmük, de nem fognak egymillió forintot ke­resni. Michalkó Péter, a Köz­szolgálati Szakszervezeti Szö­vetség vezetője az egyik or­szágos lapnak nyilatkozva el­mondta: arra számított, hogy az államigazgatás diplomás dol­gozói lényegesen nagyobb arányban pályáznak majd. A vártnál kisebb érdeklődés oka szerinte a köztisztviselők reá­lis önértékelése mellett az is, hogy a jelentkezést a munkál­tatónak is támogatnia kell. Si­keres elbírálás esetén ugyanis már nem a korábbi főnök, ha­nem a kormány lesz a mun­káltató akkor is, ha a főtisztvi­selő a régi munkahelyén ma­rad. Sokan valószínűleg azért nem pályáztak, mert nem vál­lalják a mobilitást, az átirányít­hatóságot. Ellenzéki politiku­sok véleménye szerint a kine­vezés várhatóan szubjektív módon, politikai alapon törté­nik majd. Ez azért is kifogásol­ható, mert az új kormány olyan bebetonozott főtisztviselőket örökölhet, akik többségében esetleg nem is bízik, de nem tudja majd őket elmozdítani. Sz. C. Sz. Szegeden tartott elő­adást Veér András pszi­chiáter, az Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai In­tézet főigazgatója. A ve­le készült beszélgetésben választ kerestünk arra, mi lehet az egészségügy­ben tapasztalható válság oka, s mi lehetne a meg­oldás. Szakterületének, a pszichiátriának elismert­sége véleménye szerint ja­vul a betegek és az orvo­sok körében is. - Ön betöltötte már a Ma­gyar Orvosi Kamara elnö­ki tisztét is, és a mentálhi­giéné miniszteri biztosa­ként is tevékenykedett, így nagy a rálátása az egész ágazat helyzetére. Meddig késhet még a megoldás? - Ilyen mélyponton még soha nem volt az egészség­ügy, mint most. Három éve nem emelkedett az az összeg, amivel az állam hozzájárul a fenntartási költségekhez. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, ez folyamatos elvo­nástjelent. Tizenöt éve nem jut pénz a fejlesztésekre és kor­szerűsítésekre, s ennek hatásá­ra most esik térdre az ellátás. Az intézményeknek életben maradási gondjaik vannak. A magyarországi kórházak adós­sága több mint 9 milliárd fo­rint. Szegeden is közadako­zásból próbálnak új égési osz­tályt létrehozni. Azt, hogy ka­tasztrófahelyzet lenne, a mi­niszter mindig visszautasítja. Ha azonban nem érkezik sürgősen segítség, félő, hogy több kórház csődbe jut. A kétéves költségvetés azonban nem ad erre lehetőséget. - Már most is több intéz­ményben dolgozik csődbiz­tos. - Ezt még nem nevezném csődnek, kísérlet a költségek lefaragására. A traumatológi­án ez azt eredményezte, hogy a drágább implantátumokat igénylő műtétek elmaradnak. Nincs igazi csőd, mert a bete­gek, úgy tűnik, mindent ki­bírnak. Az orvosok és az ápo­lók pedig igyekeznek ezt a na­gyon rossz helyzetet szinte szégyenkezve eltitkolni. - Egyik kormányzatnak sem volt fontos az egész­ségügy? Mi lehet ennek az elvonó politikának az oka? - Nem tudom. Tizenöt éve hirdetem szakmapolitikai fó­rumokon, hogy az egészség­ügy az egyik legfontosabb bel­politikai kérdés, meg lehet „ve­le" nyerni és el lehet veszíteni egy választást. Nehéz lesz a kilábalás. 1988 óta folyik az egészségügy reformja nagyon lassan és vontatottan, s a szak­ma kizárásával. Minden kor­mány azt mondja, hogy addig nem ad pénzt, amíg nem fe­jeződik be a reform, de nem lehet reformot végrehajtani ak­kor, mikor vannak kórházak, ahová a gyógyszert a beteg vi­szi be. Ugy vélem, fel kellene számolni az egészségügy adós­ságait, s ez után lehetnek kiala­kítani egy európai szintű finan­szírozási, több biztosítós rend­szert. Meg kell először terem­teni a jó színvonalú egészség­ügyi ellátást, majd kiszámíta­ni, hogy hogyan tudnak ebbe a rendszerbe belépni a magán­biztosítók. Még soha nem szü­letett olyan hosszú távú kon­cepció, amely vázolná, hogy hogyan lehet ütemes fejlődést elérni e területen. A mélypont­ról csak pénzzel lehet elmozdí­tani a rendszert. Ezt majd' min­den párt meg is fogalmazta. -Akkor az akarat megvan. Várható változás? - Csak akkor, ha jövőre pót­költségvetést nyújtanak be. A kétéves költségvetési terv vé­géig, 2003-ig nem bírja ki az egészségügy. -Apszichiátria milyen sa­játos gondokkal küzd? - A pszichiátriai ellátás annyiban különbözik, hogy ke­vésbé költségigényes terület, mint például a sebészet. Az el­mebetegségek nagy része gyógyszeresen kezelhető, így legfontosabb kérdés ezek tár­sadalombiztosítási támogatott­sága. A kórházak teljes áron veszik a gyógyszert, a betegek viszont nagyrészt ingyen kap­ják, így ez is deficitet jelent az intézményeknek. Az orvosi, pszichológusi munka, a terá­pia is alulfinanszírozott, de ha­tékonyságát ez remélhetőleg nem befolyásolja. - Gyakorlattá vált hazánk­ban Európa más országai­hoz hasonlóan, hogy más osztályok is gyakorta kér­nek pszichiátriai konzíliu­mot? - A pszichiátria még mindig kicsit stigmatizáló dolog, de ez is sokat változott. Nem azért, mert a társadalom éret­tebb fejjel gondolkozna, ha­nem azért, mert a betegek lát­ványosan gyógyulnak meg. Nő a szakma presztízse, ahol van erre lehetőség, ott kérnek a kollégák konzíliumot, s előse­gíthetjük akár egy belgyógyá­szati osztályon fekvő beteg gyorsabb gyógyulását is. Wagner Anikó Bőrkabáton bukott le A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának munkatársai egy hét alatt összesen 185 jogsértő cse­lekményt derítettek fel. Ezek elkövetési értéke meghaladta a 61,8 millió forintot. Mint arról már beszámoltunk, nagyon sikeres akciót hajtottak végre a röszkei fináncok a elmúlt szombaton, amikor egy jugoszláv vendégmunkástól 9,78 kiló heroint és 225 ezer acél sajtszeletelő húrt foglaltak le. Ám a nagy kábszerfogásig sem tétlenkedtek a dél-alföldi vámparancsnokság pénzügyőrei. Kiskőrösön például a tűzoltóság és a rendőrség információit felhasználva egy helyi ingatlanon tartottak jövedéki ellenőrzést, ahol nem csak egy illegálisan működtetett szeszfőző berendezésre bukkantak, de elkoboztak 39 liter frissen kifőzött pálinkát is. Röszkén V. Y. V. bolgár állampolgár autójában 64 darab lőszert fedeztek fel a fináncok. Nagylakon érkezett az országba B. I. S román utazó. O arról nem tájékoztatta a vámosokat, hogy 2.650 rézötvözetből készült, mintegy 800 ezer forintot érő pecsétgyűrű­szállítmányt akar átfuvarozni a határon. Természetesen ezek az ujjdíszek is immár a vámraktárban pihennek. A kelebiai pénzügyőrök egy tehervonat konténerében kutakodtak, s nem hiába - 150 karton szárított tésztát, 300 darab vízmelegítőt és 160 kávéskészletet találtak a bejelentett árukon felül. A lefoglalt áru értéke eléri az 500 ezer forintot. Végül egy gyulai fináncfogás: a Békés megyei város határállomásán egy olasz kamionban (amelynek hivatalos rakománya konfekcionált ruhanemű volt) 100 darab férfi műbőr kabátot, 530 férfi nadrágot dugott el a szállítója. Ezektől az okmányokkal nem igazolt termékektől azonnal el is búcsúzhatott a fuvarosuk. A most említett elkobzások mellett 1.086 karton cigarettát, 261 liter szeszes italt és 22 kiló kávét is lefoglaltak a vámosok ré­giónkban. B. Z. Diák­konferencia Röszkén Munkatársunktól A Comenius-hét keretében diákkonferenciát tartanak Soc­rates címmel holnap, pénte­ken a röszkei művelődési ház­ban. A délelőtt 9 órakor kezdődő rendezvényen a he­lyiek mellett kelebiai, öttömö­si, domaszéki, üllési, ásotthal­mi és mórahalmi ovisok, is­kolások vesznek részt. Az ér­deklődők többek között szín­játszókat, versmondókat, éne­keseket láthat, hallhat. Emel­lett többet megtudhatnak Röszke védett területeitől, Do­maszék madarairól, az ásott­halmi erdőről, a kelebiai halas­tavakról, a mórahalmi Csipak­semlyékről és az öttömösi ma­lomról. CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. I. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉRET VI. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-91 I Érvényes: 2001. november 19-tól BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50ER- ÍM Ft 1M Ft. 5M Ft 5U Ft - tOM Ft tOM R MM Lekfltéil M Évm kamvt (%) EBKM Eves kamat (%) EBKM Éves kamat (*) EBKkt Évaa kamat (%) EBKM 1 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,250 (8,36) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e Ft) Sávot kemat Évet kamat (%) EBKM 0 - 50 e Ft-ig 2,500 2,56 50e Ft — 1M Ft 6,500 6,79 1M Ft felett 9,500 10,07 KINCSEM 2003 kötvény (min. 10e Ft) lekataal M Évaa kamat {%) EHM­1 hó 8,300 8,30 3 hó 8,300 8,30 6 hó 8,100 8,10 12 hó 7,600 7,60 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezlek 8,375 (8,49) 8,500 (8,62)_ 8,625 (8,74) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) mindenkori CIB Clessic Magánszámle alsó kajnatsávjável megegyező. HITELEK Érvényes: 2001. november 5-tól Magánszemélyek részére CIB Személyi kftlceőn v 3M FMg 23 vagy 26 3M Fl felett 19 vagy 23 THM: 22,81 -37,75*. 3Voa kezeket kékség mellett A um«é»b mértéke • jóvttagytt NM ősegétől ás az atéemtnéalMa eredményétől rügg Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamata 15,50% -egyéb célú hitel kamata 18,00% THM: 20,54 - 24,61%, 1-10 éves futamidőre CIB Új Otthon hitel 3,50 % CIB©06 40 242 242 Beszélő légkompresszor Vásárhelyről Hulladékbál épített találmány Vásárhelyen rendezték meg a Gábor Dénes Főisko­la tudományos diákköri kon­ferenciája elsó szekcióját, me­lyen öt diák mutatta be dolgo­zatát. Köztük a legérdekesebb a Kis Norbert, a vásárhelyi Kossuth Zsuzsanna szakkö­zépiskola és gimnázium in­formatikusa által feltalált és megépített beszélő légkomp­resszor volt, melyet a konfe­rencia résztvevői élőben néz­hettek meg. A feltaláló. Kis Norbert el­mondta: egyik barátjának szomszédja csökkent látóké­pességű, és sokszor beszélget­tek arról, hogyan segíthetnék a munkáját, hogy teljes értékű emberként dolgozhasson. A csökkent látóképességű ismerős különféle légszerszá­mokkal dolgozik: kitapogat­ja, megfogja a munkadarabo­kat, ugyanis rendkívül erős szemüvege miatt csak a tár­gyak körvonalait látja. Nehe­zen tudja leolvasni a számokat a kijelzőkről, így azt kérte, hogy ha már foglalkozunk munkája megkönnyítésével, adjon valami hangot a komp­resszora. A feltaláló először arra gondolt, hogy a komp­resszor morzejeleket adjon, de aztán elvetette az ötletet, hi­szen a XXI. századra a rövid és hosszú jelekből álló rend­szer már egy kicsit elavult. Ezért döntött úgy, hogy a kompresszor beszéljen. A prototípuson körülbelül egy évig dolgozott, de min­den percét élvezte a munká­nak. A kompresszor különfé­le üzemmódban működik, összesen négy úgynevezett menüpontja van. Képes meg­adott határokban beprogra­Kis Norbert és találmánya, a hulladékból összeállított, beszélő légkompresszor. (Fotó: Korom András) mozva biztosítani a nyomást, szól, amikor elindítja a le­vegőt, és akkor is, amikor le­áll. Közben pedig bármikor meg lehet tőle kérdezni, hol is tart. Be lehet programozni, milyen nyomásértékek között tartsa a rendszert, és használ­ható folyamatos üzemben is. Az elektronikája, mely a kü­lönlegességét adja, bármilyen más rendszerhez adaptálható. Ehhez hasonló berendezés nem létezik másutt a világon - a vásárhelyi feltaláló sze­rint. Kis Norbert több komoly újítást is alkalmazott. Az egyik a nyomásérzékelő egység, me­lyet számítógépegér és más műszerek kombinációjából al­kotott. A légtartály egy átala­kított tűzoltópalack, a komp­resszor pedig egy rossz hűtőgépből származik. A le­eresztő csapja eredetileg nyá­ri vízcsap leeresztője volt. Az alkalmazott áramkör doboza egy kidobott számítógép táp­egységének burkolata. Azaz az egész berendezést hulladé­kokból építette. Kis Norbert elmondta még, hogy azért a diákköri konfe­rencián mutatja be a még nem szabadalmaztatott találmányát, mert építése közben nagymér­tékben tudta használni a főis­kolán tanultakat. B. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom