Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

A felkérés után a férfi a hölgyet a táncparkettre kíséri úgy, hogy vagy előreengedi, vagy felajánl ja a karját. A nők. ha táncba mennek, mindig hagyják az asztalnál a táskájukat. Mielőtt a tánc elkezdődik, a férfi isméi hajoljon meg kissé partnere előtt. A helyes testtartás tánc közben: egyenes, de nem merev. A férfi a jobb kezét a nő dereka fölé teszi,ujjai legyenek összezárva. Bal kezét könnyedén tartva, nyitott tenyérrel felfelé fogja a partnernő kezét. A jobb kéz soha nem mozdul el a tánc során. A nő A nő lánc közben a bal kezét a férfi vállára helyezi könnyedén, a jobb kezét pedig a partnere bal kezébe. Még lassú szám közben sem illik a testhez szorosan odahúzni a partnert, a felek közötti távolság maradjon Kézcsékom, kedves Társas összejöveteleken gyakran előfordul, hogy ismerkednünk kell. Az illem úgy kívánja, hogy a férfit mutassuk be a hölgynek, a fiatalabbat az idősebbnek. Bemutatkozásnál a felnőtt nőket kivéve mindenkinek fel kell állnia, illik kezet fogni, és - ha férfit mutatnak be nőnek és nem hivatalos találkozásról van szó-az uraknak kissé meg kell hajolniuk. A kézfogás alapvető szabálya, hogy mindig az nyújt először kezet, akinek a másik felet bemutatták, vagyis a nő és az idősebb személy. Ha ők nem nyújtanak kezet, elmarad a kézfogás. Az ismerkedéshez hozzátartozhat a kézcsók is. Ilyenkor a férfi a nő nyújtott kezére hajol, és zárt ajakkal érinti a kézfejét. A csattanós, túl hosszú, nedves kézcsók ízléstelen, és az is, ha a férfi a csuklót vagy a tenyeret csókolja meg. A férfi joga eldönteni, kit köszönt így, ezért a nő soha ne emelje előre csókra a kezét. állandó. Ugyanígy nem való a nőnek más férfi vállára, nyakába lenni mindkét karját, ezzel buzdítva az intimitásra. Tánc közben ma már nem tilos lekérni, de csak két zeneszám között. A lekérő mindig a nő jobb oldala felől lépjen a párhoz. A lekérést csak a nő tagadhatja meg, és udvariatlanság visszakérni a partnert. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, meg kell várni, míg valaki ismét lekéri, és csak ezután mehetünk oda hozzá. Ha túl hosszú vagy gyors egy szám, a nő félidőben is nyugodtan kérheti, hogy hagyják abba a táncot, a férfi viszont soha nem hagyhatja faképnél a partnerét. A férfinak illik a hölgyet visszakísérni az asztalhoz, és kötelező megköszönni a táncot. Aki nem tud vagy nem akar táncolni, inkább kerülje el a bálakat, estélyeket, mert mások jókedvét szegheti azzal, hogy nem táncol. Igaz, urak? Kaczer Gabriella Kovács Pál nyugdíjas Nyolcvanegy éves vagyok, már nem járok bálokba. Fiatalkoromban Pesten nagy táncos voltam, kedveltem a hasonló rendezvényeket. Egészen másképp készülődik az ember egy ilyen alkalomra, mint egy családi összejövetelre. Szeretek nosztalgiázni: valaha a feleségemmel együtt jártunk bálozni, találkoztunk a régi ismerősökkel és sokat beszélgettünk, jókat mulattunk. Régi szép idők! Valamiért manapság megváltoztak ezek a rendezvények, más a jelentőségük. Dühöngőbálokká váltak, ahol az emberek kitombolják magukat. Régen is előfordult néhány renitenskedő az összejöveteleken, de meg sem közelíti a mai „színvonalat". (Szöveg: Lévay (iizella, fotó: Miskolczi Róbert) Külcsín Az estélyi viselet A bál, az estély attól az igazi, ha a vendégek az öltözékükkel is megadják a módját. A hölgyek estélyi ruhát (nagyestélyit) vagy hosszú alkalmi ruhát viseljenek. A kettő között az a különbség, hogy az estélyihez kötelező a könyököt takaró kesztyű is. A ruha fazonját ne az aktuális divat, hanem az életkor és az alak határozza meg. Farsangra illik, bálba, estélyre viszont nem való a tartabarka, élénk színű öltözék - ilyen alkalmakra inkább sötétebb tónusú, egyszínű ruhát válasszunk. Bálba, estélyre kalapot nem illik venni, a fejdísz is legyen mértéktartó. A férfiak estély is hölgy partnereként szmokingot, alkalmi ruhás nő mellett sötét öltönyt viseljenek. A szmokingnak a mellénye és hozzá a kötelező csokornyakkendő is fekete. A speciális szmokinging gallérja lehet álló, de a lehajtott gallérú ing is szabályos. A sötét öltönyhöz nem javallott a mellény, mert a mellényről szigorúan tilos levetni a zakót - azt legfeljebb hétköznapi helyzetben és rövid ujjú ingről illik. A zakóról mindig le kell vágni a márkajelzést. Mind a hölgyek, mind az urak öltözékéhez a fekete cipő, zokni és harisnya illik. A nők csak annyi ékszert viseljenek, amennyi ruhájukat díszíti, kiemeli annak eleganciáját. Az egyes daraboknak összeillőknek kell lenniük. A férfiakon alkalmi öltözethez ne legyen sok ékszer: kezükön lehet jeggyűrű, ingükön mandzsettagomb, nyakkendőjükön tű. Szmokinghoz, sötét öltönyhöz nem illik a nyaklánc, karlánc. K. G. A táncparkett etikettje Hölgyet visszakérni nem illik Variációk alkalmi ruhára Képeinken két külföldi és egy magyar divatkreátor modelljei láthatók, melyeket az idei báli szezonra terveztek. Az első ruha a magyar Sixvill divatcég és a Sziráczky Design közös munkája (Fotó: MTPKertész Gábor), a második Raffaella Curiel modellje (Fotó: MTPEPAANSA/Alessia Paradisi), a harmadikat Lorenzo Ríva tervezte. (Fotó: MTVAP/Andrew Medichini) Az egyetemi gólyabálokkal elkezdődött a báli szezon, az óévet is sokan búcsúztatják estélyeken, zenés-táncos rendezvényeken. S bár a táncok manapság sokkal egyszerűbbek, mint az elmúlt századokban, a táncparkettnek ma is megvannak a maga viselkedési szabályai. Dühöngőbálok? A báli szezon idején egymást követik az estélyek és összejövetelek. Sokan úgy gondolják, ilyenkor fontos lehet a megjelenés és a találkozás. Van, aki bulibál, és van, aki a mulatság kedvéért látogatja ezeket a rendezvényeket. A tradícióhoz méltó ruhában illik megjelenni a bálozóknak, és nem árt, ha tisztában vannak az etikett szabályaival is - mondják a szegedi urak, akik szerint a régi bálokkal ellentétben, manapság megváltoztak a szokások. Mácsai Attila, egyetemi hallgató Nem a láncos lábomról vagyok híres, ezért nem gyakran járok bálba. Az egyetemi gólyabálakat viszont kedvelem. Jó ilyenkor összejönni, mindenki alkalomhoz illően felöltözik és a hétköznapitól eltérően, az etikett szerint viselkedik. Nem tartom jónak, ha valaki arra használja ezt az alkalmat, hogy rövid időn belül lerészegedik. Az ilyen viselkedést nem szeretem. méltatlan a bálák tradíciójához. A tapasztalatom szerint egy-két kivételtől eltekintve a fiatalokra nem ez a jellemző. A többség élvezettel alkalmazkodik az elegáns környezethez és a játékszabályokhoz. Az etikettet sokan nem ismerik. Akiről feltételezik, hogy otthon van ezen a téren, utánozzák: illedelmesek és udvariasak lesznek, a hölgyek előtt kinyitják az ajtót. Az első táncot illik a saját férjjel, feleséggel táncolni. Utána a férfiaknak az asztaltársaság más hölgytagjait kell felkérniük, illetlenség hagyni, hogy egy, a társasághoz tartozó egyedülálló nő facéran üljön egész este. Más nőt úgy kell táncba hívni, hogy először az őt kísérő férfitól kérik el, és csak azután invitálják a parkettre a hölgyet. Mindez úgy történik, hogy a férfi illedelmesen megáll a hölgy előtt, enyhén meghajol és megkérdezi: Szabad egy táncra? Eközben természetesen nem lehet a férfi szájában cigaretta, rágógumi. Sőt a felkérés előtt egy igazi úr rendezi ruházatát és begombolja öltönyét. A felkérésre nem illik nemet mondani. Ha olyan férfi közeledik egy hölgyhöz, akivel ő nem szívesen táncol, még a felkérés előtt kezdjen el enniinni vagy elmélyülten beszélgetni a szomszédjával. Ha az illető férfi nem „veszi a lapot", udvariasan halasszuk későbbre a táncot. Ha viszont egy nő valakinek azt mondja, hogy nem táncol, nem illik rögtön utána egy másikkal elmenni, várni kell egy-két zeneszámot. Ismeretlen nőt más asztaltársaságtól nem illik bálban, estélyen felkérni, az ismerkedésre más módot kell találni. Ha a férfi egy hölgykoszorúhoz megy oda, melynek tagjai nem tudják eldönteni, kinek szólt a felkérés, akkor is a parkettre kell vinni a láncot magára vállaló hölgyet, ha eredetileg nem neki szántuk az ajánlatot. Hölgyválasz esetén a férfiak soha nem utasíthatják vissza a felkérést. eljárni, pedig nagyon fontosnak tartom ezeket a rendezvényeket is. Minden színházi eseményen ott vagyok, sok helyre hívnak, úgy is fel lehet fogni, hogy egyfolytában „bálozok". Be kell, hogy valljam, megrendelésre nem tudok mulatni, csak ha olyan hangulatom van. Napra pontosan nem tudok vidám lenni, még szilveszterkor sem. Minden más szórakozási módtól eltér a klasszikus bálozás, itt mindenki ad magára, szépek és elegánsak az emberek. Egyszeri és megismételhetetlen alkalom. Mindenkinek ajánlom! A bál, az estély akkor szép, ha megadjuk a módját. Karnok Csaba) Finta János, filharmónia vezetője Magánemberként és hivatalból is annyi kulturális eseményen veszek részt, nincs időm és energiám a gyönyörű bálokba