Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

KEDD, 2001. NOVEMBER 27. HIRDETÉS 27 Csongrád megyében nem árulnak romlott húst Fogyasztóvédők a hűtőpultoknál Mellbevágó megállapí­tásokkal végződött a Fo­gyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség (FVF) országos vizsgálata a húsok és a húskészítmények forgal­mazási körülményeivel kapcsolatban. Például az Auchan-üzletlánc áruhá­zainak 80 százalékában lejárt szavatosságú előre­csomagolt termékre buk­kantak. Csongrád megyé­ben azonban nem találtak veszélyes, lejárt szavatos­ságú húst a felügyelők. Egyik Csongrád megyei hi­permarket sem került gyanúba a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség hús- és hűskészít­ményeket vizsgáló ellenőrzé­se során. A revízió idején az országban 766 kereskedelmi egységet szálltak meg a fel­ügyelők, s a napokban hozták nyilvánosságra azokat az ada­tokat, amelyek megdöbbentet­ték a közvéleményt. Az esetek csaknem háromnegyedében nem találták megfelelőnek a hús- és húskészítmények for­galmazását, ami köznapi érte­lemben leginkább azt jelenti, hogy lejárt a termékek szava­tossága. A vizsgálatot követően az FVF pellengérre állította az Auchan-üzletlánc áruházait, mivel olyan húskészítménye­ket árusítottak, amelyeknek 80 százaléka lejárt szavatosságú volt. A felügyelők szerint a töb­bi nagyobb áruház húsosztá­Nem csak szemre tetszetős, friss is a hús a megyében. (Fotóillusztráció: Schmidt Andrea) lyain az arány 30 százalék kö­rüli. A fogyasztóvédők mint­egy 2 tonnányi húst foglaltak le az országban, Budapest után a legtöbbet Bács-Kiskun és Ba­ranya megyében. A főfelügye­lettel egy időben a HVG újság­írói is próbavásároltak - álruhát öltve - többek között a budaör­si Tescóban, nem túl hízelgő megállapításaikat pedig a lap mellékletében tették közzé a múlt héten. Szűcs László, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás főállatorvosa, igazgató-helyet­tese elmondta: minőségi kifo­gást mindeddig egyik hiper­market és élelmiszer-áruház előrecsomagolt húskészítmé­nyeivel szemben sem emeltek. Hozzátette: ugyanez nem mondható el a magasan hőke­zelt, hosszanfriss tejjel kapcso­latban. Hunyadi Ildikó, az ÁNTSZ városi főorvosa arról tájékoztat­ta lapunkat, nem vettek részt a fogyasztóvédők említett felmé­résében. Egyéb ellenőrzéseik során ritkán ugyan, de talál­koznak lejárt szavatosságú élel­miszerrel. A helyi hipermarke­tekkel kapcsolatban elmondta: megnyitásuk idején gyakrab­ban tapasztaltak fogyatékossá­gokat, az utóbbi időkben azon­ban ez nem jellemző. Megkérdeztük a három leg­nagyobb hipermarket illetéke­seit is. A Metrótól kosarat kap­tunk, mivel kizárólag a pillanat­nyilag szabadságon tartózko­dó Jaross Tamás vezérigazga­tó nyilatkozhat a sajtónak. A szegedi Corában Dankovszky György frissáru-főosztályve­zető viszont készséggel el­mondta. a fogyasztóvédőkkel havi rendszerességgel találkoz­nak, ám a húsokkal szemben még nem merült fel kifogás. Szigorú belső minőségellen­őrzésük, a HACCP, valamint a folyamatos beszállítások miatt sem tartalékolnak húst. A sze­gedi Tescóban Bárkányi Ta­más frissáru-igazgatótól azt tudtuk meg, az előrecsomagolt húsoknál egy-két nap a szava­tosság, amit szigorúan be is tartanak. Fekete Klára Szondáztak Kellemes női hang hív odahaza, es­te hét után. Nem mutatkozik be, csak a fővárosi cég nevét mondja, amelynek a számítógépes rendszere az én telefonszá­momat dobta ki. A hölgynek nem csu­pán az orgánuma megkapó, hanem a modora is. Udvariasan megkérdezi, ugyan vállakoznék-e arra, hogy válaszo­lok a kérdéseire. Am ha valamelyikre nem kívánok felelni, közli velem a játékszabályokat, ah­hoz is jogom van. Mielőtt belemegyek a játékba, megkér­dezem vagy kétszer, hogy melyik közvélemény-kutató tár­saság kíváncsi belpolitikai témákból a véleményemre. El­hadaródík a cég neve, nem is egyszer, csak hát nem tudom megjegyezni, de az biztos: nem Szonda „Ipse", és nem is „Gallopp". Szóval nem derül ki számomra, hogy ki akar szondáztatni engem. Sebaj, próbáljuk meg, mondom a hölgynek. Még élvezem is a vizsgáztatást. Igen, tudok arról, hogy elkészült az országjelentés Brüsszelben hazánk európai uni­ós felkészültségéről. Arról is van információm, hogy nem jól áll a „szénónk"például a mezőgazdasági és környezet­védelmi kérdéseket illetően. Megsaccolom: mikor lehet Ma­gyarország az EU tagja. Am jön az újabb blokk, mely fel­ér egy Medgyessy Péter ellen irányuló bombatámadással. Hogy indítanék-e büntetőeljárást a szocialisták miniszter­elnök-jelöltje ellen? És mit szólok a lobbizásához, amit ré­gebben gazdasági tanácsadóként végzett? S a húszmillió forintot nem tartom-e soknak, amit egy nívótlan munká­ért kapott társaival a pécsiektói? Am hallom az újabb és újabb szegfűellenes kérdéseket, melyekre - bírói ítélet hí­ján - igazságérzetemre támaszkodva felelgetek. Arra viszont nem kíváncsi eme közvélemény-kutató cég, miként vélekedem a narancsos fantomcégekről, egy bizonyos bányabeli szállítmányokról vagy egy bilincsben elvezeteti volt politikai államtitkárról. Jön ellenben az utolsó vizsgatétel: ha Orbán Viktor és Medgyessy Péter kö­zül kellene választanom, kit látnék szívesen a miniszter­elnöki székben? A történtek után úgy határozok, ez ma­radjon csak meg költői kérdésnek. Jn/Ú* JÁ Holnaptól a diákok kérdeznek Vélemények a rendőrségről Munkatársunktói Egyetemi és főiskolai hallgatók meg­bízólevéllel a kezükben kopogtatnak be szerdától a szegedi lakásokba, és arról kérdezik az otthon lévőket, hogy mi a vé­leményük rendőrségről. A diákok az ut­cán is érdeklődhetnek. A rendőrség ugyanerről megkérdezi társszerveit, a különböző szintű iskolákat, az önkor­mányzatot, az egyházakat, nyugdijas­klubokat, valamint tíz szegedi vállalatot. Az Országos Rendőr-főkapitányság felméri, hogy a lakosságnak, társszerveiknek, intézmé­nyeknek, diákoknak mi a véleménye általában a rendőrségről és a rendőrökről. Sőt maguk a rendőrök is ítélkezhetnek főnökeikről, beosztott­jaikról, közvetlen munkatársaikról, és ők is kö­zölhetik véleményüket úgy általában a rendőr­ségről és rendőrökről. Az országos rendőrfőkapitány, Orbán Péter első körben Hajdú-Bihar, Borsod és Csongrád megyét jelölte ki a tesztelésre. Lukács János ez­redes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője a megyében először a legnagyobb település. Szeged lakóinak és intézményeinek a véleményét szeretné megismerni. Az előké­születek megtörténtek, szerdától már megbízó­levéllel a kezükben egyetemi és főiskolai hall­gatók csöngetnek be szegedi lakásokba, és megkérdezik az otthon lévőket arról, hogy ál­talában mi a véleményük a rendőrökről és a rendőrségről. - A vizsgálat célja, hogy megállapítsuk, ho­gyan értékeli a társadalom a rendőrkapitánysá­gok és a rendőrség munkáját - tájékoztatta lapun­kat Bárány Zoltán, a főkapitányság sajtórefe­rense. Bárány Zoltán főhadnagy azt is elmondta, hogy a kérdőíven több mint húsz kérdés szere­pel, a válaszolók megőrizhetik inkognitójukat, a kérdezők, akiket nem kell a lakásba beenged­ni, a rendőrség bélyegzőjével hitelesített meg­bízólevéllel igazolják magukat. A sajtóreferens szerint a rendőrség megbízásából kérdező diá­kok felbukkanhatnak az utcákon is, azaz nem­csak lakásokba bekopogtatva, hanem közterüle­ten is feltehetik kérdéseiket. A rendőrség Szege­den a lakosok mellett megkérdezteti például az önkormányzatot, a tűzoltóságot, a katasztrófa­védelmi felügyelőséget, a polgárvédelmet, isko­lákat, egyházakat, nyugdíjasklubokat, egészség­ügyi intézményeket és tíz vállalatot. A főkapi­tányság vezetői még karácsony előtt értékelik a válaszokat, s valószínűleg akkor döntenek arról, hogy a megyében melyik kapitányság területén folytatják a közvéleménykutatást. A tervek szerint a felmérést két év múlva megismétlik, és az akkor kapott válaszokat össze­vetik az előzővel, azaz a mostanival, amiből ki­derül: változott-e a lakosság véleménye a rendőrsécről. Háromszázezer gazda gondja Munkatársunktól Két hónapos helyett egy­éves jelentkezési határidőt ja­vasol Dán János makói hona­tya a szövetkezeti részaránytu­lajdont igénylők számára. A kisgazda képviselő a földki­adó és földrendező bizottsá­gok munkáját újra szabályo­zó törvénymódosítás vitájában terjesztette elő javaslatát. Az új törvényjavaslat meg­oldaná a részaránytulajdon ki­adásával kapcsolatos eddigi nehézségeket. A módosítás ér­telmében a korábbi bonyolult eljárás helyett azok, akiknek kiadatlan aranykorona-értékük van, a helyileg illetékes FVM­hivataloknál nyújthatják be ké­relmüket az önálló vagy kö­zös tulajdonú kiadásra. Ezt kö­vetően a hivatal nyilvános sor­soláson dönti el a földkiadás sorrendjét, majd a kiadást kö­vetően állami költségen ren­dezik a tulajdonváltozással kapcsolatos hivatalos eljárást. Dán János lapunk érdeklődé­sére elmondta: ezt az indít­ványt még azok a kisgazda képviselők is hajlandók meg­szavazni, akik a zárszámadás­ra nemmel voksolnak, hiszen országszerte közel három­százezer gazda gondját old­hatja meg. A frakcióvezető­helyettesi posztot betöltő kép­viselő azonban maga is kiegé­szítette a törvényjavaslatot egy módosítással. Ennek értelmé­ben a kiadást kérők nem a tör­vény életbe lépésétől számí­tott hatvan napig, hanem kere­ken egy évig jelezhetnék igé­nyüket. Az új törvény kihirde­tésének várható időpontja jövő év január elseje. LEKÖTÖTT FORINTBETET MAGANSZEMELYEKNEK ! Vonzó kamatok! • T 1 hónapos lekötés éves kamatlába (EBKM): 0,5-5 millió Ft között: 9,15% 5 millió Ft felett: 9,40% Az akciós 6 és 12 hónapos lekötések után most kamatprémium* jár. Bankfiók: Szeged, Kossuth Lajos sugárút 9-13. Szentes, Kossuth Lajos utca 13. VELÜNK KÖNNYEBB X Raiffeisen BANK 'További feltételek: www.raiffeisen.hu 8 06-40-48-48-48 Indul a felajánlás - vásárlás a távoli jövőben Kukoricázni kezd az állam A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kukoricatermelök megsza­badulhassanak feleslege­iktől. Mint emlékezetes, az idei bő termés miatt egy­részt nyomottak az árak, másrészt az országban legalább 2-3 millió tonna egyelőre raktárakban ál­lá tengerit tartanak nyil­A földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter már aláírta azt a rendeletet, amely félmillió tonna kukorica állami felvásárlásáról szól. A szaktár­ca ezzel kívánja helyreállítani a túltermelés miatt megbillent gabonapiacot. A becslések szerint ameny­nyiben a megtermett kukori­cának csak egynegyedét hasz­nálják föl takarmányozásra az országban, még mindig leg­alább 3 millió tonna tengeri vár értékesítésre. Nagy kérdés tehát, hogy a félmillió tonnás állami felvásárlás és segítség­nyújtás valóban eléri-e célját, hiszen ez a mennyiség mind­össze ötöde-hatoda az eladás­ra szánt kukoricahegynek. Csongrád megyében - tudtuk meg Szakáll Sándortól, az FVM-hivatal főtanácsosától ­400 ezer tonna feletti termésről beszélhetünk, ami a korábbi évekhez képest rekordnak szá­A minisztérium ígéretei szerint jó áron kelhet el a kukoricatenger. (Fotó: Miskolczi Róbert) mit. A hektáronkénti 7 tonnás átlagtermés a csapadékos időjá­rásnak köszönhető. A jelenle­gi gabonapiaci árak különben inkább raktározásra ösztönzik a termelőket, mivel tonnánként csak 15-16 ezer forintért lehet eladni a kukoricát. Az állami felvásárlás min­denesetre elkezdődik, és érde­mes figyelni a határidőkre, va­lamint a feltételekre. A ter­melőknek először az igénylőla­pokat kell beszerezniük, ame­lyeket egyrészt a Csongrád me­gyei FVM-hivatalban kaphat­nak meg, másrészt az in­ternetről tölthetnek le a www.fvm.hu minisztériumi honlapról. De a tárca több új­ságban is megjelenteti az igénylőlapokat. Ézeket a GSM '96 Kft. címére kell elküldeni, postán, november 29-ig. An­nak a cégnek - az állami kéz­ben lévő Concordia Közraktár Rt. leányvállalatának -, amely a félmillió tonna idei termésű kukoricát 18 ezer forintos ton­nánkénti áron veszi meg a ter­melőktől. Egy termelő legalább 6, legfeljebb 500 tonnányi sa­ját termésű, még nem értékesí­tett takarmánykukoricát ajánl­hat fel megvételre. A felvásárló december 10-ig értesíti a termelőt arról, mennyi kukoricát vásárol meg tőle az állam, és arról is, hol veszik át tőle a terményt. Amennyiben az összes felajánlott mennyiség meghaladja a félmillió tonnát, akkor a 10 tonnánál nagyobb felajánlást arányosan csökkent­ve fogadják el. Éder Tamás, az FVM közigazgatási államtit­kára a napokban kijelentette: amennyiben szükséges, továb­bi intézkedéseket hoznak. Ar­ról azonban nem szólnak a híradások, mikor üti nyélbe az üzletet a két fél: a termelő és az állam. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom