Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

4 AKTUÁLIS KEDD, 2001. NOVEMBER 27. A Széchenyi-tervet népszerűsítik Plakáton az örömük A gyerekek is örülnek a reklámnépszerüségnek. (Fotó: Schmidt Andrea) Országos televíziók ál­tal sugárzott reklámokban, óriásplakátokon, újságok hirdetéseiben fel-felbukkan a hódmezővásárhelyi re­formátus gimnázium igaz­gatója és egy öttagú móra­halmi család. A szereplök a Széchenyi-tervet nép­szerűsítik, amiért semmit nem kapnak, igaz nem is várják el. - Csak egy reklámfilmben szerepeltem, semmi több - nyi­latkozta lapunknak Simon Ta­másné, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium igazgatója, aki a Széchenyi-tervet népszerűsítő kisfilmben és óriásplakátokon is szerepelt. - Ingyen tettem, örül­tem, hogy népszerűsíthettem az iskolámat. Az igazgatónő által felvá­zolt elképzelés, miszerint a vá­sárhelyi református új- és ógim­názium épületei közötti kerítés lebontása után egy szabad­időparkot hoznának létre, egyelőre csak terv marad. A vá­ros és a megye között jelenleg ugyanis vita folyik az ógimná­zium épületének birtoklása kö­rül. (Ez ad ugyanis helyet az Alföldi Galériának.) Mórahalmon az öttagú Pi­picz család a város önkormány­zata által igényelt 65 millió fo­rintos lakásfejlesztési támoga­tás révén jutott szociális bérla­káshoz, amelyet pályázat útján nyertek el. - Nagy volt az öröm három hónapja, amikor megtudtuk, hogy nyert a pályázatunk. Édes­apám lelkész volt a városban, így a lelkészlakban éltünk mind az öten a gondnokság ellátása fejében. Sajnos kinőttük a régi házat, hiszen a hétéves Imi és az ötéves Bogi mellé megszületett Kata is, ötünknek pedig kevés lett a másfél szoba - mondta Pipicz Imréné, az újonnan épült, 87 négyzetméteres önkormány­zati lakás bérlője. Az édesanyától megtudtuk, alighogy beköltöztek, már szól­tak is az önkormányzattól, hogy készüljenek egy interjúra. Ak­kor még nem is sejtették, hogy reklámfilmet forgatnak, azóta egy kissé másként néznek rájuk az ismerősök. A gyerekeket vic­cesen csak „filmsztárnak" szó­lítják, akik igazán nem is bán­ják az újonnan szerzett nép­szerűséget. A szereplésért a Pi­picz család sem kap egyetlen fillért sem. - Öt évig maradhatunk itt, ezalatt szeretnénk egy saját há­zat felépíteni, vagy egy lakást összehozni. A szerződés úgy szól, hogy bármelyikünk fel­bonthatja, ha letelik a határidő, de nem hiszem, hogy baj lenne, ha addigra nem tudnánk egy sa­ját házat felépíteni. Nagyon ko­moly lehetőséget kaptunk most, hiszen a viszonylag alacsony lakbér nem terhel meg túlságo­san bennünket. A lakás gyö­nyörű, a gyerekek is nagyon él­vezik a külön szobát - moso­lyog az édesanya. I. Sz.-B. K. A. Iskola-összevonás Kisteleken Iskola-összevonással is megoldhatják a kisteleki oktatási rendszer fejlesztésének problémáit. A polgár­mester szerint a város két általános iskolájának összes tanulóját így differenciáltabb oktatásban lehetne része­síteni. Az iskolák igazgatói nem tudtak érdemben nyi­latkozni az összevonásról, hiszen egyelőre sem egymás­sal, sem az önkormányzattal nem egyeztettek. Kistelek kél általános iskolá­jába körülbelül 50-50 gyermek jár, így ésszerű megoldást jelent­hetne a széttagoltság megszünte­tésére az intézmény-összevonás is - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor, Kistelek polgármestere. - Komoly tárgyalások előtt állunk, ugyanis a városi oktatás fejlesztése érdekében változtat­nunk kell a jelenlegi iskolarend­szeren. A munkatársakkal foly­tatott előzetes beszélgetések eredményeként felmerült a két iskola esetleges összevonása is. Ez praktikus megoldás lehetne, szülőként is támogatnám, ugyan­is száz gyermeket könnyebb dif­ferenciáltan oktatni. Mindenek­előtt azonban az intézményveze­tőkkel kell egyeztetnünk, ennek az eredménye lehet, hogy telje­sen más lesz mint amire most számítunk - mondta a polgár­mester. - Valóban szükséges a város iskolarendszerének átszervezé­se. de konkrétumokat most még nem mondhatunk, hiszen sem a másik iskolával, sem az önkor­mányzattal nem egyeztettünk hivatalosan. Fontos, hogy szak­mai szempontból is jobb intéz­ményi feltételeket biztosíthas­sunk, ezért még ezen a héten több fórumon is egyeztetnünk kell az elképzeléseinket. Nehéz helyzetben van most a város, a probléma ugyanis nagyon össze­tett. így minden áldozatot meg kell hoznunk a gyermekek érde­kében - nyilatkozta CsejteiZol­tánné, a II. Rákóczi Ferenc Ál­talános és Zeneiskola igazgató­nője. - A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestülete a városban történő iskolaátszervezésről még nem egyeztetett a polgármeste­ri hivatallal, a képviselő-teslület­tel, illetve a szülők közösségével. Amíg ez meg nem történik, ad­dig érdemben nem akarunk ál­lást foglalni a nyilvánosság előtt - közölte Csányi József, a Pető­fi Sándor Általános Iskola igaz­gatója. I. Sz. Mórahalmi közmeghallgatás Munkatársunktól A mórahalmi képviselő-testület közmeghallgatást tart novem­ber 27-én, kedden este 6 órától, a Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola aulájában. A napirend szerint tájékoztató hangzik el az önkormányzat idei térség- és településfejlesztési munkájá­ról, az adórendeletek módosításáról, a 2002. évi költségvetésről. Franciául szavaltak Munkatársunktól Megyei francia nyelvű vers- és prózamondó versenyt rendeztek a hét végén a vásárhelyi Fekete Sas Szállóban. A középiskolások közül 1. lett: Nagy Viktória (Bethlen Gábor Református Gimnázium, Vásárhely, felkészítő tanára: Radicsné Rúzsa Ilona) 2. Ugrai Edina, 3. Tóth Nikoletta (mindketten a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákjai, felkészítő tanáruk: Anjuk Alexander). Az általános iskolások közül 1. Gyüdi Melitta, 2. Gál Emese (mindketten Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola diákjai, felkészítő tanáruk: Nemes Gábor), 3. Fekete Lotti (József Attila Általános Iskola Központi Tagozat, Vásárhely, felkészítő tanára: Miklós Péterné). Bartók Béla Zenei Napok eredményei Munkatársunktól A Szeged Város Kórusegyesülete és a Bar­tók Béla Művelődési Központ szervezésében megtartott Bartók Béla Zenei Napokon az alábbi eredmények születtek: a felnőttek ka­tegóriájában Biacsi Marietta végzett az első helyen, Tóth Andrásné második. Mészáros Mária pedig a harmadik legjobb eredményt ér­te el. A junior kategóriában Brzózka Helena és AgodAlíz lett az első, Koczor Kristóf és Kis Judit a második, Hodászi Klára és Tóth Lil­la a harmadik, Vajda Olivér, Nagy Réka, Mol­nár Emese és Kovács Éva pedig a negyedik helyen végzett. A díjakhoz járó tárgyjutalma­kat a Tömörkény István Művészeti Szakkö­zépiskola kerámia tagozatos növendékei aján­lották fel. A Szegedi Tudományegyetem aulájában szerdán este hatkor kórushangversenyt szer­veznek, melynek keretében elhangzik a 27 egynemű kar és néhány vegyes kari mű. A belépés ingyenes. Téli madárvendégek a Dél-Alföldön Szállnak a darvak Költöző madarak soka­sága jelent meg a dél-alföl­di pihenőhelyeken: Kar­doskúton és a szegedi Fe­hér-tón. Javában tart a darvak vonulása, ezekben a napokban három és fél ezer darut számláltak a tavon. Megjöttek a nálunk telelő énekesmadarak: fenyőrigót, süvöltőt és kenderikét is látni már a Dél-Alföldön. Megélénkült a téli madár­világ a Dél-Alföldön - tájé­koztatta lapunkat Kókai Ká­roly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának helyettes titkára. Ezekben a na­pokban délre tartó darvak ez­rei vonulnak nyílegyenesen a már havat is hullató, szürke felhők alatt. E vízimadarak több, vi­szonylag keskeny sávban húz­nak délre: a Kelet-Magyaror­szágot érintő csapatok úti cél­ja az Európa és Ázsia határán nyíló, s télen is enyhe klímájú Boszporusz-csatorna. A hosszú úton természetesen többször is megpihennek a méltóságtelje­sen szárnyaló, karcsú mada­rak. A darvak kedvelt éjszaká­zó helye a kardoskúti, termé­szetes szikes Fehér-tó, vala­mint a hasonló nevű, szegedi Fehér-tó. Utóbbin a napokban mintegy három és fél ezer dar­vat számláltak - november kö­zepén azonban tizenkétezer da­ru gyűjtött erőt a környéken a hátralévő út megtételéhez. A télkezdet más érdekessé­gekkel is szolgál a madará­szoknak. Az idén rendkívüli módon elszaporodott mezei pockok ragadozó madarak so­kaságát vonzzák a lucernaföl­dekre. Vörös kányát a dóci le­gelőn, bama kányát a tiszaszi­geti hullámtérben, a jugoszláv határ közelében láttak. A csanádi pusztákon kere­csensólyom, kékes rétihéja va­dászik pocokra, a parlagi sas ­féltett ritkaságunk - a hörcsö­göt kedveli. Szegedi látványosság, hogy évek óta visszatér pihenni a Fogadalmi templom tornyára egy vándorsólyom, amelyet még a tavaly nyáron bekap­csolt díszvilágítás sem zavar. Megjöttek a nálunk telelő énekesmadarak is. Csongrád megye bogyótermő fáit, ned­ves rétjeit látogatják a fenyőri­gók, amelyek az elmúlt hetek­ben százas csapatokban röp­ködtek. Fölbukkant már egy két ki­sebb testű szőlőrigó, s néhány nagyobb léprigó is. Kőrisfákat keres magának a lágy, füttyögő hangjáról ismert süvöltő. Jellegzetes telelő a Dél-Al­földön a sárgacsőrű kenderi­ke, amely a sziki ürmöt termő pusztákon ver tanyát. Nyilas Péter A Fehér-tó költöző madarak szálláshelye is Miért jó a lelkiismereti KRESZ? Kis szentesi erkölcstan Amit nem tanítunk meg a gyerekekkel, azt nincs jogunk megkövetelni tőlük - vallja Baloghné Makó Teréz, a szen­tesi Klauzál Gábor Általános Iskola pedagógusa. A tanárnő a szerzője az Embertan, er­kölcstan című tankönyvcsa­ládnak, amelyet szerte az or­szágban használnak az alsó fokú oktatási intézményekben. E kötetekből szinte játszva sa­játíthatják el a diákok, hogy a különböző helyzetekben mi a helyes magatartás, miért ér­demes, ha érdemes egyálta­lán, jónak lenniük. Borsodi Ágnes osztályfőnök tanítvá­nyai mindenesetre már bebizo­nyították a minapi bemutató foglalkozáson, hogy különbsé­get tudnak tenni a jó és a rossz között. Hoffmann Rózsa tan­székvezető egyetemi docens a felborult értékrendet is osto­rozta az etikai nevelés je­lentőségét taglaló szentesi előadásán. Hálátlan feladatot vállal­nak magukra azok a pedagó­gusok, akik fontosnak tartják, hogy akár példamutatással is Ezek a diákok már tudják, hogy mi a jó, az igaz és a szép. (Fotó: Tésik Attila) formálják a gyerekek szemé­lyiségét. A tanszékvezető sze­rint ugyanis napjaink oktatás­politikájának olyan üzenete van: csak azoknak a tanárok­nak a teljesítménye az érté­kes, akik olyat alkotnak, ami mérhető. Az erkölcsi nevelés azonban a pedagógiai munká­nak az a területe, amelynek eredményéről szinte még a pedagógus sem tud meg­győződni. Sohasem volt olyan nagy szükség a normarend­szerelsajátíttatására mint ma­napság, amikor - egy közel­múltbeli kutatás tanúsága sze­rint - a gyerekek erkölcsi ál­lapota egyre romlik. A globa­lizálódó világ - mint Hoff­mann Rózsa fogalmazott - to­vább fokozta az emberek el­magányosodását. Az új trend hozadékának említette az ag­ressziót, amelyet a média ki­szolgál. „A világméretű prob­lémákra ma már nem a tudo­mányoktól várhatjuk a választ, hanem az erkölcshöz kell for­dulnunk." Csakhogy erkölcsi analfabéták nem képesek a gondokat orvosolni. Ezért fontos az etikai ne­velés, aminek eredményeként az ember saját maga választ­hatja meg az általa jónak vélt utat. Hoffmann Rózsa lelkiis­mereti KRESZ-t emlegetett, amely a közúti közlekedés sza­bályaihoz hasonlóan az idők során automatizmussá válik. A fogódzót a klasszikus érté­kek jelenthetik, mint amilyen a jó, az igaz és a szép, ám ezek ellentmondásba kerülnek nap­jainkban a reális értékekkel: a hasznos, a szükséges és a kellemes dolgokkal. Mi teszi kiszámíthatóvá az ember cse­lekedeteit? Hoffmann Rózsa mindenekelőtt a jellemet ne­vezte meg, amely a lelkiisme­rettel együtt motiválja az egyén lépéseit. A lelkiismere­tet olyan iránytűhöz hasonlí­totta, ami jelez és szinte auto­matikussá teszi az emberek cselekvését. Balázsi Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom