Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

r Pályaparipa ! Zoltán/ PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 16. AKTUALIS 3 Minisztereket vártak tegnap Szegedre. A tanácskozásuktól meg csupa szép eredményeket. Az optimizmust pedig táplálhatta a tény: hosszú évek után ültek egy asztalhoz Magyarország és Jugoszlávia közlekedési tárcájának vezetői. S ha már megvitatják a legfontosabb teendőket, csak szóba kerül a Délvidék egyik legnagyobb gondja - az autópálya, ami, ugyebár nincs. Nos, a miniszterek megbeszélése konstruktív volt, eredményes, minden részletre kiterjedő. Szóba került többek között az a csöppet sem mellékes tény, miszerint 2004-ben Athénban rendezik a nyári olimpiai játé kokat. S mivel a Görögország felé induló hatalmas tömeg nagy része minden bizonnyal hazánkon és Jugoszlávián át vándorol a versenyek helyszínére, mihamarabb meg kell kezdeni a vasúti összeköttetés korszerűsítését. Amikor ezt kimondták a sajtótájékoztatón, a széksorokban ülők közül aligha csak én gondoltam arra: két perc múlva elhangzik a mondat, és természetesen akkorra már autópálya köti össze Röszkénél a két országot. De ilyen bejelentéssel nem ajándékozta meg a Pick-klubban jegyzetelőket Fónagy János miniszter. Sőt: dicséretes őszinteséggel bejelentette: amennyiben nem születik megállapodás azAKA Rt. vezetői és a magyar kormány között, sajnos, szó sem lehet arról hogy a koncessziós idő lejárta előtt, vagyis 2003. december 3I-nél korábban megkezdődjék az M5-ös továbbépítése Kiskunfélegyházától délre. Am annak már semmi akadálya, hogy 2004. tavaszától dolgozzanak a munkagépek, ugyanis e pályaszakasz megépítéséhez minden adott - van pénz, paripa és fegyver. De ha sztráda nem is lesz egyelőre, a kormányzat mindent megtesz azért, hogy jövőre olcsóbb legyen egy autós út Szegedről Pestre - legalább azt szeretnék elérni az egyeztető tárgyalások során, hogy az M5-öst is bekapcsolhassák a matricás rendszerbe. Most sajnálom csak igazán, hogy nem beszélek legalább tíz nyelven. Mert ha e temérdek tudomány birtokában lennék, 2004-ben Athénbe siető csehekkel, németekkel, lengyelekkel, de talán még dánokai és svédekkel is beszélgethetnék a szegedi csúcsforgalomban, mondjuk a Mars téri piac sarkán. Például arról: mégis, szerintük mit érdemelne az, aki koncesszóval zárta el a dél-alföld legnagyobb városát a fejlett, autópályás Európától? Magyar-jugoszláv közlekedési egyezményt írtak alá M5-ös: 2004-ig nem ér Szegedre (Folytatás az 1. oldalról.) Az a tény, hogy a magyar autópálya-hálózat fajlagos sűrűsége csupán a negyede az uniós országok átlagának, nem „zavarja" a leendő csatlakozást. „A közlekedési infrastruktúra fogyatékosságait saját belügyünknek tekinthetjük - fogalmazott a miniszter -, saját versenyképességünket, a külföldi tőke letelepedési feltételeit rontja." A közlekedési infrastruktúra felzárkóztatására az EU az ISPA előcsatlakozási alapból juttat forrásokat a csatlakozni szándékozó országoknak. Magyarország évente átlagosan 88 millió euró, azaz 24 milliárd forint támogatást nyerhet, aminek a fele fordítható közlekedésfejlesztésre, a másik fele környezetvédelemre. Középtávú közlekedési ISPA-stratégiánkat 2000ben elfogadta az Európai Bizottság és három, tavaly benyújtott vasúti projektre 190 millió eurós támogatást ítélt oda. Az ISPA-ból ezen az összegen felül további 120130 millió euró, mintegy 3233 milliárd forint jut a hazai közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A kormány is fontosnak tartja a közlekedés fejlesztését, ezért a Széchenyi-pluszból forrásokat biztosít ahhoz, hogy a 2015-ig terjedő gyorsforgalmi úthálózat-program bizonyos fejezetei már 2002-ben elkezdődhessenek. Összességében 302 milliárd forint értékű beruházásról van szó. 2015-ig különben 1600 kiloFónagy János közlekedési miniszter (balról) megérkezik a konferenciára. Középen Marosvári Attila, jobbról Szeri István. (Fotó: Schmidt Andrea) méter autóút és autópálya épülne, a hagyományos közúthálózat pedig mintegy 800 kilométerrel bóvülne. Parragh László, az MKIK elnöke előadásában azt fejtegette, hogy a gazdaság növekedése elképzelhetetlen a közlekedés fejlesztése nélkül. Mint mondotta, a legfejlettebb régiók az autópályák mentén jöttek létre, s ezekbe a térségekbe települt a legtöbb vállalkozó is. A kamara támogatja a kormány közúti infrastrukturális fejlesztéseit, s egyetért azzal, hogy az ország autópálya-hálózata egységesen matricás legyen. A 45 ezer kamarai tag 10 százaléka képviseli a közlekedési ágazatot, s ők. 4 ezer 500-an a hazai közlekedési teljesítmény 70-75 százalékát adják. A konferencia idején Fónagy János a jugoszláv közlekedési és távközlési miniszterrel, Bozidar Miloviccsel tárgyalt, majd a késő délutáni órákban a sajtó nyilvánossága elótt írták alá a magyar-jugoszláv közlekedési együttműködési megállapodást. Az egyezmény jelentősége, hogy hosszú idők után először jöttek létre magas szintű közlekedési kapcsolatok, és több évtizede, az 50-es és a 60-as években megszületett megállapodásokat vizsgáltak felül és korszerűsítettek. A légi közlekedésben például egyetértettek abban, hogy a Budapest-Belgrád közötti közvetlen járatokat újra kell indítani. Az egyezmény érinti a dunai és a tiszai hajózást, a jugoszláv fuvarozók számára ajánlott kombinált fuvarozási lehetőségek jobb kihasználását, a Budapest-Belgrád-folyosó vasúti ágának fejlesztését. Magyarországot a Budapest-Kelebia vonal érinti, amelynek fejlesztésére 2005 után kerül sor. Újságírói kérdésre Fónagy János elmondta, az M5-ös országhatárig való továbbépítésére az AKA Rt.-nek koncessziós szerződése van, amely 2003. december 31-ig érvényes. Amennyiben a magyar kormánynak addig nem sikerül megállapodnia az rt.vel, és az nem áll el a koncessziós szerződéstől, csak 2004. január 1-je után folytatódhat a sztráda építése. Jelenleg tárgyalások folynak az AKA-val arról, hogy jövőre a meglévő szakaszt bekapcsolják a matricás rendszerbe. Faket* Klára Kilenc százalékra nőtt a Fidesz-MDF előnye Gallup: visszaestek a szocialisták A Magyar Gallup Intézet legfrissebb felmérése szerint a Magyar Szocialista Párt támogatottsága 6 százalékponttal esett vissza szeptemberhez képest. A teljes lakosság körében a Fidesz-MDF előnye a szeptember eleji 3 százalékpontról november elejére 9 százalékpontra nőtt. Falugazdászok kuriózuma Hetvenöt falugazdász látogatott csütörtökön Csongrád megye két településére, Szentesre és Vásárhelyre. Szentesen a híres virágkertészet egyik gyöngyszemét nézték meg, míg Vásárhelyen a Hód-Mezőgazda Rt.-hez látogattak el. „Kifejezetten szakmai utat szerveztünk a borsodi falugazdászoknak - tájékoztatta lapunkat Tóth Lídia. BorsodAbaúj-Zemplén megye vezető falugazdásza - és nem is nagyon kellett győzködnünk őket arról, hogy érdemes lesz időt szakítaniuk erre. Itt ugyanis olyan dolgokat láttak, melyek nálunk egyáltalán nincsenek. Szentesen a híres virágkertészetek egyikét tekintettük meg, míg Vásárhelyen ahhoz a HódMezőgazda Rt.-hez jöttünk el, mely tenyészállataival nálunk is ismert." A borsodi falugazdászok Vásárhelyen látogatást tettek a paléi sertéstelepen, megnézték az Aranyági ménest, és megismerkedtek a takarmánykeverő üzemben folyó munkával. A borsodiak ma. pénteken Mezóhegyesen folytatják szakmai programjukat. B. K. A. c az előkészületi munkák a 47-es átépítésére • vágják a fákat Útépítési előkészületek. A régészek leletmentését segítendő vágják a fákat a 47-es mellett. (Fotó: Tésik Attila) A Magyar Gallup Intézet minden hónapban megvizsgálja. hogy az emberek melyik pártra szavaznának, ha most rendeznék meg a parlamenti választásokat. A Gallup legfrissebb, novemberi vizsgálata során 1019 embert kérdezett meg 72 településen. E vizsgálat tanúsága szerint szignifikáns mértékben növelte előnyét az MSZP listájához képest a Fidesz és az MDF közös listája. A teljes lakosság körében november elején 32% volt a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága. míg 23% az MSZP listájáé. Ez a Fidesz-MDF-lista esetében az előző hónaphoz képest 5 százalékpontos növekedést jelent. A jelentősebb változás inkább az MSZP esetében figyelhető meg. A szocialisták esetében határozott és erőteljes visszaesést regisztrált a Gallup. A teljes lakosság körében a szeptember eleji 29 százalékról a hónap közepére 28 százalékra, október elejére 24 százalékra, november elején pedig 23 százalékra esett vissza a Magyar Szocialista Párt támogatottsága. Ennek hatása, hogy a Fidesz-MDF-lista előnye a szeptember eleji 3 százalékpontról november elejére 9 százalékpontra nőtt a teljes lakosság körében. A pártot választókon belüli arányokat tekintve a Fidesz-MDF közös listánál az előzó. októberi méréshez képest 4 százalékpontos gyarapodást, az MSZP esetében pedig ugyanekkora csökkenést regisztráltak. A pártot választó, magukat biztosan szavazóknak tartók körében a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága Gallup november eleji mérésének tanúsága szerint 51 százalékos, ami 5 százalékpontos gyarapodást jelent az előző hónaphoz képest. Ezzel szemben az MSZP listájának támogatottsága 34 százalék a biztos pártválasztók között, ami 6 százalékpontos csökkenést jelent az előző Gallup-mérés eredményéhez viszonyítva. Az SZDSZ most már lassan fél éve biztosan megkapaszkodott a parlamentbe való bejutási küszöb feletti sávban. A teljes népességen belül 5 százalékos lett a párt támogatottsága az elóző havi 4 százalékkal szemben. A MIÉP támogatottsága ellenben csökken a Gallup vizsgálatainak tanúsága szerint. November elején a pártot választóknak és a biztosan szavazó pártválasztóknak is csak 3 százaléka mondotta azt, hogy ó a MIÉP listájára szavazna, ha most rendeznék a parlamenti választásokat. A Munkáspárt és a kisgazdapárt is jelentősen a Parlamentbe való bejutási küszöböt jelentő 5 százalékos támogatottság alatt van. Mindkét pártra a biztosan szavazó pártválasztóknak csak 2-2 százaléka szavazna, ha most rendeznék a választásokat. A teljes lakosság körében pedig csak l-l százalék a két említett párt támogatottsága. Összességében a teljes felnőtt lakosság 20 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg el fog menni választani, ugyanakkor még nem tudja, vagy nem akarja megmondani, hogy melyik pártra szavazna. A választások végső kimenetelét nyilvánvalóan erősen befolyásolja majd az, hogy a választópolgárok ezen 20 százaléka hogyan is fog majd dönteni. Nem a Fidesznek kell megítélnie azt, hogy visszaesett az MSZP, arról mondjanak véleményt a választók - jegyezte meg kérdésünkre válaszolva Dobó László, a Fidesz országos választmányának alelnöke a Gallup legfrissebb adataival kapcsolatosan. A fiatal demokraták, mint ahogy 1998-ban, úgy most sem akarnak a szocialistákkal és az MSZP kampányával foglalkozni. Egy céljuk van, a választások megnyerése. Botka László úgy véli, a Fidesztől nem áll távol a kreatív közvélemény-kutatás. Az MSZP megyei elnöke szerint néhány hónappal ezelőtt történt már olyan, hogy a Fidesz egy hónap alatt 10 százalékos hátrányt dolgozott le a szocialistákkal szemben, ami nonszensz. Természetesen a felmérést akkor is a Gallup végezte, amely a Szonda-Ipsos vizsgálatával szemben már hónapok óta Fidesz-előnyt jelez. Mi nem közvélemény-kutatási adatokkal, hanem egy jobb alternatíva bemutatásával akarjuk befolyásolni az embereket - hangsúlyozta Botka. Sx. C. Sz. Még nem az utat építik, de a 47-es főút mellett már vágják a fákat. Az úgynevezett Misántanya környékén az útépítéshez szervesen tartozó leletmentés előtt tisztítják meg a terepet. A régészek a közelben korábban már találtak egy több száz sírós honfoglalás kori temetőt. A 47-es úton, Vásárhely közelében nekikezdtek a favágásnak. Ahogy sejthető, ez összefügg az út 2x2 sávúra való építésével, még ha nem is közvetlenül az építés kezdetét jelzi. „A fákat nem mi vágjuk mondta Serfőző István, a kivitelező Hódút Kft. műszaki igazgatója -, de az mégis összefügg a forgalmas főút négysávúvá való átépítésével, hiszen a leletmentés az útépítéshez tartozik. Azaz része a beruházásnak." Mint azt lapunkban már megírtuk, a 47-es főút négysávosításának elsó üteméről szóló megállapodást kedden írta alá a vásárhelyi városháza dísztermében rendezett ünnepségen Szakmáry László, a kivitelező Hódtava Közös Vállalkozás és Csordás Csaba, a pályázati eljárást lebonyolító Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság ügyvezető igazgatója. Szakmáry László akkor lapunk kérdésére azt mondta, hogy az idén áthelyezik az építkezés útjába eső közműveket, az újabb két sáv építéséhez pedig tavasszal kezdenek hozzá, hogy májusban befejezzék a laktanyától Kishomok felé esó elsó ütem másfél kilométeres szakaszát. A közmű-áthelyezési munkálatok csekély mértékben zavarják majd a 47-es forgalmát. Az építés előkészületeihez tartozó régészeti leletmentés már hosszabb ideje tart a területen. így a régészek már feltárták a tehermentesítő űt nyomsávát a jelenlegi vasúti átjáró felől a Kaszap utca magasságáig, ahol átfúrják majd az út számára a vasúti töltést. Ezen a laktanya elótt részen űjkőkori, bronzkori és Árpádkori leleteket, köztük egy zsugorított csontvázat találtak. „A leletmentéshez tartozik a 47-es melletti fakivágás" tudtuk meg Tóth Katalin régésztől, aki elmondta: a munka jelenleg az úgynevezett Misántanya melletti, körülbelül százméteres szakaszon folyik. Korábban ugyanis ezen a részen Bokorné Nagy Katalin és Révész László régész már feltárt egy több száz sírós honfoglalás kori temetőt. A régészek most azt vizsgálják: mit rejt a föld mélye a leendő út nyomvonala alatt. A régésznő az első leletekre leghamarabb a jövő hét közepén számít. Korom András