Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

4 AKTUÁLIS PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 16. a dohányzásmentes napon Fújni és szívni Büdös és kóros, mégsem mondanak le róla. (Fotó: Miskolczi Róbert) Arról, hogy november 15-e nemcsak egy szokásos csütörtök, hanem a nemzetközi „Ne gyújts rá!" nap is egyben, nem sokan tudtak Szegeden. Az Európai Rákellenes Társaság ugyan 2001 -et a nök évének nyilvánította, s igyekszik meggyőzni őket a dohányzás ártalmairól, s Csongrád megye tisztifőorvosa is azt javasolta az édesanyáknak és leendő édesanyáknak, hogy legalább ezen a napon ne gyújtsanak rá, a város ugyanúgy pöfékelt továbbra is. - Drága, egészségtelen, büdös tőle a szám, a ruhám és a hajam, mégis 13 éve dohányzom - mondja Edit, aki a Kárász utcán cigarettázik. - Erős dohányosnak számitok, napi egy doboz elfogy, buliban kettő is, hisz ha iszik az ember, akkor rá is gyújt. Szilveszteri fogadalmak után egy-két hónapig néha sikerült szünetet tartanom. Ha gyermeket vállalnék, abbahagynám, neki is adnék esélyt az egészséges életre - teszi hozzá. A saját egészségét nem tartja ennyire fontosnak, és egyébként is „valamiben meg kell halni". E véleményen van Pál is. Személyiségének egyik alappillére, hogy erős dohányos, ha ideges, két óra alatt elszív egy dobozzal, persze ez ritka, de napi egy-két doboz nyugalmas időben is elfogy, immár 16 éve. Szeretné napi öt szálra levinni a dózist. Ez az ő szenvedélye. Szünet csak akkor van, ha lázas beteg. Akkor nem esik jól. Kicsit fáj a torka most is. A ráktól nagyon fél. Ha kiderülne, hogy megbetegedett, de nem menthetetlen, akkor lemenne akár napi egy szálra is. Ha menthetetlen, akkor persze már nem is lenne értelme leállni. - Jobb, mintha drogoznék - véli, s azon sem háborodik fel, ha terhes vagy szoptató nők cigiznek, hisz az ő felesége is végigdohányozta mind a négy terhességét, utána kilenc hónapig szoptatott. Rozi is cigizett mindkét terhessége alatt. Az idegesség szerinte is nagy úr. Olyankor „rá kő gyújtsak". Őrs ellenben nem hagyja szó nélkül, ha egy állapotos nő az ismerősei közül dohányzik: Az én párom a terhesség és a szoptatás idejére teljesen leállt a cigarettázással. Anyám folyton azt szajkózta, hogy ne bagózzak, de amit tiltanak, az mindig izgató. Előtte a mai napig nem gyújtok rá. Ha az én gyerekem felnő, elmondom, mennyire káros ez. Nem fogom tiltani, de arra megkérem, hogy mikor velem van, ne cigizzen. Gabi és Móni szerint alapvető elvárás, hogy terhesen a nő ne dohányozzon, ha baj lesz a kicsivel, már hiába sír. Gabi is szünetet tartott, mikor gyermeket várt, Móni is így fog cselekedni. - Nem iszom sem kávét, sem alkoholt, ez az egy káros szenvedélyem van. Ha orvosilag indokolt lenne, leszoknék - állítja a 23 esztendős Gergely, aki kilenc éve szokott rá. - Napi két-három szálat szívok, azt is szabad levegőn. Ez nem olyan nagy mennyiség, meg aztán a szmog is károsít ennyire - szabadkozik Ildikó, aki ugyan maga nem dohányzott terhessége alatt, de mást sem ítél el azért, ha az áldott időszakban is rágyújt, bár ezzel biztosan árt gyermekének. Ahogy vége az iskolának, a park padjai megtelnek cigiző gimnazistákkal. A tizenévesek tudnak a legmagabiztosabban rágyújtani. Eddig még rendben is van a dolog, tök menő, de mikor beszélni kellene a miértről, bizony megremeg a parázs. Bandi bácsi már nem keres magyarázatot. Szivarja elkíséri napi sétáján, bár az orvos ezerszer is megtiltotta, a csonk megváija az üzletek előtt a párkányon. - Már nyolcévesen szívtam a fáról szedett bakaszivart, aztán a rosszabb időkben újságpapírba tekerve mindenféle növényt. Köhögök reggelente, mint az istennyila, de nem hiszem, hogy már leszokom - foglalja össze nagyot krákogva. A „Ne gyújts rá" napról senki nem hallott, de egyik megkérdezett sem fogadott volna szót a felhívásnak, még ha eljut hozzá a hír, akkor sem. W. A. Oten költözhetnek „saját" otthonba Lakás a dolgozó hajléktalanoknak Ot, huzamos ideje dolgozó hajléktalan költözhet hamarosan abba az úgynevezett kiléptető lakásba, amit a szegedi humánszolgáltató pályázaton nyert 7 millió 500 ezer forintjából vásárolnak. Hét és fél millió forintot nyert a szegedi Humánszolgáltató Központ a Szociális és Családügyi Minisztérium meghívásos pályázatán úgynevezett kiléptető lakás vásárlására hajléktalanok számára. A két és fél szobás, berendezett panellakás lakóit azok közül a hajléktalanok közül választják ki, akik korábban - a humánszolgáltató segítségével - munkahelyet találtak, s azóta folyamatosan dolgoznak. A kezdő 21-ről 17-re csökkent azoknak az átmeneti szálláson élő otthontalanoknak a száma, akik munkaviszonyban állnak, közülük öten élhetnek a lehetőséggel, hogy beköltözzenek a kiléptető lakásba - mondta Szabó Katalin, a humánszolgáltató hajléktalanok ellátásáért felelős hálózatának vezetője, aki elmagyarázta azt is, hogy a kiléptető vagy más szóval rehabilitációs lakás a hajléktalan státusból történő kilépéshez, a visszailleszkedéshez ad kapaszkodót. A kiválasztott 5 hajléktalan férfi számára az átmeneti szállóról a rehabilitációs lakásba költözés egy lépés az önálló élet felé. A lakásért bérleti díjat nem kell fizetniük, a rezsiköltséget ötfelé osztják, s így módjuk lesz a fizetésükből félretenni valamennyit. A tervek szerint az öt férfi két évig maradhatna a lakásban, természetesen csak abban az esetben, ha továbbra is dolgoznak és betartják a házirendet. A hajléktalanok ellátásáért felelős hálózat vezetője úgy tervezi, hogy két év múlva, amikorra az öt embernek el kell hagyni a kilépő lakást, felépülnek olyan kis alapterületű, alacsony rezsijű szociális bérlakások, amelyeket már maguk fenn tudnak tartani. Ez lenne ugyanis a rehabilitáció utolsó és befejező lépése, amikor a hajléktalan visszakerül a „normális" életbe: munkahellyel és lakással rendelkezvén kiléphet a hajléktalanok táborából. K. K. Betonkeretbe zárt Maros A Szegedi utca és a Kölcsey utca találkozásánál állítják fel Makón a Karsai Ildikó grafikusművész által tervezett árvízi emlékművet. Az alkotás makettjét csütörtökön mutatták be a makói városháza házasságkötő termében a zsűrinek és az érdeklődő makóiaknak. A mű 310 centiméter magas, 130 centiméter széles. A fával zsaluzott vasbetonból lévő, négyszögletű keret egy üvegből készült tömböt vesz körül; a tömb tetején hullám lesz. Karsai Ildikó elmondta, annak idején átélte az 1970es árvíz idején a kitelepítéssel járó félelmet, és azt gondolta, a keret, amely az őselemet zárja be, szép lesz vasbetonból, mert bár nem nagyon szeretjük ezt az anyagot, ebben a szerepben éppen megfelel. Az üveglapokból összeragasztott tömb pedig a vizet jeleníti meg. Medgyesi Pál, a víziközmű kft. igazgatója szóba hozta, jó lenne, ha az emlékművön megjelölnék, hol volt a vízszint 1970-ben. Többen úgy vélték, ez jó ötlet, ám nem biztos, hogy a művön kellene vonalat húzni. Erre a célra jobban megfelelne a mű mögött lévő fal, amely szinte kínálja magát. A művet várhatóan tavasszal avatják fel. B. A. Szegeden járt a rádióelnök Kondor Katalin a tudósklubban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól A Magyar Rádió elnöke, Kondor Katalin volt tegnap a Szegedi Akadémia Bizottság (SZAB) tudósklubjának a vendége, akit a közel ötvenfős érdeklődő előtt Solymosi Frigyes akadémikus, a SZAB elnöke köszöntött. Az est meghívottja többek között a közszolgálati rádiónak a rendszerváltozásban betöltött szerepéről, a médiában lezajló folyamatokról, azok politikai hátteréről és a magyar sajtópiac megosztottságáról beszélt. Az előadó szakmailag elemezte azt a folyamatot, aminek következtében az elmúlt tizenkét év alatt a média a politika kereszttüzébe került. - A sajtónak az a feladata, hogy politikai felhangok nélkül, objektíven visszatükrözze az őt körülvevő világot, és nem az, hogy részt vegyen a politikacsinálásban - fogalmazott Kondor Katalin. Hozzátette: erről a kérdésről a szakmán belül megoszlanak a vélemények. A Magyar Rádió személyi állományával kapcsolatban elmondta: mivel kilencven százalékban olyan emberek dolgoznak a rádiónál, akiket valamelyik politikai kurzus segített, mára pontosan meg lehet állapítani, hogy ki melyik politikai oldalnak drukkol. A média munkatársai hozzállásukkal a közélet szokásrendszerét tükrözik vissza. Kondor Katalin keserű tapasztalata, hogy a kötelező szakmai normákat a Magyar Rádiónál nem lehet betartatni. A műsorok szerkesztésénél olyan egyensúlyra kell törekedniük a rádiósoknak, hogy mindegyik fél elmondhassa a véleményét. Ez állítása szerint megvan. A Krónika műsorai például írásos formában megtekinthetők. Mentő o villamossal Munkatársunktól Villamossal ütközött egy mentőautó tegnap dél körül Szegeden, a Kálvária sugárúton. A két jármű azonos irányba, a harmadik körút felé haladt a város központjából, amikor a mentőautó sofőrje a villamos elé kanyarodott. A balesetben senki sem sérült meg, és az anyagi kár sem jelentős, a villamos nem is rongálódott meg, míg a mentőautóban keletkezett kár legfeljebb 30 ezer forint. Madarak a vadasparkban Munkatársunktól A Szegedi Vadasparkban november 18-án, vasárnap a madárbarátokat várják. Madaraink télen címmel 10.30-tól diavetítéssel egybekötött előadást tart Puskás Lajos. Emellett a látogatók vezető segítségével megfigyelhetik a park madarait, illetve megtudhatják, hogy telente mivel érdemes etetni, itatni a vadon élő szárnyasokat. A fídeszes képviselők lobbiztak, az önkormányzat fizetett Vajon ki ápolja a kórházakat? Munkatársainktól Konfliktus alakult ki kormánypárti országgyűlési képviselők és a megyei önkormányzat között. Az eldöntendő kérdés: kié az érdem, hogy 1 milliárd 359 millió 500 ezer forintos címzett támogatás segíti a makói kórház felújítását. A babérokat többen is learatnák. Az első jelentkező Makó fideszes országgyűlési képviselője, Martonosi György, aki november 9-i sajtótájékoztatóján saját érdemeit hangsúlyozta. Közben a megyei politikusok körében kialakult az a vélekedés, hogy a makói pályázatért Martonosinál sokkal többet lobbizott a párt megyei elnöke, Szentes országgyűlési és megyei képviselője. Farkas Sándor. Ilyen előzmények után szerdán közlemény született: a megyei önkormányzat a makói kórház fenntartója, a sikeres pályázat megfogalmazója és finanszírozója. A Csongrád Megyei ÖnA gyógyítómunka érdemét egyelőre nem vitatja el senki. (Fotó: Miskolczi Róbert) kormányzat sajtóközleményben fejtette ki álláspontját a makói Diósszilágyi Sámuel kórházban tartott sajtótájékoztatón elhangzottakról. A közgyűlés vezetői úgy vélik, hogy Martonosi György, a FideszMPP országgyűlési képviselője a szándékos hitelrontás hibájába esett, amikor a kórház felújítására szánt támogatás elnyerését a Fidesz-frakció és a kormány jó együttműködésének tulajdonította. A kórházat a megyei önkormányzat tartja fenn, a pályázatot is ők nyújtották be olvasható a közleményben, ami azzal folytatódik, hogy azokat a terveket, amelyeket a képviselő önmaga érdemeit felnagyítva mutatott be, az önkormányzat készíttette 51 millió 500 ezer forintért. A kórházi rekonstrukciók és a pályázatok sikere véleményük szerint annak köszönhető, hogy a megye szakmailag megalapozott sorrendet felállítva, erőit előbb a szentesi, majd a makói, most pedig a deszki intézményre összpontosítja, az adott települések polgármestereinek egyetértésével. Ezt a konszenzuson alapuló tervezést Martonosi György korábban a makói és a szentesi polgármester bűnös alkujának nevezte. A megyei közgyűlés vezetői szerint a képviselő „más tollával ékeskedik", amikor kizárólag saját és párttársai érdemeként tünteti fel a beruházás sikerét, az esetet a képviselő egyéni politikai kampánya megnyitásának tekintik. Ez lehet magyarázat arra is, miért kérte meg Martonosi György a megye képviseletében megjelenő Gazdag Jánost, a pénzügyi bizottság elnökét, hogy ne vegyen részt a sajtótájékoztatón. Mivel Farkas Sándorról köztudott, hogy sokat lobbizott a megyei önkormányzat pályázatainak kedvező elbírálásáén mind a szentesi, mind a makói egészségügyi intézmény fejlesztése érdekében, lapunk Martonosi György szerepéről kérdezte őt. Farkas Sándor elmondta: mindketten részt vettek a makói beruházás sorsát eldöntő, szűk körű megbeszélésen, és együtt álltak ki mellette. (A konfliktusban érintett makói képviselő, Martonosi György véleményére is kíváncsiak voltunk, de a politikust nem sikerült elérnünk, ugyanis külföldön tartózkodik.)