Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-14 / 265. szám

4 AKTUÁLIS SZERDA, 2001. NOVEMBER 14. Az örökbefogadó szülők legtöbbször a gyermekek nemét nem határozzák meg. (Schmidt Andrea illusztrációja) Terry Black esete A Szociális és Családügyi Minisztérium álláspontja szerint Rácz Károly, azaz a Terry Black néven ismertté vált trans/.sze­xuális művész nem jogszerűen tartja ma­gánál azt a kisfiút, akit örökbe szeretne fo­gadni - tájékoztatta a szaktárca közle­ményében az MTI-t. Megállapították, hogy a gyermek jelenleg anyja beleegyező nyilatkozata alapján Rácz Károly gon­dozásában van, de a kisfiú törvényes kép­viselője továbbra is az anya, aki időköz­ben meggondolta magát, és szeretné visszakapni a gyermekét. A tárca közle­ménye szerint ha az anya a gyámhatósá­gon bejelenti, hogy gyermekét vissza sze­retné kapni, és erre Rácz. Károly önként nem hajlandó, végső soron pert indíthat a gyermek kiadása ügyében a bíróságon. párt szeretnének a házaspá­rok örökbefogadni. - Körül­belül három év a várakozási idő - magyarázza Kossá Ist­ván. a Csongrád Megyei Te­rületi Gyermekvédelmi Szak­szolgálat és Gyermekottho­nok Igazgatóságának örök­befogadási tanácsadója. Hoz­záteszi: a titkos örökbefoga­dásoknál a szülők kilencven százaléka maximum három­éves korú, egészséges és ma­gyar állampolgárságú gyer­meket fogadna örökbe. Na­gyon csekély azoknak a szülőknek a száma, akik vál­lalják roma gyermekek felne­velését. A legtöbben a gyer­mekek neméhez nem ragasz­kodnak, fele-fele arányban vállalnak kislányokat és kis­fiúkat. Míg pár évvel ezelőtt a társadalom előítéletével kellett számolniuk az örökbe­fogadó szülőknek, addig má­ra ez jelentősen csökkent. A megyében ebben az évben 55 család rendelkezik alkal­massági határozattal. - Négy éve lépett hatályba a gyer­mekek védelméről szóló tör­vény, ami jelentősen megszi­gorította az örökbefogadással kapcsolatos eljárás menetét ­fogalmaz Herédi Edit. Szi­gorúan vizsgálják az örök­befogadásra vállalkozók sze­mélyiségét, egészségét és életkörülményeit. Az elmúlt két évben há­rom alkalommal fordult elő, hogy ezt az engedélyt egész­ségügyi és anyagi okok miatt nem tudták megadni. Az örökbefogadásokkal kap­csolatban a megyében nem történt kirívóan negatív eset - hangsúlyozta mindkét szakember. Lévay Gizella HÍREK Munkatársunktól Dulcamara szerepében Gre­gor Józseffel ma este tovább­játszásként újra műsorra tűzi a Szegedi Nemzeti Színház az egyik legnépszerűbb Donizet­ti-vígoperát, a Szerelmi báj­italt. A jeles basszus - aki né­hány éve a New York-i Metro­politan Operában is énekelte ezt a szerepet - a Toronykőy Attila rendezésében tavasszal bemutatott produkcióban ala­kítja a „csodadoktort". Adina szerepében Dér Krisztinát, Ne­morinóként Kovácsházi Ist­vánt. Belcoreként Bátki Faze­kas Zoltánt hallhatja a közön­ség. Gianettát Suvada Aran­ka (csütörtökön Papdi Erika) alakítja. A színház ének- és zeneka­rát Oherfrank Péter vezényli, a karigazgató: Koczka Ferenc. A díszlet a rendező, a jelmezek pedig Juhász Katalin tervei alapján készültek. A koreográ­fus: Horváth Gábor. NYÍLT NAP. A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma nyílt napot rendez ma 16 órá­tól nyolcadikos általános is­kolás diákok és szüleik részé­re. A rendezvényen az intéz­ményben folyó oktatásról és a bejutás feltételeiről tájékoz­tatják az érdeklődőket. . APPLE-BEMUTATÓ SZEGEDEN. Az Apple magyarországi képviselete ma, szerdán délelőtt 10 órakor Szegeden, a Novotel Hotelben tart bemutatót. Az érdeklődők a cég legújabb hardver- és szoftvermeg­oldásaival ismerkedhetnek meg. A megyében nőtt az örökbefogadások száma szegedi képzőművészek sikerei Félszáz család vár gyermekre . Sz®nfé|y a kavicsoknak Helyet keresnek a kézművesek A szegedi „Napsugaras" Dél­Tisza Menti Népművészeti és Kulturális Egyesület az ország egyik legprogresszívebben fejlődő szakmai szervezetévé vált. A másfél éve, tizenkél fővel alakult népművészettel és iparművészettel foglalkozó kö­zösség létszáma mára megdup­lázódott, jelenleg közel százan tartoznak a szervezethez. Or­szágos elismertségüket jelzi, hogy az idén emelte tagjai so­rába a Népművészeti Egyesüle­tek Szövetsége, ennek köszön­hetően országos kiállításokra és vásárokra kapnak meghívót. A Csongrád megyei mestereket tömörítő egyesület egyszerre többféle feladatot lát el: bizto­sítja tagjainak az érdekvédel­met és a népművészeti munkák minőségének az ellenőrzését, a zsűriztetést, kiállításokat és be­mutatókat szervez, valamint szakmai előadásokat és gyakor­latokat rendez. - A taglétszám növekedésével arányosan egy­re több feladat vár ránk a jövőben, ezért új központi he­lyet, irodát és műhelyeket kell keresnünk - magyarázza Mező Tamásné, az egyesület elnöke. Megalakulásukkor a szerve­zetet a szegedi Alsóvárosi Kul­túrház karolta fel, összejövete­leket, kiállításokat tartottak és tartanak a mai napig az intéz­ményben. Az irodájuk most is itt működik, melynek az inf­rastrukturális hátterét közel egy­millió forint értékben önerőből teremtették meg az egyesület tagjai. Tapasztalataik szerint egyre nagyobb az érdeklődés a míves népművészeti munkák és foglalkozások iránt. A meg­növekedett taglétszám miatt ter­veik szerint saját műhelyben szeretnének működni, mivel e nélkül nem tudnak megfelelő hatékonysággal és színvonalon dolgozni. A jelenlegi körülmé­nyek között ugyan nem fegye­nyegeti őket a széthullás veszé­lye, azonban szakmailag nem tudnának előrelépni. A lendüle­tességéről és sokszínűségéről ismeretes egyesület tagjai társa­dalmi munkában végzik felada­tukat, legtöbbjük mesterségé­nek kiváló képviselője. Gyerekeknek és felnőttek­nek szeretnének szakköröket és tanfolyamokat indítani, ahová rendszeresen eljárhatnak az ér­deklődők. Vállalt feladatuk a népművé­szet ápolása, eddig is számos kiállítást, rendezvényt, gyerme­keknek nyári tábort és kézművesfoglalkozást, játszó­házat és mesterségbemutatót tartottak. Az Alsóvárosi Kul­túrházban jelenleg is látható a tápéi gyékényfonók kiállítása, a közeljövőben pedig nemez-, va­lamint foltmozaik-kiállítással jelentkeznek. Az év utolsó hó­napjában a Dóm téri kirakodó­vásáron találkozhat a nagykö­zönség a „napsugarasok" mun­káival. L. G. Csángó vidéken tanítani? Munkatársunktól A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége olyan pedagógusok jelentkezését várja, akik a 2002-2(X)3-as tanévben magyartanári állást vállalnának moldvai csángó falvakban. Elsősor­ban azokat keresik, akik moldvai csángó szár­mazásúak és rendelkeznek valamilyen pedagó­giai képesítéssel, jó esetben magyar szakos diplomával. De azok is jelentkezhetnek, akik még nem fejezték be tanulmányaikat, de az idén végeznek, valamint magyarországi tanárokat is szívesen fogadnak. Jelentkezni és bővebb in­formációt kérni Hegveli Attila programfe­lelőstől lehet a 0040-92-627-656-os telefonszá­mon vagy a hegyeliattila@yahoo.com e-mail címen. Szegediek, kontinensünk biztonságáért Európából Európába A két éve alapított Szege­di Biztoságpolitikai Központ eddig tevékenységéről, a no­vember 15-én kezdődő Euró­pából Európába című konfe­rencia programjáról tájékoz­tatták tegnap Szegeden a saj­tó képviselőit. Szeged város önkormány­zata, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudo­mányegyetem hozta létre 1999-ben a Szegedi Bizton­ságpolitikai Központot. A közalapítványi formában működő szervezet nevét azóta Európa-szerte megismerték, hiszen scvk sikeres rendezvé­nyen látta vendégül a külön­böző nemzetek képviselőit. - Eddig 47 országból 3 ez­ren kapcsolódtak már be a központ programjaiba - hang­zott el azon a tegnapi sajtóbe­szélgetésen. amelyen Tóth László szólt eddigi munká­jukról. A biztonságpolitikai központ elnöke elmondta: az eltelt két év során többek kö­zött régiónk euroatlanti integ­rációjának előkészítésén, a balkáni országok közötti kap­csolatok erősítésén dolgoz­tak, s azt is vizsgálták, mi­ként lehetne megelőzni a po­litikai és katonai válságokat. Szervezett a központ konfe­renciákat, készített kiadvá­nyokat, rendezett előadás-so­rozatokat, s szoros kapcsola­tot épített ki különböző nem­zetközi szervezetekkel. A ta­nácskozások közül külön is kiemelte Tóth László a szege­di kézifegyver-folyamatot elindító konferenciát, de szó­ba került a történelemtanárok fóruma, az euroatlanti integ­ráció jegyében megtartott egyetemi napok rendevény­sorozata is. Molnár Endre, a bizton­ságpolitika központ ifjúsági tagzatának vezetője arról szá­molt be, hogy november 15 és 17 között „Európából Európá­ba" címmel rendezik meg a Szegedi Tudományegyetem dísztermében azt a nemzet­közi egyetemi fórumot, ame­lyen jeles előadók szólnak kontinensünk legfontosabb biztonságpoltikai kérdéseiről. B. Z. Az elmúlt napokban örökbefogadási eset bor­zolta a kedélyeket: or­szágos visszhangot ki­váltó botrány kerekedett egy ismert transzsze­xuális művész örökbefo­gadási kérelméből. Az ügy kirobbanása óta a médiában pro és kontra hangoznak el a vélemé­nyek. Arra voltunk kí­váncsiak, Csongrád me­gyében mi jellemzi az örökbefogadási eseteket. Az idén Csongrád megyé­ben nőtt az engedélyezett örökbefogadások száma, míg tavaly 26, addig 2001. októ­ber végéig 34 esetben enge­délyezte a gyámhivatal az örökbefogadást, melyeknek kétféle fajtája ismeretes, a nyílt és a titkos örökbefoga­dás. - Az idei harmincnégy esetből 15 volt titkos és 19 nyílt örökbefogadás - tájé­koztatta lapunkat Herédi Edit, a Csongrád Megyei Közigaz­gatási Hivatal Gyámhivalá­nak hivatalvezetője. A titkos örökbefogadáskor a szülő az örökbefogadás engedélyezé­séről nem kap hivatalos érte­sítést, a határozatot később nem támadhatja meg. A nyílt örökbefogadásnál a vér sze­rinti szülő hozzájárul, hogy az általa ismert személy vagy házaspár örökbefogadhassa a gyermekét. Nyílt örökbefo­gadásnak számít még ha ro­kon, vagy ha a szülő házastár­sa az örökbefogadó. Országosan tavaly 949 esetben engedélyeztek örök­befogadást, melynek hatvan százaléka titkos volt. A nép­szerűség egyik oka, hogy ez utóbbinak lényegesen na­gyobbak a jogi garanciái. Eb­ben az évben a szegedi gyámhivatal hat esetben tit­kos, míg kilenc nyílt örök­befogadást engedélyezett. A tapasztalatok szerint a leggyakrabban olyan közép­korú házaspárok jelentkez­nek örökbefogadó szülőnek, akiknek valamilyen okból nem lehet saját gyermekük. Többnyire egy gyermeket, de előfordul, hogy testvér­nyílt új kiállítótermükben is mutatkozzanak be. Egy másik jelentős szege­di képzőművészeti sikerről is beszámolhatunk: a Sapporo melletti kisváros, Toyamura adott otthont a Mikrokozmosz a kezünkben címmel megren­dezett nemzetközi szobrász­biennálénak, amit nemcsak Ja­pánban, hanem világszerte je­gyeznek, és amelyen ebben az esztendőben Magyarország­ról két szegedi művész, Da­rázs József és Popovics Lőrinc egy-egy térplasztikája is sze­repelt. Ez azért figyelemre méltó tény, mert a biennálén a világ minden tájáról beküldött 826 pályamunka közül mind­össze 70 alkotást muttak be. A tárlatra meghívott munkák kö­zül a zsűri végül ötöt díjazott, köztük Popovics Lőrinc Szen­tély című kisplasztikáját. - Négy évvel ezelőtt kezd­tem el a Gyógykavicsok című sorozatomat: úgy formálok meg saját anyagukból kavi­csokat, mintha sebesülés miatt be lennének kötve. A francia­országi Mirabelben, az Ardé­che völgyében gyűjtöttem és onnan hoztam haza az alap­anyagot. A Japánban sikerrel szerepelt munkám tulajdon­képpen ezeknek a kavicsok­nak a szentélye - mondja szobrászművész, aki a Meg­sebzett kavics című alkotásá­val az idei Szegedi Nyári Tár­lat egyik díját is elnyerte. H. Zs. Szerelmi bájital - Gregorral Popovics Lőrinc szobrászművész munkája különdíjat kapott a toyamurai szobrászbiennálén. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az egyre bővülő hol­land-magyar kulturális kapcsolatok szép példája­ként három neves szege­di képzőművész, Aranyi Sándor, Popovics Lőrinc és Sejben Lajos mutatja be alkotásait nagy siker­rel ezekben a hónapok­ban a tulipánok hazájá­ban. A nyaranta Csongrádon megrendezett Plein Air nem­zetközi alkotótelep vendége volt néhány éve egy Hollandi­ában élő házaspár. Jlenk Mu­al festőművész és indonéz származású felesége, Cora Sa­methini szobrászművésznő. Az ő meghívásukra kerültek a szegedi alkotók a hollandiai Groningenbe, ahol október­ben a „Forma aktua pinakothe­ek"-ben állították ki munkái­kat. November 11-től decem­ber közepéig már egy amhemi magángalériában látható ugya­nez a kollekció, amit decem­ber végétől már egy harma­dik holland város, Reinigen polgárai tekinthetnek meg. A hollandiai bemutatkozást a szegedi önkormányzat is tá­mogatta: hozzájárult a tetemes szállítási költség fedezéséhez. A jövő év elején, mielőtt haza­hoznák munkáikat, Aranyi Sándorék megállnak a német­országi Darmstadtban is, mert az ottani képzőművész-szö­vetség, a Szecesszió felkérte őket, hogy a nemrégiben meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom