Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-14 / 265. szám

T Pick Tamásnak Bihari Vilmos a cég összes létesítményébe szóló belépőt nyújtott át. (Fotó: Karnok Csaba) Pick-családtag az rt.-ben A közgyűlés ugyan elmaradt, de a legünnepélyesebb eseményt megtartották: a Pick Szeged Rt. tiszteletbeli elnökévé választották Pick Tamást, az alapító Pick Márk unokáját. A délutáni állófogadáson Bihari Vilmos vezérigazgató köszöntötte az 1925-ben született Pick Tamást, aki svájci, ausztráliai és amerikai kitérők után 1992-ben hazatelepült. Az ünnepelt elmondta, szeretne mindent megtenni azért, hogy a Pick-szalámi világmárkává, s a minőség fogalmává váljon. el az első három negyedévben, szemben az előző év azonos időszakában produkált 2,75 milliárd forinttal - közölte a cég a Magyar Tőkepiacban kedden. Mint lapunkban többször is írtuk, a vállalatcsoport gazdálkodását legsúlyosabban az élősertés-árak folyamatos emelkedése érintette. A harmadik negyedévben a magyarországi sertésfelvásárlási árak már meghaladták az Európai Unió átlagát. A cégcsoport árbevétele 56 milliárd forint volt, ami harminc százalékkal haladja meg az előző évi forgalmat. A belföldi értékesítés árbevétele 33 milliárd forint volt, ez is harminc százalékkal magasabb a tavalyi bázisnál. Az elemzők azt is hozzáteszik, az idei adat már tartalmazza a Falcotrade Rt. 3,8 milliárd forintos forgalmát is. Az export árbevétele 23 milliárd forintot ért el a harmadik negyedév végén, ez - ahogy már megszoktuk harmincszázalékos növekedés. A Pick-csoport üzemi nyeresége 740 millió forint volt idén a harmadik negyedév végén, ez csupán negyede a bázisnak. A pénzügyi eredmény felére csökkent, mindössze 207 millió forintot tett ki. A társaság részvényei a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában forognak, mostanában jellemzően 3500 forinton. Az elmúlt egy évben a papírok 2405 és 7790 forint közötti árfolyamon cseréltek gazdát. Kovács András 9— Finom ország Nekem tetszett. Emlékeznek arra reklámsorozatra, amelyben sosem sikerült fölhasználni vagy megvizsgálni a szalámit? Mert valaki mindig elcsente. Mit elcsente! Megette. Nos, az éhes vagy az ínyenc gyomor nem tudományos, csak amolyan zsigeri minősítő, de alighanem ritkábban téved, mint a patikamérleg. A jelek szerint mi, magyarok különösen hajlamosak vagyunk hinni neki, legalábbis erre lehet következtetni egy felmérésből. Márkanevek erejét, megbecsültségét és ismertségét kutatták. A termékek fogyasztóinak véleménye alapján Magyarországon az első tízben szokatlanul sok - az élelmiszer. Lokálpatrióta keblünk duzzadhat: a legerősebb és egyben a legmegbecsültebb márkanév a Pick. A kutatást végző cég szakembere szerint a huzamos ideig egyformán jó minőségű termék még nem elég ahhoz, hogy a márka ilyen jó megítélési kapjon. Marketing is kell hozzá. És éppen a Pick példájával bizonyít. A 30as, 40-es években állítólag a mostaninál sokkal ismertebb volt a név Európában, ám a nagy múltú cégre is jöttek a szocialista és egyúttal reklámmentes idők, amikor sokat veszített. Dolgozhatnak most a marketingesek, hogy ismét az európai élvonalba emeljék. De vajon mi határoz még afelől, hogy melyik márkanévre szavaz a nagyhatalmú fogyasztó? A föntebb említetthez hasonló francia felmérésből kiolvasható tanulságok szerint akár a hazafiúi buzgalomnak is lehel szerepe. Míg a világ listavezető legerősebb márkája a Coca-Cola (az erő a termék dollárértékét jelenti), a franciáknál az édeskés nedű csak a 69. a sorban! (Nálunk a harmadik legerősebb és az ötödik legismertebb.) A McDonald's, amely pedig évente 300 millió hamburgert ad el az uniós országokban, csak a 102. helyen szerepel. És aligha választható el a Pick népszerűségétől, hogy a finom szalámi nem valamely multi terméke. Hanem magyar. Számíthat a „találkozásaink gyakorisága". Ezért is vezeti a francia listát a kiváló ásványvíz, az Evian, a magyar ismertségi lista második helyére pedig így kerülhetett az RTL Klub tévécsatorna. A nálunk legismertebb márka nem más mini az országnév: Magyarország. Zwack Péter szerint egy ország akkor népszerű, ha van egy Forma-l-es versenyzője, egy focicsapata vagy egy jó bora. Az előbbi kettőben én már nem reménykedék. Viszont jelenleg a hetedik legerősebb márkanevünk a Tokaji. A favorit Pick szalámival - finom országkép. tUch SZERDA, 2001. NOVEMBER 14. AKTUÁLIS 3 Elmaradt közgyűlés, szerény tőzsdei gyorsjelentés Vétózott az aranyrészvényes (Folytatás az 1. oldalról.) Ez a felfüggesztés ugyancsak rányomta a bélyegét a tegnapra tervezett - ám elmaradt - rendkívüli közgyűlésre. Ezen eredetileg csak az a részvényes vehetett volna részt, aki a közgyűlés időpontja előtt legalább hatvan nappal már bejegyeztette magát a részvénykönyvbe és a papírokat letétbe helyezte. Emlékezetes, hogy az alapszabály ilyen módon történő megváltoztatása miatt a Budapesti Értéktőzsde meg is bírságolta a társaságot. Talán nem véletlen, hogy a Pick, nem sokkal a közgyűlési meghívó után, október 19-én pontosítást tett közzé a Magyar Tőkepiacban. Az aranyrészvényes ÁPV Rt. képviseletében megjelent Dévád Lászlónénak sikerült meglepnie a tegnapi közgyűlést, amikor bejelentette, hogy annak összehívása nem volt szabályos, a már említett pontosítás közzététele óta ugyanis nem telt el a kötelező harminc nap. Az Arago két perc technikai szünetet kért, hogy egyeztessen a vétózó aranyrészvényessel, ám Dévád Lászlóné bejelentette, felesleges a kért két perc szünet, neki nem egyeztetésre szól az ÁPV Rt. igazgatóságától kapott felhatalmazása. Dobi Katalin ügyvéd, levezető elnök egy ideig próbálta állni a sarat, ám később a közgyűlésre - ez esetben a szavazatok döntő többségét birtokló Aragóra - hárította a döntést. Az pedig úgy szavazott, nem kockáztatja, hogy valamennyi döntését érvényteleníti a felügyelet, így gyakorlatilag elmaradt a tegnapi közgyűlés. A Pick Szeged Rt. csoportszinten hétszázmillió forint mérleg szerinti nyereséget ért Megyei adónyomozók: szinte százszázalékos teljesítmény Slágerbűn az áfacsalás Kitüntetett rendőrök Munkatársunktól Lukács János ezredesnek, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjének a felderítők napja alkalmából munkája elismeréseként emlékplakettet adományozott Morber Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalának főigazgatója. A Csongrád megyei főkapitány hétfőn és kedden több mint száz rendőrnek, a főkapitányság és a kapitányságok munkatársainak adott át jutalmakat és elismeréseket. 4 tanár, az őstermelő és a villanyszerelő Munkáspárti jelöltek Burillák Attila tartott tájékoztatót a bűnügyi igazgatóság munkájáról. (Fotó: Schmidt Andrea) A Munkáspárt Csongrád megyei koordinációs bizottsága döntött arról, kiket indít a 2002-es parlamenti választásokon. E szerint Szegeden az l-es választókörzetben Zsivity Demeter deszki pedagógust, a 2-esben Rácz Béla szegedi szakmunkást, a 3as számú egyéni választókerületben pedig Nagyyári László szegedi rendszerszervezőt, a párt megyei elnökét indítja a Thürmer Gyula vezette párt. A csongrádi, 4-es körzetben Kőhalminé Forrai Julianna szentesi tanár, a szentesi. 5-ös választókerületben Pap Imre szentesi mezőgazdasági őstermelő a Munkáspárt országgyűlési képviselőjelöltje. Hódmezővásárhelyen Havránek Ferenc gépésztechnikust. Makón pedig Szabó Jenőné makói villanyszerelőt indítja a baloldali párt. A megyei listát Havránek Ferenc vezeti, aki egyébként az országos listán is helyet kapott. Sorrendben őt követi Pap Imre, Nagyvári László, Kőhalminé Forrai Julianna és Szabó Jenőné. A megyei lista 8. helyén Krajkó Gyula szegedi egyetemi tanár, a tizediken pedig Zlehovszky Ilona szegedi ügyvéd szerepel. Nagyvári László megyei elnök lapunknak elmondta: a jelöltek közül eleddig csak Kőhalminé, Havránek Ferenc és Pap Imre mérette meg magát parlamenti választáson. A Munkáspárt megyei szervezete 1998-ban csak egy nő jelöltet, 2002-ben azonban már kettőt indít egyéni körzetben. Nagyvári ezzel kapcsolatos döntésüket azzal magyarázta, hogy szeretnék, ha minél több nő vállalna szerepet a közéletben, ugyanis a gyengébb nem képviselői szociálisan érzékenyebbek, mint a férfiak. Sz. C. Sz. Az APEH Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Nyomozó Hivatalának úgynevezett nyomozáseredményességi mutatója elképesztően magas, 99,5 százalék volt 2001 első félévében, szemben a 92 százalékos országos átlaggal. Az APEH által létrehozott bűnügyi igazgatóság 1999. február 1 -jén kezdte el munkáját, s még abban az évben 40 bűnügyet zárt le vádemelési javaslattal, a megállapított kárérték pedig csaknem 344 millió forint volt - adott tájékoztatót a hároméves tevékenységről Burillák Attila, az adóhatóság sajtószóvivője Szegeden. Idén október végéig a vádemelési javaslattal lezárt bűnügyek száma megháromszorozódott. a megállapított kárérték pedig az 1999-es hatszorosa, több mint 2 milliárd forint. A Tóth Molnár István által vezetett Csongrád megye adónyomozók különösen jól „teljesítettek", hiszen nyomozáseredményességi mutatójuk 99,5 százalék, szemben az országos átlaggal, ami „mindössze" 92 százalék. Nem közömbös az sem, mekkora érték térül meg, az elkövetők mennyit fizetnek meg önkéntesen, avagy vagyonuk zár alá vételével: 1999-ben 60, 2001. október végéig pedig 244 millió forint folyt be az államkasszába. Sajnos, abban az ügyben. amelyet Burillák Attila a sajtótájékoztatón ismertetett, és amely az úgynevezett külföldi utas áfacsalás egy tipikus példája, nem térült meg a kár: az elkövető ugyanis időközben „vagyontalanná" vált. Csaknem két és fél milliárd forint értékű „külföldi utas" áfa visszaigénylésére alkalmas számlát bocsátott ki az a magyar és jugoszláv állampolgár, akiknek további nagy kárt okozó tevékenységét a szegedi adónyomozók - a rendőrségi kommandósok segítségével - megakadályozták. Az APEH Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Nyomozó Hivatalának munkatársai idén március 7-én nyomozást rendeltek el üzletszerűen. bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó adócsalás, illetve magánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt O. Ist\>án jugoszláv, valamint Sz. Attila magyar állampolgár, bajai lakosok ellen. A férfiakat Szegeden tetten érték, éppen akkor, amikor 214 fiktív számla alapján több mint 23 millió „külföldi utas" áfát szándékoztak felvenni. A büntetőeljárás során kiderült: a két bajai gyanúsított tulajdonában vagy érdekeltségében lévő gazdasági társaságok a „külföldi utas" áfa visszaigénylésére alkalmas, több mint 1800 fiktív számlát bocsátottak ki száz jugoszláv állampolgár nevére. 2000 februárja és 2001 márciusa között 2 milliárd 370 millió forint fiktív bizonylat alapján csaknem félmilliárd forint áfát igényeltek vissza és vettek fel bűntársaik segítségével. A két, előzetes letartóztatásba helyezett férfi a szervezett gazdasági bűncselekmény-sorozat irányítója volt. A számlákon szereplő külföldi vevőket nem ismerték, semmiféle üzleti kapcsolatban nem álltak velük. Összesen 1224 számlát hamis vagy hamisított vámbélyegzővel láttak el, így 308 millió forint áfához jutottak úgy. hogy a vámosok se számlát, se árut nem láttak. Mivel valójában nem létező áruról állítottak ki számlát, azt természetesen az országból sem vihettek ki, viszont a hamis vámbélyegző segítségével visszaigényelték az áfát. Hatszáznál is több számlát pedig arra használtak föl, hogy olcsón megvásárolt árut (például százforintos harisnyát) a számlán sokszoros értéken tüntettek fel, s magasabb összegű áfát igényeltek vissza. Az ügyben felbukkantak olyan „futárok" is, akik az árut, a számlát és az áfa-visszaigénylő lapokat minden esetben Tompán vagy Kelebián. a vasútállomáson kapták meg, a lapokat aláírták, az árut becsomagolták, kiléptették, majd a határon átérve kidobták az ablakon. így ugyanaz az áru több fordulót is megtett. F. K.