Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-05 / 233. szám

A rejtvényt ejtés „fertőző" réti Juhász Tibort gyerek­kora óta hajtja a rejt­vényfejtés! szenvedély: az a mélyről jövő, sem­mihez nem hasonlítható düh, amit akkor érez az ember, ha nem tudja ki­tölteni a kockás hálót, nem tud válaszolni min­den kérdésre. Tizenhét éve indul sikeresen or­szágos egyéni és csapat­ba jnokságokon. Ez a szellemi sport fertőző ­állítja. Egyetemista lánya és gimnazista fia sza­badidejében mellé ül, és kezdődik a játék az idő­vel... Juhász Tibor édesapja a negyvenes évektől kezdődő­en rendszeresen megvásárol­ta a Füles rejtvényújságot. A család így szerette meg a má­gikus „kockás lapot". ­Apám szabadidejében állan­dóan rejtvényt fejtett, tizené­vesen azt hittem, ő a világ legjobbja - mesél a kezdetek­ről Tibor, aki már gimnazis­taként túlszárnyalta édesapja teljesítményét. Az esti tévé­zés helyett olvasott és rejt­vényt fejtett. Főiskola után elhatározta, hogy versenysze­rűen fogja űzni ezt a szellemi sportot. Katonaként, 1983­ban indult először magyaror­szági csapatbajnokságon, je­lenleg a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ Rejt­vényfejtő Klubjának tagja. Különös verseny ez: küz­delem az idővel és önma­gunkkal. A nyolcvanas évek elején az első komolyabb rejtvényét nem tudta egy órán belül befejezni. Nagyon felidegesítette, hogy esetleg alul marad az idővel szem­ben. Később az óramutató fele ennyit mutatott, aktív versenyzői időszakában pe­dig tíz perc alatt tette le a tol­lat. Mára az ország egyik legsikeresebb versenyzője lett: amíg egy kezdő adott idő alatt egy hálót tölt ki, ad­dig ő tizet. Az eredményes­séghez elengedhetetlen a jó kombinációkészség, a napi sajtó böngészése és a kon­centráció - vallja. És még mi minden! Türelem, tudásvágy Sárgarépa - mészkőporral A kertet ilyenkor szokás „gyökerestől felforgatni", azazhogy kiforgatni a gyökér­zöldséget a földből. A sárgarépát, petre­zselymet, zellert, s a céklát száraz időben kell felszedni. Azután pár napig még legyen szétterítve az ágyásokon vagy fedett he­lyen, hogy jól megszikkadjon. A gyökerek­ről a földet akkor ajánlott kézzel ledörzsöl­ni. amikor már megszáradt. Lemosni nem jó, mert, ahogy a népi bölcsesség mondja „ha víz éri rothadni kezd". A rothadást pe­dig meg kell akadályozni. Például azzal is, hogy a tárolandó gyökérfélékről Icszakílan­dók a levelek, kivéve a középsőt, az úgy­nevezett szívlevelet. A táruló homokból ennek a levélkének ki kell állnia. De csak az egészséges répából, zöldségből, a sé­rült, hibás gyökereket nem szabad télire tárolni, mert megrontják a többit is. (A hi­bás gyökerek néhány hétig a hűtőben cltart­hatók.) A sárgarépát tartósító homokba, a rolhadásveszélyt csökkentendő, kevés mészkőport is javallott keverni. A meszet a legjobb fertőtlenítőnek larlván a gondos gazdák a tárolóhelyeket, a kamrát, a pincéi is évente kimeszelik. A rontó hatást, a romlást sokféle prak­tikával meg lehet próbálni kivédeni. A jól fejlett, sérülésmentes tököket például sűrű (tízszázalékos) mcsztejjel lehet bekenni, s úgy tárolható fagymentes helyen. A vö­röshagymát kosárban jó a kamrában fel­akasztani. hogy szellőzzön. A fokhagymái legjobb szárával füzérbe fonni, s úgy fel­tenni egy szögre, fagymentes helyre. A zöldséget és az almái nem ajánlatos egy lég­térben tárolni, mert a zöldség az alma szá­mára káros gázt fejleszt. Téli szomszédnak az. alma a burgonyát sem szereti. A krump­linak a jó páralartalmú. fagymentes hely az ideális. Ilyen például a verem. A minden­féle zöldségek legjobb tárolóját, a földbe ásott vermet legjobb olyan helyre megépí­teni, ahol nem magas a talajvíz. A tájolása pedig cszak-déli irányú legyen, mert akkor kevésbé melegszik fel. A verembe, ládába tett homokba rakott zöldségfélék mellett érdemes a levesízesí­tőt úgy is biztosítani a kertből, hogy a fa­gyok beállta előtt néhány kisebb, de dús le­velű petrezselymet, zcilcigumót virágcse­répbe ültetnek, s világos, nem tűi meleg he­lyen tartva, öntözve hajtatják. őszirózsák A természet szépségeit, a botanikai kuriózumokat kedvelők közül is kevesen tudják, hogy igazi különle­gességre lelhetnek a közelben: a pitvarosi pusztára igye­kezvén védett réti őszirózsákban gyönyörködhetnek. A pitvarosi puszták tájvédelmi körzete - Szegedtől alig órányi autózásra vagy vasúton a mezőhegyesi vonaltól pár kilométer bicikliútnyira - őszidőn számtalan szép­séget kínál. A különleges őszirózsák mellett például ilyenkor virágzik itt a vetővirág. S még számos ritka nö­vény, melyek csak a hol szikes, hol löszös maradványú talajok együttesében bukkannak fel. A Csanádalberti határában valaha emelt kunhalom tetejéről jobb távcső­vel fantasztikusan gazdag pusztai növényvilág figyelhe­tő meg, s persze értékes madársereglet. (Közelebbi meg­figyelésükhöz Szarvasról, a Körös-Maros Nemzeti Park­tól kell engedélyt és kísérőt kérni.) Az európai jelentő­ségű „madártanya" közelében érdekes látvány például a daruvonulás. A távolból nádtetőkalapot emelő tanyák köszönésének fogadásába, az égi felhőjátékokra muto­gató pusztai kétágasok jelzéseinek vételébe, a rét élő­lényeinek „leltározásába" belefáradva, a közeli falvak­ban is lehet látnivalókat találni. A pitvarosi templo­mok mellett érdemes megnézni a községbeli népművé­szeti gyűjteményt és a szlovák tájházat. A csikóspusz­tai romantika hatására igazi lovagláshoz is kedvet ka­pók a közelben találhatnak lehetőséget. S alig pár kilo­méterre, Mezőhegyesen elérhetik a magyar lótenyész­tés egyik kiemelkedő szerepű ménesét is. A visszafelé vezető úton pedig - ha van még idő és erő egy kis ki­térőre - érdemes megállni a Csanádpalotától kissé nyu­gatra eső Palotai-tehénjáráson, az ős-Maros-mederben, ahol igen értékes növények, madarak vannak, egy cir­ka 125 éves eperfa szomszédságában. Palotán látni kell a tájházat két évszázad paraszti kultúrájának emlékei­vel, az első magyar színigazgató. Kelemen László (1760-1814) sírját, s elmenőben illik felfigyelni a falu szélén a Zelmann-família több, mint százéves henger­malmára. Szabó Magdolna A tévézés ártalmai A napi több órás televízi­ózás és komputeres játék sú­lyos látási zavarokhoz vezet gyermekeknél: fáradságtüne­tek lépnek fel és szemük ki­vörösödik - állapította meg a marburgi székhelyű Német Zöld Kereszt egyesület. Szak­értői a hamburgi Hans-Bre­dow-Intézet kimutatására hi­vatkoznak, amely szerint a gyermekek napi átlagban 133 percet töltenek a képer­nyő és/vagy a komputer előtt. Az egyesület szerint azonban napi egy óránál hosszabb ideig nem lenne szabad televíziózniuk. Fiata­loknál ugyanis még kiépülő­ben van a vizuális rendszer, ezért napi tréninget igényel. Amikor a gyermek a szabad­ban játszik, szeme rákény­szerül, hogy állandóan hol közeli, hol pedig távoli látni­valókra állítsa be magát. A tévé képernyője előtt ellen­ben a szem gyakorlatilag „befagy". A hosszú időn át tartó tévézés főleg kisgyer­mekeknél, különösen ötéves korig okoz általános látás­romlást. A két szem közötti harmonikus látás ugyanis csak a hatodik életévben ala­kul ki. Az olvasás nem köti meg a képzeletet" A legkisebb versíró Munkatársunktól A Füles a legjobb Harc az idővel Versenyek és kupák Egy életen át tanulni Agykontrollal és karatéval Áttérlek az angolra Az olvasás témájában szervezett váro­si gyermek-versíióversenyt a közelmúlt­ban a hódmezővásárhelyi önkormány­zat. Az első díjat Szabó Alexandra (a Né­meth László Gimnázium és Általános Is­kola: tanára Gachálviné Deli Ildikó) kap­ta a legkisebbek, azaz az általános isko­lák alsó tagozata kategóriájában. „Néhá­nyan már javában ínak. én még mindig az első sornál tartottam. Azon gondolkoz­tam. hogy az eddigi olvasmányélménye­imet miként lehelne egyetlen versbe tö­möríteni. Aztán eszembe jutott a megol­dás. és már ínam is", emlékszik vissza a tízéves Szandra az izgalmas vetélkedőre, melyet az olvasás éve alkalmából tartót tak, a városi könyvtárban. Édesanyjától, Kérdő Katalintól, aki a Múzsák Könyves­boltban dolgozik, megtudom: Szandra már ovis korában megismerkedett a be­tűk világával, szülői segítséggel. Első verseit nyolcévesként állította elő: nővé­re. Barbara meséket írt nyolc-kilencé­vesen -az egyik, mint esti mese. a vásár­helyi rádióban is elhangzott. S-ezúttai versen kívül -mi a legfőbb A tízéves Szabó Alexandra - könyvtársaságban. (Fotó: Tésilc Attila) élménye Szandrának az olvasással kap­csolatban? „Nem köti meg a képzeletet, mint a tévé", mondja, hozzátéve: erről már sokat beszéltek édesanyjával. Az bizonyos: Szandra nemcsak az olvasás évében fog olvasni. És talán a versírás sem száll majd el számára a gyermek­évekkel. Juhász Tibor: a kudarc szamomra az egyik legjobb doppingszer. (Kontok Csaba) és szenvedély. Foglalkozott agykontrollal és kifejlesztet­te magában a gyorsolvasás képességét, fiával együtt ka­ratézik, rendszeresen medi­tál. - Ha rejtvényt fejtek, be­kapcsolom az órát, és meg­szűnik körülöttem a világ — meséli. Mondják, a rejtvény­fejtő tudása felszínes, amit Tibor élből cáfol. Évtizedek óta sportszerűen olvassa a lexikonokat és a tudomá­nyos, művészeti könyveket. Olvasás közben pedig a rejt­vényfejtő sok mindent meg­tanul! Mindenki azzal fej­lesztheti leginkább a tudását, ha egyre többet gyakorol, minél több rejtvényt fejt meg. - Miközben töltögetem a rubrikákat, az egész benső­met az az áthatja érzés, hogy egyre nehezebb feladatokat oldjak meg - magyarázza. Ez a mágikus erő fertőző, 18 éves lánya és 16 éves fia szintén hódol ennek a sport­nak. Kezdetben csak ma­gyar nyelven fejtettek, ké­sőbb áttértek az angolra. Ti­bor szerint a rejtvényfejtés egyben nagyon jó nyelvta­nulási módszer is: az idegen szavakat meg kell jegyezni és az állandó ismétlésnek köszönhetően kiváló memo­riter. O maga németül a fel­adatok hetven-nyolcvan százalékát élvezettel fejti meg, az angol picivel nehe­zebb. Aki kedvet kap ehhez az „őrülethez", annak azt ja­vasolja, hogy vásároljon rejtvényújságot. Azok a la­pok tekinthetők komoly ki­adványoknak, amik már több éve piacon vannak, hi­szen biztos nem számító­géppel szerkesztették őket. A jó feladványtípusban mindig újabb kérdések van­nak, a megoldásuk szellemi kihívást jelent a fejtőnek, míg a számítógépes szer­kesztésű rejtvényekre min­dez nem jellemző, ugyan­azok a feladványok forog­nak körbe-körbe. Ma már annyi rejtvényúj­ság kapható, hogy előbb vagy utóbb mindenki megta­lálja a tudásszintjének meg­felelőt. A legkönnyebb rejt­vények a skandináv típusú­ak, (poénvadászat) könnyen sikerélményhez juttatják a próbálkozót. Tibor javasolja, hogy mindenki mérje az ide­jét. Ha egy skandináv típusút már tíz perc alatt elkészít, nehezebbel is próbálkozhat. Versenyzői szinten ugyanez a rejtvény két-három perc alatt elkészül. - Ez nekem már csupán szem és csukló torna - mondja mosolyogva. Uvuy Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom