Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-04 / 206. szám

/ü dsx -/> EGY S/A^^Jöy^iR&^öEN áíiományábóltöroive KEDD, 2001. SZEPTEMBER 4., 91/206. ARA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Tóncfilm Jurenicsékkal A Szegedi Kortárs Balett közreműködésével készítettek filmet a múlt héten Bartók Béla „A csodálatos mandarin" című táncjátékából. A főszerepet a koreográfus. Juronics Tamás táncolta. 4. oldal Gettó vagy kollégium? Gettósítást emlegetnek azoka határon túli magyar egyetemisták, akiket eddigi szálláshelyükről Szeged legjobban berendezett diákszállására, a Márton Áron Szakkollégiumba költöztetnek. 4. oldal Euróra váltott valuták Januártól a pénzintézetek nem vezethetnek olyan devizaszámlát, amelyen a monetáris unió tagállamainak valutáját tartják az ügyfelek. A márkát, schillinget és más valutát díjmentesen váltják át euróra. 7. oldal Gellei első edzése Megtartotta első edzését a magyar labdarúgó-válogatott vezetésével frissen megbízott Gellei Imre, aki a Románia elleni vb-selejtezőre készíti föl csapatát. 14. oldal Szeged és Algyő elosztotta a űvagyont Válás után békés megegyezés Munkatársunktól Szeged és Algyő önkormányzata ezekben a napokban szakértői véleményen alapuló tényleges vagyonértéken osztozik a gázközművagyonért járó állami pénzen. Azon a 765 millió forinton, amelynek első részletét szeptember 14-én utalja át az ÁPV Rt. az önkormányzatok folyószámlájára. Algyőnek az osztozkodás során 80 millió forint jut. A Szegedtől 1997-ben elvált településnek az eltelt időszakban azért kellett megküzdenie, hogy külön is elismerjék az igényeit, továbbá hogy ne létszámarányosan, hanem a vagyon valódi értékének arányában osztozzon a pénzen a nagyvárossal. Mint emlékezetes, a gázszolgáltatók 1995-ös privatizációját követően azt kérték az önkormányzatok, ne az állam tegye zsebre teljes egészében a bevételt, hanem az gyarapítsa a települések kasszáját is. Az igények azért voltak jogosak, mivel a korábbi években a legtöbb város és falu gázvezetékei a lakosság, valamint az önkormányzat pénzéből épültek meg. (írásunk az 5. oldalon.) Illegális hulladéklerakót működtet Ópusztaszer önkormányzata A megye földjén a község szemete Csak nemrég derült ki, hogy Ópusztaszer község egyébként illegálisan működtetett szeméttelepének tulajdonjoga a megyei önkormányzaté. A Csongrád megyei önkormányzatot a művelési ágtól eltérő használat miatt környezet- és földvédelmi birság fizetésére kötelezhetik. Évente mintegy kétmillió forintot fordít Ópusztaszer önkormányzata a helyi szeméttelep működtetésére. Az ország több ezer hulladéklerakójához hasonlóan azonban ez sem felel meg az előírásoknak. Makra József, Ópusztaszer polgármestere, mielőtt válaszolt volna kérdéseinkre fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az 1998-ban megválasztott képviselő-testület örökölte a hulladék-elhelyezési gondot. A szeméttelepen, illetve az annak környékén uralkodó állapotok azonnali intézkedések váltak szükségessé. Szeles időben ugyanis a hulladék még a környező erdőt is ellepte, és eltorlaszolta az aszfaltutat mondta a polgármester. Közben az is kiderült, hogy az a földterület, amelyen a szeméttelep üzemel, Az illegálisan működő ópusztaszeri szeméttelep. A hulladéklerakót nem is saját, hanem a megye területén üzemelteti a község. (Fotó: Karnok Csaba) valójában nincs is a község tulajdonában. A több mint egyhektáros ingatlan a megyei önkormányzaté. Ezért 1999-ben kérték is a megyét, hogy adja a község tulajdonába a hulladéklerakó területét, kérésükre azonban a mai napig nem kaptak választ. Huber Bertalan, Csongrád megye főjegyzője szerint a szeméttelepről mindenki úgy tudta, Ópusztaszeré, hiszen azt a község évek óta sajátjaként használja. A tulajdonviszonyok tisztázása után pedig a megyei közgyűlés nem adhatta oda Ópusztaszemek ingyen a szeméttelepként funkcionáló földrészt. Ilyen alapon ugyanis a megye többi települése is joggal léphetett volna fel hasonló, tulajdonlási igényekkel, mondta a főjegyző. A közgyűlés pedig nem ajándékozhatja el a megye vagyonát! Ezt a földingatlant sem, amelyet az önkormányzat egyébként 1994ben, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark közelében lévő 50 hektárnyi terület megvásárlásával, tudtán kívül (?) szerzett meg. Huber Bertalan szerint az alapvető gond nem is a tulajdoni kérdés. Arról előbb-utóbb megegyezhetne a két önkormányzat. Az igazi problémát a szabálytalan, a környezetet is szennyező hulladék-elhelyezés felszámolása jelenti. Erre a szaktárca szerint legkésőbb 2008-ig kell megoldást találni. N. Rácz Judit Az újszegedi telekügyben Feljelentéskiegészítés Feljelentéskiegészítést rendelt el a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Bartha László szegedi polgármester és 17 városházi képviselő ellen tett feljelentés ügyében. Ezt a Fővárosi Főügyészség szóvivője jelentette ki tegnap. Mint azt már korábban megírtuk: a Szegedért Egyesület augusztus 27-én Bartha László polgármester és 17 önkormányzati képviselő ellen nagy értékű belterületi telkek eladása kapcsán hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a szegedi városi ügyészségen. A civil szervezet a feljelentésében azt állította, hogy a képviselők a testület július 19-i, rendkívüli közgyűlésén akkor követtek el törvénytelenséget, amikor 18 igen szavazattal, négy tartózkodás ellenében elfogadták azt a határozatot, amely szentesítette a polgármester által közgyűlési jóváhagyás nélkül aláírt előszerződést egy újszegedi, 20 hektáros, Marostő III—IV. ütem elnevezésű terület eladásáról. Az egyesület szerint a város jóval a piaci ár alatt, mintegy negyedáron értékesítette a területet, amivel a városnak 600 millió forintos kárt okoztak. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a feljelentéskiegészítés keretében beszerzi a vizsgálathoz szükséges iratokat, a testület jegyzőkönyveit, meghallgatja a feljelentőt, hogy dönteni tudjon a nyomozás elrendeléséről, vagy megtagadásáról. A város vezetése és a feljelentett képviselők visszautasították az egyesület vádjait. Tímár László, Szeged gazdasági alpolgármestere lapunkban cáfolta, hogy a telek piaci értéke magasabb a 200 millió forintos vételárnál. K. B. Szegedi győztese lett a maratoni óriáskerekezésnek Hét nap, hat éj Némedi-Varga Zoltánt a bizonyítási vágy motiválta Munkatársunktól Sorsolással kellett eldönteni vasárnap délután, hogy ki a maratoni óriáskerék-verseny győztese, miután mind a hat jelentkező kiállta a próbát, és egy teljes héten keresztül rótta a köröket a budapesti Vidám Parkban. A szerencse a szegedi Némedi-Varga Zoltánnak kedvezett, aki kitartásának köszönhetően egy 250 ezer forintos utazási utavánnyal lett gazdagabb. (Interjúnk az 5. oldalon.) Beperlik a minisztériumot Munkatársunktól A két Csongrád térségi hangyaszövetkezet együttesen indít pert a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ellen. A csanyteleki és a bokrosi zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szövetkezetek (TÉSZ-ek) megelégelték, hogy a szaktárcánál igen lazán kezelik a törvényeket, s esetenként csak azon jogszabályokat tartják be, amelyek a minisztérium érdekeit szolgálják. Az egyre haragosabb szövetkezők a TÉSZ-eknek járó állami támogatások egyikéből sem kaptak még, így egyre hátrányosabb anyagi helyzetbe kerülnek. Velük, a törvényt betartókkal szemben például a nepperkereskedelmet (vagyis a feketepiacot) igénybe vevő gazdák - az adminisztrációs és adókötelezettségeket „elfelejtve" - busás haszonra tesznek szert. A két szövetkezet vezetősége a napokban elhatározta: a jog eszközeivel próbálja behajtani az államon az elmaradt, mintegy 80-100 millió forint támogatást. (Részletek a 3. oldalon.) Növényszőnyeg takarja a vizet Zöldkatasztrófa" Mártélyon ff Munkatársunktól Tobzódik a súlyom, a hínár, a békalencse, a rucaüröm a mártélyi holtágban. Egybefüggő, tíz-tizenöt centiméter vastagságú vízinövény-szőnyeg borítja a máskor horgászásra és fürdésre alkalmas vízfelületet. A nem kívánt növénytakaró megjelenésének oka biológiai. E növények szaporodásának kedvezett az augusztusi hőség, most pedig gyökerük elszakadt a talajtól, és a víz mozgása, valamint az erősebb szél hatására szinte összefüggő felületet alkotva, zöld szőnyegként borítják a vizet a mártélyi üdülőházak és a strand előtt. E jelenség igazolja, mennyire szükség lenne a Tisza mártélyi holtágában a mederkotrásra, az iszap eltávolítására. A jelenlegi rendkívüli helyzetben viszont az is segíthetne, ha a zöld szőnyeget sikerülne valahogy partra húzni, még mielőtt rothadni kezd a burjánzó növényzet. A mártélyi holtágból a burjánzó vízi növényzet kiszorította a horgászokat és a szezon végi fürdőzőket. (Fotó: Tésik Attila)