Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-15 / 216. szám

Csongrád megye műemlékei Várak, templomok, kúriák Csongrád megyei templomok, várromok, kúriák és régi polgárházak az elmúlt napokban a figyelem középpontjába kerültek: Szegeden rendezték a XXI. országos műemléki konferenciát. S bár az építészeti értékek megóvására régiónknak nagyságrendekkel kevesebb pénz jutott a szükségesnél, örömteli, hogy nincs már elhanyagolt műemlék, vagy megmentésre érdemes rommaradvány: ha többre nem is, de legalább a konzerválásra mindenütt jut néhány forint - értékelte a dél-alföld védett épülteteinek állapotát Széphegyi László, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlék-felügyeleti Igazgatóságának helyettes vezetője. A makói Korona Szálló régi szépségében pompázik. (Fotó: Schmidt Andrea) Bár a Dél-Alföldet műemlékekben szegénynek mondják az ország nyugati fertályához hasonlítva, csupán megyénkben félezernél is több, részben védett, megőrzésre érdemes épületet tartanak számon. A „Csongrád megye építészeti emlékei" cimű könyv 656 szócikket közöl - igaz, a fölsorolásban régi tervrajzok, s már csak megfakult fotográfiákon, vagy metszeteken látható épületek is szerepelnek. Tatárok, törökök, „városrendezők" A megmaradt templomok, kastélyok, kúriák, gazda- és polgárházak sejtetik, milyen gazdag lehetett valaha e vidék építészeti értékekben. Az eltűnt, régi házak alapjai a védelmet adó föld mélyében rejtőznek. A kétévenként tartott. Szegeden első ízben megrendezett, sorrendben huszonegyedik műemléki konferencia szervezőbizottságának tagja volt Széphegyi László, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlék-felügyeleti Igazgatóságának helyettes vezetője, a délkelet-magyarországi régió irányítója az OMVH „Műemléklap" című tájékoztató kiadványának 2001. július-augusztusi összevont számában foglalta össze a dél-alföldi régió műemlékvédelmi helyzetét. A dél-alföldi régió Bács-Kiskun. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-NagykunSzolnok megye területét öleli föl. A térségben - földrajzi helyzetéből, s az ismert történelmi előzményekből következően összesen csupán 1132 védett műemlék maradt fönn; elenyészően kevés az ország északi és nyugati országrészéhez képest. „A tatár és török hadak dúlta Alföldön elvétve megmaradt épületeken kívül a nagyszámú romemlék idézi a virágzó középkort, az egymástól 2-4 kilométerre elhelyezkedő, zömében templomos falvak hálózatát, a honfoglaló nemzetségek monostorait. A megmaradt, újratelepült városok utcahálózata sokszor őrzi (már ahol nem törölte el a múlt század 60-as, 70-es éveinek „városközpont-rekonstrukciós" hulláma) a középkor településszerkezetét" - írja Széphegyi László. Mezővárosok, eklektika, szecesszió A műemlékek négyötöde a török megszállást viszonylag sértetlenül átvészelő településeken maradt meg. A félholdas zászlók alatt, ölve és pusztítva terjeszkedő törökök kiverése után alakult ki a települések mai hálózata. Az újratelepítés „harmadik honfoglalás"-ként tekinthető időszaka után, a XIX. század nagybirtokrendszerének kialakulása idején épült a máig megmaradt műemlékek többsége. A Dél-Alföldön közel száz, 1800-as években épült kúria és kastély áll még. A szegedi várból, amely a délre vezető hadiutak, a Tisza-Maros találkozásánál épült föl, csupán a XVIII. század második feléből való kazamatarendszer kis darabját hagyták meg a vár lebontásakor. Az egyházi emlékek jórészt a barokk kor építészeti stílusjegyeit őrzik. A települések központjai a X1X-XX. század fordulójának, a XX. század elejének eklektikus, jellegzetesen mezővárosi arculatát mutatják. Fölzárkózás, pályázati pénzből Az 1879-es árvíz pusztította Szeged tragédiája a város újjászületését is magával hozta: Lechner Lajos vezetésével a kor építész nagyságai eklektikus-szecessziós belvárost építettek a romok helyén. A dél-alföldi kincsestár értékei a gazdag népi építészeti örökség, az ipari, mezőgazdasági épületek, a védett parkok, temetők, közlekedéstörténeti emlékek is. A régió műemlékvédelmi munkáit az OMVH Délkelet-magyarországi Osztályának központja, a szegedi ügyfélszolgálati iroda irányítja. A Dél-Alföld műemlékvédelmi munkáira 1999-ig csupán az ország más részeinek juttatott támogatás töredékét fordíthatták. Az elmúlt két évben azonban jelentős előrelépés történt: az egyházi műemlékek helyreállítására adott támogatás, valamint a millennium kapcsán kiírt pályázatok megnyitották a fölzárkózás lehetőségét. Amint az egész délkelet-magyarországi régióban, Csongrád megyében is jelentős fölújítások kezdődtek, közülük többet be is fejeztek már. így például Hódmezővásárhelyen tavaly készült el a Fekete Sas Szálló rekonstrukciója, a homlokzatok és a bálterem műemléki helyreállítása. Makón megkezdték a Korona Szálló teljes helyreállítását, s befejezéséhez közeledik az ortodox zsinagóga rekonstrukciója is. Óföldeák fölújított erődtemplomát tavaly szentelte föl Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök - a védősánc helyreállítását és a környezet rendezését jövőre fejezik be. Díszburkolat, tömbrekonstrukció A szegedi Belváros rekonstrukciója számos műemlék épületet is érintett. Köztük említhető a Kárász utca 9. számú, volt Várnai-ház teljes helyreállítása: az épületet átriumos rendszerű üzletházzá alakították át. Szegeden nem csupán a díszburkolattal kirakott Kárász utcát újítják föl: a tömbrekonstrukció során föltárják a belvárosi épületcsoportok belső udvarait, átjáróit, befejezik a paloták térrendszerének korábban megkezdett, de sajnálatosan félbemaradt kialakítását. A fölújítás tervezői az építészet és képzőművészet eszközeit is fölhasználták: a helyreállított épületek között vezető, vörös téglás díszburkolaton szobrok állnak, a Klauzál téren oroszlános szökőkút vize csobog. Folytatódik az alsóvárosi ferences kolostor homlokzatfelújítása. Elkészült a Stefánia 14. számú épület, a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola tornatermének rekonstrukc iója, tetőtér-beépítése. A várrom fölújítása Széphegyi László szerint „a millennium egyik legszebb helyreállítási munkájának eredménye." A vár alsó szintjén, a régészeti föltárás után, múzeumi tanraktárt alakítottak ki. A földszinten helytörténeti múzeumot rendeznek be. A vár és a múzeum közé, a volt kazamata helyére, pontosabban annak alapjaira kőtárat építenek. A várnál jelenleg is folynak az ásatások: Horváth Ferenc régész vezetésével tárták föl a középkori Szent Erzsébet-templom gótikus kőrácsának töredékét. Nyilas Péter A felújított szegedi vár. (Fotó: Hollós! Zsolt) Béres Mária a régészeti feltárás idején az óföldeálci templom előtt. (Fotó: Karnok Csaba)