Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-14 / 215. szám

^L ia I Az otthon melléklete a Délmagyarországban és a Délvilágban Szerkeszti: Keczer Gabriella A hétgyermekes Konkoly család Konkoly Ferenc és felesége hét gyermeket nevel. A családi munkaprogramban mindenkinek pontosan meghatározták a feladatát: minden héten másik testvér mosogat, törölget vagy takarít, és más viszi a kisebbeket az oviba. Egymás nélkül nem tudnak meglenni, a családi összetartás és szeretet minden nehézségen átsegíti őket. Egy nagy családban minden napol pontosan meg kell szervezni: az édesapa reggel négykor kel, egy órával később az édesanya, a nagyobb gyerekek, Erika és Feri már fél hétkor csatasorba állnak, és menetrendszerűen ébresztik a kicsiket. reggelit készítenek, öltöztetnek. ágyaznak, pakolnak. Tamást és Tibit iskolába, Gabriellát és Viktort oviba viszik. A hatéves Krisztina jelenleg kemoterápiás kezelést kap a klinikán, az egész család érte aggódik. Az édesapa. Konkoly Ferenc a Volánnál buszsofőr, a felesége az SZKT-nál villamosvezető - hét gyermeket nevelnek. Délelőtt dolgoznak, de tízkor mindketten hazajönnek, hogy villámsebességgel megfőzzék az ebédet. Gyakorlott mozdulatokkal elkészítik a bőséges menüt, majd fél egykor száguldanak vissza a munkahelyükre. Mire a gyerekek megérkeznek, már - ők a volán mögött ülnek. Ebéd után a kicsik tanulnak, a nagyobbak vigyáznak a kisebbekre, összeszedik őket az óvodából, fürdés, vacsora... A családi munkaprogramban mindenkinek pontosan meghatározták a feladatát: minden héten másik testvér mosogat, törülget, söpröget, és más viszi a kicsiket oviba. Este hétkor végre megjönnek a szülők is. A nap folyamán ekkor van először együtt a család. - A férjem nem jön úgy haza, hogy ne hozna a gyerekeknek apró édességet - meséli az édesanya. - Muszáj, mert a kicsi kiveri a balhét! mosolyog a családfő. Persze, gondolhatnánk, de hét gyerek Szigorú munkaszervezés Ha körbeülik az asztalt Volán mögül a gyerekekért Naponta egyszer találkoznak Családi ház, tanya, panellakás Együtt a család, csak Krisztina hiányzik. (Fotó: Karnok Csaba) mellett mindez nem olyan magától értetődő. A család küzdelmes éveket tudhat maga mögött. A rendszerváltással kezdődött minden, akkor már négy gyerekük volt. Bizakodtak, hogy jobb lesz. Domaszéken - saját erőhői - építettek egy családi házat, amit el kellett adniuk, mert nem tudták fenntartani. Akkoriban vezették be a Bokros-csomagot, jelentősen megemelték az energiaárakat, a Gyedet és a Gyest is összevonták. Nehéz időszak volt, a család fokozatosan felélte az összes értékét. A házat eladták és vásároltak Domaszéken egy tanyát, önellátókká szerettek volna válni: zöldséget, gyümölcsöt termesztettek, állatokat tenyésztettek. A kecskék, malacok, borjak és tyúkok mellé vettek két tehenet, hogy a gyerekeknek biztosan tudjanak otthon tejet adni. Akkoriban is mélyponton volt a mezőgazdaság, gyakorlatilag semmit nem tudtak eladni. Közel három évi tanyai élet után elmenekültek Domaszékről és egy szegedi, hetven négyzetméteres panellakásba költöztek. (A tanyán a konyha volt negyven négyzetméter.) - Most szerencsénk van, tavaly mindegyik gyerek kapott téli kabátot, de hogy az idén miből veszek hét pár cipőt, azt még nem tudom - kesereg az édesanya. Kettőjük havi jövedelme nem éri el a kétszázezer forintot. A beiskolázás mindig óriási terhet jelent számukra. Augusztus végén négyen az iskolát folytatták, ketten pedig oviba mentek, mindez körülbelül kétszázezer forintba kerüli. Március óta nem kapnak önkormányzati segélyt sem, mivel a családban az egy főre eső jövedelem pár száz forinttal meghaladja a törvényileg engedélyezettet. Konkolyéknál ez havi nettó tizenkilencezer forint. Naponta minimum hatezer forintot költenek étkezésre. Kétnaponta vásárolnak fogkrémet, háromnaponta papír zsebkendőt és tisztítószereket. - Tudom, hogy sok millió magyar család küzd a megélhetéséért - mondja a családfő. Nem számít, hogy mennyire nehéz az életük, nem cserélne senkivel. - Semmivel nem lehet pótolni azt az érzést, amikor a gyerekekkel együtt karácsonykor vagy nyugodt estéken körbeüljük az asztalt magyarázza. Ha egyikük pár napra elutazik a nagymamához, a gyerekek egymás nélkül nem tudnak meglenni. A családot egész nyáron egyetlen napra tudta elvinni Siófokra az édesanya: Az egyik hú kijelentette, legközelebb nem jön, ha édesapjuk nincs velük. Lévay Gizella Gyerekek és természetvédelem Gyerekek és szülők, ávodák és iskolák ismerkedhetnek meg az élővilággal a Szegedi Vadasparkban. Ugyanúgy folyik a természetvédelem ügyével valá megismertetés „kicsiben", mint ahogy az Amerikai Egyesült Államokban „nagyban" - derült ki Konrád Mónika zoopedagágus előtt. Megkezdődött a tanév, beindult a Szegedi Vadasparkban a főszezon. Konrád Mónika, a park zoopedagógusa nemrég tért vissza kéthetes New York-i, bronxi tanulmányútjáról. Bronx New York egyik városrésze, az ottani állatkert pedig az USA legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Mónika azt tanulmányozta, milyen tapasztalatokat vehet át a szegedi vadaspark a bronxi testvérintézménytől. Kiderült: szinte minden ugyanúgy folyik ott „nagyban", ami Szegeden „kicsiben". A Bronxi Állatkert tapasztalta a zoopedagógus nagyon odafigyel arra, hogy Konrád Mónika szegedi zoopedagógus (balról) nemrég jött vissza egy amerikai tanulmányútról. (Fotó: Karnok Csaba) programjait az iskolai tananyaghoz. a NAT ottani megfelelőjéhez igazítsa; az iskolában megtanult ismeretanyagot élményszerűbbé teheti, s így elmélyítheti az szakszerű „tárlatvezetéssel" egybekötött állatkerti látogatás. A Szegedi Vadaspark esetében - hívja föl a figyelmet Konrád Mónika már évek óta szintén megvalósul mindez. Sok-sok téma létezik általános és a középiskolában egyaránt, melyekhez csatlakozva programot dolgozott ki a vadaspark. Ezeket gyakran igénybeveszik az iskolák legfőképp azok, amelyeknek tudomásuk van arról, hogy e programok léteznek, s a vadasparkra ilyen vonatkozásban is lehet számítani. Egyébként nemcsak a diákokat képzi a bronxi állatkert - de a tanárokat is. A vakáció ideje alatt, illetve a tanévben hétvégenként a pedagógusok megtudhatják: saját tárgyuk oktatásának (a biológiától a földrajzon át az irodalomig) milyen állatkerti, természetvédelmi vonzatai lehetségesek, és ezeket miképp építhetik be óráikba. Ilyen jellegű tanártovábbképzést a Szegedi Vadaspark is tudna vállalni mondta Konrád Mónika. A zoopedagógus - aki egyébként a Magyar Állatkertek Szövetsége győri konferenciáján is részt vett a minap, a park vezetőségével együtt arra is fölhívta a figyelmet: az intézmény továbbra is várja a családokat, oktatási intézményeket. A vadasparkban máris megkezdődött az őszi „nagyüzem", egy szegedi általános iskola egyik osztálya például szalonnasütéssel egybekötött „tanévnyitót" tartott náluk, s egy középiskolából 600 fős csoport jelentkezett be. F. Cs. KIRÁNDULÓ Ágról szakadt csemegék A természet ősszel valóságos kincsestár. Az erdőn-mezőn kirándulók kellemes családi program keretében ingyen részesülhetnek ágról szakadt, finom, egészséges csemegékben, olyan termésekben, amik értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, gyógyhatású vegyületeket tartalmaznak. Akik ismerik a fák, bokrok kincseit, gasztronómiai különlegességekhez is hozzájuthatnak - áfonyától vadalmáig. Az erdők, mezők termései ősszel különleges ízekkel, üdítő aromákkal, gyógyító erejű táplálékkal szolgálnak. A családi kirándulásokon nemcsak szomjoltónak kell levenni, megenni egy-egy vad gyümölcsöt, de érdemes többet begyűjteni, hazavinni, s dzsemnek, szörpnek, sajtnak feldolgozni. Az előrelátó túrázó ilyenkor - miután megnézett egy növényismertető könyvet - néhány műanyag dobozkával indul útra, s finomságokkal tudja megtölteni. Az árnyas helyeken érdemes áfonyát keresni. A cserjék hamvasfekete, mintegy egy centi átmérőjű bogyóinak leve savanykás-édeskés, sok vitamint tartalmaz. Közismert, hogy a vadételekhez kiváló dzsemként, kocsonyaként, de azt sem árt tudni róla, hogy nagyon jó! javítja a bélműködést. A kistermetű fákon termő berkenye savanykás ízű, ugyancsak kb. egycentis átmérőjű bogyója is nagyon gazdag vitaminokban. A teljesen érett, korallpiros bogyókból finom dzsem készíthető, jó szörpnek is, szárítás után pedig vesekő elleni teát lehet főzni belőle. A szeptembertől dércsípésig gyűjthető csipkebogyóról mindenki tudja, hogy óriási a C-vitamin tartalma, a szakácskönyvekben már régen leírtak recepteket, amik szerint a vadrózsa terméséből készíthetünk lekvárt. Szárításra is érdemes gyűjteni, teája téli meghűlések fontos természetes ellenszere. Hozzá hasonlóan tüskés, s a betakarítótól némi áldozatot követel az erdei szeder, ami erdőszéleken, ligetekben kínálja hamvaskék, málnaszerű gyümölcsét, fanyar ízzel. Frissen fogyasztva ez is valóságos vitaminbomba. A gyermekversben is izzó galagonya ugyancsak sokféle értékes anyagot tartalmaz, dércsípésig gyűjthető, s kiváló a teája. A dalban is kékülő kökény megérve fekete termése kicsit fanyar ízű, különleges aromájú. A vadból immáron szelíddé, kerti növénnyé is változott, apró körtére emlékeztető naspolya megérve frissen is, befőttként is nagyon finom csemege, s ugyancsak vitamindús. Akárcsak a fényes, fekete termésű som, ami egyeneságú, büszke bokrokon kínálkozik. például bélhurut elleni teának. A vadon termő alma, birs, körte megannyi „húzós" vitaminforrás, a fanyar termésekben rengeteg vitamin és fontos ásványi anyag van, ami szörpként, dzsemként télre is elmenthető. A vadbirsből ugyanolyan linóm sajtot lehet készíteni, mint a kertben termőből... Szabó Magdolna Zenekúra MTI Panoráma A hangszeres zenélés, a zenetanulás oldja a szorongást. Az idős korral járó szorongás, depresszió csökkentésére sajátos, ám újnak nem mondható módszert ajánl öt amerikai egyetem és a svéd Karolinska Intézet — a zenét. Pontosabban a hangszeres zenélést. Kísérleteiket 130, magányosságtól, elhagyatottságtól szenvedő idős emberrel végezték. Azt tapasztalták, hogy már a zene tanulása is jótékony hatással volt rájuk. A zenekari próbák után orvosok és pszichológusok vizsgálták a pácienseket és a kedvező irányú változást mind a szívműködésben, mind a közérzet „fíatalodásában" megállapíthatták.