Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-14 / 215. szám
PÉNTEK, 2001. SZEPTEMBER 14. MEGYEI TŰKOR 9 Idegbeteggé akarták nyilvánítani az idős tanítónőt Lélektani harc a végrendeletért Népszámlálási kérdezőbiztosa javára végrendelkezett egy idős szegedi néni, aki belvárosi házát hagyta a csaknem ismeretlen asszonyra. A kapcsolat gyorsan megromlott, majd a gondozó gyámság alá akarta helyeztetni az idegbetegnek mondott nyugdíjast. Hitchcock-filmbe illő történet főszereplőjévé vált egy magányos, hetvenéves szegedi tanítónő, akit idegbetegnek tüntettek föl, s titokban megindították gyámság alá helyezését. A másik kulcsfigura az idős hölgy végrendeletének kedvezményezettje, egy pénzintézetben dolgozó, középkorú asszony: ő homlokegyenest másként adta elő a történteket. Nagy volt a lakás A nyugdíjas pedagógus húsz éve él felsővárosi házában, ahová behallatszik a közeli templom toronyórájának harangütése. A néni fájós térdízületei miatt nehezen jár: le sem jött a magasföldszintes ház fagerendás lépcsőjén, a csöngetésre régi ismerőse nyitotta ki a kaput. Az idős asszony az átalakított előszobában lakik; túl nagy a lakás, fűtésre nem futja. A kis szoba sarkában gázkályha, az ajtó mögött ágy, a szemközti falat a népiskolai tanítói oklevél díszíti. A néni férjét, bátyját elvesztette, rokonait évtizedek óta nem látta - így segítséget nem várhat senkitől. A kerti munkát nem bírja, a takarítás is nehezére esik. Magányossága, a jövőtől való félelme lehet a magyarázat a februárban történtekre. A népszámlálási adatokat gyűjtő kérdezőbiztost az utcáról ismerte, köszöntek is egymásnak. A jól öltözött asszony rábeszélte: gondoskodik ápolásáról, vállalja a takarítást, a ház rendben tartását. Mindennek fejében azt kérte: a néni végrendeletében hagyja házát rá és anyjára. Megegyeztek. Viszonyuk azonban hamar megromlott. A nyugdíjas pedagógus úgy látta, csak tessék-lássék, feléből-harmadából végzik el a házimunkát. Bizalma akkor rendült meg igazán, amikor nem kapta vissza gondozóitól az elveszettnek hitt végrendelet helyett írt új dokumentumot. Egy üres papírlapot is aláírattak vele, máig sem tudja, mi célból. Később a fájós lábú asszonyt egyedül hagyták egy mátrafüredi üdülőben, ahonnan egyedül kellett hazajönnie. Aztán még furcsább dolog történt: fölajánlották neki, hogy reumatológushoz viszik, ám - amint utóbb rájött - egy ideggyógyászhoz került, aki meg sem vizsgálta, csak gondozójával beszélt négyszemközt... A botrány augusztusban robbant ki. Az idős hölgy bement gondozója munkahelyére, mert úgy tudta, hogy a pénzintézet lakossági trezorjában őrzik az utóbb írt végrendeletet. A biztonsági őr azonban fölvilágosította: ott nincs is lakossági trezor... Gondozója nyugtatgatta a magyarázatot követelő asszonyt, s ígérte, taxit hív. Bérautó helyett viszont egy mentő érkezett, amelynek orvosát azzal hívták ki, hogy „valakit az ideggyógyászatra kell vinni." A rövid helyszíni vizsgálat után azonban nem találta indokoltnak a beszállítást, s hazafuvarozta a fölzaklatott asszonyt. Az is kiderült, hogy gondozója gyámság alá akarja helyeztetni az idős tanítónőt, akiről a „reumatológus" idegorvos hamis diagnózist állított ki - vizsgálat nélkül. A néni megtudta még, hogy a földhivatalban a ház tulajdoni lapján már ott szerepel gondozója neve - igaz, egyelőre csak „széljegyzetként". A nyugdíjas asszony a mentős eset után közjegyző előtt érvénytelenítette a végrendeletet. Azóta volt gondozója nem köszön, de gúnyos megjegyzéseket tesz az utcán. Szigorú tekintetű asszony Az idős tanítónő volt örököse rendkívül energikus, szuggesztív tekintetű asszony. Homlokegyenest másként magyarázta a történteket: állítása szerint a néni összeférhetetlen. lelki válságba taszította őt, édesanyját, de még tízéves kislányát is, akit rémálmok gyötörnek. Előadása szerint maga az álmatlanságban szenvedő néni kérte, hogy vigyék idegorvoshoz; sosem hangzott el, hogy a végrendeletet a trezorban őrzik; taxit nem ígért, mentőt pedig azért hívott, mert gondozottja tombolt és „cirkuszt csinált". A volt örökös mindezeken felül elképesztő állítások sorozatával hozakodott elő. így például: a néni betegesen nagy étvágyú, a közös ebédeken még a gondozónő kislánya tányérjából is kiette a csirkemájat; botrányosan viselkedett a mátrafüredi üdülőben; lába nem is fáj annyira, s éjszakánként hálóingben, kezében késsel jár az utcán, máskor fölmászik a szomszéd kerítéséhez támasztott vaslétrán, és hagymakaparóval veri a falat; azzal fenyegetőzik, hogy sósavval önti le szomszédját akivel évekkel korábban, a közös tűzfal melletti tuják locsolása miatt romlott meg a viszony. Éjszakai telefonok „Meggondolatlan voltam, s csak azért meséltem el a kálváriámat, hogy a hozzám hasonló, idős emberek okuljanak belőle" mondta a néni, aki szerint gondozójának minden szava hazugság. A nyugdíjas tanítónő nem nyugodott meg: mostanában éjszakánként megcsörren a telefon, de a készülékbe nem szól bele senki. Az idős asszony fél: attól tart, hogy volt gondozója bejön a házba, és lelöki a lépcsőn. Nyilas Péter Luxor, az új szerencsejáték Minden héten telitalálat! Többféle nyerési esélyt és minden héten telitalálatot ígér a Szerencsejáték Rt. a szeptember 17-én induló (sorsolás 22-én) vadonatúj Luxor elnevezésű játékával - derült ki tegnap Szegeden, a Roosevelt téri halászcsárdában megtartott sajtótájékoztatón. Előbb Siska András, a szegedi területi igazgatóság vezetője tájékoztatta a megjelenteket a Szerencsejáték Rt. megalakulásától számított tíz év eredményeiről. Az előadó kiemelte azt a fejlődést, ami elvezetett ahhoz, hogy ma a magyar szerencsejáték - szervezettségben, technikai felszereltségben - Európa élvonalába tartozik. Ábrahám István, a szegedi igazgatóság helyettes vezetője ismertette az új számsorjátékot, amely a Luxor nevet kapta. Jellemzőit tekintve a világban számtalan helyen népszerű bingó játékhoz hasonlatos. A nyerési esélyek azonban nagyon jók, s ami igazán vonzóvá teszi, hogy miden héten születik főnyeremény. Bizonyára sokan kíváncsiak: hogyan kell Luxort játszani. Égy segédsorsjegyen öt játékmezőben 1-től 75-ig terjedő számok szerepelnek öt-öt oszlopba rendezve. A fogadóknak ezekből kell oszloponként négy-négy, tehát húsz számot bejelölniük. A megjátszott számokat az online terminál oszloponként véletlenül összekeveri és egy ötször ötös hálózatba rendezi, ahol minden oszlopban lesz egy bonusz mező is, amely a sorsolásnál eleve találatnak számít. A játékban legalább két számmezőt kell, összesen 300 forint értékben kitölteni. Amennyiben valaki a megjátszott számaival a sorsoláson úgy ér el találatokat, hogy azok az előre meghatározott alakzatok - kép illetve keret valamelyikét kiadják, nyereményt ér el. Aki a kép és keret alakzatokat elsőként éri el - ezt a számítógép kíséri figyelemmel - további nyereményben részesül. A sorsolás addig tart, amíg egy játékos az összes, azaz húsz számát ki nem húzzák, s ezzel sokmilliós nyeremény ütheti a markát. A Luxor sorsolását minden szombaton kora este a tvl-en tartják. Aki abban az időpontban elfoglalt, az újságban, az interneten, a fogadóirodákban és a teletexen nézhet utána, hogy mennyire járt jegyben a szerencsével. A sajtótájékoztató befejezéseként Siska András ötszázezer forint támogatást nyújtott át a Szegedi Megyei Jogú Város Szociális, Gyermek és Családvédelmi Közalapítvány részére, valamint bejelentette, hogy a nyáron 100-100 ezer forintos „szerencsepénzben" részesült a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedért Alapítvány. S. J. Útépítés és parkosítás Ópusztaszeren Megszépül a tér Makra József: - A műszaki berendezések szerelése után a környezet parkosítását kell még elvégezni. (Fotó: Miskolczi Róbert) Vissza nem térítendő támogatással újítják fel Ópusztaszeren a polgármesteri hivatal előtti teret. Az úgynevezett elő-SAPARD csatlakozási pályázaton nyert 1 millió 681 ezer forint mellé az önkormányzat biztosítja a beruházás költségeinek 50 százalékát. A falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségeinek megőrzését segítő programok támogatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázaton nyert vissza nem térítendő támogatást Ópusztaszer. Ennek köszönhetően újulhat meg az ópusztaszeri polgármesteri hivatal előtti tér. - A régóta tervezett beruházást önerőből nem tudtuk megvalósítani - hangsúlyozta Makra József polgármester. Az 1 millió 681 ezer forintot azonban nem feltétel nélkül kapták. A pályázónak ugyanis a beruházási összeg 50 százalékával rendelkeznie kell. A hivatal előtti parkban a hét vezért jelképző szökőkút világítástechnikai szerelését elvégezték a szakemberek és kiépült a díszburkolat is. A napokban pedig befejeződött a laktanyához vezető, 1600 méternyi műút felújítása is. A polgármesteri hivatal előtt i öreg fák, bokrok helyére pedig újakat telepítenek - tudtuk meg Makra Józseftől. N. Rácz Judit Harci játékok, ökörsütés a falunapon Százholdas Pagony Röszlcén Munkatársunktól Falunapot rendeznek a hét végén Röszkén. Az első nap, a szombat egyik fő eseménye a Százholdas Pagony óvoda névadója, amelynek díszvendéje Karinthy Ferencné Boros Ágnes, á neves magyar író. Karinthy Frigyes menye lesz. A röszkei óvoda Micimackó birodalmából választotta a Milneregény fordításában Karinthy által ismertté vált nevet. A XI. röszkei falunapok műsorát az óvodai névadó mellett játékos vetélkedők, sportmérkőzések, kiállítások színesítik. Délután két órától az elszármazott röszkeiek találkoznak a művelődési házban, öt órakor megkoszorúzzák Klebelsberg Kiinó emléktábláját. A délután negyed hatkor kezdődő gálaműsorban, a polgármesteri köszöntő után. az óvoda munkatársai mutatkoznak be a művelődési házban, majd levetítik a faluról készült kisfilmet. Este bekapcsolják a templom díszkivilágítását, a sportcsarnok előterében pedig Árva Gabriella textilképeiből nyílik kiállítás, valamint bemutaja műsorát a Sötét Színház. A falunap tiszteletére ökröt sütnek, lesz utcabál és tűzijáték is a Szent Antal téren, a sportcsarnok előtti területen. Vasárnap a kilencórás szentmise után falunapi sakkversenyt rendeznek a művelődési házban, és fölvonulnak a Sámán idők lovasai, akik 11 órakor honfoglalás kori harci játékot mutatnak be. Délután négy órakor a megyei bajnoki labdarúgó-mérkőzésen Bordánnyal csap össze Röszke csapata. A 16 éves filmes oklevéllel tért haza Szentesre Depresszió, minden mennyiségben Két filmmel a zsebében vágott neki a budapesti országos diákfilmszemlének Maczelka Márk, a szentesi gimná-' zium tizenhat esztendős diákja. Másfélszáz alkotó közül a zsűri két müvét, az Alomtrilógiát és a Hangulatot oklevéllel jutalmazta. Az oklevélen ez áll: kimagasló művészi munkáért. A tizenhat esztendős szentesi diák mindkét filmje erősen árasztja a depressziót, ami idősebb nézők számára teljesen érthetetlen. Maczelka Márk életében nincs semmilyen indok arra, hogy rosszkedvű legyen, hiszen jó tanuló, otthon békés családi életet él, s általában minden rendben van körülötte. A kamasz filmjeivel talán éppen ezt akarta ellensúlyozni, fárasztó lehetett már ez a boldog egyhangúság. A Hangulatban egy lány Háttal a tűznek - jelenet az Alomtrilógia cimű filmből készül az öngyilkosságra. A főhős szerepében Kiss Iringó végül a szakadék szélére kerül, s a néző el is hiszi, hogy beleugrik, de mi tudjuk, hogy nem. Az Alomtrilógia Márk álmaira épülő film, melynek háttértartalma mindenki számára szubjektíven értelmezendő, az elfordulásokról szól. Márk ezt a képet látja: ülünk a tűz körül, de nem fog meg minket a melegség, mi több, egymást sem érdekeljük. A nagy téma a kamasz számára most a halálvágy, az elmúlás, a szomorúság; a szerelem mellékes. A kultúra fogyasztói számára a tapasztalatok alapján viszont világos, hogy a kiindulópont alkotónként eltérő, de ami visszavisszatér, az a halál, a szerelem és a szabadság. Maczelka Márk számára most az első az elmúlás, ami - a tanítók szerint - a korral jár, kinőhető. A fiatal fiú akkor kezdett érdeklődni a „szakma" iránt, amikor Szentesen forgatták a Kis utazás című filmet. Azóta ő maga is alkotni akar. Esztétikai tanácsokkal Perjésné Dózsa Erzsébet tanárnő látta el, ő biztatta arra is, induljon a megmérettetésen. Elégedetten tért haza, szülei nagyon elismerően szóltak róla. A további alkotáshoz valami még hiányzik. Egy rendes kamera. Mert amivel most forgat, annál rosszabb nincs is a piacon. Bár úgy tűnik, VHStechnikával is lehet eredményt elérni. B. G. Konferencia a globalizációról, az európaiságról Munkatársunktól A globalizáció, az európaiság és a regionalizmus témakörében rendez ma konferenciát a szegedi Dugonics Társaság a -Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió Irodalmi Társaságainak II. szegedi találkozóján, melynek helyszíne a városháza díszterme. Csillik Bertalan, a Dugonics Társaság elnöke és Gyulay Endre püspök mond köszöntőt. Azonosságtudat és helyi szellemiség a 20. század előtti Európában címmel Blazovich László egyetemi tanár, Temesvár helye és szerepe az eurorégióban címmel pedig Szekernyés János újságíróhelytörténész előadását hallhatják az érdeklődők. Besenyi Sándor, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke A „hely", mint emberi dimenzió, Tóth László, a szegedi Biztonságpolitikai Központ elnöke pedig az euroatlanti integrációról tartelőadást.