Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

4 AKTUÁLIS SZERDA. 2001. JÚLIUS 4. A színház felújítja, egy magáncég tíz évig üzemelteti Maszek lesz a kertmozi? Ma dönt a közgyűlés tu­lajdonosi bizottsága arról, hogy az Erdősi és Társai Kft. használatába adja-e az újsze­gedi szabadtéri színpadot. A cég tíz éven át működtetne mozit, rendezne könnyűzenei koncerteket és színházi elő­adásokat a jelenleg leromlott állapotú kertmoziban. A szabadtéri színpad 40 millióba kerülő felújításából a cég mindössze egymilliót vállal magára, ennyiért re­konstruálná a színpadot. Az előterjesztés kidolgozói sze­rint rendkívül kedvező a cég ajánlatában, hogy a tíz évre kiszámított bérleti díjat, azaz összesen tízmillió forintot egy összegben űzetnék meg a kertmozi jelenlegi haszná­lójának, a Szegedi Nemzeti Színháznak. A teátrumnak emellett további húszmilliót kellene előteremtenie költ­ségvetéséből a felújításra, a fennmaradó tízmilliót pedig a Liget rekonstrukciójában is részt vállaló Szegedi Régión­kért Területfejlesztési és Környezetvédelmi Közala­pítványnál pályáznák meg. Tehát, az önkormányzat­nak - a beszedett bérleti díj­jal együtt - harmincmillió fo­rintba kerülne a felújítás, a hasznosítás joga azonban egy évtizedig egy magáncég ke­zébe kerülne. A döntés joga a tulajdonosi bizottságé, az ügy nem kerül a közgyűlés elé. Nem diszkó működik majd a szabadtéri színpadon, és ha mégis zajosnak talál­nák a rendezvényeket a kör­nyéken élők, úgy az önkor­mányzathoz fordulhatnak majd - próbálta megnyugtat­ni Török Csaba, a közgyűlés tulajdonosi bizottságának el­nöke annak a lakossági fó­rumnak a résztvevőit, ame­lyet tegnap délutánra hívott össze Hingl László területi önkormányzati képviselő. A hangulat meglehetósen fe­szült volt, mivel Hingl László szórólapokon úgy tájékoztat­ta az újszegedieket: diszkóvá alakítják a kertmozit. A résztvevők így dörgő tapssal jutalmazták azt a közbeve­tést, amely szerint le kell bontani az építményt, amely ma csövesek, drogosok ta­nyája. A lakossági fórumot kö­vetően Török Csaba a Dél­magyarország kérdésére el­mondta: előnyösnek tartja az Erdősi és Társai Kft. ajánla­tát, amelyet maga is csak hét­főn ismert meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: csak akkor ér­demes felújítani a kertmozit, ha azt használják és folyama­tosan karbantartják. A tulaj­donosi bizottság elnöke ígé­retet tett arra, hogy a fóru­mon elhangzott észrevétele­ket is figyelembe veszik a döntésnél. Kéri Barnabás A kilencedik lesz az utolsó sörfesztivál a Mars téren Ma ütik csapra a hordókat Munkatársunktól Több mint kétszázezer látogatóra számítanak a IX. szegedi sörfesztivál rende­zői - hangzott el tegnap, a ma kezdódó fesztivált beha­rangozó sajtótájékoztatón. Puskás László főszervező elmondta, a Délmagyaror­szág által is támogatott sör­fesztivál szinte bizonyos, hogy utoljára várja a szege­dieket a Mars téren. A ren­dezvénynek is otthont adó terület átépítése miatt jövóre már az Etelka sori sport­csarnok mellett ütik csapra a söröshordókat. Néhány hete itt már rendeztek egy sörfesztivált, és Puskás László szerint a „tesztelés" eredménye egyértelmű: az új helyszín is alkalmas ilyen rendezvények lebonyolításá­ra. Szerdától vasárnapig a Mars téren a sörbarátok a honi sörpalettán szereplő ita­lok kilencven százalékát megízlelhetik, az idén nem maradnak távol a fesztiválról az úgynevezett „top­sörök", azaz a legigényeseb­bek ízlését kielégítő osztrák és német márkák sem. Az ötnapos fesztiválon nemcsak sör, hanem ételkü­lönlegességekkel is megis­merkedhetnek a látogatók, az arab, a kínai, a vietnámi konyha remekei mellett ter­mészetesen a szerb és a ma­gyar ételeket kedvelők sem maradnak éhen. A Mars téri főszínpadon a sztároké lesz az öt nap, az Ámokfutók, Betty Love és a Picasso Branch is fellép, az idősebb korosztály pedig a Molnár dixieland, vagy a to­polyai Nosztalgia együttes műsorán szórakozhat. Magyarország is szennyez A mi folyónk, tőlünk fáj A Tisza vízének minő­sége valamelyest javult elmúlt tíz-tizenöt évben. Ennek oka nem a haté­kony környezetvédelem, hanem a rendszerváltás - szögezte le Hamar Jó­zsef, a Tisza-klub kör­nyezetvédő civil szerve­zet szolnoki elnöke. Arra emlékeztetett, hogy nagy ipari létesítmé­nyekben állt le a terme­lés, a mezőgazdaság is változott, ezért a szőke folyónak kevesebb jutott a szennyező anyagok­ból. De jött a sokk: a ci­ánszennyezés, mely rá­irányította figyelmet a nemzetközi együttműkö­dés fontosságára. Az Al­föld folyójáról beszélget­tünk Hamar Józseffel. - Milyennek látja az át­lagember a Tisza környe­zeti állapotát? - A közvélekedés szerint közepes a folyó vízminősé­ge. Ebben nincs tévedés. A környezetvédelmi felügyelő­ségek naprakész, pontos ada­tai, összességében, ezt a ké­pet mutatják. - A Tisza-klub saját nem­zetközi programjai alap­ján milyen tapasztalato­kat gyűjtött? - Tíz éve folyamatosan mérjük fel a Tisza és mellék­folyóinak - köztük a Maros­nak és a Körösöknek - öko­lógiai állapotát. A Tisza víz­gyújtó területére pillantva látható, hogy öt állam (Uk­rajna, Szlovákia, Magyaror­szág, Románia, Szerbia) együttműködésére van szük­ség. A monitoringrendszer célja, hogy biztosítsa a rend­szeres információcserét. Eh­hez az egyes országok eltéró technikákkal gyűjtött adatait összehasonlíthatóvá kell ten­ni. A mérce* az európai uni­ós irányelvekben foglaltak. A hazai szabványok szinte teljesen azonosak az unióban használatos eljárásokkal. - A Tisza leghosszabban a mi országunkban fo­lyik. A szomszédos álla­mok vezetőiből viszont el­lenérzést válthat ki, ha csak a mi szempontjain­kat kellene figyelembe venniük. - Ezért emeltük nemzet­közi szintre az egész kérdést. Mi vagyunk a Kárpát-me­dence alján, minden ide fo­lyik, az unió részvétele elen­gedhetetlen. Európa akkor ad támogatást a Tisza vízgyűjtő­jének védelmére, ha együtt­működést lát. Ennek jegyé­ben készíti eló a Tisza-klub a szerb kollégákkal a Tisza Szeged és Titel közötti sza­kaszának felmérését. Az unió a csatlakozás feltételeként elóírta, hogy a felszíni vizek minósége legalább ne romol­jon. Ezért nekünk bizony so­kat kell dolgozni. - A Tisza átfolyik az or­szághatáron, de a megye­határon is. Szolnok kör­nyékén van-e olyan szennyezőforrás, ami Csongrád megyét érinti? - Miközben társadalmi párbeszéd folyik a szomszé­dos országokkal való együtt­működésről, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország is szennyezi a folyót. Az unió jelentése alapján a Tisza vízgyűjtőjé­nek magyarországi szaka­szán három nagy területen koncentrálódnak a szenny­vízforrások. Ezek: a borsodi, a tiszaújvárosi iparvidék, va­lamint Szolnok térsége. Szolnok város szennyvíztisz­títása nemsokára megoldó­dik, reményeink szerint Sze­geden is hamarosan be­fejeződik a szennyvíztisztító építése. Az unióhoz való csatlakozás egyik feltétele a szennyvízhálózat és a tisztí­tók megépítése. Ehhez mint­egy kétezer milliárd forintra van szükség. A kormányzati támogatás a probléma meg­oldásának előfeltétele. - Mit tehet, mit tegyen egy átlagember a Tiszá­ért? - Úgy látom, a Tisza men­ti települések lakói szeretik a folyót, s azzal is tisztában vannak, hogyan kell környe­zetkímélő módon viselkedni. Az orvhorgászok - a rabsi­cok - károkat okoznak, az il­legális szemétlerakók szin­tén. A polgárnak joga van in­formációt kapni és adni a fo­lyóról. Ha bármilyen szeny­nyezést tapasztal, informáci­óját ossza meg a hatóságok­kal, vagy mondja el egy civil szervezetnek! Blahö Gabriella A folyó vízminősége valamelyest javult az elmúlt tíz-tizenöt évvel ezelőtti állapotához képest: ma intenzívebb a tiszavirágzás Közgazdászok találkozója Munkatársunktól A vezetés szellemisége (Spirituality in Manage­ment) címmel háromnapos nemzetközi konferenciát tar­tottak Szegeden, július 1. és 3. között. A találkozót a Bu­dapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyelem Üzleti Etikai Központja szervezte a Sze­gedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kará­val, illetve Vallástudományi Tanszékével közösen. A konferencián az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából érkezett szakembe­rek tartottak előadásokat. Királyság Ismét elcsúfította valaki Petőfi makói szobrát. „A KI­RÁLY" - olvashatjuk a talapzaton. Unalmasnak, lehan­golónak tartom ezt a várost - hirdeti a névtelen, akinek egy ideig nyilván izgalmat okozott, amikor elment a mű­ve mellett. Nyilván elsősorban magára gondolt, amikor hozzátett Nagy Gyula kétszer is megrongált műalkotásá­hoz. Talán még meg is veregette saját vállát, „király vagy, haver". Az nyilván eszébe sem jut, hogy unalmában mondjuk elmenjen a könyvtárba. Pedig, ha kinyitna egy Petőfi-kötetet, az egyik indulatos versből megtudná, a költő szerint mit kellene tenni a királyokkal. B. A. Állami ingatlanokat osztottak Civil szervezetek hajlékai Zajlik a politikai csa­ta a közhasznú civil szervezeteknek juttatott ingatlanok miatt. Az el­lenzékiek szerint az in­gatlanok főként a fide­szes és kisgazda kötő­désű szervezetekhez kerültek, amit a kor­mánypárti politikusok tagadnak. Csongrád megyében harminchá­rom civil szervezet ju­tott különböző ingatla­nokhoz. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság az országban 1740 állami tulajdonban lé­vő ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházását hirdet­te meg tavaly júniusban közhasznú civil szervezetek számára. A pályázatra húsz­ezer beadvánnyal 1500 tár­sadalmi szervezet jelentke­zett. Az ingatlanok odaíté­léséről az országgyűlés tár­sadalmi bizottságának in­gatlanjuttatási albizottsága döntött. Érdekesnek mond­ható, hogy míg egy-egy fő­városi ingatlan többnyire egy kézbe került, addig vi­déken apró részekre dara­bolták az ingatlanok tulaj­donjogát. Csongrád megyében ­ahol az országgyűlési albi­zottság szocialista tagja, Zuschlag János szerint nem voltak kirívó esetek - a tel­jesség igénye nélkül követ­kező civil szervezetek jutot­tak ingatlanhoz. Ahogyan országos szinten, úgy a me­gyében is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezeti a nyertesek listáját. Szente­sen, a Sáfrány utca 31. alatt csak a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat kapott irodá­kat és raktárakat. Csongrá­don, a Hunyadi tér 15. szám alatti ingatlanon már többen osztoznak. Itt jutott irodá­hoz a Jamboree Alapítvány és a Pro Patria - Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület, valamint a Füg­getlen Nói Szövetség és a Csongrád és Térsége Pol­gárőr Egyesület. A vidéki ingatlanok kö­zül a szegedi Kossuth L. sgt. 29. volt a legkapósabb, ahol három irodát és egy raktárt kapott a debreceni Bridge Humán Service Ala­pítvány. Az alapítvány rendkívül sikeresen szere­pelt a pályázaton: az ország hét településén 18 ingatlan­hoz jutott, de tulajdonába került egy budakeszi söröző is. A Kossuth L. sgt. 29. alatt egyébként a Bridgen kívül tizenkilenc társadalmi szervezet - többek között az Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület és a Diákparla­ment Egyesület - kapott irodát, raktárt, illetve okta­tótermet. Hódmezővásárhelyen is többen osztoznak a Szántó Kovács János utca 3. szám alatti épületen. A Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület és a Nagy Szent Bernát Szövetség Egyesület mellett itt kapott ingatlant - egy irodát, egy üzletet és egy garázst - a Polgári Szövet­ség az Egyesült Hódmezó­vásárhelyért Egyesület, amelynek elnöke Almási István alpolgármester, titká­ra pedig Lázár János. Rap­csák András politikai főta­nácsadója. A Radnai József Alapítvány - A sakkozás jövőjéért ugyancsak a Szán­tó Kovács János utca 3. alatt jutott három ingatlan­hoz, amelyekből még az idén egy sakkcentrumot szeretnének létrehozni ­tudtuk meg Lázár Jánostól. A politikai főtanácsadó el­mondta, hogy az alapít­ványnak Rapcsák András az elnöke. Mórahalmon két közala­pítvány - az Egészséges Mórahalomért és a Móraha­lom Közoktatásáért -, vala­mint a Mórahalmi Közös Mezőgazdasági és Vállal­kozási Egyesület kapott in­gatlanrészeket a Felszaba­dulás utca 46. szám alatt. A makói civil szervezetek kö­zül csak a Jobb Makóért Egyesület - amely annak a Magyar Polgári Együttmű­ködési Egyesületnek a tag­szervezete, mely a Vigadó­beli Orbán-beszédeket szer­vezi - jutott ingatlanhoz a Csanád vezér tér 3. szám alatti épületben. Sz. C. Sz. Az újszegedi szabatéri színpad padsorai láttak már szebb időket is. Vajon mit hoz a jövő? (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom