Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

SZERDA, 2001. JÚLIUS 4. AKTUÁLIS 5 Forog az idegen. Szeged gyöngyszem a városok között, csak kevesen tudják. (Fotó: Karnok Csaba) Pár évvel ezelőtt még csak szerettük volna, mára már el is értük, hogy Szeged a konfe­renciaturizmus egyik hazai főhadiszállása le­gyen. Ennél azonban jó lenne továbblépni, kita­lálni azokat a progra­mokat, amelyek kedvé­ért a külföldi Budapest­ről elindulva ne csak Kecskemétig utazzon el. Szegedet egynapos vá­rosnak tartják az utazásszer­vezéssel foglalkozó irodák. Kevés az itt töltött vendég­éjszakák száma, s egyelőre nem tudni, hogyan tovább. Pontosabban: elképzelések már vannak, s ha ezek meg­valósulnak, talán 2002-től már pezsgésnek indulhat az idegenforgalom. Kunz Péter, a Novotel szálló igazgatója szerint a térségben „két nagy fő csa­pásirány" mentén lehetne olyan vendégeket is Szeged­re csábítani, akik egy, vagy egynél is több éjszakát töl­tenének el a Tisza-parti vá­rosban: az egyik Opuszta­szer, a másik a szabadtéri, vagyis a kultúra. - A Novotel vendégkö­rén egyértelműen látszik, hogy a konferenciaturiz­musban már óriásit léptünk előre - mondja az igazgató -, hiszen a vendégek 96 százalékát valamelyik ren­dezvény hozza Szegedre. Tehát, mindössze 4 százalé­kot tesz ki azok száma, akik érdeklődnek a nevezetessé­gek, a látnivalók iránt. Kunz Péter a napokban arra is rászánta magát, hogy a szegedi utazási irodákat kerekasztal-beszélgetésre hívja, és megkérdezze, mi­ért utaztatnak szívesebben a Kanári-szigetekre, s miért nem azzal foglalkoznak, hogy a városba külföldi cso­portokat hozzanak. A meghívottak vitába szálltak az igazgatóval. Mint mondták, Szeged el­adása kínálatukon valóban nem látszik, hiszen a kira­katba nem a szegedi progra­mokat állítják. Azokat pros­pektusokon az összes társ­irodának elküldik az ország­ban. Egyetértettek abban is, hogy olyan programokat kellene szervezni Szegeden - hajózás, csónakázás, víz­isportok, horgászat, csúsz­dapark!!) - , amelyek ked­véért több napra is szállást foglaltat egy család vagy baráti kör. De a legesleg­vonzóbb a Szegedi Szabad­téri Játékok lehetne, ha an­nak a programját már egy évvel korábban ismernék. Sajnos, ezt a feltételt szín­ház még mindig nem tudja teljesíteni. Nemrégiben kap­tak először ígértet arra, hogy őszre, a 2002-es játé­kokról precíz ismertetés ér­kezik, amelyet az irodák partnereiknek továbbítanak és a jövő évi prospektusaik­ban szerepeltethetnek. - Szeged „eladását" kizá­rólag úgy tudom elképzelni - fejtette ki az idegenforga­lomban nagy tapasztalatok­kal rendelkező Pethőné De­dák Angéla, a gyulai szék­helyű Magyar Turizmus Rt. Dél-alföldi Regionális Mar­keting Igazgatóság igazga­tója hogy a kultúrához kapcsolódjon. A Balaton­hoz, Budapesthez 80-100 kilométerrel közelebb fekvő Kalocsa és Kecskemét ugyanis kiaknázta a folklór­ban rejlő lehetőségeket, egy újabb magyaros estért, ha­lászléért nem utazik tovább a külföldi. Ezzel egyben arra is ma­gyarázatot kaptunk, miért nem látunk a Tisza-parton naponta öt buszt, telis tele kíváncsi japán turistákkal. Roczkov György, az Al­föld Tours vezetője hozzá­tette: - Szeged „eladásával" nagyon sokat foglalkoztam. A szakmabeliek tudják, egy kiállításon való részvétel minimum 500 ezer, de in­kább 1 millió forintba kerül. És akkor a prospektusok árát még nem is számoltam. Az erőfeszítések mégsem hoztak áttörést. Ezért tartom én is fontosnak, hogy kita­láljuk, mi az, ami csak ná­lunk található meg, és amely az országos marke­tinghez kapcsolódna. Ez szerintem is a kultúra lehet­ne. Fekete Klára Meseszerű turisztikai álmok Napi ezeregy (vendégléjszaka A megye idegenforgalmát visszavető, kedvezőtlen ese­mények (tiszai ciánszennye­zés, délszláv konfliktus) úgy tűnik, lassan feledésbe me­rülnek, a statisztikai adatok szerint, bár továbbra is csök­kent a megyei idegenforga­lom, a visszaesés üteme las­sult. Pozitívumként a belföldi vendégforgalomban bekövet­kezett változás említhető: míg országosan a külföldi lá­togatók száma növekedett nagyobb ütemben, addig a megyében megindult a bel­földi látogatók számának emelkedése. Mint az a táblázatból kitű­nik, az idei esztendő első ne­gyedévében összesen vala­mivel több mint 21 ezer ven­dég érkezett hozzánk, a mér­séklődés a korábbi év ugya­nezen időszakához viszo­nyítva alig haladta meg az egy százalékot. Az adatok sajnos azt is megmutatják, hogy az idelátogatók nem Vendégek és vendégéjszakák száma afmegyében Év vendégek vendégéjszakák külföldi belföldi külföldi belföldi 1998 114 764 56 893 238 392 92 983 1999 50 495 105 687 84 855 236 577 2000 45 433 100 052 73 298 197 500 2001, I. n.-év 5 832 15 280 8 848 28 711 Forrás: KSH Csongrád Megyei igazgatosaga maradnak itt hosszú ideig. Változatlanul „egy-kétéjsza­kás" megye a miénk, a ven­dégeink ennyi időnél többet maradnak nálunk. A belföldi vendégforgalom idei első ne­gyedévi, mintegy 15 ezer tu­ristája összesen közel 29 ezer éjszakát töltött itt, s ebből visszaszámolva kiderül, hogy a korábbi, átlagosan 2,2 vendégéjszaka az év első három hónapjában 1,9-re rö­vidült. Hasonló a helyzet a külföldi forgalom tekinteté­ben is: az alig hatezer vendé­get átlagosan csak másfél éj­szakányira tudta marasztalni e térség. A táblázatból az is kitűnik, hogy 1998-99 fordulatot ho­zott a megye idegenforgalmi életébe, ekkor ugyanis „fel­cserélődtek" a hazai és a kül­honi vendégekre vonatkozó számoszlopok. Az 1999-es év végén a statisztikai adatok szerint az előző évhez képest felére csökkent az idegen or­szágból idelátogatók száma, míg több mint kétszer annyi honfitársunk döntött úgy, kí­váncsi a Dél-Alföldre. O. K. K. Bajba jutott nőket segítő, jótékonysági hangverseny ír koncert a zsinagógában Írország egyik legjobb ze­nekara érkezett tegnap Sze­gedre, hogy jótékonysági koncert keretében mutatkoz­zon be Magyarországon. Az ír ifjúsági szimfonikusok a Nemzetközi Zonta Szegedi Klub szervezésében lépnek fel ma. július 4-én, este az új zsinagógában. A bajba jutott nőket segítő klub a hangver­seny bevételét a szentmihályi anyaotthon lakóinak megse­gítésére ajánlja fel. A neves zenekart a városházán tegnap Ványai Éva alpolgármester is fogadta. Írország nevét hallva sok embernek elsőként az ott élő protestánsok és katolikusok közötti, kibékíthetetlennek tűnő ellentétek jutnak az eszébe. - Pedig ez nem egészen igaz - hangsúlyozta a tízna­pos magyarországi koncert­körűt első állomásaként Sze­gedre érkezett Belfast Város Ifjúsági Zenekarának karna­gya, Stanley A. Foreman. Az 1955-ben alapított zenekar ugyanis a kezdetektől vallási hovatartozástól függetlenül igyekezett összefogni a tehet­séges fiatal zenészeket. A ze­ne az a csodálatos világ, amelyből nem csak ki lehet, de a karmester véleménye alapján ki is kell zárni a poli­tikát, a diszkriminációt. Nem szabad az embereket sem vallási, sem faji okokból megkülönböztetni. Ugyanak­kor, ha lehet, a segítés eszkö­zeként igénybe kell venni a zene hangjait. A karmester szerint nem véletlen, hogy az egykori szocialista blokk országai kö­zül éppen hazánkkal szeret­tek volna elsőként kapcsolat­ba lépni. Ő ugyanis több al­kalommal járt már Magyar­országon. Elsősorban romá­niai segélycsomagok eljutta­tása ürügyén haladt át váro­sunkon is. A térség gondjai­ról, illetve a Zonta Klub tevé­kenységéről hallva pedig szí­vesen vállalta, hogy zenekara bemutatkozik Szegeden. Ma este 7 órakor az új zsinagó­gában lépnek fel. A honorá­riumuk díját pedig felajánlot­tak a Zonta Klub által legfon­tosabbnak ítélt jótékonysági célra. Ismereteink szerint a hangverseny bevételét a csa­ládjukból kitaszított anyákat befogadó otthon kapja majd meg, mondta Foreman. N. R. J. Teleház nyílik Rúzsán Információ falun Munkatársunktól Teleház nyílik Rúzsán. Az ünnepélyes mai megnyitó után a Dél-alföldi Teleházak Re­gionális Közhasznú Egyesüle­te ebben az Alkotmány téri helyiségben tartja konferenci­áját. A teleházakkal, a faluin­formatika kérdéseivel foglal­kozó, szakembereknek szerve­zett program, amelyet a Mi­niszterelnöki Hivatal Informa­tikai Kormánybiztossága tá­mogat, a délelőtt fél tízkor kezdő avatási ünnepség után, negyed tizenkettőkor kezdő­dik, majd az előadások után, a délutáni összefoglalóval zárul. Szállodák, utazási irodák Szeged, az „egynapos" Játékok, pontok, ajándékok vezetnek a kutakhoz Benzinkutak és árváltozások Van benzinkút, ahol az olcsóbb benzin több vásárlót vonz, van, ahol sem árcsökkenéskor, sem emelkedéskor nem változik az eladott ben­zin mennyisége, tudhat­tuk meg Szeged benzin­kútjain. A kutak többsé­génél évek óta alig vál­tozott az eladott üzem­anyag mennyisége, de akad ellenpélda is: pél­dául az Esso munkatár­sa lassú emelkedésről beszélt. Az árak változása nem befolyásolja jelentősen a forgalmunkat - nyilatkozta lapunknak Kalmár Zsolt, az ÖMV benzinkútvezetője. Nálunk általában ötszáz, ezer vagy kétezer forintért tankolnak az autósok. Annyi benzint kapnak, amennyi az összegbe belefér, ha drágább az üzemanyag, akkor keve­sebbet, ha olcsóbb, többet töltünk a tankba. Olyan kicsi az eltérés az ármódosítások­ban, hogy a forgalomban szinte nem is mutatható ki. Szerintem évek óta nem változott a tankolási szokás, ha elfogy a benzin a jármű­ből, tankolnak az emberek. A többségnek kialakult vá­sárlási szokásai vannak, mindenki annál a kútnál tan­kol, amelyiket a legszimpa­tikusabbnak tartja, szerintem a benzinkutaknál nagyon fontos a márkahűség. Az a néhány forintos eltérés sem a kutak egymás közti árver­senyében, sem a benzinár­csökkentés nem jelent lé­nyegesen több tankolást. Az 5-ös útnál működő Esso-kút vezetője másként látja. Szerinte az üzemanya­gár-változás érezhető a for­galomban. Amennyiben elő­re lehet tudni az ármozgáso­kat, az emberek fel tudnak készülni egy komolyabb vá­sárlásra is. Van, hogy tarta­lékolni is tudnak, ezért az olcsóbb ár bevezetésével sok vásárlóra számítanak. Persze ugyanez fordítva is igaz, ha drágul az üzem­anyag, náluk mérhetően ke­vesebb a forgalom is. Az évek során az Essónál egyre több benzin fogy, több üzemanyagot vásárolnak az emberek nagyobb értékben. Egyre több autó fut az uta­kon, és egyre természete­sebb és szükségszerűbb az autózás, így a tankolás is. A Bajai úti Total-kút na­gyon speciális helyzetben van - mondta Mádi Róbert, a töltőállomás üzemeltetője. Közel vannak az ipartelepek és az ipari utak, ezért a dí­zeljármúvek adják a forga­lom 80 százalékát. A ha­szonjármű munkaeszköz, így viszonylag stabil a ná­lunk eladott dízelolaj mennyisége. Éppen ezért nem érezzük a benzinárvál­tozás közvetlen hatásait. Amennyiben drágább az üzemanyag, az autósok megvárják, amíg olcsóbb lesz, és akkor tankolják ugyanazt a mennyiséget, amit korábban is tankoltak volna, így nagyobb változást sem tudunk kimutatni. An­nál fontosabb viszont a rek­lám és a sok akció. Szerin­tem a legtöbben már nem is azért járnak különböző ku­takhoz, mert azt hiszik: itt jobb, itt pedig rosszabb a benzin. Vonzóbb szerintem az, hogy pontokat lehet gyűjteni, esetleg autót is le­het nyerni a sorsolásokon. Van olyan kút, ahol kiflit sütnek, van, ahol zöldséget árulnak. Mindenki mással tudja magát eladni, de a fo­gyasztás mennyisége nem változik. Az Aral-kút dolgozóinak nincs nagy rálátásuk a forga­lom alakulására, elmondá­suk szerint kis mértékben mégis tapasztalható némi el­térés. Az Arainál is többen állnak meg, ha olcsóbb a benzin. Egyesek válogatnak a kutak közt: itt jobb, itt pe­dig rosszabb a benzin. Igazi­ból hasonló árért mindenki hasonló minőséget is kap ­mondta nevét elhallgatva a fiatal benzinkutas. Illyés Szabolcs Forog a benzinóra. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom