Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-03 / 153. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 3. EGY SZÁZALÉK 7 Birkafejőtől a békegalambig Rézkakas a vásárhelyi templomtetőre Elkél a segítség. Raffai Lajos bádogosmester - feleségével. (Fotó: Tésik Attila) Raffai Lajos Hódmezővásárhely legidősebb bádogosmestere. Ma is úgy megy föl a tetőre, mint akárhány fiatal. Annak idején ő restaurálta az egyik vásárhelyi templom tetején lévő rézkakast. És vajon mitől olyan szép a hangja némely, Krúdy-korabeli hangulatú házak ereszeinek, hogy napestig elhallgatná az ember, országos esőben? Ezt aligha tudja a mester, azt viszont nagyon: miként lehet olyan ereszcsatornát készíteni, amely nem csöpög. Mestervizsgát ötvenhétben tett Raffai Lajos. Alapító tag, elnökhelyettes volt a valahai Szegkovács Ktsz.-nél, sok évet töltött a Hódgépnél, réges rég önálló kisiparos. Igazi, régivágású mesterember. Nyugdíjasként dolgozik; ha kell, felesége és fia, ifj. Raffai Lajos karosszérialakatos is segíti. - A tetőre most is jobban föl tudok menni, mint akármelyik mai harmincéves mondja a hatvankilenc esztendős mester. Ő restaurálta a János téri református ótemplom tetején lévő rézkakast, gömböt, -süveget, a nyolcszöget, a kerengő párkányát. Be kellett foltozni az anyagon az időjárás viszontagságai ejtette lyukakat. A templomkakas javítása száznyolcvan-kétszázezer forintba került, ma többszöröse lenne a szükséges összeg. Az egyik katolikus templom bádogozását is Raffai Lajos végezte, még a hetvenes években. Mindenekelőtt azonban ereszcsatornákat bádogoz, horganyzott vaslemezből - teljes tetőt is elő tud állítani, most is van ilyen jellegű munkája -, vödröt, kannát, locsolót gyárt. Jövőre beszerzi a szükséges engedélyeket, hogy árusíthassa is termékeit a piacon. Lesz rájuk kereslet: egyre több a kisgazdaság, sokan foglalkoznak háznál állattartással, kertészkedéssel. - Birkafejőt is készítek, az országban én állítom elő egyedül - mondja, rámutatva a betéttel, szűrővel ellátott edényre. S milyen a város ereszcsatornáinak állapota? Mint mindenki tapasztalja: cseppfolyós. Nem mindössze Vásárhelyen - szerte az országban. - Sokan csodálkoznak, mitől lyukad ki az ereszcsatorna, mikor csak víz esik bele, a bádog pedig vízhatlan mondja Raffai Lajos. Aztán megtudjuk tőle: azon a méterenkénti öt milliméternyi lejtésen múlik a dolog, amit vagy tartalmaz a csatorna, vagy nem. Ha nincs lejtés, a csatornában föigyülemlik a víz, a szél telehordja porral, falevéllel, ezzel-azzal, mindez salétromot képez, és mihamar kész a lyuk. Békegalamb is látható Raffai Lajos műhelyének falán, alumíniumlemezből. Csőrében olajág - szintén alumíniumból. Egy régi ügyfél kérte évtizedekkel ezelőtt a mestert: a szokásos sarokdísz helyett békegalamb kerüljön az ereszcsatorna sarkára. - Egy egész rajnyi készült belőlük, ez az egy megmaradt, azóta is itt van a falon, az oklevelek mellett - hallom. Az egyik oklevél tanúsítja, Raffai Lajos „panaszmentesen dolgozó kisiparos" - ez nem azt jelenti, nem panaszkodik, hanem azt, hogy munkájára nincs panasz. Egyébként tényleg nem panaszkodik a mester, legföljebb annyit említ: ma már, úgy látszik, az mehet el bádogosnak, aki akar, aztán az emberek csodálkoznak, amikor az eresz alatt nyakukba esik a víz. Egy emléklap Raffai Lajos huszonötéves kisipari munkája elismeréséről szól. A huszonöt évből azóta több lett, arrébb a telephelyi engedély látható, harmincegy esztendős, mint maga a telep. S mennyi ereszcsatornát foltozott meg ennyi év alatt a legidősebb vásárhelyi bádogos? Sok kilométerben mérhető. Napi hány méter csatornát kell gyártania a megélhetéshez? Egyre többet... Farkas Csaba Kamarai hírek Mestervizsgatanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. Mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban, októberi kezdéssel: kőműves, női szabó, autószerelő, fodrász, kozmetikus, asztalos, villanyszerelő, szakács, kereskedő, szobafestő-mázoló és tapétázó, gázvezeték- és -készülékszerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb felvilágosítás a 62/426-343-as telefonszámon kérhető, (x) Forintosított külső ü Részvényes lesz a nyugdíjas is A fogyasztási szövetkezeteket nem érintette a mezőgazdasági külső üzletrészek körül kavargó vita. Az áfészekre ugyanis nem vonatkozott a törvény, nem kellett volna kifizetniük a „külsősöket". Ugyanakkor sokakat foglalkoztatott: értéktelen papírrá válik-e a vagyonuk? A Dél-Tisza Menti Afésznél ezekben a hónapokban részvényekre váltják át az üzletrész-tulajdonokat. A mezőgazdasági külső üzletrészekről - emlékezzünk vissza — 2000 karácsonya előtt született meg a törvény, amely vagyonelvonással járó kifizetésre kötelezte volna a téeszeket. A felzúdulást követően 2001. április elején semmisítette meg az Alkotmánybíróság a vitatott paragrafusokat. Akkoriban, a viták hevében többször fölmerült: nem igazság, hogy az ipari, valamint a fogyasztási szövetkezetek (áfészek) külsőseit nem illeti meg a kárpótlás. És egyáltalán: mi lesz ezeknek a külső üzletrészeknek a sorsa? Szegeden és környékén a legnagyobb fogyasztási szövetkezetnek a Dél-Tisza Menti Áfész számít. Közel 7 ezer ember kötődik hozzá, ki-ki más szálakkal: vagy tag, vagy alkalmazott, vagy az áfész nyugdíjasa. A 7 Coop-bolt. Szövetkezeti tagoknak - még ma is - kedvezményt adnak. (Fotó: Miskolczi Róbert) ezerből 3 ezren pedig az úgynevezett külső üzletrészesek táborába tartoznak. - A külső üzletrészek akkor keletkeztek az áfészben - magyarázta Kelemen János elnök amikor az 1992-es szövetkezeti törvény hatályba lépése után nevesíteni kellett a vagyont. Maximum 100 ezer forint értékű üzletrész jutott egy emberre. Ezek a „vagyonok" aztán osztódásnak indultak, nem volt ritka, hogy az egyik tag vagy nyugdíjas halála után nyolc-tíz kézbe került a csak névértéken százezret érő papír. - A külső üzletrészek kifizetéséről szóló törvény után jelentkezetek-e az emberek a pénzükért? - Az az érdekes, hogy nem volt ilyen gondunk. Úgy tűnik, mindenki pontosan megértette, csak a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozik a törvény. Három hónapig élt a - közben megsemmisített - törvény, ez idő alatt mindössze egyszer kellett figyelembe vennünk, amikor a közgyűlésre meghívtuk a külső üzletrészeseket. A paragrafus szerint ugyanis a szövetkezeti tagokkal azonos jogosítványok illették meg őket, szavazati joggal rendelkeztek és választhatók voltak. A háromezerből azonban még tízen se jöttek el a küldöttgyűlésre. - De mi lesz az áfész külső üzletrészeivel? Mit kezdjenek a tulajdonosok a papírjaikkal? - Az élet meghozta a megoldást. Az új szövetkezeti törvény szerint ugyanis 2006. december 31. után csak az a gazdálkodó szervezet maradhat meg szövetkezeti formában, amelyiknek nincs külső üzletrésze. Amennyiben akár csak egy forint értékű is a nyakunkon marad, végelszámolással a szövetkezet megszűnéséről kell dönteni. Egyértelmű, hogy addig valamit tenni kell... - Milyen döntést hoztak? - A külső üzletrész-tulajdonosoknak azt ajánlottuk föl, hogy részvényesek lehetnek, üzletrészeiket részvényekre cserélhetik a Coop Szeged Rt.-ben. Abban a meglévő részvénytársaságban, amelybe már áthelyeztük az áfész „fizikai" vagyonát és a gazdasági tevékenységet. Ha a folyamatnak kedvező a fogadtatása, az áfész lassan „kiürül". - A csere január l-jével megkezdődött, de aki akarja, attól tisztességes áron megvásároljuk az üzletrészét. A nagy többség azonban nem ezt a megoldást választja. Saját magam tapasztaltam, nagyon idős nyugdíjasok is részvényért jelentkeznek: egyszer talán még jól jöhet az unokáiknak! Fekntn Klára Mádl Ferenc nevezte ki a „heteket" A versenytanács új tagjai Budapest (MTI) Mádl Ferenc köztársasági elnök a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének javaslatára július 1-jei hatállyal kinevezte a versenytanács hét tagját. A köztársasági elnök két évre nevezte ki Bodócsi Andrást és Tóth Tihamért, négyéves megbízást kapott Köbli József és Zavodnyik József, míg hatéves kinevezést vehetett át Bara Zoltán, Kállai Mária és Vérné Lábát Éva. Mádl Ferenc a kinevezések alkalmából hangoztatta: a GVH kiemelkedő fontosságú intézménye a magyar jogrendnek és gazdasági életnek. Hozzátette: a négy jogász és a három közgazdász versenytanács-tag kimagasló tudományos fokozatai és gyakorlati szakismerete garancia arra, hogy a tanács a jövőben is magas színvonalon látja el a feladatát. Berke Barna, a versenytanács elnöke közölte: a két-, a négy-, illetve a hatéves időtartamú kinevezés biztosítja a versenytanács szakmai munkájának folyamatosságát. Üzleti ingatlanok piaca Pesten a lakópark, vidéken a spekuláció a divat A tavalyi év elejétől a Gazdaságkutató Rt. a hazai ingatlanpiac feltérképezésére nagyszabású kutatást indított. A felmérés először a fővárost, majd Pest megyét vette górcső alá. A napokban publikált legfrissebb elemzésben már a központi régión kívüli trendek is szerepelnek, pontos gazdasági iránytűként szolgálva a helyi szakemberek, cégvezetők, befektetők és az üzleti célú ingatlanforgalmazásban érdekeltek számára. Az ország teljes területére jellemző, hogy az ingatlanpiac 1998-tól datálható dinamikus áremelkedése a tavalyi év második felében és az idén csökkent. Jellemző, hogy a korábban nagy nyereséggel működő területek például a bevásárlóközpontépítkezések - mára veszítettek vonzerejükből, a szakértők szerint ugyanakkor jelentős átrendeződés van kibontakozóban, amelyre a szállodai fejlesztések említhetők példaként. A szakértők szerint a kamatok csökkenése okán az ingatlanbefektetésekre való erős ösztönzöttség továbbra is fennmarad. Az ingatlanpiac szempontjából lényeges építési hitelkamatok szintje a GKI szerint év végéig 11 százalékig csökkenthetnek. A hitelkamatok zsugorodása elméletileg a beruházók költségeinek mérséklődését eredményezi, ám ezt a hatást minden bizonnyal ellensúlyozza majd az építőanyagok széles körének drágulása. A fővárost egyértelműen az erős túlkínálat jellemezi. Rengeteg a kiváló minőségű és adottságú eladó és kiadó iroda, s a bevásárlóközpontok terjedése az üzlethelyiségek piacán is dömpinget eredményezett. A kereslet továbbra is élénk a lakóingatlanok és építési telkek iránt, ám ez szinte csak az új építményekre igaz. A kutatásban megkérdezett ingatlanforgalmazók idei jóslatai szerint a fővárosban keresletcsökkenés jellemezheti az irodák és az üzlethelyiségek piacát, nem lesz kelendő a használt lakás, míg a raktárakat tisztes, az építési telkeket pedig igen szép haszonnal lehet majd értékesíteni. A kutatás vidékre fókuszáló része szerint a fővárosi cégekkel ellentétben Pest megyén kívül nem pezseg az irodák és irodabérlemények piaca. A vidéki vállalatoknak csak mintegy negyede bérel irodát, s_ ezek túlnyomó része is csak egyet. A piac gyakorlatilag beállt, így a kutatók sem élénkítő eladást, sem pezsdítő vásárlást nem jósolnak e bérlemények terén. A saját tulajdonú irodák ezzel szemben kedveltek, a cégek melyek hatvan százaléka saját tulajdonú ingatlannal bír további vásárlási szándékról számoltak be, így a piac élénkülhet e területen. A tervezett vásárlások mellett - a fővárossal ellentétben - az építés és a felújítás nagy szerepet játszik. A szakemberek szerint az irodai célú ingatlanok ára Pest megyén kívül átlagosan 8-10 százalékkal emelkedhet az idén. Az üzlethelyiség-bérlemények piaca sem ígér viharos változást, itt több megyei nagyvárosban már eladási túlsúly is érezhető. Az üzlethelyiségek árainak tekintetében a vállalatok 11 százalékos, tehát az inflációt meghaladó mértékű emelkedésre számítanak. A fővároson kívül csaknem minden ötödik cég raktárt is bérel, ám a gazdálkodók arról számolnak be, az idén bérleteik kisebb mértékű felmondását tervezik. Az elemzés szerint az idei év első negyedévében minden negyedik vidéki vállalat rendelkezett építési telekkel, s továbbra is szándékukban áll ilyet vásárolni. Tekintetbe véve a telkek óriási méretét és az ekkora értéket meg sem közelítő különféle építési, beruházási szándékokat, feltételezhető, hogy a tulajdonosok egy része kifejezetten spekulációs célból vett ilyen ingatlant. Kotfcá Krisztina /T DM/DV-információ A Gazdasági Minisztérium közleménye szerint 2001. július 1-je óta füstmentesek az újságok is. Vasárnaptól a rádió- és a televízió mellett a „sajtótermékekben" sem lehet cigarettát reklámozni, az eladóhelyeket leszámítva. A szabadtéri reklámhordozókra azonban csak 2002. január 1jétől érvényes a tilalom. Különös méltánylást érdemlő esetekben, nemzetközi motorsportrendezvényeken viszont - az egészségügyi miniszter véleményének meghallFüstmentesek az újságok is gatásával - meghatározott időre felmentést lehet kérni a tilalom alól. Az EU tagállamai közül a dohányreklám közzétételének általános tilalmát kimondó rendelkezések a következő országókban hatályosak: Olaszország (1962-től), Portugália (1984-től), Franciaország (1991 -tői), Svédország (1994től) és Belgium (1999-től). Írországban és Dániában a televíziók mellett a szabadtéri reklámhordozókon is tilos közzétenni dohányáru reklámját. A többi tagállamban országos hatállyal csak a televíziós műsorszórásból tiltották ki a füstölnivalónak szóló hírverést. A motorsportrendezvényekkel - mint kivételes eseményekkel kapcsolatban - a továbbiakban kiköti a rendelet: csak azok számítanak nemzetközinek és világszintűnek, amelyeket a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább két földrészen és legalább tíz, különböző országban szerveztek meg. A felmentés legrövidebb ideje egy, leghosszabb időtartama öt esztendő lehet. J