Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

5 ÉS A DÉLVILÁG MELLÉKLETE NŐKNEK Szerkeszti: Keczer Gabriella A légyirtótól Antonio Banderasig lllatmustra a parfümériában A nők parfümvásárláskor - kevés ki­vételtől eltekintve - mindig az újat kere­sik. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen óri­ási a választék, Szeged belvárosának egyik elegáns parfümériájában 500 már­ka közül lehet választani. De hogy végül milyet vegyen magának a vásárló, az már sokaknál fejtörést okozhat. Az eladó gyakran első rá­nézésre „belövi" az üzletbe lépő nó stílusát. Gondolat­ban a barna hajúhoz markán­sabb, a szőkéhez könnyebb, míg a vöröshöz fűszeres illa­tot társít. Ezen kívül a men­talitás, az öltözködés, a vi­selkedés is árnyalhatja a ki­alakult képet - romantikus, sportos vagy elegáns jelleg dominál a hölgynél. - Az ese­tek többségében a nők nem azt az illatot választják, ami az egyéniségükhöz illő lenne, sőt a mi ízlésünk felől érdek­lődnek - meséli Bánki Iló­vá ih Béláné eladónő, aki az egyik belvárosi parfüméria munkatársa. Az idősebbek ragaszkodóbb típusok, ők megszokták a markánsabb, klasszikus illatokat. A fiata­labbakat főleg a gyümölcs- és virágillat vonzza. Esetenként más és más. A vásárlás szer­tartás, sokaknál kaland. Főleg a férfiaknál, hiszen gyakorta úgy lépik át a parfüméria kü­szöbét, hogy fogalmuk sincs arról, pontosan mit szeretné­nek ajándékozni a szeretett nőnek. - A friss vagy a markáns illatot kedveli a hölgy? - szól a mentő kérdés a pult mögül. Utána jöhet a inintaválasz­ték. Sokan tévesen úgy hi­szik, minél több élményt sze­reznek, annál okosabbak A csomago­lás ötletes­sége sok­szor döntő­en befolyá­solja a höl­gyek par­füm vásár­lási kedvét. (Fotó: Schmidt Andrea) lesznek. Tévedés! Előfordult már, hogy harmincféle illat­mintát is megszagolt az úr, mire rájött, hogy így sem tud választani. - Ez az illat olyan, mint a vécéillatosító! A légyirtó is jobb ennél! - csattan fel időn­ként az elégedetlen hölgyvá­sárló, akinek vagy ideje, vagy türelme, vagy pénze nincs a vásárláshoz - panaszolja mo­solyogva Cseszkó Edina el­adónő. A bölcs boltosok már tapasztaltak, semmi nem ri­asztja el őket. Még az sem, ha a szerelmes férjet a spórolós feleség kíséri: hiába az óriá­si választék, hiába szeretne a férfi mindent megvenni ne­jének, hosszas szagolgatás után mégis határozott „Nem kell!" a válasz. A gyógysze­résznők a legrutinosabb és legtudatosabb vásárlók. Nem kérdeznek, hanem gyorsan elolvassák az illatszer vegyi összetételét. Vannak olyanok, akik sokat adnak a különleges csomagolásra, az extra dizáj­nos üvegformákra. A vetkő­ző, melltartós női figura mel­lett megtalálható a szív alak, a konzervdoboz, a homokó­ra, a kecses, elnyújtott, füst­színű üveg mellett a koronás, a csillagos és a gömb forma is. Valójában mindegyik más. Ha valakit a név vonz, akkor világsztárokat tehet a für­dőszoba polcára: az utóbbi években Antonio Banderas, Priscilla Presley, Gabriella Sabatini és Naomi Campbell is nevét adta az illatosító ne­dűkhöz. Azonban hiába a ra­gyogó név, a jó illathoz és minőséghez ez nem elég. Az igényesebb, klasszikus már­kák már több évtizede uralják a hölgyek és uraik szívét... Lóvay Gizella Szagos jellemrajz Az illatok a fantázia mozgatórugói, szexuális tartalommal bírnak, a szenvedély széles skálá­ján mozognak. Az illat lehet érzéki, követelőző, ártatlan és bűnre csábi­tó. Az illat árulkodik vi­selője szerelmi beállított­ságáról és érzelemiről is. A monogám nő, ha meg­találta az igazit, hú marad hozzá - ez nem csak a kivá­lasztott társra, hanem az illa­tokra is érvényes. Mindig ugyanazt az illatot viseli, amely beleivódik a ruhájá­ba, ágyneműjébe, mindenhol nyomot hagy maga után, par­fümje alapján könnyen felis­merhetővé válik. Az ilyen nők a klasszikus parfümöket kedvelik: Chanel No5 (Cha­nel). Trésor (Láncomé), Eter­nity (Calvin Klein), Aroma­tics (Clinique), Pleasures (Es­téé Lauder), Opiutn (Yves Saint-Laurent), Angel (Thi­erry Mugler). A kevésbé álhatatos nő követi a legújabb divatot, fi­gyelme gyorsan fordul új fér­fi felé. Az ilyen nő nem tud ellenállni az új illatok vonzá­sának, gyűjti a női magazino­kat, örül, ha illatmintát talál valamelyikben, és azonnal ki is próbálja. Flörtölésre szol­gáló illat a Mahora (Guerla­in), DKNY (Donna Karan), Miracle (Láncomé), Zen (Shiseido), Flower (Kenzo), Mutasd a parfü­möd, s megmon­dom, ki vagyl Woman (Hugó Boss), Obli­que (Givenchy), Mánia (Ar­mani), Blv (Bulgari). Az érzéki nő szenvedélyét felkorbácsolja az illat. Az ilyen nő fantasztikus illat­felhőjével is élénk feltűnést kelt. Nemes csomagolás, ra­finált állag, szokatlan illat­kompozíció, az érzékiség csúcspontja; Noa (Cacharel), Safari (Ralph Lauren), Or­ganza (Givenchy), Samsara (Guerlain), Jaipur Saphir (Boucheron), Vocalise (Shi­seido), Spellbound (Estéé Lauder). Ha egy nő számára a fér­fi igazi barát, számára az il­latnak is olyannak kell lennie, mint a szerelemnek: egysze­rűnek, komplikációtól men­tesnek. Az illat kiválasztása­kor az egyszerűségre törek­szik, a praktikus holmit ked­veli, amit könnyű kézben tar­tani, s a csomagolása sem túl díszes. A modern kapcsolatok komplikációtól mentes illata: Happy (Clinique), Emporio (Armani), CK One (Calvin Klein), Envy (Gucci), Very Valentino (Valentino), Yohji (Yamamoto), Two (Chiem­see). Ha a nőszabad és azt te­heti, amiben örömét leli, az önfeledt illatokat kedveli: Philtre d'Amour (Guerlain), Summer-Collections (Issey Miyake), Rush (Gucci), Ob­session (Calvin Klein), Bou­doir (Vivienne Westwood), Body Power (Estéé Lau­der). Kölnitörténet Az illatok szerepét már az ősember is ismerte, testét, haját növényi olajokkal kente be. A rituális szertartásokon az áldo­zati füsttel szerettek volna az istenek kegyeiben járni. A fran­cia parfüm szó a latin per fummon (füstön át, füst révén) kife­jezésből származik. A szagos olajokat és kenőcsöket a reneszánsz idején váltot­ta fel az alkohol. Az illatosított alkoholos folyadékot Madame Dubarry vezette be XV. Lajos udvarában. 1803-ban egy olasz borbély Kölnben állította elő híressé vált illatszerét. A kölni­vizet a feltaláló műhelyének házszáma után 4711 -nek nevez­ték el. Ma 60 ezer különféle parfümöt ismerünk. Az orromra hallgatok**. A férfiak orrcimpája kitágul, és még a fejben ka­vargó kel le merten érzéseket is elhessegetheti, ha a sze­retett nő parfümjét megérzik a levegőben. Legalább­is a hölgyek nagyrésze így reméli. De mit szólnak eh­hez az urak, milyen szerepet tölt be életükben a bó­dító parfümillat, egyáltalán fontos-e számukra, hogy kedvesük, feleségük milyen illatot használ? Ilyen és efféle kérdésekkel bombáztuk az erősebb nem kép­viselőit. Kuzsáli Pál, egyetemi hall­gató: - Az életemben fontos sze­repet töltenek be az illatok. Azonban nem csak az úgyne­vezett mesterséges illatok ér­dekelnek, hanem a nők termé­szetes illata is. És ez talán fon­tosabb! A parfümök közül egyébként vannak kedvenc márkáim, amiket én is haszná­lok, és amit a kedvesemnek is vásárlók. Rajta főleg a gyü­mölcsös, édesebb illatokat kedvelem. Sajnos nem tudok eligazodni a sokféle kikísérle­tezett illatanyag között. Na­gyobb ünnepi alkalmakkor mindig megajándékozom va­lamelyik kedvenccel. Azon­ban mindig együtt vásárlunk, soha nem lepem meg. Nem merem, mert a titokban vásá­rolt biztos, hogy nem tetszik neki - ilyen már többször elő­fordult. Az ilyen parfümöt ké­sőbb az anyukámnak ajándé­kozom. Kokos Kálmán, ékszerész: - Jaj! Éjszakai, nappali meg mindenféle parfümöt le­het már kapni. És sajnos sokan elkábultak a hatalmas válasz­téktól - mindent képesek meg­vásárolni. Pedig nem kellene! Én például azt szeretem, ha egy illat férfias, vagy nőies. Az illatanyagok csak azt a célt szolgálják, hogy a természetes szagot elnyomják különféle piperével. Sajnos a köztudat­ban kialakult az a kép, hogy a természetes: büdös. Szeretem ugyan a jó illatokat, de elvá­rás szintjén nem kérem a ba­rátnőmet, hogy fújjon magá­ra valami különlegeset randi előtt. Ha van rajta, akkor örü­lök, ha pedig nincs, az is jó. Nem ezért szeretem. Ha par­fümöt vásárolok, az orromra hallgatok, és nem kérek taná­csot. I)r. Sallai János, nyugdíjas egyetemi oktató: • - Nem rajongok az illato­kért, szerintem ez genetikailag kódolt tulajdonság - ellene nem lehet tiltakozni. Azért né­hány virág, például a vadrózsa vagy a gyöngyvirág illatát na­gyon kedvelem. De a minden­napi életben parfümként nem rajongok értük. A parfüm ugyanis mesterséges, és én a természetességet tartom fon­tosnak! Sajnos a társadalom­ban kialakult szokásrendszer nagy hatalom, a családom tag­jai is vásárolnak efféle szere­ket. A feleségem ugyan hasz­nál valamilyen parfümöt, de hogy mondjam...., nem emiatt szeretem! Ha kéri a feleségem, ünnepek alkalmával természe­tesen meglepem valami pipe­rével. Erre egyébként már sok­szor volt példa. (Szöveg: Lévay Gizella, Fotó: Schmidt Andrea) Testünk természetes illata olyan egyedi, mint az ujjle­nyomatunk. A bőr verejték­mirigyei izzadságot, mini­mális fehérjét és illó zsírsa­vakat, faggyúmirigyei pedig faggyút termelnek és ezeket folyamatosan a bőr felületé­re ürítik. Az illatmirigyek speciális verejtékmirigyek, leginkább a hónalj környé­kén találhatók, és koncent­ráltabb váladékuk kevés zsírt is tartalmaz. E mirigyek bio­lógiai jelentősége nem első­sorban a hűtés, hanem a ne­mi vonzást biztosító szagok termelése. E mirigyek vála­dékai a bőrön filmréteget ké­peznek, mely minden em­berre egyedileg jellemző molekulakeveréket tartal­maz. Összetételét befolyá­solja a szervezet víztartalma, a mozgás, a táplálkozás, az egészségi és pszichés állapot és a környezeti hatások. Ez a felület tele van más organiz­musok számára értékes táp­Egyedi illatok Testünk szaga a nemi vonzást biztosítja anyagot jelentő szerves mo­lekulákkal is, melyek segíte­nek fenntartani a filmréteg optimális állapotát. Sőt, megtámadják és bekebelezik az idegen mikroorganizmu­sokat. Ennek megfelelően testünk illata egyedi és csak ránk jellemző. Éppen ezért hiába tetszik a parfümös üvegcsében egy illat, ha az testünk természe­tes szagával nem illik össze. A közel-keleti nők bőre élet­módjuk, táplálkozási és higi­éniai szokásaik miatt jelleg­zetes illatú. Erre a kellemes testillatra nem ajánlott könnyű, édeskés virágillatot rákeverni. Szaglószervünk, az orrunk igen érzékeny műszer: átla­gosan 10 millió szaglósejt van benne. Ezek villámgyor­san elküldik az információt az agyban található limbikus rendszerbe. Az ősember jó­val több szagot tudott elkülö­níteni, mint mi. Számára a szag információforrás volt: viszonylag nagy távolságból és sötétben is elárulta, hogy az embertárs szexuálisan érett, beteg, öreg, barát vagy ellenség. A különböző pszi­chés állapotoknak ugyanis különböző szaguk van: a fé­lelemé például savanykás. A természeti népek között még ma is jellemző a betegségek, mérgezések szagról történő felismerése. K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom