Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚLIUS 12. MEGYEI TÜKÖR 3 A vásárló boldog, a kereskedő kedvetlen Korábban jött a nyári vásár Munkatársainktól Korán kezdődtek idén az árleszállítások. Töre­dék áron kaphatjuk meg a legújabb nyári modelleket is, és még a várost sem kell körbe­járnunk kedvezménye­ket kínáló bolt után. Le­gyen az ruha, cipő, fe­hérnemű, átlagosan öt­ven százalékkal olcsób­ban juthatunk hozzá. Idén már július elején megkezdődtek a nagy leára­zások, melyek leginkább a nyári divatcikkeket érintik. A belvárosi üzletek, vagy a be­vásárlóközpontok legtöbbjé­ben vásárolhatunk kedvez­ményesen, az árengedmény akár húsztól hetven százalé­kig is terjedhet. Vásárlót mégis keveset lehet látni. A Kárász utcai üzletek tulajdo­nosai a Korzó felújítását okolják az áldatlan helyze­tért, mások a bevásárlóköz­pontok szaporodását. A ke­reskedők kénytelenek olcsób­ban kínálni portékáikat, mert helyt kell állniuk az egyre erősödő versenyben. Nemcsak a tavalyi, az idei modellek is jóval olcsóbban találnak gazdára. A keres­kedők tapasztalata szerint azok, akik farmernadrágokat, fehérneműket vásárolnak, na­gyon jól ismerik a legújabb divatot, régebbi fazonú mo­dellt nem nagyon vesznek meg. Az ilyen boltokban ta­valyi árut egy-két kivételtói eltekintve nem is lehet kapni. Egyes boltok előre megren­delik az őszi kollekciót, amely augusztus közepéig Szegeden a Kárász utcai boltok tulajdonosai a pangás okát a felújításokban látják. (Fotó: Schmidt Andrea) meg is érkezik. Nekik addig­ra el kell adniuk a nyári kész­letet, és a kevés vásárló miatt jóval áron alul kell kínálniuk termékeiket. Céljuk, hogy a veszteségeket minimalizál­ják, de még így is ráfizetéses az idei nyár. A legoptimistáb­bak a Kárász utcai boltok tu­lajdonosai, nekik meggyő­ződésük, hogy ha a felújítá­sok befejeződnek, már nem kell mézesmadzaggal csalo­gatniuk az embereket. Ha­sonlóan gondolkodik az is, aki szerint idén még nem volt igazán nyári meleg, ezért nem kelendőek a ruhák. Más­hol egyre kedvetlenebbek a kereskedők - minden évben nehezebb lesz - mondják. Egyes boltokba úgy próbál­ják becsalogatni a vásárlókat, hogy mindennap más típusú árucikkekre adnak kedvezmé­nyeket, máshol egész nyáron, a teljes készlet olcsóbb. Nincs ugyan egységes el­mélet arra, hogy miért kezdődtek már július elején az árleszállítások, egyben mégis minden kereskedő egyetért: Szegeden óriási a konkurenciaharc a divatcik­keket kínáló boltok közt, a választék hihetetlenül nagy, és egyre kevesebb a vásárló. • A megszokottnál jóval korábban, július közepén el­kezdődött a nyári, árleszállí­tásos vásár Csongrád megye többi városában is. A szivár­vány összes színében, min­den méretben és sokféle fa­zonban megtalálható a diva­tos nyári cucc. Csongrádon még csak a fürdőruhákat kínálják áren­gedménnyel. Igaz, a Tiszá­nak a kívánatosnál maga­sabb vízállása miatt itt idén később kezdődik a strand­szezon. A szomszédos vá­rosban, Szentesen a nyári ru­hákat még nem kínálják ked­vezményes vásár keretében. A főutcái kis butikok közül is csak egyben hirdettek nyári akciót: ezer forint en­gedményt kap az a vevő, aki ötezer forintnál drágább hol­mit választ. Ellenben Vásárhelyen kü­lönféle anyagú és hosszúsá­gú nadrágokat, kosztümö­ket, fehérneműket, pólókat, lenge felsőrészeket, ruhákat, topokat kínálnak akciósan. A nyári lábbelihez 17-40 százalékkal olcsóbban jut­hatnak a gyerekek, a nők és férfiak. Ha valaki nem sze­reti a konfekciót, akkor var­rathat is, mert a ruhaanya­gok ára is 10 százalékkal lejjebb csúszott. Sok üzletben megkez­dődött a nyári vásár Makón is. A belvárosban tett körséta eredményeként rögzíthetjük: láttunk ötven-, sőt hetven­százalékos kedvezménnyel kínált fürdőruhát, húsz-har­minc százalékkal olcsóbban megvehető pólót, nadrágot és egyéb ruhaneműt, fél áron elvihető cipót. Az egyik könyvkereskedés térképeket, útikönyveket ad tíz százalék kedvezménnyel. Kettészakadt egészségtérkép Unalomig ismételi tények, hogy mi, magyarok sokkal korábban halunk, mint a fejlett országok polgárai, s rövi­debb életünk betegségekben „gazda­gabb". Jól tudjuk azt is, világranglisták dobogós helyein állunk a legsúlyosabb kórokban. Ma Magyarországon csak­nem háromszor annyian halnak meg szívinfarktusban, mint az unió országaiban, a szélütés okozta halálozásban kétszer, rákban pedig többször annyi beteget veszítünk el évente, mint az európai átlag. A 30 év alatti férfiak körében megtízszereződött az alko­holos májzsugorban elhunytak száma. E sokkoló tényekkel és adatokkal naponta szembesü­lünk, s tudjuk azt is, életünket rajtunk álló és tőlünk füg­getlen okok miatt nem úgy éljük, ahogyan élik, élhetik az emberek a mintának emlegetett uniós országokban. A rendszerváltás „egészségileg" is kettészakította az országot. A pénzemberek, ha van egy kicsi eszük, akkor a pénzüket arra is költik, hogy őrizzék-védjék - ha van még - egészségüket. Ők megtehetik, hogy ne alkohollal, nyugtatókkal relaxáljanak, hanem a teniszpályán, vagy saját otthoni úszómedencéjükben lazítsanak, szaunájuk­ban méregtelenítsék szervezetüket. Ők megengedhetik maguknak a disznózsír helyett az olívaolajat, a pancsolt italok helyett a májkímélőbb márkás borokat, az évente többszöri feltöltő utazásokat. A sokat emlegetett uniós országokban mindez nem luxus, ha becsülettel dolgozik az ember, hanem - ha akarja - elérhető valóság. Persze nem csak a pénzen múlik az egészség, de védelméhez nem nélkülözhető. Bizonyság rá, hogy a rendszerváltás vesztesei között halmozottan fordulnak elő egészségi problémák, s az is tény, hogy a lerongyolt falu betegebb, mint a város. Gödörben vagyunk egészségileg és egészségügyileg. Sokszor és sokan elmondják, hogy a megelőzésre kellene költeni, mert az olcsóbb, mint a gyógyítás. A kilábalás­hoz rendre készülnek a programok. A legújabb egészség­ügyi miniszter is készíttetett egyet. Ki tudja hányadikat a rendszerváltás óta? Megint feltérképezték a drámai (egészség)helyzetet, újra cselekvési terv született ahhoz, hogy mit kellene itt tenni. Aztán, ahogyan megszoktuk, ismét nem történik semmi. A népegészségügy nem bank, amit néhány százmilliárddal „meg szoktak konszolidál­ni", jóllehet ez a befektetés bizton megtérülne. Addig vi­szont mindjobban kettészakadunk, egészségileg (is). -J Acd- ól Egy szerződés a hivatalnak, egy a zsebbe Csongrád megye nem veszélyzóna Az agrártárcán belül megalakuló különleges kommandónak nem lesz könnyű feladata: fel kell derítenie, hogy hozzávetőlegesen hány zseb­szerződés lehet az országban, vagy­is mekkora az a földterület, amelyre a külföldiek - törvény ide, törvény oda - már rátették a kezüket. Egy biztos: Csongrád megye nincs reflek­torfényben. Amíg nincsenek megközelítően pontos adatok, még csak megbecsülni sem lehet, hány hektárnyi termőföld került külföldiek kezére a zsebszerződések segítségével. De nem kell különlegesebb távolba látó ké­pesség ahhoz, hogy már most tudni lehes­sen: az agrártárcán belül felálló és vizsgá­lódó különleges kommandó a legnagyobb találati arányt majd Nyugat-Magyarorszá­gon éri el. Csongrád megye különben - nyilvánva­lóan a nyugati határoktól való nagy távol­ság miatt - nem veszélyzóna. A lapunk ál­tal megkérdezett szakértők szerint nem le­het kizárni, hogy a Dél-Alföldön a gazdák ne kötöttek volna zsebszerződéseket kül­földiekkel, ám az is biztos, ezek száma elenyészően kevés. Külföldiek nevén van­nak hektárok, teljesen legálisan, mivel az adásvételi szerződések még 1994, a módo­sított földtörvény előtt születtek. Micsik Zoltán, á Csongrád Megyei Földhivatal vezetője elmondta: a földhasz­nálati jelentéseket minden esetben el kell küldeniük az ügyészségnek, amennyiben valamilyen hibát észlelnének, avagy „ki­lógna a lóláb". Ám mind ez idáig csak né­hány alaki hibát fedeztek fel a jelentések­ben, s ezek közül az úgynevezett jogi sza­kaszba csak két-három jutott. Vagyis a földhivatali dokumentumok nem támaszt­ják alá azt a gyanút, hogy a magyar termőföldet a „nemkívánatos" külföldiek szerezték volna meg. A földtörvény szerint jelenleg csak bel­földi magánszemély vásárolhat termőföl­det (a gazdasági társaságokat kizárták ebből a körből), és egy ember legfeljebb 300 hektárt birtokolhat. Ez az oka annak, hogy a földspekulációban nem is a külföl­diek, hanem a hazai gazdák járnak az élen, mivel a 300 hektáros plafont kihasználva családtagok nevére „íratták szét" a földe­ket. A külföldiek pedig egyszerűen azt te­szik, hogy bérleti szerződést kötnek a ki­szemelt területre, a bérleti joghoz ugyanis elővásárlási jog is kapcsolódik. Abban bíz­nak, egyszer majdcsak feloldják a földvá­sárlási tilalmat. Aki bizalmatlanabb, az az elővásárlási jogot egy zsebszerződéssel erősíti meg. A zsebben őrzött papírok egy másik vál­fajában 99 évre szóló bérletet kötnek ki, többszöri automatikus bérlethosszabbítás­sal. Fekete Klára Évenkénti szűrővizsgálatok Egészségvédő program Munkatársunktól A 18 és 70 év közötti nőknek kínál egészségvédő programot a Vitafem Kht., amelynek képviselői, Herná­di Gyula adjunktus és Haj­nal Ferenc professzor tegnap tartottak sajtótájékoztatót. A Szegeden és Hódmezővásár­helyen elérhető önköltséges programba jelentkezőknél először egészségügyi álla­potfelmérést végez a több szakmát képviselő orvosi csoport, majd ezt követik az évenkénti szűrővizsgálatok, amelyek mellett a szakembe­rek életmód-tanácsadás.sal, az önvizsgálati módszerek megtanításával, étkezési út­mutatásokkal segítik pácien­seik egészséges életvitelét, s ezzel a betegségek me­gelőzését. Az egészségvédő program modellt nyújt arra, hogy miként lehet a folya­matos szűrővizsgálatokkal, egészséges életmóddal a be­tegségeket megelőzni, vagy idejekorán felismerni. Megsértik a fogyasztói érdekeket Hamis mérés, téves számlázás Pontatlan mérés és túlszámlázás. Főleg ezek a legkézenfekvőbb módjai a vásárlók, fo­gyasztók megkárosítá­sának. Azokat az eladó­kat, kocsmárosokat, szolgáltatókat, akikre ez rábizonyítható, megbün­tetik. Az évente kisza­bott több millió forintos bírság azonban nem so­kat ér, nincs visszatartó ereje. A Csongrád Me­gyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek 6 és fél ezer kereskedelmi üzle­tet kell ellenőriznie. Szálláshely szolgáltatás­sal és vendéglátással mintegy 1400 vállalko­zás foglalkozik. Tevé­kenységük nem csak a megye lakosságát érinti. A régió jövője szempont­jából fontos, hogy a tu­risták, a szabadtéri játé­kokra érkező vendégek is megfelelő kiszolgálás­ban részesüljenek. A külföldi tulajdonú be­vásárlóközpontok idetelepü­lésével látványosan csök­kentek Szegeden, de megye­szerte is a hagyományos kis­kereskedelmi üzletek, külö­nösen az úgynevezett ga­rázsboltok. Az ellátás szín­vonalával mégsem elégedett a Csongrád Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügye­lőség. A tízéves születésnap­ját a közelmúltban ünneplő fogyasztóvédelem megyei igazgatója, Pálkúti Istvánné szerint a vállalkozók zöme még mindig nem tartja elég­gé fontosnak, hogy kifogás­talan minőségű szolgáltatást nyújtson. A próbavásárlások évek óta közel hasonló ered­ményt produkálnak. A gyermekcipőket kizárólag a Kermi engedélyével szabad forgalomba hozni. (Fotó: Schmidt Andrea) Az élelmiszer-kereskede­lemben a vásárlók megkáro­sításának egyik leggyako­ribb módja, hogy újra mérik az iparilag előrecsomagolt termékeket. Ez szabálytalan, hiszen az azon feltüntetett nettó súlyhoz hozzámérik a csomagoló anyagot is! Az üzletekben kihelyezett, lejárt hitelesítésű ellenőrző mérle­gek szintén hamis adatokat szolgáltatnak. A kereskedők, a vendéglátóhelyek vezetői gyakran nem tudják bizonyí­tani az élelmiszer-ipari alap­anyagok, termékek szárma­zási helyét. Ez közegészség­ügyi szempontból óriási ve­szélyforrás lehet, hangsú­lyozta Pálkútiné. Ezért a fo­gyasztóvédelmi felügyelők mindig ellenőrzik, hogy az étkezési célt szolgáló termé­keken rajta van-e az Orszá­gos Élelmezés Tudományi Intézet (OÉTI) engedélyszá­ma. A szabálysértőket szigo­rúan büntetik, illetve felté­telhez kötik az értékesítést. Amennyiben a forgalmazók a határozatban kiszabott időre nem küszöbölik ki a hiányosságokat, végrehajtási bírsággal is sújthatóak,-tud­tuk meg az igazgatótól. En­nek összege elérheti a száz­ezer forintot. Emellett a megyében évente több tízmillió forintot meghaladó egyéb árukészlet értékesítését is kénytelenek feltételhez kötni. Ez azt je­lenti, hogy a forgalmazott termék nem mindenben felel meg a fogyasztóvédelmi tör­vény előírásainak. Az élel­miszerek esetében például fontos feltétel, hogy azokon feltüntessék a lejárati hatá­ridőt is. A műszaki termé­keknél pótolni kell a magyar nyelvű használati utasítást. A gyermekcipők esetében gyakran a Kermi-engedélyt kell utólag beszereztetni. A minőségvédelmi bírság összege szintén figyelemre méltó. A felügyelőségnek az előző évben 28 esetben kel­lett ilyen büntetést kezdemé­nyeznie. Ennek összértéke megközelítette a 3 millió fo­rintot. Az igazgatónő szerint sajnálatos, hogy megyei át­lagban nincs lényeges válto­zás a fogyasztóvédelmi bír­ságok kiszabásánál. Tapasz­talataik szerint a nem meleg­konyhás vendéglátó üzletek­ben, az italboltokban is résen kell lennie a fogyasztóknak. Ezeken a helyeken elsősor­ban a tömény italokat ada­golják szabálytalanul. Összességében a helyszí­nen, illetve az írásbeli hatá­rozattal kiszabott bírságok értéke, a fogyasztóvédelmi bírsággal együtt évente elér­heti a tízmillió forintot is! Az ellenőrzéseket, célvizs­gálatokat, a lakossági pana­szok kivizsgálását éppen ezért nagy figyelemmel vég­zik. Pálkútiné a gondok összegzése kapcsán kiemel­te: lényeges minőségi javu­lására csak akkor lehet szá­mítani, ha a fogyasztók is­merik jogaikat és azok érvé­nyesítését meg is követelik a szolgáltatóktól. N. Rácz Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom