Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚLIUS 12. Az amatőr városkutató tervei Rólcusra az emlékkövet! Hemmert János szegedi festőművész az önkormányzat támogatását kéri a körtöltés makkosházi szakaszára épített árvízi emlékmű áthelyezéséhez. A művész szerint a táblának az 1879-es árvíz betörésének helyén, a rókusi pályaudvar mögötti töltésen kellene állnia. Több mint két esztendeje kutatja az 1879-es szegedi árvíz történetét Hemmert János festőművész. A Tisza betörésének pontos helyét kereste, s a korabeli dokumentumok, híradások, újságcikkek, rajzok egybevetésével, valamint szorgos utánajárással kiderítette, hogy a víz a rókusi pályaudvar közelében, a mai Csáky József utca és Körtöltés utca közti szakaszon csapott át a védőtöltést magasító nyúlgáton. „A tragédia emlékét őrző márványtáblát viszont nem Rókuson, hanem a körtöltés makkoserdei részén helyezték el" - mondta Hemmert János. így a kőbe vésett föliratot olvasók azt gondolják, hogy a városra pusztulást hozó esemény helyszínén állnak. A közkeletű tévedést a táblák szövege is megerősítette - az árvízi védőtöltés peremén emelt, félköríves lezárású kőfalban ma látható tábla ugyanis már a negyedik a sorban: az első három, részben tisztázatlan körülmények között, eltűnt. A magát szerényen „amatór városkutató"-nak nevező festőművész nem csupán a vízbetörés, hanem az emlékkő, s a belefoglalt táblák históriáját is ismeri. Az első márványlap elhelyezésének időpontjáról nem talált adaHemmert János a makkosházi töltésen álló árvízi emlékműnél. (Fotó: Miskolczi Róbert) tot, de szövegére rábukkant a Szegedi Napló és a Szegedi Friss Újság 1907. november 6-i számaiban. Az újságok szerint a márványlapra a következő föliratot vésték: „1879. március 12-én éjjel egy órakor / e ponton törte át a gátat a Tiszának / a petresi védvonalon kiöntött árja, / romba döntve a várost, amelyet / I. Ferenc József / apostoli király teremtő szava, / a világnak és az országnak részvéte / polgárainak erélye romjaiból újra kiemelt. / Isten áldása legyen e városon / és újjáalkotásain." Hemmert János úgy véli, az első, 80x70 centiméteres, fekete márvány, aranybetűs tábla az 1919-es történelmi események viharainak eshetett áldozatul. Az elveszett márványlapot 1929-ben pótolták, s arra már Móra Ferenc hexameterét vésték föl. „Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat, / Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái. / Égi harag múltán kisütött az égi szivárvány, / Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel" - így szólnak Móra Ferenc sorai. De ezt a táblát is kivették a helyéről: 1944 körül nyoma veszett. A pótlására szolgáló márványlapra hibásan rótták föl Móra versét - ezt a kőlapot a kilencvenes évek közepén pusztították el a töltésen portyázó, újkori vandálok. A negyedik, ma is látható táblát 1999-ben tették a helyére, s egyúttal az egész építményt fölújították. A márványlap tisztasága azonban arra ingerelte a graffitifirkálókat, hogy „monogramjaikkal" egészítsék ki az időmértékes költeményt... Hemmert János azt szeretné elérni, hogy a kis emlékművet a rókusi pályaudvar mögé, a vízbetörés helyére vigyék át. Tervét a védőtöltés állapotáért felelős Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, s Bartha László polgármester is támogatják. Hemmert János nem tagadja, szívén viseli a kó sorsát. Hamarosan beadvánnyal fordul a szegedi önkormányzathoz, amelyben az emlékmű áthelyezését kéri. Javaslata szerint a márványtáblára a Ferenc József-korabeli, s a Móra-féle szöveget is föl kellene vésni. Indítványával dr. Péter László és dr. Apró Ferenc helytörténészek is egyetértenek. Nyilas Péter A parkolóház alapköve Munkatársunktól Szeged első parkolóházának alapkövét Bartha László polgármester helyezi el ma, déli 12 órakor a Dózsa utca és Arany János utca sarkán évek óta üresen álló telken. A 152 autót befogadó parkolóházat 700 millió forintért építteti föl a Szegedi Parkolási Kft. Az épületben helyet kap majd egy panzió és egy gyorsétterem is. Teaházi tárlat Munkatársunktól Képeim a menedék szigetek címmel ma este 6 órakor nyílik meg V. Szabó Erzsébet festőművész kiállítása a Klauzál téri Wagner teaházban. A tárlatot Ocskó Margit, a Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködik Pópityné Várhidi Zsuzsanna zenetaAz Evita Magaldija: Pintér Tibor Bekebelezni négyezer embert Pintér Tibor az Evita Magaldijaként mutatkozott be a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Régi vágya teljesült ezzel, hiszen amióta feleségét, Janza Katát Elisabeth szerepében látta itt fellépni, ő is szerette volna kipróbálni, vajon meg tudja e hódítani a több ezer főnyi közönséget. - Mit tart fontosnak bemutatkozásként elmondani a szegedi közönségnek? - Zircen születtem, sokáig Veszprémben laktam, bakonyi gyerek vagyok. Állat-egészségügyi technikumban végeztem Pápán, azért választottam ezt a mezőgazdasági középiskolát, mert nagyon szeretem a lovakat. Ének és versmondás kategóriában megnyertem a városi Ki mit tud?-ot. Édesanyám népműveló, édesapám Radnóti-díjas rendező, az ó bátorításukra mertem jelentkezni a főiskola operett-musical szakára, ahol elsó próbálkozásra bekerültem Szinetár Miklós osztályába. A lovak és a természet szeretete a mai napig elkísér, olyannyira, hogy két versenyló tulajdonosának mondhatom magam. - A tanulóévekre hogy emlékszik vissza? - Az elsó évben rossz voltam. Olyannyira, hogy el is akartak tanácsolni, aztán fokozatosan elsajátítottam a mesterség fortélyait. Görcsös, merev és gátlásos voltam, de a negyedik évre már felzárkóztam főiskolás kollégáimhoz. Négy éve végeztem, tavaly nyolc fószerepet játszottam az ország különböző színházaiban. - Említene ezek közül néhányat? - A budapesti Fiatalok Színházában a Hair és a Katonadolog című musicalekben, Miskolcon az Elisabeth-ben és a West Side Storyban, Pécsett a Cirkuszhercegnőben és a West Side Storyban léptem színre. Jövóre Szolnokon a Marica grófnó bonvivánja leszek. Nagy álmom teljesül azzal, hogy most a szegedi Dóm Pollák György (1929-2001) Hosszan tartó betegség után, mégis váratlanul távozott el közülünk a város szellemi életének jellegzetes alakja, a szegedi matematikai iskola pótolhatatlan személyisége, Pollák György. „Az élt jól, aki jól elrejtőzött" - írta az ókori költó. Kollégánk utolsó évtizedét e klasszikus mondat szellemében élte, megelégedve azzal, hogy a matematikusok ismerik szakmai kiválóságát, nagyra becsülik változatlanul gyors gondolkodásáért, s olykor irigylik is páratlan általános tudásáért. Volt azonban egy évtized, a hatvanas évek, amikor a televízió előtt ülve az egész ország őt figyelte: számos vetélkedő során ekkor derült ki mindenki számára, hogy kis hazánkban a világirodalomnak 6 a legnagyobb „civil" szakértője. A matematika és az irodalom mellett még a zenében érezte igazán otthon magát: élete részét alkotta a klasszikus muzsika, de évtizedeken át részt vett a kortárs hazai komolyzenei termés rendszeres évi zsűrizésében is. Mint matematikus, hivatalosan mindig a Magyar Tudományos Akadémia budapesti matematikai intézetének eredményes kutatója volt, ám szakmai tevékenységének épp oly jelentős részét képezte az oktatás, amelyet 48 éven át hűségesen és folyamatosan Szegeden, az egyetemi Bolyai Intézetben végzett; még az idei őszi félévre is hirdetett elóadást. Bár az algebra tudósa volt, a matematika más ágait is szívesen és színesen tanította. A tanárjelöltek számára legendás előadásokat tartott a görög matematika történetéről, amelynek alapművét is ő fordította magyarra. Közvetlen munkatársa volt a szegedi algebrai műhely alapító atyjának, Rédei Lászlónak, akivel közösen írt cikkei indították el a hazai félcsoportelméleti vizsgálatokat. Olyan sikerrel, hogy Szeged ma világviszonylatban is e szakterület egyik vezető kutatóhelyének számít, ahova néhány évenként minden kontinensről összejönnek a félcsoportelmélet művelői. Az egyetemi algebra-szemináriumokon is tanúi lehettünk mindhalálig töretlen aktivitásának. Pollák György a szellem arisztokratája volt, de az egyenrangúaknak kijáró kedvességgel bánt legkisebb kollégáival is. Életformája volt a gondolkodás, a tudomány és a társadalom kérdéseiról egyaránt. Az emberi lét visszásságait szelíd nyugalommal viselte, csak olyankor fogott tollat, ha a logikailag alátámasztható igazságot érte sérelem. Máig emlékezetesek azok az írásai, amelyek formailag Báthori Erzsébetről, valójában a tudományos kutatás etikájáról szóltak. Ezekért az írástudók közössége kitüntetésben is részesítette. Élete alkonyán érezte már, hogy „lélekkel lobogni haszontalan próba", kevesebbszer tűnt fel a városi vitaesteken. Mégis, ebben az időszakban hozta létre a Jövendő Értelmiségiek Körét, a középiskolások fórumát az Ortutay Kollégiumban, ahol a diákok jeles helyi és fővárosi értelmiségiekkel beszélgethettek. Nehéz elhinni, hogy testi valóságában nem lesz többé közöttünk. Emléke, szelleme, gondolatai azonban tovább élnek mindannyiunkban, akiket Vele a közös munka, a közös ügyekról való gondolkodás összekapcsolt. (Pollák György hamvasztás utáni búcsúztatása július 13-án, pénteken déli 12 órakor lesz sor a Belvárosi temetőben.) Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet Iparoskönyvtár Információk a tanulószerződésről Munkatársunktól Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) régi hagyományt elevenít fel az Iparoskönyvtár elnevezésű kiadványsorozat újraindításával. Az első kötet már megjelent A tanulónevelésről címmel. A kiadvány szerzője összefoglalja a tanulószerződés-kötés jogi féltéVérükkel segítettek Munkatársunktól Júniusban a Vöröskereszt és a szegedi véradó állomás szervezésében 1318-an 562 liter vért adtak Szegeden és környékén. A Széchenyi téren megrendezett környezetvédelmi világnapon 56-an, az Agroplantánál 44-en, az I. sz. rendelőintézetben 17-en, az APEH-nél 43-an, a Mol Rt.-nél 8-an, a Szegedi Közlekedési Társaságnál 28-an, a szociális otthonokban 20an, a munkaügyi központban 12-en, a VPOP-nél 18-an, téren játszhatok egy kicsi, de fontos szerepet: Magaldit. - Szegeden még nem lépett színpadra? - Csak a feleségem, Janza Kata szerepelt pár évvel ezelótt az Elisabeth-ben. A két évvel ezelőtti búcsúelőadásra én is elkísértem, s azóta tudom, hogy nekem itt játszanom kell. Fantasztikus kihívás ez: négyezer ember előtt színpadra lépni. A színész akkor tud érvényesülni, ha a nézőtéren érezhetó a kisugárzása, ha el tudja hinni, hogy be tud kebelezni ennyi embert. Eddigi élményeim alapján úgy látom, sok kollégának ez nem sikerült. Általam nagyra becsült színészek elvesztek itt. Egyesíteni kell az összes eszközt, tudni kell a összes szakmai fortélyt, különben meghal a figura. A Dóm tér külsődlegességeken alapuló színjátszást követel, mint minden ilyen nagy színpad. A legnagyobb sztároknak is szükségük van a hangés látványtechnikai eszközökre. - Hogy érzi magát itt? - Nagyon megszerettem Szegedet. Csodaszép a város, jót pihentem a próbák között, mindennap futottam, strandra jártam, nyugodt voltam. A kollégák barátságosak, más városban volt arra példa, hogy ellenségesen fogadtak, ahogy megérkeztem 190 centiméteres magasságommal és szőkeségemmel a fővárosból. Az elején érezhetó volt egy kis távolságtartás, de hamar beilleszkedtem a csapatba. - Nézőként hogy tetszett a darah? - Amit itt, ezen a helyen, ilyen anyagi és technikai feltételek mellett meg lehetett valósítani, az sikerült Korognai Károlynak. Amatőr rendezőként profi munkának ítélem, sokkal jobban nem lehetett volna megoldani. Az Evita nehezen színpadra állítható musical, ekkora színpadon csak látványos elemekkel, karikírozott figurákkal lehet sikeres. - Magaldi alakja közel áll önhöz? - Hálás szerep. Ugyan csak kétszer vagyok a színpadon, de megjegyzik, hiszen a „Fenn az ég..." kezdetű dal többször visszatér. Már a válogatás kezdetén eldőlt, hogy ezt a szerepet kapom, annyira hozzám illó volt a ripacs, saját hangjában fürdő énekes figurája. Egy kicsit valóban ilyen is vagyok: tenorbetegség, hogy imádjuk magunkat és a saját hangunkat. Ezt kellett csak felerősítve bemutatni. Wagner Anikó teleit, a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók és a tanulók kötelezettségeit, jogait, a szerződéskötés előnyeit és buktatóit. A könyv tartalmazza a tanulószerződés formanyomtatványát, valamint a szakképzéssel, a szakmai vizsgáztatás rendjével kapcsolatos jogszabályokat. Rúzsán 61-en, Kiskundorozsmán 14-en, Zsombón 18-an, Domaszéken 27-en, Mórahalmon 55-en, Ásotthalmon 28-an, Kisteleken 101-en, Ópusztaszeren 18an, a véradó állomáson pedig 794-en adtak vért. Júniusban 76 szívműtétet, 5 veseátültetést és 20 érműtétet végeztek a szegedi klinikákon. Vért adni egyébként szerdánként 8 és 18 óra, a többi munkanapon pedig 8 és 13 óra között lehet a szegedi véradó állomáson. Pintér Tibor: hozzám illő a saját hangjában fürdő énekes figurája. (Fotó: Miskolczi Róbert) SENKI TÖBBET HARMADSZOR! 2001 .július 12 és 16 között utoljára jegyezhető az FHB márciusban kibocsátott, hatéves futamidejű, fix 9,6%-os kamatozású jelzáloglevele. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló állampapírokénál jóval magasabb hozammal. A kamatot az FHB évente kétszer fizeti, a tőketörlesztés a futamidő végén egyösszegben történik. A jelzáloglevelek névértéke 10 000,- forint, így már kisebb összeggel is jegyezhetők, a tőzsdén pedig szabadon adhatók-vehetők. A jelzálogleveleket a magánszemélyek adó-tőkeszómlára helyezhetik, ami adóhitel kedvezményt is biztosít számukra. Az árfolyamnyereség kamatbevételnek számít, ezért nem kell utána adót fizetni. Jegyezhető: a CIB Értékpapír Rt., az MKB Ép. Rt, a Raiffeisen Ép.Rt, az Aegon Ép. Rt, a Concorde Ép. Rt., a Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjaiban. A jegyzési árfolyam és az egységes hozammutató (EHM) 2001. július 11 -én a Magyar Hírlapban és a Magyar Tőkepiacban kerül közzétételre. További részletekről érdeklődjön a jegyzési helyeken, az FHB 06-40-200-115-ös hitelvonalán, a bank internetes honlapján (www.fhb.hu) és az ml Képújság 508. oldalán. ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt.