Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-20 / 142. szám

4 AKTUÁLIS SZERDA, 2001. JÚNIUS 20. Fő az óvatosság. Vajon hányan áldoznak pénzt megyénkben személyük védelmére? (Fotó: Schmidt Andrea) Testőrség pedig nincs? Hatalmas vagyonok, bekamerázott kerítések mö­gött. Gazdag urak, akik pénzre éhes társadalmunk­ban joggal tarthatnak attól: akár életük árán is sze­retnék megkaparintani forintjaikat. Ebben a közeg­ben nem lenne meglepő, ha egy-egy tehetősebb Csongrád megyei polgár állandó testőrséggel venné körbe magát. De vajon él-e közöttünk olyan nagyvál­lalkozó, akiről köztudott: csak kigyúrt, marcona le­gények között lépdelve mer közlekedni? Ungi Ferenc elmondta: kamarájuknak nincs tudomása arról, hogy régiónkban bárki is felállíttatta volna már test­őrségét. Ez persze nem jelenti azt, hogy efféle mini­sereg mifelénk nem funkcionál. Ugyanis a személyi őrizet nagyon bizalmas munkaviszony őrzött és őrző­je között, amit senki nem hoz szívesen mások tudo­mására. nem kevés azok száma sem, akik egyszerűen nem talál­nak más munkát. S hogy miért alkalmaznak cégüknél mind többen tett­erős, izomdús férfiakat? A kamarai elnök szerint ma­gyarázható ez azzal, hogy Magyarországon ma már so­kan gondolkodnak úgy - ha nem megy munkával, hát megpróbálják más úton gya­rapítani vagyonukat. Dur­vább, erőszakosabb lett tár­sadalmunk. így aztán, aki szeretné nagyobb biztonság­ban tudni pénzét, ingatlanát, vállalkozását, már csak ak­kor nyugodt, ha pisztolyos őr strázsál a közelben. - Az más kérdés - tette hozzá Ungi Ferenc -, hogy komolyabb, újságok címlap­jára kívánkozó, harcias akci­óra nem kényszerítették a gazfickók a Csongrád me­gyei őrzővédőket. Fegyver egyszer sem dördült el azért, mert rablót, vagy gyilkos szándékú bűnözőt kellett a vagyonőröknek megfékezni. Azt persze senki nem tudná megmondani, egy-egy éjsza­kai szórakozóhelyen hány pofont csattant már el a ran­dalírozók és a biztonsági emberek vitája során. Ami viszont megnyugtató: Csongrád megyében - az is­mereteink szerint - eddig még egyetlen alkalommal sem kellett eljárást indítani vagyonőrök ellen azért, mert kitervelői, netán végrehajtói voltak valamilyen bűncse­lekménynek - tájékoztatott a vagyonvédelmi kamara Csongrád megyei elnöke. Bátyi Zoltán Fönntartott összeomlás Már bokáig járunk az olvasás évében, a könyvhéten is nagyobb volt a forgalom a ta­valyihoz képest, mégsincs az az érzésünk, hogy megy a könyvek által a világ elébb. Nem látványos gyalogtúrára gondoltam, ha­nem ahogy a szó által közvetített „anyag" a fejben „kulminál". Az efféle tapasztalatot persze jó, ha mini­mum statisztikai érvekkel támasztja alá az ember, de ez az ember most nem támasztja alá ilyen közvetlen adatokkal, hanem olya­nokkal, hogy több millióra tehető a honi funkcionális analfabéták száma, majd ekko­ra tábort keríthetünk azokból, akiknek ko­moly erőpróbát jelent az olvasás és az írás, nem egyszerre, külön-külön. Nos, ez össze­sen, ne tessék elhinni, a lakosság nagyobb része. Rájuk nagy valószínűséggel semmüyen hatással nem lesz az olvasás éve, mert hiá­ba hirdetik meg a görény évét, ha nekem föl­áll a szőr a hátamon a görénytől; igaz, egy­szer óvatlanul megettem fél szál nutriakol­bász, tudják, az a kis patkányszerű rágcsá­ló, vagy mi. De ne menjünk ilyen messzire az olvasó­tól.'Már csak azért se, mert gyanítom, nem elsődleges elhatározásból van baj az olvasó­val. Hanem magának a szónak, a nyelvi megjelenésnek egyes funkciórétegei olvadtak el szépen. Mindeközben kevés olyan embert ismerek, aki ne közérzete, megélhetése felől közelítene bármihez is, eszerint viszont a nyelv funkcióvesztése, akár a közbeszéd to­tális értékvesztése úgymond „demoralizál­ta" az olvasást. Bár az információs társadalom mellékzön­géjeként beharangozott Gutenberg-galaxis összeomlása látszólag elmaradt, a galaxis él és virul, köszöni, jól van, de mindez mester­ségesen fönntartott látszat, mert ha maga a galaxis nem is, de az olvasó összeomlott. Podmaniczky Szilárd Nem támadtak környékbeli pénzintézetre Őrzővédők a megyében Csongrád megyében mintegy kétezer va­gyonőr vigyázza az ér­tékeket, a biztonságot. Fizetésük közel sem annyira csábító, mint azt a közvélemény gondol­ja, inkább a munka vélt érdekessége és a kevés munkalehetőség csábítja az őrzővédők egy részét - tudtuk meg Ungi Fe­renctől, a vagyonvédel­mi kamara Csongrád megyei elnökétől. Ma már vagyonőrök fo­gadnak irodaházban, diszkó kapujában. És az ABC-ből „marketté" fejlődött bolt gondolái között is formaru­hások lesik, csúsztat-e csokit a zsebébe a vásott kölyök. Alighanem sokak fejében megfordult már több kérdés e nagy biztonságis szigort látva, például keresték a vá­laszt: mitől lett divatos szak­ma a vagyonőrzés, szükség van-e egyáltalán ilyen látvá­nyos szigorra, egyáltalán há­nyan élnek meg ebből a mesterségből? Ungi Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magán­nyomozó Szakmai Kamara Csongrád Megyei Szerveze­tének elnöke pontos adatok­kal szolgált. Elmondta: régi­ónkban kamarájuknak 1058 olyan tagja van, aki egyéni vállalkozóként őrzi a rá bí­zott értékeket, és statisztiká­juk szerint 108 őrzővédős társas vállalkozás alkalmaz 1563 vagyonőrt. Ám az iga­zsághoz az is hozzátartozik, hogy közel sem mindenki aktív. A legfrissebb adatok azt mutatják: például az al­kalmazottak közül 254-en szüneteltetik tevékenységü­ket. - Persze ez a létszám is megdöbbentően nagy ahhoz képest, hogy 10-15 évvel ez­előtt nem is sejtettük: eljön még olyan idő Magyarorszá­gon, amikor tanfolyamok tu­catjait kell szervezni ahhoz, hogy minden vagyon- vagy személy- és vagyonvédelem­re szakosodónak jusson hely - folytatta Ungi Ferenc. Majd hozzátette: még vélet­lenül sem azért vált divat­szakmává az őrzés és védés, mert olyan nagy jövedel­mekkel csábítják az ifjonco­kat, netán a fegyveres testü­letekből nyugdíjba vonult veteránokat. Csongrád me­gyében, akárcsak az ország más pontjain, napjainkban nagyon sokan a minimálbér körüli összegért készülnek fel egy várható támadásra. Bár az is igaz, néha kiugróan magas jövedelemről szólnak a testőrpletykák. A vagyon­védelemre jelentkezők egy része menő akciófilmekkel erősített kalandvágyból je­lentkezik szolgálatra. De Százezres kárt okoznak a virágtolvajok Lopják a virágokat Egynyári és évelő dísz­növényeket egyaránt lopnak a szegedi virág­tolvajok. A városi költ­ségvetésből csak a virá­gok egy részének pótlá­sára futja. A főkertész a városőrök segítségét kér­te, akik eddig egyetlen dísznövénytolvajt kaptak el, egy hajléktalant. Még a szegedi polgármes­teri hivatal kapuja mellé ál­lított virágládákat is meg­dézsmálták már a dísznö­vénytolvajok. A „szürke épü­let" bejáratát díszítő növé­nyeket föltűnően megritkí­tották: a kiszedett virágok helyén a puszta virágföld fe­ketedik. A Stefánián egy áprilisi hét végén földbe tett pálma­liliomok és levendulák jó ré­szének két nappal később már csak hűlt helye maradt. Forró Marianna városi fő­kertész elmondta, a szegedi virágtolvajoknak tulajdon­képpen mindegy, egynyári­kat és évelőket egyaránt szí­vesen lopnak. A belvárosi vi­rágládákat folyamatosan fosztogatják: a Kárász utcai díszpadok mellé állított kerá­mia növénytartók közt akad, amelyikben alig hagytak va­lamit. A köszöntőszobrok­hoz legközelebb álló amforá­ból babérmeggy, borostyán és levendula hiányzik. A károkozás százezrekben mérhető. Csak a Stefánián legalább százezer forintos pusztítást végeztek a virág­tolvajok. Az ellopott növé­nyeket csak részben pótol­hatják. A pénzhiány az egyik ok - a kiemelt virágok, cser­jék és fák némelyikét távoli kertészetekből hozták, mint például a Debrecenből való borókát, így nehezen, vagy egyáltalán nem szerezhetik be újra. Forró Marianna - aki ko­rábban a pécsi egyetem bota­nikus kertjének vezetője volt - megjegyezte még, hogy a viráglopás nem csupán Sze­geden dívik: más magyar vá­rosok sem állnak jobban e téren. A főkertész asszony külföldi tapasztalatai szerint viszont Európa sok országá­ban jobban tisztelik a növé­nyeket. A svédek, görögök és franciák inkább védik, sőt öntözik a parkok ékességeit. A gallok még névtáblákat is tesznek a dísznövények mel­lé. A szegedi növénytolvajok többsége valószínűleg nem szorulna rá, hogy ily módon díszítse kertjét, vagy ablaka­it. Az önkormányzat ta­vasszal és ősszel virágtövek százait osztja ki azoknak, akik vállalják: házuk elé., közterületre ültetik a növé­nyeket. Az önkormányzati képviselők ugyancsak több szegedi választókörzetben tartottak hasonló akciókat. Tavaszig egymillió forin­tot költött virágosításra az önkormányzat, s idén még ennél is többet fordítanak dísznövények telepítésére. Az értékes növények védel­mére a városőrséget is segít­ségül hívták. A főkertész kezdeményezésére megáll­apodás született arról, hogy az Önkormányzati Városőr­ség fokozottan ügyel a par­kokba, virágládákba ültetett növényekre. Kovácsné Vadászi Erika, a városőrség elnöke elmond­ta, hogy már nyakon is csíp­tek egy hajléktalannak lát­szó férfit, aki a Széchenyi tér egyik virágágyásából fényes nappal szedegette a legszebb töveket. Rendőrt nem hívtak, a növénytolvaj megúszta szi­gorú figyelmeztetéssel. Nyilas Péfer Megritkított disznövényültetvény a Kárász utcán. (Fotó: Miskolczi Róbert) A márka már nem fehérneműben utazik Szabad a gazda Konvertibilis, vagyis szabadon átváltható a fo­rint. Június 15-étől a kül­földiek itthon is fizethet­nek valutával a magán­szállásokon és a vendég­lőkben, ám ez az érem­nek csak az egyik oldala. A gazdaságban is leegy­szerűsödnek bizonyos pénzügyi tranzakciók, a cégek például az export­ból származó devizát nem kötelesek forintra váltani. Noha Szegedet sosem lehe­tett Jugoszláviához, avagy a pár évvel ezelőtti Balatonhoz hasonlítani, ahol a vendéglői, szállodai, bolti és a taxisára­kat jellemzően német márká­ban adták meg, azért előfor­dult itt is néhány valutában számoló üzletember és turis­ta. Nekik a jövőben egysze­rűbb helyzetük lesz, hiszen június 15-étől korlátozás nél­kül, szabadon átváltható, kon­vertibilis lesz a forint, így elv­ben bárhol fizethetnek külföl­di pénzeszközben. De csak fi­zethetnek, mert a valutát a ha­zai vendéglátás nem köteles elfogadni - Magyarországon ugyanis a hivatalos fizetőesz­köz a forint. Aki mégis zseb­re teszi, az ezt követően sza­badon dönthet arról, mit tesz: megtartja, beváltja, vagy ké­sőbb külföldre utazik vele. A számlát azonban forintban kell kiállítania. A megszűnő devi­zakorlátozások egy része olyan, amelyeket már eddig se tartottak be, csak papíron léteztek. Jelentős hányaduk azonban a szó szoros értel­mében könnyítést hoz, vala­mint életszerűvé, természe­tessé teszi a fizetést. Egyes szakemberek úgy is fogalmaz­tak: kelet-európaiságunkat ve­szítjük el, immáron nem tré­fálkozhatnak velünk a külföl­diek. Kunz Péter, a szegedi Novotel igazgatója hozzátet­te, a szállodáknak már az „át­kosban" is volt valutaváltási és -átvételi joguk, így szá­mukra nem hozott újat a ren­delet. De mit is jelent a gyakor­latban a konvertibilitás? Jú­nius 15-étől annyi valutát vá­sárolhatunk a bankokban, amennyire szükségünk van és ezeket az összegeket valutaki­viteli engedély nélkül vihetjük magunkkal külföldre. Ott sza­badon számlát nyithatunk, in­gatlant vásárolhatunk, befek­tethetünk. (Telefonon azon­ban még nem lehet külföldre átutalást kezdeményezni, számlát nyitni, részvényt ven­ni - ezekre majd csak az EU­csatlakozást követően lesz módunk.) Elvben akár milli­ókat is kivihetünk magunkkal az országhatáron túlra kész­pénzben, forintban és valutá­ban egyaránt, ráadásul nem a fehérneműnkbe rejtve, ám en­nek a bankkártyák világában semmi értelme. Nem változik viszont a pénzmosással kap­csolatos jogszabály: ha vala­ki kétmillió forintnál nagyobb összeget vált át valutára, ak­kor azt a bankok és a pénzvál­tók jelentik. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: ettől kezd­ve a magyar bakrendszer bel­ép a külföldiekkel folytatott versenybe. Hogy a pénzinté­zetek helyzetét megkönnyít­sék, június 15. után csökken tartalékképzési kötelezettsé­gük. A cégek pedig ezentúl nem kötelesek az exportból származó bevételeiket forint­ra váltani. Az új helyzetben a lakos­ságnak új veszélyekkel is szembe kell néznie, mivel „ál­lam bácsi" jogosítványai beszűkültek. Elképzelhető ugyanis, hogy életbiztosítá­sokat, piramisjátékokat aján­ló külföldi vállalkozások kör­nyékezik meg az embereket. Nem árt tudni, csak azok a külföldi társaságok foglalkoz­hatnak életbiztosításokkal, akik magyarországi telep­hellyel rendelkeznek. Feketa Klára Fotótábor Szigetbecsén A világhírű André Kertész gyermekkorának színhelyén, Szigetbecsén rendez alkotótá­bort a Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapít­vány augusztus 1. és 8. között. A táborba szeretettel várnak minden általános- és középis­kolást, minden diákot, aki ér­deklődik a fényképezés iránt. A tábor célja, hogy a fiata­lokkal megismertessék a fotó­zás művészetét, illetve hogy minden diák készítsen legalább egy olyan fotót, amelyet a tá­bor végén kiállíthatnak Sziget­becse művelődési házában. Be­rendezett fekete-fehér labor, il­letve sok színes program vár­ja a jövő fotósait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom