Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-20 / 142. szám

4 AKTUÁLIS SZERDA, 2001. JÚNIUS 20. Fő az óvatosság. Vajon hányan áldoznak pénzt megyénkben személyük védelmére? (Fotó: Schmidt Andrea) Testőrség pedig nincs? Hatalmas vagyonok, bekamerázott kerítések mögött. Gazdag urak, akik pénzre éhes társadalmunkban joggal tarthatnak attól: akár életük árán is szeretnék megkaparintani forintjaikat. Ebben a közegben nem lenne meglepő, ha egy-egy tehetősebb Csongrád megyei polgár állandó testőrséggel venné körbe magát. De vajon él-e közöttünk olyan nagyvállalkozó, akiről köztudott: csak kigyúrt, marcona legények között lépdelve mer közlekedni? Ungi Ferenc elmondta: kamarájuknak nincs tudomása arról, hogy régiónkban bárki is felállíttatta volna már testőrségét. Ez persze nem jelenti azt, hogy efféle minisereg mifelénk nem funkcionál. Ugyanis a személyi őrizet nagyon bizalmas munkaviszony őrzött és őrzője között, amit senki nem hoz szívesen mások tudomására. nem kevés azok száma sem, akik egyszerűen nem találnak más munkát. S hogy miért alkalmaznak cégüknél mind többen tetterős, izomdús férfiakat? A kamarai elnök szerint magyarázható ez azzal, hogy Magyarországon ma már sokan gondolkodnak úgy - ha nem megy munkával, hát megpróbálják más úton gyarapítani vagyonukat. Durvább, erőszakosabb lett társadalmunk. így aztán, aki szeretné nagyobb biztonságban tudni pénzét, ingatlanát, vállalkozását, már csak akkor nyugodt, ha pisztolyos őr strázsál a közelben. - Az más kérdés - tette hozzá Ungi Ferenc -, hogy komolyabb, újságok címlapjára kívánkozó, harcias akcióra nem kényszerítették a gazfickók a Csongrád megyei őrzővédőket. Fegyver egyszer sem dördült el azért, mert rablót, vagy gyilkos szándékú bűnözőt kellett a vagyonőröknek megfékezni. Azt persze senki nem tudná megmondani, egy-egy éjszakai szórakozóhelyen hány pofont csattant már el a randalírozók és a biztonsági emberek vitája során. Ami viszont megnyugtató: Csongrád megyében - az ismereteink szerint - eddig még egyetlen alkalommal sem kellett eljárást indítani vagyonőrök ellen azért, mert kitervelői, netán végrehajtói voltak valamilyen bűncselekménynek - tájékoztatott a vagyonvédelmi kamara Csongrád megyei elnöke. Bátyi Zoltán Fönntartott összeomlás Már bokáig járunk az olvasás évében, a könyvhéten is nagyobb volt a forgalom a tavalyihoz képest, mégsincs az az érzésünk, hogy megy a könyvek által a világ elébb. Nem látványos gyalogtúrára gondoltam, hanem ahogy a szó által közvetített „anyag" a fejben „kulminál". Az efféle tapasztalatot persze jó, ha minimum statisztikai érvekkel támasztja alá az ember, de ez az ember most nem támasztja alá ilyen közvetlen adatokkal, hanem olyanokkal, hogy több millióra tehető a honi funkcionális analfabéták száma, majd ekkora tábort keríthetünk azokból, akiknek komoly erőpróbát jelent az olvasás és az írás, nem egyszerre, külön-külön. Nos, ez összesen, ne tessék elhinni, a lakosság nagyobb része. Rájuk nagy valószínűséggel semmüyen hatással nem lesz az olvasás éve, mert hiába hirdetik meg a görény évét, ha nekem föláll a szőr a hátamon a görénytől; igaz, egyszer óvatlanul megettem fél szál nutriakolbász, tudják, az a kis patkányszerű rágcsáló, vagy mi. De ne menjünk ilyen messzire az olvasótól.'Már csak azért se, mert gyanítom, nem elsődleges elhatározásból van baj az olvasóval. Hanem magának a szónak, a nyelvi megjelenésnek egyes funkciórétegei olvadtak el szépen. Mindeközben kevés olyan embert ismerek, aki ne közérzete, megélhetése felől közelítene bármihez is, eszerint viszont a nyelv funkcióvesztése, akár a közbeszéd totális értékvesztése úgymond „demoralizálta" az olvasást. Bár az információs társadalom mellékzöngéjeként beharangozott Gutenberg-galaxis összeomlása látszólag elmaradt, a galaxis él és virul, köszöni, jól van, de mindez mesterségesen fönntartott látszat, mert ha maga a galaxis nem is, de az olvasó összeomlott. Podmaniczky Szilárd Nem támadtak környékbeli pénzintézetre Őrzővédők a megyében Csongrád megyében mintegy kétezer vagyonőr vigyázza az értékeket, a biztonságot. Fizetésük közel sem annyira csábító, mint azt a közvélemény gondolja, inkább a munka vélt érdekessége és a kevés munkalehetőség csábítja az őrzővédők egy részét - tudtuk meg Ungi Ferenctől, a vagyonvédelmi kamara Csongrád megyei elnökétől. Ma már vagyonőrök fogadnak irodaházban, diszkó kapujában. És az ABC-ből „marketté" fejlődött bolt gondolái között is formaruhások lesik, csúsztat-e csokit a zsebébe a vásott kölyök. Alighanem sokak fejében megfordult már több kérdés e nagy biztonságis szigort látva, például keresték a választ: mitől lett divatos szakma a vagyonőrzés, szükség van-e egyáltalán ilyen látványos szigorra, egyáltalán hányan élnek meg ebből a mesterségből? Ungi Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara Csongrád Megyei Szervezetének elnöke pontos adatokkal szolgált. Elmondta: régiónkban kamarájuknak 1058 olyan tagja van, aki egyéni vállalkozóként őrzi a rá bízott értékeket, és statisztikájuk szerint 108 őrzővédős társas vállalkozás alkalmaz 1563 vagyonőrt. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy közel sem mindenki aktív. A legfrissebb adatok azt mutatják: például az alkalmazottak közül 254-en szüneteltetik tevékenységüket. - Persze ez a létszám is megdöbbentően nagy ahhoz képest, hogy 10-15 évvel ezelőtt nem is sejtettük: eljön még olyan idő Magyarországon, amikor tanfolyamok tucatjait kell szervezni ahhoz, hogy minden vagyon- vagy személy- és vagyonvédelemre szakosodónak jusson hely - folytatta Ungi Ferenc. Majd hozzátette: még véletlenül sem azért vált divatszakmává az őrzés és védés, mert olyan nagy jövedelmekkel csábítják az ifjoncokat, netán a fegyveres testületekből nyugdíjba vonult veteránokat. Csongrád megyében, akárcsak az ország más pontjain, napjainkban nagyon sokan a minimálbér körüli összegért készülnek fel egy várható támadásra. Bár az is igaz, néha kiugróan magas jövedelemről szólnak a testőrpletykák. A vagyonvédelemre jelentkezők egy része menő akciófilmekkel erősített kalandvágyból jelentkezik szolgálatra. De Százezres kárt okoznak a virágtolvajok Lopják a virágokat Egynyári és évelő dísznövényeket egyaránt lopnak a szegedi virágtolvajok. A városi költségvetésből csak a virágok egy részének pótlására futja. A főkertész a városőrök segítségét kérte, akik eddig egyetlen dísznövénytolvajt kaptak el, egy hajléktalant. Még a szegedi polgármesteri hivatal kapuja mellé állított virágládákat is megdézsmálták már a dísznövénytolvajok. A „szürke épület" bejáratát díszítő növényeket föltűnően megritkították: a kiszedett virágok helyén a puszta virágföld feketedik. A Stefánián egy áprilisi hét végén földbe tett pálmaliliomok és levendulák jó részének két nappal később már csak hűlt helye maradt. Forró Marianna városi főkertész elmondta, a szegedi virágtolvajoknak tulajdonképpen mindegy, egynyárikat és évelőket egyaránt szívesen lopnak. A belvárosi virágládákat folyamatosan fosztogatják: a Kárász utcai díszpadok mellé állított kerámia növénytartók közt akad, amelyikben alig hagytak valamit. A köszöntőszobrokhoz legközelebb álló amforából babérmeggy, borostyán és levendula hiányzik. A károkozás százezrekben mérhető. Csak a Stefánián legalább százezer forintos pusztítást végeztek a virágtolvajok. Az ellopott növényeket csak részben pótolhatják. A pénzhiány az egyik ok - a kiemelt virágok, cserjék és fák némelyikét távoli kertészetekből hozták, mint például a Debrecenből való borókát, így nehezen, vagy egyáltalán nem szerezhetik be újra. Forró Marianna - aki korábban a pécsi egyetem botanikus kertjének vezetője volt - megjegyezte még, hogy a viráglopás nem csupán Szegeden dívik: más magyar városok sem állnak jobban e téren. A főkertész asszony külföldi tapasztalatai szerint viszont Európa sok országában jobban tisztelik a növényeket. A svédek, görögök és franciák inkább védik, sőt öntözik a parkok ékességeit. A gallok még névtáblákat is tesznek a dísznövények mellé. A szegedi növénytolvajok többsége valószínűleg nem szorulna rá, hogy ily módon díszítse kertjét, vagy ablakait. Az önkormányzat tavasszal és ősszel virágtövek százait osztja ki azoknak, akik vállalják: házuk elé., közterületre ültetik a növényeket. Az önkormányzati képviselők ugyancsak több szegedi választókörzetben tartottak hasonló akciókat. Tavaszig egymillió forintot költött virágosításra az önkormányzat, s idén még ennél is többet fordítanak dísznövények telepítésére. Az értékes növények védelmére a városőrséget is segítségül hívták. A főkertész kezdeményezésére megállapodás született arról, hogy az Önkormányzati Városőrség fokozottan ügyel a parkokba, virágládákba ültetett növényekre. Kovácsné Vadászi Erika, a városőrség elnöke elmondta, hogy már nyakon is csíptek egy hajléktalannak látszó férfit, aki a Széchenyi tér egyik virágágyásából fényes nappal szedegette a legszebb töveket. Rendőrt nem hívtak, a növénytolvaj megúszta szigorú figyelmeztetéssel. Nyilas Péfer Megritkított disznövényültetvény a Kárász utcán. (Fotó: Miskolczi Róbert) A márka már nem fehérneműben utazik Szabad a gazda Konvertibilis, vagyis szabadon átváltható a forint. Június 15-étől a külföldiek itthon is fizethetnek valutával a magánszállásokon és a vendéglőkben, ám ez az éremnek csak az egyik oldala. A gazdaságban is leegyszerűsödnek bizonyos pénzügyi tranzakciók, a cégek például az exportból származó devizát nem kötelesek forintra váltani. Noha Szegedet sosem lehetett Jugoszláviához, avagy a pár évvel ezelőtti Balatonhoz hasonlítani, ahol a vendéglői, szállodai, bolti és a taxisárakat jellemzően német márkában adták meg, azért előfordult itt is néhány valutában számoló üzletember és turista. Nekik a jövőben egyszerűbb helyzetük lesz, hiszen június 15-étől korlátozás nélkül, szabadon átváltható, konvertibilis lesz a forint, így elvben bárhol fizethetnek külföldi pénzeszközben. De csak fizethetnek, mert a valutát a hazai vendéglátás nem köteles elfogadni - Magyarországon ugyanis a hivatalos fizetőeszköz a forint. Aki mégis zsebre teszi, az ezt követően szabadon dönthet arról, mit tesz: megtartja, beváltja, vagy később külföldre utazik vele. A számlát azonban forintban kell kiállítania. A megszűnő devizakorlátozások egy része olyan, amelyeket már eddig se tartottak be, csak papíron léteztek. Jelentős hányaduk azonban a szó szoros értelmében könnyítést hoz, valamint életszerűvé, természetessé teszi a fizetést. Egyes szakemberek úgy is fogalmaztak: kelet-európaiságunkat veszítjük el, immáron nem tréfálkozhatnak velünk a külföldiek. Kunz Péter, a szegedi Novotel igazgatója hozzátette, a szállodáknak már az „átkosban" is volt valutaváltási és -átvételi joguk, így számukra nem hozott újat a rendelet. De mit is jelent a gyakorlatban a konvertibilitás? Június 15-étől annyi valutát vásárolhatunk a bankokban, amennyire szükségünk van és ezeket az összegeket valutakiviteli engedély nélkül vihetjük magunkkal külföldre. Ott szabadon számlát nyithatunk, ingatlant vásárolhatunk, befektethetünk. (Telefonon azonban még nem lehet külföldre átutalást kezdeményezni, számlát nyitni, részvényt venni - ezekre majd csak az EUcsatlakozást követően lesz módunk.) Elvben akár milliókat is kivihetünk magunkkal az országhatáron túlra készpénzben, forintban és valutában egyaránt, ráadásul nem a fehérneműnkbe rejtve, ám ennek a bankkártyák világában semmi értelme. Nem változik viszont a pénzmosással kapcsolatos jogszabály: ha valaki kétmillió forintnál nagyobb összeget vált át valutára, akkor azt a bankok és a pénzváltók jelentik. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: ettől kezdve a magyar bakrendszer belép a külföldiekkel folytatott versenybe. Hogy a pénzintézetek helyzetét megkönnyítsék, június 15. után csökken tartalékképzési kötelezettségük. A cégek pedig ezentúl nem kötelesek az exportból származó bevételeiket forintra váltani. Az új helyzetben a lakosságnak új veszélyekkel is szembe kell néznie, mivel „állam bácsi" jogosítványai beszűkültek. Elképzelhető ugyanis, hogy életbiztosításokat, piramisjátékokat ajánló külföldi vállalkozások környékezik meg az embereket. Nem árt tudni, csak azok a külföldi társaságok foglalkozhatnak életbiztosításokkal, akik magyarországi telephellyel rendelkeznek. Feketa Klára Fotótábor Szigetbecsén A világhírű André Kertész gyermekkorának színhelyén, Szigetbecsén rendez alkotótábort a Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapítvány augusztus 1. és 8. között. A táborba szeretettel várnak minden általános- és középiskolást, minden diákot, aki érdeklődik a fényképezés iránt. A tábor célja, hogy a fiatalokkal megismertessék a fotózás művészetét, illetve hogy minden diák készítsen legalább egy olyan fotót, amelyet a tábor végén kiállíthatnak Szigetbecse művelődési házában. Berendezett fekete-fehér labor, illetve sok színes program várja a jövő fotósait.