Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-20 / 142. szám

SZERDA, 2001. JÚNIUS 20. TISZA-PARTY 5 Négy értékes ingatlanától válik meg a város A második parkolóház telke Törvényesen veszik ki a lakásalapból a 400 millió forintot Nem vész el a pénz A múlt heti szegedi közgyűlésen töb­bek között arról is szavaztak a képvi­selők, hogy a város gazdálkodásában keletkezett működési hiányt - átmene­tileg - a lakásalap 400 millió forintjá­val pótolják. A döntés törvényes: nem tiltja jogszabály, hogy az egyik kassza egy időre kisegítse a másikat, amennyiben a képviselők megszavaz­zák. Tímár László gazdasági alpolgármester a legutóbbi közgyűlésen azzal indokolta a la­kásalap 400 millió forintjának átpakolását a költségvetésbe, hogy a gazdálkodásnak „egy lélegzetvételhez kell jutnia". Az előterjesztést a képviselők megszavazták, ennek értelmé­ben a működési hiány 657 millió forintját többek között a lakáskassza próbálja majd egyenesbe hozni a maga 400 milliójával. Négyszázmilliónál különben több van a lakásalapban. Az előterjesztésből az derült ki, hogy az előző évek tartalékaiból, valamint az elmúlt évi kiadások és bevételek egyenlegé­ből közel 2 milliárd forint tartalék képző­dött. Az összeg már rég nem az önkormány­zati lakások eladásából gyarapszik - mond­ta Medovárszki Éva, az önkormányzat köz­gazdasági irodájának vezetője —, sokkal in­kább a kamatok növelik, 2000-ben például 300 millió forint származott ebből a forrás­ból. Az a 400 millió tehát, amelyet majd át­menetileg a működési hiány fedezésére for­díthat a város, a tavalyi 300, valamint az idei időarányos 100 millió forintos kamathozadék­ból áll össze. A közvéleményt a múlt heti közgyűlés óta leginkább az foglalkoztatja, vajon felhasz­nálható-e a lakáslap működési hiány fedezé­sére. Medovárszki Éva indoklása szerint a lakástörvény csak arról rendelkezik, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások eladásából származó teljes bevételt elkülönített számlán kell elhelyezni. A kamatokkal kapcsolatban viszont ugyanerről nem rendelkezik. Ezért vetődött föl az a lehetőség - magyarázta az irodavezető -, hogy a kamatokból, vagyis-„a lakásalap pénzeszközeinek átmeneti haszno­sításából származó bevételeket" a központi gazdálkodás működési forrásaiba bevonják. Az irodavezető hangsúlyozta azt, hogy csak átmeneti felhasználásról van szó, hiszen a lakástörvény nem engedi az összegek „vég­leges beforgatását". A lakásalapba 2003-ban visszakerül a 400 millió - mondta Szöllősi Béla, a lakásügyi bi­zottság elnöke, vagyis nem vész el. A képvi­selő szerint azért kellett hozzányúlni a laká­salaphoz, mert az önkormányzat mintegy 3­4 milliárd forintot államkötvényben lekötve tart, ezeket az összegeket nem tudja hitelfe­dezetek mögé állítani. „A lakáslap volt az egyetlen likvid pénzünk" - állította Szöllő­si. Sokak emlékeznek még rá, egyszer már okozott fejtörést a városnak a lakásalap mo­bilizálása, és egy állami számvevőszéki vizs­gálatot emlegetnek az előző önkormányzat idejéből. Mint ahogy azt Básthy Gábor kép­viselő, az 1994—98 közötti ciklus gazdasági alpolgármestere elmondta, még Lippai Pál polgármestersége idején vettek ki 1993-ban 530 milliót a lakáskasszából. Ezt az összeget valóban nekik kellett visszapótolni, mégpe­dig 1996-ban, olyan áron, hogy iskolák be­zárására kényszerültek. Medovárszki Éva a történtekhez hozzátet­te: az ÁSZ akkoriban azért emelt kifogást, mert közgyűlési döntés nélkül nyúltak a la­kásalaphoz. A mostani döntés azonban törvé­nyes. FekMa Klóra Régi és új igazgatók Kinevezések ­óvodákban, iskolákban A Szepark Kft. felépítheti a parkolóházat a Tisza Lajos kőrúton, ha 66 milliót fizet a területért. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Tizenkét városi oktatási intézmény élére neveztek ki új vezetőt a legutóbbi köz­gyűlésen. Az óvodavezetők, általános és középiskolai igazgatók közül kilencen ed­dig is az intézmény élén áll­tak. így a klebelsbergtelepi óvodai körzet, illetve a Ti­sza-parti óvodai körzet veze­tő óvónője maradt Mészáros Jánosné, illetve Laczik Antal­né. Az általános iskolák kö­zül egyedül a Bálint Sándor Általános Iskola élére vá­lasztottak új igazgatót, Szűcs Ferencné személyében. A többiek mandátumát meg­hosszabbították, ilyeténkép­pen lmreh Balázsné maradt az Alsóvárosi Általános Is­kola, Szil Elemérné a Fekete István Általános Iskola, Ki­szinné Bikárdi Melinda a Fő Fasori Általános Iskola, Mártonné Csernus Ágnes a Gárdonyi Géza Általános Is­kola, valamint Dobos János a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója. A Deák Ferenc és az Eötvös József Gimnázium élére új igazga­tót választottak. A Deákot Kis Gábor, míg az Eötvöst Gera Tibor irányítja majd a következő tanévtől. A Tö­mörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépis­kolát továbbra is Kühn Já­nos, a Gábor Dénes Gimná­zium és Műszaki Szakközép­iskolát pedig a korábbi meg­bízott igazgató, Mustos Ta­más vezeti majd. Az óvoda­vezetők, általános és közép­iskolai igazgatók megbízatá­sa 2006. július 31-ig szól. Amennyiben a Szegedi Parkolási Kft. ez év vé­géig kifizeti a Tisza Lajos körút 93. szám alatti üres telek vételárát, azaz 66 millió forintot, ezen a területen felépítheti a vá­ros második parkolóhá­zát. Ha a Szepark nem fizet, úgy a város más­nak adja el a területet, és a parkolóház elké­szült terveit, összesen 100 millió forintért. A közgyűlés döntése értel­mében ugyanerre a sors­ra jut a Somogyi utcai foghíjtelek, a Szent Ist­ván tér 3400 négyzetmé­teres része, és a koráb­ban a Világ Utcája Kft. által (nem) hasznosított terület is, a Móravárosi körút mellett. A Torontál tér hasznosításáról még nem döntöttek a képvi­selők. Négy, nagy értékű ingatlan hasznosítási, vagy tulajdon­jogának eladásáról határozott múlt héten a közgyűlés. A Móravárosi körút melletti te­rületet azért kell értékesítenie a városnak, mert a Világ Ut­cája Kft. korábban élelmi­szer-áruház építése céljára el­adta az önkormányzati telket körülvevő területet. (Az adásvételből harmincmillió forint az önkormányzat számlájára folyt be.) így a város már nem tudja haszno­sítani a körbezárt telkét, és azt 50 millió forintért próbál­ja meg értékesíteni. A Tisza Lajos körút 93. szám alatti területet százmil­lió forintért vásárolhatja meg egy külső befektető 2002. ja-; nuárjától, amennyiben addig a Szepark Kft. nem fizet 66 millió forintot a városnak. A cégnek azért kell csak 66 milliót fizetnie, mert egyik tulajdonosa, a Szegedi Köz­lekedési Társaság már 34 millió forintért elkészíttette az ide épülő parkolóház ter­veit. (A külső vevőnek a te­lek árával együtt a tervezés költségét is meg kell fizet­nie.) Mindenképpen az a cél, hogy erre a területre parkoló­ház épüljön - szögezte le Szöllősi Béla, a közgyűlés la­kásügyi bizottságának elnö­ke. Az Arany János utcaihoz hasonló, többfunkciós parko­lóház építéséhez társbefekte­tők is csatlakozhatnak. Jó esélyünk van arra, hogy megvásároljuk a telket, hi­szen régóta készülünk már erre - szögezte le Nemes László, a Szepark Kft. ügy­vezetője. A szakember hang­súlyozta: a kft. többek között éppen azzal a céllal hozta lét­re az SZKT és az önkor­mányzat, hogy felépítse a parkolóházakat. Megerősítet­te: tárgyalásokat folytatnak társberuházókkal, hiszen a város központjában fekvő in­gatlan alkalmas a parkoló­ház-funkció mellett más fel­adatok ellátására is. A Somogyi utcai foghíjte­lek beépítésére akár az ön­kormányzati tulajdonú IKV Rt. is alakíthat társaságot egy külső befektetővel, ez eset­ben a területnek csak a hasz­nosítási jogát értékesíti a vá­ros. Ám ha eladják a telket ­amelyen a közelmúltban bon­tottak le egy árvíz előtti épü­letet -, akkor a pénteken el­fogadott határozat szerint a vevőnek minimum 90 millió forinttal kell gazdagítania a város kasszáját. A Szent István tér a Bocs­kai utca felőli 3400 négyzet­méteres részének hasznosítá­sára több befektető is jelent­kezett. Az érvényes rendezési tervek szerint ezerötszáz négyzetméteres piaccsarno­kot, vagy élelmiszer-áruházat kell építeniük ide. (A lakás­ügyi bizottság elnöke szerint ez utóbbira van igény.) A ve­vő egyébként nem csak kész­pénzben fizethet, hanem ugyanekkora értékben vég­zett térrendezési munkákkal is megválthatja a 30 milliós vételárat. A Torontál tér hasznosítá­sának terve azért nem került be az értékesítendő városi in­gatlanok közé, mert hosszas előkészítő munkának - la­kossági fórumok, szakhatósá­gi engedélyek beszerzése ­kell megelőznie a terület be­építését - tudtuk meg Szöllő­si Bélától. Kéri Barnabás Igazságtalan magyarérettségi? Kettőt felel, egyet kap Ezen a héten fejeződnek be a szóbeli érettségi vizsgák, amelyek lebonyolítására az Oktatási Minisztérium idén 750 millió forintot különített el. Ebből fedezik a szóbeli vizsgabizottsági elnökök és a szaktanárok díjazását is. A vizsgáztató tanároknak diá­konként a mindenkori mini­málbér két százaléka, vagyis ebben az évben nyolcszáz fo­rint jár, külön az írásbeli dol­gozatok javításáért, s külön a szóbeli feleltetésért. A bizott­sági elnökök pedig tanulón­ként Í200 forintot kapnak. A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium óraadó tanára, Udvari Nagy István igazság­talannak tartja, hogy a két tantárgyból - irodalomból és nyelvtanból - külön-külön érettségiztető magyartanáro­kat úgy díjazzák, mintha csak egy vizsgán feleltetnének. Vagyis az irodalom- és a nyelvtanvizsga után csupán 400-400 forintot kapnak diá­konként. Udvari Nagy István szerint egyébként is reformra szorulna az érettségi vizsgán már őskövületnek számító gyakorlat, hogy a tanulók összevont jegyet kapnak ma­gyarból; azaz az írásbeli és a szóbeli vizsga irodalmi és nyelvi részére adott négy osz­tályzatból a bizonyítványba már csak egy jegy kerül, álta­lában a négy szám matemati­kai átlagolásával. Ráadásul jelest kizárólag az kaphat, akinek a négy jegyből csak egy négyese van, s a másik három ötös. Az osztályzatok összevonásának azért sem lát­ja értelmét, mert az irodalmat és a nyelvtant külön tárgyként oktatják a középiskolákban, s felvételizni is külön kell belő­le. A Széchenyi István Gim­názium és Szakközépiskola igazgatója, Eitler József el­méletileg indokoltnak véli a két említett tantárgy szétvá­lasztását, mivel - mint mond­ta - az irodalom inkább mű­vészeti jellegű, a nyelvtan pe­dig tudományos jellegű tárgy. A gyakorlatban azonban sze­rinte ez nehezen valósítható meg, mert akkor a diákokkal nyelvtanból külön dolgozatot kellene íratni, ami többletter­het róna rájuk. A tanárok díj­azásáról úgy véli, árnyaltabbá kellene tenni az elosztás módját, amire talán a kétszin­tű érettségi 2005-ös bevezeté­se alkalmat kínál. Dobó Lász­ló, a Vedres István Építőipari Szakközépiskola igazgatója hozzátette: az iskolák több pénzt is fizethetnének a vizs­gáztató tanároknak, de a mi­nisztérium által nyújtott nor­matíva épphogy elég a vizs­gák lebonyolítására. Hegedűs Szabolcs Kétmilliós jutalom a városházán Munkatársunktól A 2001 első félévében végzett eredményes munkájuk elismeréseként Bartha László pol­gármesternek bruttó 777 ezer, Ványai Éva hu­mánpolitikai alpolgármesternek 720 ezer, Tí­már László gazdasági alpolgármesternek pedig 685 ezer forint jutalmat szavazott meg leg­utóbbi ülésén a képviselő-testület. Nem lesz szórakoztatóközpont a Sancer-tavakból Védett a Szegedi Vadaspark Sikerrel végződött a teg­napi egyeztető tárgyalás, így hamarosan megkapja a Szegedi Vadaspark a helyi jellegű védettséget. Ezúttal jogszabályok védik a növé­nyeket, állatokat. Már nem kell attól tartani, hogy terü­leteket kanyarítanak ki a parkból, és attól sem, hogy szórakoztatóközpont és iro­daház épüljön a Sancer-ta­vak helyén. Huszonhét cég, szerve­zet, illetve az illetékes ható­ság vett részt a tegnapi egyeztető tárgyaláson. A tét nagy volt - megmenekül-e a Szegedi Vadaspark. Ugyanis a park vezetősége félt attól, hogy magyar, il­letve külföldi cégek megvá­sárolnak részeket a 47 hek­tárból. A védetté nyilvání­tás azonban megakadályoz­ná ezt. Szerencsére így tör­tént. - A jelenlévők közül mindenki egyet értett azzal, hogy megkapjuk a védettsé­get - mondta Gősi Gábor parkigazgató. Az esetleges rongálókat, illegális szeme­telőket sokkal szigorúbban büntetik majd a közeljövő­Marad a csönd és a nyugalom. Nem kell attól tartanunk, hogy kivágják a tölgyest. (Fotó: Gyenes Kálmán) ben. De nem ez volt az el­sődleges szempont. Ugyan­is egy német cég szemet ve­tett a Sancer-tavakra. Für­dőhelyet szerettek volna csinálni a védett madarak­nak otthont adó vízi élő­helyből. Erről lekéstek. - A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz nyújtották be a ké­relmet, ahonnan továbbítot­ták a szaktárcához - tudtuk meg Forró Mariann városi főkertésztől. A fővárosban hozzájárultak a védetté nyilvánításhoz, így most már a szegedi önkormány­zat bizottságainak kell ezt helyben hagyni. Ha ez meg­van, akkor mehet a közgyű­lés elé a tervezet. Várható­an a városatyák szeptem­berben döntenek ez ügyben. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom