Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

Torma néninél, hat forintba került a guppi Díszhalak, haltartók, generációk Vajon valóság-e a történet: diszkoszhalakat te­nyésztett otthon egy ember, és árukból autót vett? Akár valóság - én úgy tudom, az -, akár legen­da, egy bizonyos: csak évekkel ezelőtt eshetett meg. A diszkoszhal az egyik legnehezebben te­Torma néni díszhalüzletében. Sze­geden, hat forintba került a guppi a hetvenes évek elején. Ma a guppi ­ez a lehető legelterjedtebb és legsza­porább díszhalucska - általában százon felül van az üzletekben, de több száz forintos példányok is kaphatók. Az al­gaevő hal, amely sok évvel ezelőtt ­megfizethetetlen ritkaságként - elérte a nyolcvanforintos, világrengető árat Szegeden - ma a vásárhelyi Hegyi Fe­rencék díszhalüzletében tökéletesen belesimul ár tekintetében a többi hal közé: éppúgy nagyjából másfélszáz forint, mint általában a többiek. Ám ugyanitt kerti tóba való aranypontyot is kaphatunk, ezerötszázért (vigyáz­zunk, mert húszkilósra is megnőhet). Egy kisebb akvárium „beindítása", mindennel együtt, körülbelül húsz­ezer forint - tudom meg Hegyi Fe­renc nétől. Ebben benne van maga az akvárium, a korszerű vízforgató be­rendezés, a világítás, aztán az időről időre beszerzendő növénytápsó, fertőt­lenítő, eleség - s persze a növények, halak. „A fenntartáshoz már kevés pénz kell, persze, csak akkor, ha az általunk javasolt fölszereléseket, egy­máshoz illő és a medencenagysághoz méretezett halakat veszi meg a vásár­ló"- hallom az üzlettulajdonostól, aki tizenkilenc éve nyitotta meg a boltot. nyészthető díszhal, akkoriban sokba került, ma ke­vésbé, az autó viszont, mely egykor szintén drá­ga volt, ma még drágább. Megélni azonban má­ig meg lehet díszhalakból, s ez arra utal: valami­ből a vevők is megélnek. Van, aki gyermekként itt vette első díszhalát, s ma már a gyermekének vásárol - mondja Hegyi Ferenc. (Fotó: Tésik Attila) „Van olyan vevőm is. aki gyerekkorá­ban rendszeresen idejárt, ő például na­ponta jött" - mutat egy családfenntar­tó-külsejű emberre Hegyi Ferencné. „Aztán abbahagyta a halazást, s sok év kihagyás után újrakezdi. Más pedig már gyenneke részére rendez be akvá­riumot, mert eszébe jut: neki is volt." Rózsavölgyi József szegedi díszhal­kereskedő két csoportra osztja a vevő­ket: az egyik, ha már megvan a hal, pél­dául megvették a gyermeknek, jó kö­rülményeket igyekszik neki biztosíta­ni, ám, miután másra is kell a pénz, a lehető legolcsóbban - és léteznek te­hetős emberek, akiknél lakásdíszként funkcionál a több száz literes, beépí­tettszekrény-formátumú akvárium. benne különleges élőlényekkel. „Egy tengeri akvárium puszta fönntartása elérheti a havi tízezer forintot" - mond­ja Rózsavölgyi József. Régebben sok akvarista - gyere­kek, felnőttek egyaránt - otthon sza­porították a díszhalakat: voltak, melyek „maguktól" megtermettek a vízben, mint a guppi, mások, mondjuk, a ne­onhal, előállításához laboratóriumi kö­rülmények kellettek. E sorok írójától tizenkét forintért vette át egy díszhal­kereskedő a hetvenes évek végén a paradicsomhal darabját, s hatszáz volt belőle. Ez egy diáknak jó zsebpénz volt, a baj csak az: több hónapi mun­ka. „Ma már nagykereskedőktől vesszük a Szingapúrból érkező, egzo­tikus halakat" - mondja Rózsavölgyi József. A „vadon" befogott, például rizsföldekről származó halak szebbek, mint a tenyésztettek, hallom tőle, és hozzáteszi: a túl sok idő, a túl sok után­járás - például az ivadékoknak nélkü­lözhetetlen természetes táplálékok be­gyűjtése -, a mindezekhez társuló költ­ségek nemigen teszik kifizetődővé az otthoni tenyésztést. Ugyanakkor van, aki eredménye­sen űzi ezt: Papp Attila díszhaltenyész­tő szerint meg lehet díszhalakból élni. Most tervezi: elvégzi az állategészség­ügyi, a bolti eladó, s a kereskedelmi boltvezető tanfolyamokat, hogy saját üzletet nyithasson. Mint mondja: „Nincs az a díszhalmennyiség, amit el ne lehetne adni." Farkas Csaba Céges álmok: kerek számok Munkatársunktól A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elmúlt hét végén telte közzé szoká­sos, félévente kiadott kon­junktúratesztjét. A jelentés szerint a cégek optimistáb­bak, mint hat hónappal ezelőtt voltak, ugyanakkor tartanak jövedelmezőségük gyengülésétől. A vizsgálatban ezúttal a ta­valyinál kevesebb cég vett részt, a most megkérdezett mintegy 1300 társaság azon­ban így is reprezentálja a ha­zai gazdaságot. A kamara mu­tatói szerint idén a várható infláció 9,3-9,5 százalék kö­zött alakul, s havi értéke vél­hetően nem lesz magasabb, mint májusban volt. Az össze­sített konjunktúraindex az év ötödik hónapjában meghalad­ta a 14 százalékot, ami azt je­lenti, hogy arányaiban ennyi­vel több magyar kis- és nagy­vállalkozás ítélte kedvezőbb­nek gazdaság helyzetét, mint ahányan pesszimistán néztek a jövőbe. ff Önfejű" dél-alföldi bankügyfelek Mi alapján választ bankot? (a válaszolók százalékában) 33 1 Közel van a lakásomhoz Családi hagyomány " .-^TIÁ Munkáltatóm ajánlotta Különösen megbízható Ismerősök ajánlották Országosan Dél-Alföldön Közel van a munkahelyemhez _l l i i 10 Hogy kedvenc, legfőbbnek nevezett bankunkat mi alap­ján választjuk ki, annak számos oka van, ezeket az indíttatáso­kat nemrégiben a CifK Piac­kutató Intézet vizsgálta meg. Az eredmények többek között megmutatták, régiónként el­térnek a banki ügyfelek szoká­sai. A kutatás ez esetben sem a 15 20 25 30 35 Forrás: GfK szolgáltatásokkal való elége­dettséget vette górcső alá, sok­kal inkább arra világított rá, milyen szubjektív szempon­tok játszanak szerepet abban, kire bízzuk pénzünket. Tavaly év végéhez képest sem orszá­gosan, sem regionális szinten nem változtak meg a magyar lakosság szokásai, s mint az a grafikonon is látható, a legtöb­ben még mindig azt a pénzin­tézetet tartják jónak, amelyik közel van a lakáshoz. Az ada­tokból az is kiderül, hogy a bank kiválasztásánál sokat szá­mítanak a családi hagyomá­nyok, s az ábrán jól látszik, hogy a dél-alföldiek az orszá­gos átlagnál jobban bíznak sze­retteik jó döntésében. A csalá­di tradíciók mellett a munkál­tatónak is nagy súlya van e kérdésben, s míg átlagosan a megkérdezettek egyötöde elfo­gadja a bankjának azt, amit munkáltatója ajánl, a déliek tíz százaléka hajlandó ilyen kompromisszumra. A további adatok megmu­tatják, hogy régiónkban bizony inkább a saját fejünkre vagy szívünkre hallgatunk, amikor egy-egy pénzintézet mellett el­kötelezzük magunkat: e tér­ségben kevésbé számít döntő­nek az ismerősök ajánlása, vagy a bank munkahelyhez való közelsége. A GfK legfrissebb, e témá­ra vonatkozó kutatása kitér a bankkártyával rendelkezők arányainak változására is. Eszerint az idei év első ne­gyedévében országosan, az ügyfelek 62 százalékának volt bankkártyája. Regionálisan legkisebb az arány a Dél-Du­nántúlon, ahol ez csupán 53 százalékos, a legtöbb kártya­tulajdonos pedig a fővárosban él, arányuk ott meghaladja a 75 százalékot. O. K. K. DM/DV-információ Ujabb mérföldkő a magyar távközlés történetében: a Wes­tel, a hazai mobiltelefónia ve­zető szolgáltatója elsőként szárnyalta túl a kétmilliós ügy­félszámot. A dinamikusan fejlődő ma­gyar távközlés elmúlt közel tíz esztendejében a társaság fejlődése igazi sikertörténet. A GSM rendszerű digitális mobiltelefónia hazai térhódí­tása első esztendejének végén, 1994-ben még csupán 57 ezer előfizető bizalmát élvezte, a félmilliomodik „határvonalat" 1998-ban lépte át, és tizenöt hónapja, 2000 márciusában Tizennégy hónap alatt duplázott a Westel Tíz magyarból négy mobil regisztrálta az egymilliomo­dik ügyfelét. Abban, hogy a mobiltelefon mindennapos használati esz­közzé vált Magyarországon, és számos ember üzleti és ma­gánéletének nélkülözhetetlen része, valamint hogy a hazai mobiltelefon-ellátottság meg­haladja a 38 százalékot - jelen­tős szerepe van a piacvezető­nek. A társaság működésének közel nyolc éve alatt bizonyí­totta, hogy a magyar gazda­ság egyik élenjáró vállalata­ként képes sikeresen hozzájá­rulni a hazai piacgazdaság fej­lődéséhez. A társaság számos elismerésben részesült: az ISO 9001 nemzetközi minőségta­núsító bizonyítvány mellett ­többek között - a Magyar Nemzeti Minőségi Díj, az Eu­rópai Harshall Díj, az Euró­pai Minőségi Díj döntőse. Ez utóbbi eredménnyel tavaly be­kerültek a kilenc legjobb euró­pai nagyvállalat sorába. A ta­valyi év végén a Business Central Europe a Westelt vá­lasztotta Magyarország leg­jobb vállalatának, a vállalat vezérigazgatója, Sugár And­rás pedig elnyerte a legjobb magyar üzleti vezető címet. Az ügyfelek - közöttük a Domino kártyát használók is ­szó szerint is kapcsolatban le­hetnek a világgal. A hazai mo­bilszolgáltatók közül a leg­több külföldi partnerrel ren­Megszületett az Egységes Hírközlési Törvény Erősödő verseny a távközlésben A parlamenti elfogadta az Egységes Hírközlési Törvényt. Polányi Sándort, a Vivendi Telecom Hun­gary (VTH) vezérigazgatóját annak kapcsán kérdez­zük, hogy a vezetékes piac második legnagyobb ­megyénkben is szolgáltató - magyarországi szerep­lője aktívan részt vett a jogalkotási folyamatban. - Korábban voltak fenn­tartásaik a készülő tör­vénnyel kapcsolatban, mi­lyen lett a végeredmény? - Megvan benne a kiegyen­súlyozott verseny lehetősége, ez persze függ a további vég­rehajtási szabályoktól is. Úgy tűnik, nagyrészt elmúlt az a veszély, hogy a távközlési pia­con a verseny - szereplők hiá­nyában - elmarad. Optimisták vagyunk és reméljük, a tör­vényalkotó a végrehajtás során a jogszabály versenyt létreho­zó és erősítő jellegét fogja tá­mogatni. - Önöket a parlamentben is meghallgatta a törvény­előkészitési bizottság. Visszaköszönt ebből vala­mi? - Voltak olyan, a VTH szakmai támogatását is élve­ző módosító javaslatok, me­lyek egy korszerűbb piac­szemléletet tükröznek. Ha­sonló úton jár az Európai Unió is. Ezek egy része beke­rült a törvény végleges szöve­gébe, fontos indítványok vi­szont nem, még ha meg is kapták a parlamenti bizottság támogatását. Vannak tehát megoldandó feladatok. Ezzel együtt az országgyűlés illeté­kes bizottságai láthatóan sú­lyának megfelelően kezelték a törvényt. Minden szolgálta­tónak és szakmai szervezet­nek volt alkalma elmondani véleményét. Ezt a nyitott pár­beszédet a távközlés komoly értékének tekintjük. - Változott-e a parlamenti vita során az álláspont­juk? - A Vivendi Telecom Hungary múlt év elejétől, te­hát a törvényalkotási munka kezdetétől fogva azonos ál­láspontot képvisel. Olyan jogszabályt kell alkotni, amely a hazai fogyasztóknak, a hazai beruházásoknak és a piac stabilitásának, nem pe­dig a szabályozás kiskapuit kihasználni igyekvő szolgál­tatóknak kedvez. Kiforrott és több helyen publikált állás­pont mentén véleményeztük a tervezet egyes változatait, nyitottan a szakmai viták so­rán felvetett új javaslatokra. Volt olyan - egyébként be­fektetést ösztönző, verseny­társaink által felvetett - ja­vaslat, mely illeszkedett eh­hez. ezért elfogadhatónak tar­tottuk. Ilyen esetekben kiegé­szülhetett az álláspontunk, de lényegi elemeiben nem válto­zott. - Lobbizott a társaság a törvényalkotás során? - A Vivendi a sajtóban, a konferenciákon és írásos szakmai anyagaiban ugyan­azokat a javaslatokat tette, ugyanazokat az érveket hasz­nálta. Azt gondoljuk, ha min­den gazdasági ágban hasonló döntés-előkészítési folyama­tok vannak, mint a távközlés­ben. akkor Magyarországon jó úton halad a gazdaság és a társadalom. - Mit várnak a törvény­től? - Amit eddig is: Európába illeszkedő, a magyar sajátos­ságokat figyelembe vevő táv­közlési szabályozást. K. A. delkeznek, öt földrész 87 or­szágának 196 hálózatán tele­fonálhatnak a 06-30-as előfi­zetők. A cég ügyfeleinek egy­harmada nő, hetven százaléka vidéken él és 45 százaléka har­minc év alatti. Az új mobilos generáció nem csak élő sza­vakban. hanem egyre inkább betűkkel és gratikai jelekkel is kész kifejezni magát. En­nek tudható be például az SMS korábban el nem képzelt nép­szerűsége: míg 2000-ben a szöveges üzenetküldések szá­ma 200 millió volt, addig az idén havonta 30 milliót is meg­haladja az előfizetők által kül­dött SMS-sek száma. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 401.18 Ausztrál dollár 150.65 Cseh korona 7.26 Dán korona 3.07 Euró 246.70 Luxemburgi franki 100) 611.55 Finn márka 41.49 Francia frank 37.61 Görög drachma! 100) 72.40 Holland forint 111.95 ír font 313.24 Német márka 126.14 Olasz lírai 1000) 127.41 Osztrák schilling 17.93 Portugál escudoi 100) 123.05 Spanyol pesetái 100) 148.27 Japán yeni 100) 235.40 Kanadai dollár 188.15 Lengyel zloty 72.48 Norvég korona 30.94 Svájci frank 161.76 Svéd korona 26.78 Szlovák korona 5.75 USA dollár 285.80 J E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom