Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-08 / 106. szám

Makói ipari park Egy hónapja működik a ma­kói városházán, az innovációs irodában a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. A céget a ma­kói kistérség tizenhét önkor­mányzata alapította, hogy se­gítse a terület gazdasági fejlődését, ösztönözze a kül­ső tőke bevonását - minde­nekelőtt a helyi ipari park be­telepítésével. A közhasznú tár­saság emellett hazai és nemzet­közi kiállításokon, konferen­ciákon képviseli a Makó kör­nyéki vállalkozásokat. A makói ipari park immár a legigényesebb cégek számára is alkalmas a letelepedésre. A terület rendezett, megfelel a környezetvédelmi előírások­nak, a közműellátás biztosított - de egyelőre üresen áll. A tár­saság igyekszik a lehetséges befektetőket felkutatni, mert ez lehet a térség gazdasági fel­emelkedésének motorja, új munkahelyeket, beszállítói kapcsolatot jelenthet. Ez azon­ban nem az egyetlen fejlődési irány. A kht. folyamatosan tart­ja a kapcsolatot a városban és környékén működő vállalkozá­sokkal. informálja őket és ke­resi számukra a külső forráso­kat. pályázati lehetőségeket, például a Széchenyi-terv kere­tein belül. Segíti őket többek között a minőségi és a környe­zetvédelmi háttér megterem­tésében. Mind e közben nem csak a vállalkozók, de a tele­pülések igényeire is odafigyel - mondja feladataikról a köz­hasznú társaság ügyvezetője. Szász György. A kistérség gazdaságának meghatározó jellemzője a ki­váló termőföldre, jó klímára és magas szintű kultúrára épülő mezőgazdaság. A társaság ezért a vidék fejlesztését is fel­adatául kapta. Ehhez a Sapard­programon keresztül kínálnak lehetőséget a gazdáknak, társas vállalkozásoknak a piaci esé­lyek növelésére, a hatékonyság emelésére. Az iroda munka­társai, Szentesi József vidék­fejlesztési menedzser és Mol­nár Irén projektmenedzser az információk közvetítésén túl természetesen a pályázatírás­ban is segítik az érdeklődőket. A kht. munkatársai elér­hetők a Makó, Széchenyi tér 22. szám alatt, de az innova cio@mako.hu e-mail címen is várják a cégek, vállalkozások jelentkezését. Sx. I. Pörköltnek hibátlan, de nem EU-kompatibilis Veszteséges állattenyésztés Birkák. Csongrád megyében jellemzően 10-30 anyás csoportokban tartják az állatokat. (Fotó: Karnok Csaba) Csongrád megye me­zőgazdaságának elmúlt esztendeje nem a siker éve­ként vonul majd a be a he­lyi agrártörténetbe. Mig 1999-et a túl sok víz, addig a 2000-et a rendkívül kevés csapadék jellemezte. Ne­héz évet zárt az állatte­nyésztés is. Az elmúlt esztendőben serté­sek száma jelentősen visszae­sett, s bár a szarvasmarha-állo­mány bővült, a reprodukciót biz­tosító tehénlétszám tovább fo­gyatkozott. Tavaly december­ben a megye szarvasmarha-állo­mánya 48 ezer volt, nagyobbik felét - a szinte egyenletes csök­kenés ellenére - még mindig a gazdálkodó szervezetek tartot­ták. Az egyénileg vállalkozók állománya egy év alatt négy­ezerrel gyarapodott, ami körül­belül egynegyedes növekedést jelent. E pozitív irányú válto­zás annak ellenére következett be, hogy a takarmányárak 2000­ben igen jelentősen - a szénáé negyven, a kukoricáé hatvan százalékkal - emelkedtek, mi­közben a tehéntejért hat, a vágó­marháért pedig mindössze há­rom százalékkal fizettek csak többet a felvásárlók. A kister­melők tejértékesítési gondok­kal küszködnek, a vágómarha iránti keresletet a szivacsos agy­velőgyulladás miatti félelem ve­tette vissza. A sertésállomány a szokásos szezonális változást meghala­dóan csökkent, az egy évvel ko­rábbihoz képest 54 ezer, a két évvel korábbihoz képest közel 80 ezres visszaesést regisztrál­tak. Az anyaállatoknál még en­nél is jelentősebb a fogyás, ami a tendencia tartósságát vetíti előre. A vágóállatok iránti keres­let élénkülése, a növekvő fel­vásárlási árak várhatóan megfor­dítják e kedvezőtlen tendenciát - ha csak nem növekszik a száj­és körömfájás okozta hisztéria­és az állomány újból gyarapo­dásnak indul. Bár ehhez az is kell, hogy a mostani igen magas takarmányárak mérséklődjenek - ennek már látszanak a jelei a Budapesti Árutőzsdén -, vagy a többletköltség egy részét támo­gatással kompenzálják. A megye juhállománya a ki­lencvenes években drasztiku­san visszaesett, az évtized eleji százezres állatlétszám 1997 vé­gére 32 ezerre apadt. Az innen indult lassú növekedés eredmé­nyeként 2000 végére az állatok száma elérte az ötvenezret, ami azonban még mindig csak fele az évtized elejinek. Az állatok túlnyomó többségét az egyéni gazdálkodók tartják, jellemzően 10-30 anyás csoportokban, emiatt a végtermékek minősé­ge megbízhatatlan. Pörköltnek talán hibátlan, de nem feltétle­nül EU-kompatibilis. A koráb­ban legnagyobb veszteségét el­szenvedő baromfiágazatban a tyúkfélék állománya tavaly to­vább csökkent, elsősorban a magángazdálkodók visszahú­zódása miatt. Ez utóbbiban min­den bizonnyal szerepet játszott, hogy a vágótyúk felvásárlási ára mindössze négy százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a takar­mányozáshoz felhasznált ku­korica felvásárlási ára - ahogy azt már korábban említettük ­hatvan százalékkal emelkedett. • A szarvasmarha-állomány öt, a sertésállomány hat száza­lékkal csökkent egy év alatt, miközben a tyúkfélék létszá­ma két százalékkal gyarapo­dott - tette közzé a KSH az áp­rilis 1-jei adatok alapján. A szarvasmarha-állomány nyolc­százezer darab volt, ami csak­nem ötvenezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt és gya­korlatilag megegyezik a tavaly december végi állománnyal. Magyarország sertésállománya 4,7 millió darab, ami három­százezerrel kisebb az egy évvel korábbi és százezerrel a tavaly december végi állapotnál. A tyúkfélék száma meghaladta a 43 milliót, hétszázezerrel maga­sabb az egy évvel korábbi, és 12 millióval több a decemberi adatnál. A lóállomány idén áp­rilis elején 70 ezer, a juhállo­mány 1,2 millió darab volt, mindkettőnél hétszázalékos a csökkenés. Kovács András Tíz éve még megvető pillantás járt azoknak, akik bankkártyájukat lo­bogtatva integettek a pin­cér után, ma pedig ugyan­ezzel a nézéssel a főurat szokás porig sújtani, amennyiben nincs az étte­remben egy használható kártyalehúzó berendezés. A hazai bankkártyák szá­ma mára közel 4,5 milli­óra nőtt. Többek között ez derül ki a Magyar Nemze­ti Bank nemrégiben közzé­tett tanulmányából. Töretlenül fejlődik a hazai bankkártyaüzletág: miközben 1996-ban 1,2 millió darab la­pult a honi zsebekben, addig tavalyelőtt már 3,8 millió, a 2(XX). év végén pedig közel 4,5 millió plasztiklapnak volt gazdája. A kártyák száma emelkedik ugyan, de ma már korántsem olyan ütemben, mint évekkel ezelőtt. Ennek az az oka, hogy a piac lassan telítődni látszik. A forgalomban lévő kár­tyák túlnyomó része - 94 szá­zaléka - számlához kapcsoló­dó, betéti, azaz debit-kártya­ként működik, de az elmúlt évben megduplázódott - s arányában elérte a hat száza­lékot - a hazánkban ez idáig méltatlanul mellőzött klasszi­kus hitel- és úgynevezett ter­heléses kártyák száma. Ez utóbbiak piaca virágzás előtt áll. Tavaly kezdett el terjedni az a szokás, mely szerint a Hitelkártyánkat mindössze kétszer használjuk havonta Kis magyar készpénzmánia — 'íf.^?:'.':-,?/' Az ezer főre jutó bankkártyák száma néhány közép-kelet-európai országban '• ,,„•> 1999-2000 'l^HH 208 | Csehország Szlovákia 181 I Lengyelország Oroszország 2000 100 200 300 pr 7T-\_ 400 500 600 700 cégek törzsvásárlói kártyával fűzik szorosabbra a vevő-el­adó közötti kapcsolatot. Ezek az úgynevezett co-branded kártyák általában a kereskedő védjegyével ellátottak, a mág­nescsík mellett egy chip is ta­lálható rajtuk, s jellemzően pontgyűjtésre, vagy tagsági nyilvántartásra használhatók. Ezen praktikus kis műanyag lapok száma tavaly meghá­romszorozódott, jelenleg kö­rülbelül 40 ezer van forga­lomban országszerte. Az úgy­nevezett business-kártyák, melyek a hivatalos kiadások fedezésére használatos cég­kártyaként működnek, szin­tén egyre inkább terjednek, jelenleg közel nyolcvanezer ilyen plasztiklap van forga­lomban, arányuk azonban így is két százalék alatti. Bár hazai lakosból nem lesz több, s valószínűleg a bőrtár­cákban is hamarosan több kár­tya lapul, mint bankó, így las­sul a kártyák számának növe­kedése, az ezeken keresztül lebonyolított forgalom azon­ban minden bizonnyal növe­kedni fog. Egyre több szol­gáltatás kötődik a kártyákhoz, s nő azoknak a helyeknek a száma, ahol mind készpénz­felvételre, mind vásárlásra van lehetőség. Tavaly év végén 2476 ATM (készpénzkiadó au­II. Dél-magyarországi bortúra Megyei megállók: Sóshalom, Csongrád Tavaly olyan jól sikerült az I. Dél-magyarországi bortúra, hogy nem volt két­séges, idén következik a második. Május 18-án pén­teken délelőtt tíz órakor Szegedről indul a népes me­zőny, a tervek szerint a Szé­chenyi térről, hogy ötszáz kilométer és jó néhány pin­ce után vasárnap este érkez­zen vissza. A Hódmezővásárhelyhez közeli Sóshalmon a Róna Kft. pincéjénél fékez először a II. Dél-magyaror­szági bortúra konvoja, majd a Csongrádbor következik. A bor városában hosszabb program várja a vendégeket, akik az ópusztaszeri emlék­park érintésével autóznak tovább. A csapat „belecsöp­pen" az I. Soltvadkerti bor­napokba, s a maga módján segít majd a pozitív hírve­résben. Kiskőrösön az Ist­ván Borház fogadja a túra résztvevőit, Érsekcsanádon a Sümegi család, Hajóson a Kovács-pince. Szekszárdon a Szent Gaál, Csátalján a Gilián-pince borait kóstol­hatják majd a vendégek. Visszaútban Ásotthalmon Tóth István borász győzheti meg a túrázókat arról, hogy a homokon is teremhet jó szőlő, a bankett, az elmúlt évhez hasonlóan, a Roosevelt téri Halászcsárdában lesz. Már most látszik, hogy a tavalyinál nagyobb a rész­vételre számíthat Kovács Győző főszervező. Húsz au­tóval több mint ötven ember vág neki az elmúlt évitől va­lamelyest különböző útvo­nalnak. A következő márka­kereskedők részvétele már biztosnak látszik: Porsche Szeged, Mazda Papp, C­Mobil (BMW), IKESZ Sko­da, Toyota Hmv.-hely, Au­tokurz Mercedes, Ford Bau­nok, Suzuki Veszprémi, Marker '97 (Chrysler-Jeep), Renault Molnár, Peugeot Kovács. K. A. A bokrosi szőlőkben jó vörösbor terem. (Fotó: Karnok Csaba) tomata), 3600 bankfióki és 4314 postahivatali POS-be­rendezés (közismert nevén a kártyalehúzó) működött szer­te az országban. A hazai bankok által kibo­csátott plasztiklapokkal lebo­nyolított forgalom egy év alatt 32 százalékkal növekedett, ta­valy év végén meghaladta a 2200 milliárd forintot. Az ada­tokból az is kiderül, hogy hon­fitársaink összesen 103,5 mil­lió alkalommal használták kártyájukat, s egy tranzakció alkalmával átlagosan 21 547 forintot emeltek le számlájuk­ról. A kártyahasználat gyako­risága nem változott az elmúlt évekéhez képest: bár vala­mennyivel több pénzt költünk, de havonta csak kétszer vesszük elő elektronikus tár­cáinkat. A kutatás megerősíti, amit minden magyar honpolgár tud: a készpénz varázsával kevés dolog vetekszik. Ez az oka annak, hogy a magyaror­szági kártyabirtokosok régi szokásaikhoz hűen változatla­nul idegenkednek attól, hogy az áruk és szolgáltatások el­lenértékét bankkártyával egyenlítsék ki. A készpénzki­adó automaták előtt főként korán reggel és a fizetések körüli napokon kígyózó so­rok számokra adatokra „le­fordítva" annyit jelentenek: a teljes hazai kártyaforgalom 93 százalékét ma is a kész­pénzfelvétel jelenti. Kaiké Krisxtina Kamarai hírek Szabadkai vásár A június 5-8-i Szabadkai Nemzetközi Vásáron a ka­mara mint összefogó szer­vezet lesz jelen, egyrészt in­formációs standdal - ahova várja az érdeklődő vállalko­zások cég- és termékbemu­tató prospektusait, termék­és árumintáit -, másrészt a vásár ideje alatt kísérő ren­dezvényként június 6-án ju­goszláv-magyar üzletember­találkozót szervez. Marketingklub A kamarai marketingklub május 15-i rendezvényének témája: Vizuális arculat - vi­zuális kommunikáció - mar­keting kommunikáció. A rendezvény 16 órakor kezdődik, helyszíne: Szeged Grafika Kreatív Ügynök­ség bemutatóterme (József Attila sgt. 15.). HACCP rendszerépítés A vendéglátásban, közétkez­tetésben, valamint cukrásza­ti és hidegkonyhai termékek előállítása során saját mi­nőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a vállalko­zóknak 2002. január 1 -jétől. A kamara kedvező áron ­felkészítő szakemberek köz­reműködésével - csoportos felkészítést indít. Az első oktatás május 15-17. között lesz a kamarában. Vásárról, rendezvényekről bővebb információ a 62­426-343-as telefonszámon kérhető a kamarában. Munkanélküliek figyelmébe! Májusban a kamara európai üzleti asszisztens (OKJ 52 3435 01) államilag elismert középfokú szakképesítésben 11 hónapos csoportos kép­zést indít a munkaügyi köz­pont 100%-os támogatásá­val. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számítástechnikai képzés, melyet számítógép­kezelő, használó (OKJ 33 4641 01) bizonyítvány meg­szerzése követ. Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség. Felvilágosítás: CSMKIK Oktatási Igazgató­ság (62/486-987/172) Jelent­kezés: a munkaügyi központ illetékes kirendeltségén, (x) CSONGRÁD MEGYE KÖZSÉGEIBEN LAKÓ HIRDETŐINK KEDVEZMÉNNYEL ADHATJÁK FEL KERETES HIRDETÉSÜKET! 30%

Next

/
Oldalképek
Tartalom