Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-14 / 111. szám

HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 14. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Bérmunkában termeltetnek kábítószer-alapanyagot Kétszázezerért börtön Dr, Csörgő Sándor akadémikus lett A matematika, mint szolgálóleány Rendörök vizsgálják a röszkei kenderültetvényt. (Fotó: Karnok Csaba) Háttérben a megbízók A rendőrség illetékesei szerint a kábítószerrel ke­reskedők már nemcsak szállítókat és terjesztőket foglalkoztatnak, hanem ország szerte bérmunkában kábítószer-alapanyagú növényeket is termeltetnek. A bérmunkások főleg a társadalom aljára jutott, a napi megélhetési gondokkal küszködők közül kerül­nek ki. A módszer ugyanaz, mint amikor néhány ezer forintért hajléktalanokkal, munkanélküliekkel, sőt halálos betegekkel alapíttattak cégeket, amelyek­kel utána több milliárdos csalásokat követtek el. A megbízók a háttérben meghúzódnak, ismeretlenek maradnak, a „cégtulajdonosokon" pedig behajtha­tatlan az okozott kár. A Szegedi Tudománye­gyetem régi hagyomá­nyokkal rendelkező Bo­lyai Intézetében dolgozó Csörgő Sándor pro­fesszor a matematika olyan ágával foglalko­zik, amelyet kutatóként előtte senki nem művelt ebben az intézményben. Az analízis alkalmazásai tanszék egyetemi taná­rát a hét elején az MTA levelező tagjává válasz­tották. - Azt mondta, hogy a ka­rosszék, amelyben ül, a matematikai intézet egyik alapítójáé, Riesz Frigyesé volt. Milyen érzelmek fűzik a nagy elődök sze­mélyes tárgyaihoz? - Hallgató koromban ne­kem sokat jelentett - talán egészséges sznobizmusból ­az, ha Riesz Frigyes vagy Szőkefalvi-Nagy Béla ked­venc karosszékébe ülhettem. Ha most bejön hozzám egy diák, talán még neki is jelent valamit, ha felajánlom, hogy választhat, kinek a székébe ül. - Ha önt állítaná valaki ilyen választás elé, könnyen tudna dönteni? - Azt hiszem, engedélyt kérnék arra, hogy félidőben cserélhessek. - Minek köszönhető, hogy a Bolyai Intézetben mindig dolgoztak nemzet­közi hírű matematikusok? - Pontosan nem tudom, de úgy tűnik, mindig volt olyan generáció, amely továbbadta az alapító atyák, Riesz Fri­gyes és Haár Alfréd, vala­mint utódaik tudományos örökségét. A tradíció ugyan­akkor időről időre megújult, én is olyan területtel foglal­kozom. amelyet előttem ku­tatóként senki nem művelt ebben az intézetben. -Mi ez a terület? - A véletlen matematiká­ja, vagyis a valószínűség-szá­mítás és a matematikai sta­tisztika, illetve ezek határe­loszlás elmélete. Ezt manap­ság egyszóval sztochasztiká­nak szokás nevezni. - Milyen helyet foglal el ez a terület a matemati­kán belül, s mennyire szá­mít régi tudománynak? - Egészen pontos születé­si dátumhoz köthető: 1654­hez, amikor Pascal és Fermat levelezni kezdtek az igazsá­gos osztozkodás problémájá­ról. Vannak persze nehezen dokumentálható, ezer évre visszanyúló előzményei is. A sztochasztika érdekes része a matematikának, mert az ana­lízistől kezdve az algebrán keresztül a kombinatorikáig sokféle elemet használ egy meghatározott cél érdekében, mégpedig a véletlen tömeg­jelenségek körében mutatko­zó matematikai törvény­szerűségek leírására. Szinte lehetetlen olyan területet ta­lálni az életben, ahol a szto­chasztika ne lenne jelen, gondoljunk csak a közvéle­mény-kutatásokra, a politi­kusok hetente bejelentett népszerűségi listáira, vagy a gyógyszergyárak mellékha­tások kiszűrésére végzett vizsgálataira. - A biológia vagy a kémia tudományában akár a lai­kusok is értesülhetnek kézzelfogható eredmé­nyekről a médián keresz­tül. A matematika fejlődé­se mennyire dinamikus? - Naponta születnek itt is új eredmények, amelyeket a különböző tudományos elis­merések jeleznek. Attól per­sze még, hogy valakit akadé­mikusnak választanak, nem lesz jobb matematikus. Szám­talan példa bizonyítja, hogy a forradalmi újítások nem jö­hettek volna létre a tudomány szolgálóleánya, a matematika nélkül. Újszegedről nem tud­nék átjönni a hídon, vagy utazni, telefonálni sem tud­nék, ha a klasszikus matema­tikai analízis eredményei nem kerülnek át a mérnöki gon­dolkodásba. Minden matema­tikus azt reméli, illetve azért dolgozik, hogy maradjon utá­na valami hasznos, szép, akár közvetlenül, akár egy tanít­vány eredményei által. HegedOs Szabolcs Munkatársunktól Röszkén tavaly ősszel, a szüret tervezett időpontja előtt egy héttel foglalt le a rendőrség 540 kilogramm in­diai kendert. A kábítószer­alapanyagot K. F. rokkant­nyugdíjas bérmunkában ter­mesztette. A férfi vallomásai­ban konkrét személyeket, ne­veket nem említett, megbízó­ját „valakinek" vagy „isme­retlennek" nevezte. K. azt el­ismerte, hogy megbízójával 200 ezer forint munkadíjban állapodtak meg. A férfinek egyébként már csak egyetlen esélye maradt, hogy meg­ússza a hosszú, akár 5-8 éves börtönbüntetést, ha vádalkut köt és kipakol. Azonban egyelőre nem él ezzel a le­hetőséggel. Információink szerint Röszke környékén mások is vállaltak hasonló bérmunkát, de megbízóiknak sikerült le­aratniuk a termést. Kábítószerrel visszaélés bűntettével vádolja az ügyészség K. F. röszkei fér­fit, akinek a kertjében 89 tő, 540 kilogramm indiai ken­dert talált fél éve a rendőrség. A Röszkén lefoglalt mennyi­ség negyvenszerese annak, ami alatt még nem indítanak büntetőeljárást a termesztő ellen. Lapunk úgy tudja, a férfi nem saját használatra, nem is eladásra, hanem bérmunká­ban termesztette a kábítószer­alapanyagot. K. F. egyébként azzal védekezik - és emellett következetesen kitart -, nem tudta, hogy indiai kendert termeszt, megbízója azt mondta, amikor megállapod­tak, hogy gyógynövénypa­lántákat ad át. A titokzatos megbízó nevét azonban a fér­fi nem árulja el, pontosabban azt állítja, nem is tudja. A rendőrség sem veti el annak a lehetőségét - bár a nyomozás során az együttműködés hiá­nyában ez nem derülhetett ki -, hogy a férfi egyszerűen ál­dozat, megélhetési gondjai miatt kényszerült a bérmun­kát elvállalni. A röszkei ügy vádlottja első, rendőrségen tett vallo­mását a nyomozás során mó­dosította, de új történetében is azt állítja: bérmunkában gondozta a vadkendert, amiről nem is tudta, hogy az kábítószer-alapanyag. K. F. először még azt vallotta, hogy a szegedi autópiacon vásárolt borogó nevű gyógy­növénypalántát, amit elülte­tett és gondozott fóliasátrai­ban. Ott hallotta, hogy ez jó üzlet. Arról, hogy kinek adta volna el a „gyógynövényt", azt mondta, a piacon kellett volna megszólítania(?) há­romfős csoportokat. Arra a kérdésre azonban, hogy ki­ket, nem tudott, vagy nem akart válaszolni, mint ahogy azt a személyt sem nevezte meg, akitől az állítólagos bo­rogopalántákat vásárolta. A helyszínelők a fóliasá­tor mellett félig elszívott, vadkenderből sodort cigaret­tacsikkeket találtak. A férfi azt állította, hogy azokat ő sodorta és szívta el. Az or­vosi vizsgálat azonban ezt nem támasztotta alá, ugyanis K. kábítószertesztje negatív volt. Valószínűleg az a férfi szívta el a cigarettákat, akiről K. F. később már em­lítést tett. K. újabb vallomá­sában ugyanis már azt állítja, hogy tavaly, év elején felke­reste egy számára ismeret­len, fiatal férfi, aki 200 ezer forintot ígért neki, ha „gyógynövényt" termeszt a fóliájában. A palántákat a megbízó néhány nappal később adta át. Az ismeret­len, akit K. nem nevezett meg, rendszeresen felbuk­kant, műtrágyát is vitt, és el­magyarázta, hogyan kell gondozni, felkötni a gyógy­növény-vadkendert. K. F. a szüret előtt egy héttel bukott meg, akkor csa­pott le rá a szegedi rend­őrség. Krajkó Zoltán, a gyanúsí­tott védője szerint védence vallomása életszerű. A ciga­rettamaradványokról kide­rült, mondta Krajkó, hogy nem ő szívta, a növényeket jól látható helyen termesztet­te, az illatuk is érezhető volt. Krajkó Zoltán azzal érvel, hogy mivel K. nem tudta, milyen palántákat ültetett el, a kábítószer-alapanyag ter­mesztése pedig szándékos bűncselekménynek minősül, a férfi nem követhette el a vádiratban olvasható bűn­cselekményt. Dr. Csörgő Sándor: Attól még, hogy valakit akadé­mikusnak választanak, nem lesz jobb matematikus. (Fotó: Schmidt Andrea) forrás AUTOPALYA. Ma dél­után öt órától Lotz Károly szabad demokrata oszág­gyűlési képviselő, volt közle­kedési miniszter tart előadást „Miért nincs Szegednek au­tópályája?" címmel az Eöt­vös liberális napok előadás­sorozatának rendezvényeként Szegeden, a Földváry u. 3. szám alatt. SZEGEDI FÖLDRAJ­ZOSOK. Először vehetnek részt magyar diákok a nem­zetközi földrajzi olimpián. Kaposváron rendezik meg május 14-én és 15-én a Lóczy Lajos országos föld­rajzi versenyt, melyen a kö­zépdöntőkből följutott 60 di­ák vetélkedik egymással. Csongrád megyéből ketten vannak még versenyben: Kiss Márton és Szilvási György (mindketten a szege­di Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulói). A dön­tőben a legmagasabb pont­számot elérők, összesen né­gyen képviselhetik hazánkat a nemzetközi földrajzi olimpián a kanadai Vancouverben. KIÁLLÍTÁS. Rákos Pé­ter Vallomás című kiállításá­nak megnyitójára kerül sor hétfőn, 17.30-kor a Start Ga­lériában (Victor Hugó u. 5.). A tárlatot Kalmár Márton szobrászművész nyitja meg. Közreműködik Széli Berna­dett (ének). A művek május 25-ig tekinthetők meg. ROMÁN ZENEI EST. A Nemzetiségi Kulturális Estek - Szeged 2001 című rendez­vénysorozat keretében május 14-én, hétfőn, este 6 órakor román zenei estet tartanak a konzervatórium kistermében. Válogatás hangzik el a román zeneirodalom jelentós alkotá­saiból. Közreműködik: Kosz­tándi István (hegedű) és Ko­lozsvárról Marius Popescu (zongora). IDŐSEKNEK A HIGIÉ­NIÁRÓL. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportja által időseknek és gondozóiknak szervezett, "Kézenfogva az egészségért" című karitatív sorozat követ­kező előadására május 15-én kerül sor. Kedden 16 órakor a Csanádi utca 9-ben az időskori higiéniáról tart előadást és beszélgetést Lö­vész Béláné, az I. sz. kórház krónikus belosztályának geri­átriai főnővére. tájba nak a mostani kaotikus álla­potok. - Ópusztaszer rendezési tervében ez a hely nem sze­repel kereskedelmi tevé­kenységre alkalmas terület­ként. így a pavilonok felállí­tásához nem lehet kiadni építési engedélyt. Tájépíté­szeti szempontból a KNP igazgatósága szakhatóság­ként mond véleményt, illet­ve bírság kiszabásával elér­heti, hogy betartsák a törvé­nyi előírásokat. A KNP igaz­gatósága semmiképpen sem járul hozzá, hogy ezen a te­rületen kereskedők árusítsa­nak. Márciusban tárgyaltunk erről a polgármesterrel, ak­kor abban állapodtunk meg, hogy az árusoknak máshol próbálnak helyet kínálni. Nagy figyelemmel várjuk, milyen álláspontra jut az ópusztaszeri képviselő-testü­let. Bízunk abban, hogy nem lesz itt újra bódéváros, ha­nem a tájvédelmi szempon­tok figyelembevételével hasznosul a terület. Azt is szeretnénk, ha nem viták, esetleg bírósági perek útján kellene érvényt szerezni a törvényi előírásoknak. N. Rácz Judit Lépéskényszerben az ópusztaszeri önkormányzat A bódéváros nem illik a Eddig voltak perek és tüzek. Az ópusztaszeri emlékparkkal szemben egy földsáv az ópuszta­szeri önkormányzaté. Hol engedéllyel, hol anélkül, kereskedők ál­lították fel ott pavilonjai­kat, ajándéktárgyakat árultak. Most újabb küz­delem indul a területért. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal szemben a mintegy ezer négyzetméternyi földsáv ideális lehetőséget kínál kü­lönböző ajándék-, illetve emléktárgyak árusítására. A kereskedelmi tevékenységet azonban kezdetektől nem nézte jó szemmel a tájvédel­mi körzet kezelője, a Kis­kunsági Nemzeti Park. A táj­ba nem illőnek minősítette a pavilonokat. A közigazgatási és jogi procedúrák azonban hosszadalmasak. Az elárusí­tóhelyek tovább működtek, míg tavaly nyár végén a tűz martalékává nem váltak. A megélhetésükért küzdő ke­reskedők máig nem törődtek bele, hogy véglegesen meg­tiltsák számukra az árusítást. Mint Makra József. Ópusz­A bérbeadásra szánt földterületet már rendbe tették. (Fotó: Gyenes Kálmán) taszer polgármestere el­mondta, amikor hírül vették, hogy az önkormányzat latol­gatja a terület bérbeadását, azonnal felkeresték őt. - Tavaly mi is megtiltot­tuk az árusítást - hangsú­lyozta a polgármester. ­Most az élet, pontosabban a pénzhiány kényszerít ben­nünket arra, hogy keressük a terület hasznosításának le­hetőségét. Már kiszedettük a tuskókat, kiegyengettük a talaj felszínét. Ezeket a munkálatokat kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen végeztük el. A terület bérbeadását a törvények szabta keretek kö­zött szeretnénk lebonyolíta­ni, hogy pontosan miként, arról egyelőre nem határo­zott a képviselő-testület. A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) igazgatóhelyet­tese, dr. Iványosi Szabó András azt mondja, ha nem tájvédelmi körzetről lenne szó, akkor sem maradhatná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom