Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-14 / 111. szám

4 KAPCSOLATOK HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 14. Westel-üzenet Kedves Olvasónk! Szer­kesztőségünk a levelek, a telefonhivások mellett szívesen fogadja a 06­30/218-11 -11 -es számra az SMS-üzeneteket is! Ész­revételeiket, véleményei­ket köszönjük! Alkoholt mérnek a gim­náziumnál? A 70/777-000­ról küldött üzenetet szegedi olvasónk, akinek szemet szúrt. hogy a szegedi Dugonics And­rás Piarista Gimnáziumtól alig ötven méterre vendéglátó egy­ség üzemel, amelyben alko­holt is mérnek. Szerinte ez sza­bályellenes. QJesíel a Kapcsolat Ilyen estben kevés a rendőri szaktudás. (Fotó Miskolczi Róbert) A média és a pszichiáterek Az öngyilkosokkal és az önkezű halállal foglalkozó pszichiáterek - a világon mindenütt - meddő harcot folytatnak a médiával azért, hogy ne csináljanak szen­zációt egy-egy öngyilkossági eset vagy próbálkozás kapcsán. A címlapsztorinak kiváló tragédiák, kivált ha híres emberek az áldozatok, ösztönzően hatnak az ön­kezű halálra vágyó emberekre. A médiában tálalt ön­gyilkossági esetek után megsokszorozódik a hasonló módszerrel elkövetett önkezű halált választók száma. Ha a média a nagy nyilvánosság előtt öngyilkossági fe­nyegetőakciót mutat be, garantálható, hogy napokon belül megismétlődik az eset, más főszereplővel. Sándor szerint a határozottság a célravezető, s nem a könyör­gés. Az Amerikai Egyesült Álla­mok néhány államában, így például Texasban mozgó krí­zisszolgálatok vonulnak ki a mélybe ugrással fenye­getőzőhöz. Az öngyilkosok kedvelt hídjánál, a Golden Ga­te-nél pedig pszichológusok ál­tal kiképzett rendőrök birkóz­nak szóban a „jelölttel" - so­rolja a külföldi példákat Te­mesvári Beáta pszichiáter főorvos. Magyarországon nin­csenek ilyen esetekre speciali­zálódott kríziscsapatok, a sze­gedi pszichiáter-szakemberek azonban már szerveztek kikép­zést rendőröknek, az öngyil­kosság megakadályozásának speciális kommunikációs és pszichológiai módszereit taní­tották neki. A főorvosnő állít­ja, mindig komolyan kell venni az öngyilkossági szándékot mutató embert, akkor is, ha az illető az önpusztítást nagy tö­meg előtt, s nem egy zárt szo­bában akarja elkövetni. A híd tetejére, az erkély korlátjára vagy a szakadék szélére álló, halállal fenyegetőző emberben az önpusztítási vágy mellett mindig ott munkál az, hogy üzenni akar valakinek: a társá­nak, a szüleinek, a főnökének, a világnak. A laikus közönség egy ré­sze megvetéssel vegyes dühvel tekint a hídról ugrani készülő emberre, kivált azok ontják rá a szidalmaikat, akik az útlezá­rás miatt nem haladhatnak to­vább dolgukra. A nézők között vannak szurkolók, akik őszin­tén remélik, hogy az esemény, nem ér tragikus véget. Nem egy olyan megjegyzés hangzik ilyenkor a tömegből, amelyik arra utal, az illető szemlélő ki­fejezetten élvezi az ingyen ka­pott izgalmat, mint egy jó kri­mit. K. K. Nem szakértők tárgyalnak a híd tetején Öngyilkosjelöltek példája Szerbül mulattak az ifjak A Boban Markovic Orkestar a régi zsinagógában lépett fel. (Fotó: Frank Yvette) Szerbia legnépszerűbb fú­vószenekara, a Boban Marko­vic Orkestar adott koncertet a MASZK Egyesület szervezé­sében az ALTERRA Kortárs Előadóművészeti Központban, a szegedi régi zsinagógában. A két trombitásból, egy szaxofo­nos-klarinétosból, négy kür­tösből, egy tubásból és két do­bosból álló zenekart a széle­sebb közönség Emir Kusturi­ca filmjeiből ismerheti. Go­rán Bregovic, a filmek zene­szerzője Belgrádban hallotta először őket, ezután készül­hetett el az Arizonai Álmodo­zók, az Underground, illetve a Macskajaj zenéje. Repertoár­jukon dél-szerbiai népzenei, régi török katonazenei dara­bok mellett sajátos feldolgozá­saik is szerepelnek. A koncer­ten a közönség együtt énekel­te az immár slágernek számí­tó filmbeli betétdalokat is. W. A. Rakoncátlan autósok. Papp Lajos a 427-989-szám­ról telefonált, mert nehez­ményezi, hogy sok gépko­csivezető társa fittyet hány­va a szabályokra, gyorsan hajt és átmegy a piros jelzé­sen. Szerinte a rendőrségnek jobban kéne figyelnie a ke­reszteződésekben, hogy ki­iktassák a veszélyesen köz­lekedő autósokat. (Figye­lem! Szegeden több „rendőrlámpánál" videoka­merával felszerelt rendőrök filmezik a piros jelzésre fittyet hányó gépjárműve­ket.) Májusi karácsonyfák. Szabó Gábor a 30/2664­950-es mobiljáról csörgött, mert szemet szúrt neki egy szemétkupac, amelyben száraz fenyőágakat vélt fel­fedezni. Olvasónk a Jósika utca és a Béke utca keresz­teződésében pillantott meg egy jókora szemétkupacot, amelyet szerinte karácsony óta nem takarított el senki, hisz az ágak egyértelműen karácsonyfától származnak. A kupacban kiérdemesült mosógépek és egyéb lomok is csúfítják a belvárosi utca­képet - mondta olvasónk, aki tisztább várost szeretne. 75 éve A gyermekklinika építéséről Szegeden az iparosok és munkások körében bizonyos mértékű megnyugvást kel­tett a kultuszminiszternek az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban a nemzet­gyűlésen tett nyilatkozata, amely szerint honorálni kí­vánja azt a hatalmas áldoza­tot, amelyet a város közön­sége hoz az egyetemért és nem engedi meg, hogy a vi­déki iparosokkal a fővárosi­ak konkuráljanak. Ez a mi­niszteri nyilatkozat körülbe­lül azt jelenti, hogy a mi­niszter az egyetemi építke­zéseknél előnyt óhajt bizto­sítani a munkára pályázó szegedi iparosok számára. Május végéig elkészíti Korb Flóris a gyermekklinika ter­veit és júliusban megkezdik az építkezést. (1926) 50 éve Emlék és valóság A Szegedi Nemzeti Szín­ház dolgozói is megértették annak a hatalmas gyűjtési akciónak jelentőségét, me­lyet az MNDSZ központjá­nak felhívására indított el a koreai gyermekek megse­gítésére. Vasárnap színvo­nalas matinét rendezett az MNDSZ a színház művé­szeinek közreműködésével. Segítsük a koreai gyermeke­ket. Küldjünk ruhaneműt, gyógyszert a hős koreai har­cosok gyermekeinek. (1951) 25 éve Gazdagodik a város Szinte nincs a városnak olyan része, ahol éppen ne épülne valami. Gazdagodik a város, s vele gazdagod­nak lakói is. Új ÁBC-kis­áruházat építenek a Retek utca és József Attila sugárút sarkánál. A múlt évben ezernél több lakást adtak át a környéken. Újszegeden több úszómedence készül el a következő esztendők során. Az Odesszai körút és a Népkert sor sarkán épül föl Szeged minden bi­zonnyal legmagasabb lakó­háza. Sok huzavona után végül is 18 szintes lesz az épület. (1976) MA PAPP ZOLTÁN, a 15-ös vá­lasztókerület képviselője fogadó­órát tart 18-19 óráig a Szentmihá­lyi Művelődési Házban. Téma töb­bek között a 2(X)I. évi fejlesztések. DR. GÉCZI JÓZSEF ország­gyűlési képviselő fogadóórát tart 2001. május 14-én, (hétfőn) 14-15 óráig az MSZP területi irodájá­ban. (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). A SZOCIALISTA PÁRT iro­dájában (Tisza L. krt. 2-4.1. em. 122-es szoba) Dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek 15-16 óra között. HOLNAP FARKASNÉ POCSAI BLAN­KA, a 8-as választókerület (Új­szeged) képviselője kizárólag a választókerület lakóinak egynyá­ri virágot oszt 16 órakor a Fő Fa­sori Általános Iskolában. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös vá­lasztókerület képviselője fogadó­órát taiililS-19 óráig a Gyálaréti Nyugdíjas Klubban. Téma többek között a 2001. évi fejlesztések. TÓfH ANDRÁS, a 19-es vá­lasztókerület (Felsőváros, Fodor­kert) képviselője kizárólag a vá­lasztókerület lakóinak egynyári virágot oszt 10 órakor a Gedói Általános Iskola udvarán. A MUNKÁSPÁRT belvárosi alapszervezete 16 órakor tag­gyűlést tart a Hüvelyk u. 1. szám alatti volt barakkóvodában. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor a Móra Ferenc Múzeum Dísztermében „Fele se tudomány" (Móra Ferenc). Muzeológusok a múzeumról, a múzeumi világna­pon. Vendégek: Lengyel András irodalomtörténész. Nagy Ádám történész, Szabó Tamás főrestau­rátor. Háziasszony: dr. Vörös Gab­riella múzeumigazgató. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN Zenei meglepetések. Gyüdi Sán­dorral, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatókamagyával dr. Csernay László beszélget 18 óra­kor. A BIOKULTÚRA EGYESÜ­LET a Százszorszép Gyermek­házban 18 órakor Komposztké­szítés címmel tart előadást. Vannak, akik az öngyil­kosságnak vagy az ezzel való fenyegetésnek a lát­ványos módját választják. Manapság szinte divat a hidra mászni, s onnan rio­gatni a kedvest, a csalá­dot, no meg a mindig nagyszámú nézőközönsé­get. Lenn senki sem tud­hatja biztosan: az ember, aki fenn áll a híd tetején, komolyan gondolja, hogy véget vet életének, vagy csak érzelmi zsarolásnak szánja attraktív mutatvá­nyát. Ha ember van a híd tetején, kivonulnak a mentők, a tűzol­tók, a rendőrök, akiknek egyet­len közös célja, megakadá­lyozni egy tragédiát. Nem a mentősök feladata a lecsalogatás, a győzködés ­mondja Zentay Attila, a szege­di mentőszolgálat vezetője -, a mi dolgunk az, hogy sérülés esetén baleseti intézetbe szál­lítsuk az öngyilkosjelöltet. Ha nem tesz magában kárt, és „megadja magát", akkor min­den esetben be kell vinnünk megfigyelésre és elmeorvosi vizsgálatra az ügyeletes pszi­chiátriára. A mentősök persze nem vonják ki magukat a csa­patmunkából, a győzködés, a lebeszélés idején sem. Ok is megpróbálják jobb belátásra bírni a leugrással fenyegetőzőt. Van ebben szakmai tapasztala­tuk, gyakorlatuk, hiszen men­tési akcióik során gyakran ta­lálkoznak pszichiátriai bete­gekkel, akiknél alkalmazniuk kell pszichológiai módszere­ket. A tűzoltók között sincs a le­beszélésre kiképzett ember, egy-egy esetben mindig a szol­gálat egyik tagja próbál szót érteni az öngyilkosjelölttel. A legtapasztaltabb, a legnagyobb rutinnal rendelkező vállalkozik a párbeszédre a halálra ké­szülővel. A városi tűzoltóság parancsnokhelyettese, Vida Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Illyés Szabolcs újságíróval oszthatják meg, aki 9 és 13 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefonszámon. Elveszett tárgyaikat ke­reső, illetve talált tárgyakat visszaadni szán­dékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehe­tik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve szemé­lyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. A ruhagyár varrta Munkatársunktól Vasárnap ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját Papp Nándor és felesége. Egykori munkahelyüknek, a Szegedi Ruhagyárnak köszönhetik, hogy találkoztak egymással. Éva néni 1949-ben lett textiles, s nemsokára kinevezték műve­zetőnek. Nándi bácsi eredeti szakmája kárpitos, de a masze­kolást abbahagyta, és meós lett a ruhagyárban. A közös munkahely mellett a közös hobbi is sokat segített a kapcsolatuk elmélyítésében, ugvanis mindketten tagjai vol­tak az egykori Szegedi Munkás Énekkarnak. Dalolós kedvü­ket szüleiktől örökölték és ők is továbbadták gyermekeiknek. A felsővárosi templomban tartott ünnepi szentmisén az „ifjú pár" egy szem leánya is énekelt a Lassus énekkarban. Laboráns lányuk mellett még két fiuk van Pappéknak. Zol­tán fiuk német állampolgárságú lányt vett feleségül, jelenleg Köln mellett lakik családjával. A nagyszülők így csak ritkán látják unokájukat. Ez nem is csoda, hisz az unoka, Ildi ráadá­sul Párizsban jár egyetemre. A németen és a magyaron kívül franciául, angolul és oroszul beszél. A másik fiuk Szegeden lakik, vele gyakrabban találkozhatnak. A vasárnapi mise után tizenhatan ülték köriil az ünnepi asz­talt. Nándi bácsiék legnagyobb örömére fiuk is hazalátogatott Kölnből, sajnos az unokájuk a vizsgák miatt nem tudott el­jönni. össze Pappékat Most is olyan boldog Papp Nándor és felesége, mint 50 évvel ezelőtt. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom