Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-14 / 111. szám

I HÉTFŐ, 2001. MÁJUS 14. CSONGRÁD MEGYE 3 Előbb felszólítanak irtásra és csak utána büntetnek Kezdődik a parlagfüszezon Tudósítóinktól A parlagfű július köze­pétől október közepéig vi­rágzik. Hathatósan csak a virágzás előtt védekezhe­tünk ellene. Ezt tavasszal érdemes elkezdeni. Kis te­rületen gyökerestül kell ki­húzni, tömeges előfordu­lás esetén pedig rendszeres kaszálás szükséges. A vá­rosok többségében önkor­mányzati rendelet szabá­lyozza az allergiát okozó gyomnövény irtását. Szeged A város közgyűlése még 1993-ban elfogadta azt a rende­letet. amely tartalmazza a par­lagfű elleni védekezést is. Mind a tulajdonosok - magánszemé­lyek és szervezetek -, mind a bérlők kötelesek a területükön irtani a parlagfüvet. - A virágzás előtt, vagyis a most tavasszal elkezdett kaszá­lás a leghatékonyabb - mond­ta Serege János, a szegedi vá­rosgondnokság vezetője. A vé­dekezés lehet mechanikus vagy vegyszeres. Az utóbbinál a Csongrád Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. Közterület-felügyelók jár­ják a várost, és figyelik a telke­ket, melyiken van parlagfű. Ha lakott az ingatlan, szórólapon hívják föl az ingatlan használó­jának figyelmét az irtásra, amit nyolc napon belül el kell vé­geznie, ha nem, a határidő lejár­ta után megbüntetik a hanyag gazdát. A büntetés elérheti a 10 ezer forintot. A felügyelet helyettes veze­tőjétől, Borossebe sí Mihály tói megtudtuk, hogy más az eljárás, ha lakatlan területen találnak allergiát okozó gyomot. Ilyen­kor a tulajdoni lap alapján ku­tatják fel a gazdát, s fölszólítják az irtásra. Ha ennek nem tesz eleget, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht.-tól megren­delik a kaszálását. A tulaj ennek Megyeszerte több ezren tüsszögnek az allergiát okozó gyomnövényektől. (Fotó: Karnok Csaba) Most kellene irtani! Amennyiben marad a jó idő, sok-sok napsütéssel, úgy idén legalább két hét­tel korábban kezd el virágozni a par­lagfű - állítják a szakemberek. Most kell tehát elkezdeni az irtást, hiszen ha virágzás közben törik derékba a gyom­növény szárát, még inkább telítődik a levegő pollennel. És akkor nem csinál­tunk semmit - mármint nem segítet­tünk az allergiától szenvedőkön. nem örülhet, hiszen az összes fölmerülő költséget neki kell állnia. A fölszólítás egyébként eredményesnek mondható, mi­vel tavaly mindenki lekaszálta portáján a gyomot. Vásárhely Már évek óta helyi rendelet kötelezi a vásárhelyi polgárokat arra, hogy irtsák ki a telkükön, lakóhelyükön vagy mezőgazda­sági művelés alatt álló földjü­kön az allergiát okozó parlag­füvet. A városban külön erre szakosodott közmunkás cso­port nem dolgozik, ám a parkok rendezése közben a többi gyom mellett a parlagfüvet is eltávo­lítják - tudtuk meg Körösi Zol­tántól, a közterület-felügyelet munkatársától. Makó Évek óta figyelik a parlag­fűvel fertőzött területeket a ma­kói önkormányzat szakembe­rei. Az összeállított térkép ta­núsága szerint ilyen például a lakótelepek környéke, de jó né­hány belvárosi park is. Az irtást közmunkáscsapat végzi: heten fűnyíróval, hatan pedig kaszá­val járják rendszeresen a kije­lölt területeket. Idén a parlag­fű elleni hadművelet március végén indult és őszig fog tarta­ni. A tisztiorvosi szolgálat he­lyi intézete szerint az irtás ta­valy hatékony volt. A kórház rendelőintézete ugyancsak ke­vesebb allergiás beteget jelen­tett, mint korábban. Műhelyi István, a városüzemelési cso­port vezetője azt reméli, idén is így lesz. A polgármesteri hi­vatal rendszeresen felhívja a lakók figyelmét is az irtásra. Bírságolásra Makón is van le­hetőség, tavaly azonban egy határozatot sem küldtek ki, mert - legkésőbb a közterület­felügyelő felszólítására - min­denki lekaszálta a gyomot a portája előtt Szentes A városellátó intézmény bri­gádjai gondoskodnak arról, hogy a szentesi közterületen ne legyen parlagfű. Az egész­ségre ártalmas gyomot a kö­vetkező napokban kezdik irta­ni azokról az önkormányzat tu­lajdonában lévő földekről is, amelyeket nem művelnek. Ilyen parcellák vannak példá­ul a 451 -es főút elkerülő szaka­sza mentén. Varga Sándor in­tézményvezető elmondta: a helyhatóság rendelete szerint mindenki a saját háza környé­kéről köteles eltávolítani a par­lagfüvet. Ha ezt bárki is elmu­lasztja, szabálysértési eljárást kezdeményezhetnek ellene. Azt is megtudtuk, hogy több középületben olyan plakátokat helyeznek el, amelyek a gyom­növény káros hatásaira figyel­meztetnek. Allergiás-e ön a virágporokra? Ecseki Tímea tanuló: ­Sajnos, allergiás vagyok, kü­lönösen az évnek ebben a szakában. Az akácvirág po­rától könnyezek, ami elég kellemetlen. Igazán nem is tudom, hogyan lehetne hat­hatósan megoldani a problé­mát. Nem hiszem, hogy a fá­kat kéne kivágni. Valaho­gyan átvészelem a tavaszt, utána elmúlik. Rácz Mónika makói di­ák: - Hogy pontosan mire, azt nem tudom, de biztosan allergiás vagyok. Tavasszal és nyáron állandóan fújom az orromat, tüsszögök. Eszembe jutott már az orvo­si vizsgálat, de azt hallottam, nem lehet biztosan meghatá­rozni a kiváltó okot. így egyelőre marad az légzés­könnyítő spray. Ez segít. Tézsi Balázs termékmene­dzser: - Én ugyan nem va­gyok allergiás, de tudom, hogy milyen kellemetlen, mert a feleségem sajnos szen­ved tőle. Fűfélékre, szőrre, vi­rágporokra reagál, s épp ilyen­kor, tavasszal a legrosszabb. Hasznosnak tartom a lakosság tájékoztatását, a pollenjelen­tést az allergiás időszakra való felkészülésben. Kondor Zoltán szentesi munkavállaló: Érzékeny vagyok a pollenre. Orvos­hoz még nem mentem vele, mert nem olyan rettenetes, kibírom. De 16 éves korom óta gyógyszert szedek. Egy havi adag 1200 forintba ke­rül. Vagy pedig: annyi nö­vényt kellene kiirtani, amennyit szerintem lehe­tetlen. Erdei Tímea fodrász: - A kanadai nyár virágára vagyok érzékeny. Mindig tavasszal a legkellemetle­nebb, hisz a városban is mindenfelé szállnak az apró pelyhek. Valami megoldást mindenképpen találni kell, mert tudom, hogy ilyenkor nagyon sokan fulladoznak. Ha nincs más, ki kell vágni a fákat. Munkatársunktól Tüsszögés, szemviszketés, köhögés, orrdugu­lás - a szénanátha sokak által megszenvedett tü­netei. A virágporra allergiások döntő többsége a parlagfű pollenjére érzékeny. Ez a gyomnövény július közepétől október közepéig ontja virágpo­rát, így gyakorlatilag egész nyáron és ősszel gyötri a parlagfűre allergiásokat. A gyomnövény virágpora az orrnyálkahártyán, a szemben, a száj­ban, a garatban gyulladást okoz, aminek követ­kezménye az orrdugulás, a vizes orrfolyás, a tüsszögés, a szemviszketés és -égés, a könnyezés, Szénanátha és tünetei a garatviszketés, a köhögés - sorolja a szénanátha tüneteit Lajos Sarolta, a szegedi tüdőgondozó ve­zető főorvosa. Ha a virágpor a hörgőket támadja, és ott görcsöt okoz, akkor az allergia súlyosabb változata, az allergiás asztma alakul ki. A főor­vosnő hangsúlyozza, már az elsó allergiás tünete­ket kezelni kell, mert a kezdeti stádiumban még megakadályozható, hogy a betegség később át­forduljon súlyos asztmába. A szegedi tüdőgondo­zóban tavaly 294 új szénanáthás beteget regiszt­ráltak, velük együtt az elmúlt évben összesen 2 ezer 585-re nőtt a szénanáthások száma. Az aller­giás asztmában szenvedők tábora 174 beteggel gyarapodott tavaly. A tüdőgondozóban az elmúlt esztendőben 1727 allergiás asztmást tartottak nyilván. A betegek 70 százalékánál a parlagfű pollenje okolható a kialakult allergiás betegsé­gért. Felemelt terv Pontosan nyolc hónapja tíz százalék feletti az éves infláció, ami köszönővi­szonyban sincs a kormánynak erre az esztendőre tervezett, hat-hét százalékos árszínvonal-emelkedésével, de még az időközben felemelt tervelőirányzat is ne­hezen látszik tarthatónak. Ez a harma­dik év, amikor a terv hat-hét százalék és ez a harmadik, amikor nem jön be, viszont idén először érkezett időben a „talán mégsem", azaz a korrekció. Jó és rossz infláció persze nincs, csak magas és ala­csony, rétegérzékenység viszont van, s a mostani árszín­vonal-emelkedés éppen olyan, hogy a legkisebb jövedel­műeket sújtja leginkább. Az átlagosnál sokkal erősebben növekedtek az elmúlt egy esztendőben az élelmiszerárak és a háztartási energia - s ez az, amin viszonylag keveset lehet spórolni. Kevésbé emelkedett viszont a ruházkodás költsége és a tartós fogyasztási cikkek ára, amiről legha­marabb lemond a pénzszűkében élő. Mostanában már nem publikál létminimumot a sta­tisztikai hivatal - vagy nem olyan hangosan teszi -, de ha hónapról hónapra újraszámolnák ezt az összeget, az inf­lációnál nagyobb ütemben emelkedne. Emlékszem, ré­gebben időről időre pontos összeget hozott nyilvánosság­ra a KSH, csak az volt a baj, hogy minden második két-, háromgyermekes családnál létminimum alattira jött ki az egy főre jutó jövedelem, ami egy idő után kezdett kényes­sé válni. Az áprilisi 10 J százalékos infláció egy hajszállal már kisebb, mint az egy hónappal korábbi, ám a szakemberek szerint csak a nyár közepére szelídül egyszámjegyűre. Ezt nagyban segítheti a forint sávszélesítése, aminek nyomán a hazai fizetőeszköz erősödni kezdett, s így érzékelhetően kevesebbet kell fizetni a dollárért vásárolt kőolajért, s ál­talában az importért. Ezzel ellentétes irányba hat, hogy a gazdaságpolitiká­nak már régen nem első számú prioritása az infláció csökkentése, s ha eddig nem volt az, a választások köze­ledtével még inkább felpuhulhat a financiális szigor. Óri­ási a kísértés a költekezésre, modellezhető, hogy az egy­ségnyi pénz miként használható fel leghatékonyabban ­hozhatja a legtöbb szavazatot. Országosan nemzeti színházzal, autópályával, soron kívüli nyugdíjemeléssel, közalkalmazotti béremeléssel, helyi szinten, homlokzatfelújítással, díszburkolattal, ját­szóterekkel, azaz komfortérzetet támadhatatlanul javító, látványos kiadásokkal. Vastagh: megtorpedózták az igazságügyi reformot Jog,igazság, szolgáltatás A Magyar Szocialista Párt, ha kormányra kerül, or­szágos jogsegély-szolgálati rendszert épít ki. Vastagh Pál, a Horn-kormány igazságügyi minisztere szerint a polgárok jelentős része elsősorban pénz hiányában nem juthat hozzá a számukra szükséges jogi tanácsokhoz. A szocia­lista politikus ezt a napokban jelentette ki Szegeden. Egyébként az MSZP sze­gedi irodájában már fogadták az ideiglenesen felállított jogsegélyszolgálatot felkere­sőket, az országban pedig to­vábbi tizenhárom helyen se­gítették a jogi tanácsra váró­kat. Természetesen ingyenes jogi képviseletet is biztosíta­nánk majd a rászoruló polgá­roknak, akik nagyon maguk­ra maradtak - vázolta a terv részleteit Vastagh. Számításai szerint az igazságszolgáltatás országos intézményrendsze­rének leterheltségét is csök­kentené a hálózat létrejötte. A rendszer kiépítését különö­sen indokolttá teszi, hogy az alapvető emberi jogok char­tájában, amelyet Magyaror­szág is elfogadott, szerepel az igazságszolgáltatáshoz va­ló jog, és az Európai Unió or­szágaiban ezzel összhangban az MSZP által tervezetthez hasonló intézményrendszerek már működnek is. Az előző ciklus igazság­ügy- minisztere ugyanak­kor kritikával illette a je­lenlegi tárca működését, el­sősorban amiatt, hogy Vastagh Pál szerint rendkívül széles az a ré­teg, amely nem kapja meg az igazságszolgál­tatáshoz való jogot. (Fotó: Gyenes Kálmán) megtorpant a szocialisták által '97-ben tizenegy új törvény elfogadásával me­gindított igazságszolgálta­tási reformfolyamat. „A Fi­desz-kormány egyszerűen megtorpedózta a reformo­kat" - utalt Vastagh Pál ar­ra, hogy nem jöttek létre a regionális bíróságok, a fel­lebbviteli főügyészségek sem, melyek tehermentesí­teni tudták volna a súlyo­san elnehezült helyi bírósá­gokat és a legfelsőbb bírósá­got. Elmaradt az új büntető­eljárási kódex bevezetése, és költségvetési szempontból is rendkívül rossz helyzetbe kerültek a bíróságok - bírál­ta a jelenlegi kormány politi­káját Vastagh Pál. Kéri Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom