Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-04 / 79. szám
Népvándorlás D éli szomszédaink szinte már a zsebükben érzik azt a 100 millió dollárt, amelyet Amerika ígért nekik Milosevicsért. Egyelőre úgy tűnik, minden a megírt forgatókönyv szerint halad, az szinte már részletkérdés, hol áll bíróság elé a volt diktátor, s mely bűnökért milyen sorrendben ítélik majd el. Százmillió dollár érkezik tehát Jugoszláviába, s remélhetően ezt az összeget újabb százmilliók követik majd. Mert az egésznek csak így lenne értelme. Hiszen ez a bizonyos százmillió egy lebombázott, lerongyolódott ország számára annyi, mintha nekem holnap valaki tízezer forintot adna. Megköszönném persze, de hogy ez az összeg lendítene-e családom anyagi helyzetén, hát azt igencsak kétségbe vonnám. Mégis: ez a százmillió dollár és ennek az összes előzménye, ami tavaly október óta Jugoszláviában történt, reménnyel tölti el azokat, akik eddig Magyarországon, s történetesen Szegeden éltek. Az ingatlanpiacon jártas szakemberek is azt erősítik, a nálunk évekkel ezelőtt megtelepedett, már-már meggyökerezni látszó jugoszláv családok eladják otthonaikat és hazatérnek. Nem mindenki, de elég nagy tömeg ahhoz, hogy észrevétessék magukat. Sok az eladó lakás - mondják - minden százból tízet a jugók adnak el. Minden százból további húszat úgy értékesítenek a szegediek, hogy helyettük nem építenek a Tisza-parti városban másikat. Hanem fogják a pénzt és odébhállnak vele - húzódnak a Dunántúlra, minél távolabb Szegedtől, minél közelebb a nyugati határhoz. Ennyire összetett az élet. A jó hírről, hogy nincs már többé Milosevics-diktatúra, azt hittük, mindenki számára egyformán jó. Elsősorban az ott élőknek, plusz nekünk is, hiszen újra kinyílik a határ, újra pezsgésnek indul a határmenti jövés-menésnek köszönhetően az élet. Es hát az ország újjáépítésében résztvevő „konvojoknak" is majd Szegeden keresztül vezet az útjuk. S hogy mi történik ehelyett? A konvojok még nem értek ide, a helyzet tehát egyelőre nem javul, inkább romlik. Hazatérnek - bízva az ígéretekben - azok a jugoszlávok, akik eddig itt adóztak, itt költötték el a pénzüket. Es elköltöznek azok a régi és új szegediek, akik feladták a reményt, hogy munkát találjanak. Modernkori népvándorlás, természetes jelenség - mondhatnánk. A baj csak az, hogy nem Szeged a végállomás. „Szórakoztató" pénzek Az inflációt meghaladó mértékben nőtt a háztartási elektromos gépek összforgalma 2000-ben, az előző esztendőhöz képest. Becslések szerint mintegy 200 milliárd forintot költöttek a magyar háztartások e termékek piacán. Előzetes adatokból arra következtetnek a kereskedelemkutatók, hogy a háztartások kiadásainak lassú átrendeződéséből leginkább a háztartási gépeket forgalmazó cégek profitálnak a közeljövőben. A szórakoztató-elektronikai készülékek piacát kimagasló növekedés jellemezte: mennyiségben a tavalyelőttihez képest 11 százalék, értékben pedig 15 százalék pluszt értek el az eladási mutatók. Az úgynevezett nagy fehér áruk (mint például a hűtőszekrény, vagy a mosógép) piacán is növekedett az eladás:, mind értékben, mind mennyiségben meghaladta a nyolc százalékot, összesen 90 milliárd forint árbevételt produkálva. A terület legkedveltebb terméke a mikrohullámú sütő volt, a forgalmi lista második helyét a mosogatógépek foglalták el. Az elektromos háztartási gépek közel 200 milliárdos piacának felét a szórakoztató elektronikai termékek teszik ki, piackutatók mérései szerint a legnagyobb ütemben közel harminc százalékkal a videomagnók, az audiotornyok, stabil audio-termékek és a hordozható CD-lejátszók forgalma emelkedett. O. K. K. Kihasználatlan adottságok és pénzhiány Hazánk nem a Golan-fennsík A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) sajnálatos módon több szó esett a pártpolitikáról, mint az ország és a mezőgazdaság helyzetéről - mondta dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke Opusztaszeren, a Föld napja alkalmából rendezett agrárkonferencián. Kifejtette: az állattenyésztés 2000-ben az évszázad legrosszabb mutatóit produkálta. Az EU-csatlakozásig azonban lenne remény a fejlődésre, ha évi 2-300 milliárd forintot a fejlesztésre fordítanánk. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságát éli át a mezőgazdaság: a termelőnek nincs jövedelme, s nem rendelkezik forrásokkal ahhoz, hogy a meglévő kedvező adottságokat kihasználja. Ezeket a súlyos kijelentéseket dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke mondta el az Egy százalék kérdéseire válaszolva azt követően, hogy március fejlesztésre, még mindig versenyképesek lehetnénk. S hogy mi jelenti majd az egész világ számára a század legnagyobb kihívását? Valószínűleg az, hogy milyen környezetterheléssel állít elő egyegy ország élelmiszert. Ebből a szempontból Magyarország nem áll rosszul, mivel mi „töredék" környezetterheléssel, a mai teljesítmény megkétszereződésével lennénk képesek eredmények elérésére. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyzetével, a régi és az új agrárminiszterrel kapcsolatban Csikai elmondta: a rendszerváltás óta még egyszer sem volt ilyen - politikailag - erős helyzetben az agrárágazat, mint az Orbán-kabinet időszakában, az előnyöket mégsem tudta kihasználni. Az FVMben sajnos, az eltelt csaknem három esztendőben több szó esett a pártpolitikáról, mint az ágazatról. Az agrárkamara elnöke reméli, hogy a személycserék e téren is változásokat hoznak. Fekete Klára Egyetemi pénz Külföldi munka Heti gazdaság Szántó: kilencszeres előnyben a világátlaghoz képest. (Fotó: Gyenes Kálmán) 29-én Opusztaszeren befejeződött az agrárium jelenlegi helyzetét elemző, a Föld napja alkalmából megrendezett konferencia. Mint ahogy azt az agrárszakember kifejtette, hiába van Magyarországon két és félszer akkora mennyiségű termőföld, mint az EU többi tagállamában, s kilencszer akkora, mint a világátlag, ha beruházásra, fejlesztésre nem futja. Sőt: az utolsó évtizedben 1000 milliárd értékű tőkét vontak ki az ágazatból, aminek pótlására nem volt lehetőség. Az agrárkamara elnöke idézte az egyik előadó, Horn Péter akadémikus szavait, aki elmondta: az állattenyésztésben az évszázad legalacsonyabb átlagát produkáltuk 2000-ben, a növénytermesztésben pedig az átlagtermések 2 tonnával maradtak el az EU államaitól. (Ez a hátrányunk 10 évvel ezelőtt még csak 1 tonna volt.) Az okokat — az aszályon kívül - könnyen meg lehet találni: nem került pénz talajművelésre, új gépekre, műtrágyára. A szomorú az - mondta dr. Dr. Csikai Miklós: nem használjuk ki adottságainkat. (Fotó: Karnok Csaba) Csikai Miklós -, hogy a hazai termőföldbőség módot adna arra, hogy változatos ütemű termékszerkezetet lehessen összeállítani. Nálunk nem kell a tengertől termőföldet elhódítani. mint Hollandiában, nem kell a Golan-fennsíkon követ törni, mint Izraelben. Ezekkel az államokkal összehasonlítva az a szomorú valóság, hogy Magyarországon kiváló minőségű szántók elhagyatottan, kihasználatlanul fekszenek. Sajnos, az uniós csatlakozásig már nagyon rövid az idő. Amennyiben azonban az elkövetkező három-négy esztendő során minden évben 250-300 milliárd forintot költhetnénk A bankok szerepe még tisztázatlan Ősztől indulna a diákhitel Segítség lenne A kormány döntése nyomán mára világosan körvonalazódtak az Oktatási Minisztérium szándékai szerint szeptembertől felvehető diákhitel részletei. Az azonban továbbra is tisztázatlan, hogyan kapcsolódnak be a kölcsön folyósításába a kereskedelmi bankok, amelyek egyelőre szinte semmit nem tudnak a pénzügyi konstrukcióról. A kormány még tavaly novemberben döntött arról, hogy idén szeptembertől minden egyetemi és főiskolai hallgató évente 210 ezer forint diákhitelt vehet fel. Ezzel nagyobb esélyt kívánnak teremteni a továbbtanuláshoz a szegényebb családok gyermekeinek. Az elképzelések szerint a Diákhitel Intézet feladata lesz a pénz- és tőkepiaci források bevonása és azok kihelyezése a hallgatóknak. Az intézet megállapodást köthet majd a kereskedelmi bankokkal a hitelek folyósítására. A Diákhitel Intézet tulajdonosa a magyar állam lesz, működését pedig az Oktatási Minisztérium koordinálja majd. A hitel visszafizetését a diploma megszerzése után kell elkezdeni, s havonta a mindenkori jövedelem hat százalékát törlesztésként befizetni. A törlesztő részleteket az APEH fogja begyűjteni. A jövedelemarányos visszafizetési modellből következik, hogy a törlesztés ideje nem állapítható meg pontosan, hiszen a különböző diplomával rendelkezők kezdő keresete eltér egymástól, és a bérnövekedés mértéke is befolyásolja a futamidőt. A hitelkonstrukció olyan elemeket is tartalmaz, amelyek elkerülhetővé teszik, hogy kilátástalan helyzetbe kerüljön a kölcsön felvevője, ha váratlan esemény történne az életében. Tartós munkanélküliség, hosszabb betegség, súlyos baleset esetén célzott kamattámogatást kap az adós, a sorkatonai szolgálat, illetve a gyermeknevelés idejére pedig halasztható a törlesztés. Elképzelhető olyan helyzet is, hogy az állam elengedi a hátralévő tartozást: ha a nyugdíjkorhatár eléréséig nem sikerül visszafizetni a kölcsönt, vagy ha valaki végleg keresőképtelenné válik. Az állam jelenléte a felsőoktatás támogatásában éppoly világosan körvonalazódik, mint a pontosan kidolgozott pénzügyi konstrukció elemei. A kereskedelmi bankok viszont szinte semmit nem tudnak az állami hitelezésről, bár maguk is gyakorlatilag érintetlen, speciális piacnak és potenciális ügyfeleknek tekintik a fiatalok körét. - Diákhitelezéssel kapcsolatban nagyon sok a nyitott kérdés - mondja Lestárné Szikszai Julianna, az OTP Rt. dél-alföldi igazgatóhelyettese. Véleménye szerint ígéretes vállalkozás a fiataloknak kölcsönt nyújtani, ám addig, míg a Diákhitel Intézet hitelfolyósítási kizárólagossága el nem dől, addig a bankok csak várakozhatnak. Az OTP tervei között egyébként szerepel a diákhitelezés, s ezt akár saját forrásból is hajlandó volna beindítani. Lestárné elmondta, a pénzintézetnél a már megszokott szolgáltatások mellett most egy új, kifejezetten az egyetemisták korosztályának szánt konstrukciót fejlesztenek ki, nem titkolva a reményt, hogy ha e fiatal, fogékony és rugalmas gondolkodású réteg igénybe veszi a szolgáltatást, talán a legnagyobb lakossági bank a majdani állami forrású diákhitelezésben is jelentős szerephez juthat. A Postabank Rt.-nél szintén várnak a diákhitelezéssel. Tóth Zoltán, a szegedi igazgatóság vezetője szerint annak ellenére korai még ezzel foglakozni, hogy a minisztérium tervei alapján szeptembertől már igénybe vehetőek lennének a hitelek. Mint mondja, a várakozásnak nem az az oka, hogy sok idejük van, hanem hogy konkrétumból van kevés, ami nélkül pénzről beszélni nem lehet. Előzetes információk szerint az Oktatási Minisztérium tárgyalt a Kereskedelmi és Hitelbankkal, valamint az Erste Bankkal is, ám a mai napig egyik pénzintézetnél sem ismerik a diákhitel igénybevételének részleteit. A bankok érdekei mindenképpen azt diktálják, hogy ne engedjék el ezt a lehetőséget, így az is sejthető, hogy a diákok számára nyújtott hitelezés kezdő időpontja nem rajtuk fog múlni. O. K. K.-H. Sz. Munkatársunktól A Magyar Gallup Intézet nemrégiben az ország 120 egyetemi, főiskolai karán több mint kétezer hallgatót faggatott anyagi helyzetéről. A kutatás arra is választ keresett. mennyire lesz népszerű az egyetemisták körében a tervek szerint idén szeptembertől felvehető diákhitel. A nyilatkozóknak csupán négy százaléka vett már fel bankkölcsönt, s mint azt az ábra is mutatja, a jelenlegi feltételek mellett ez az arány ma sem növekedne jelentősen. A diákhitel lehetőségével a megkérdezettek 61 százaléka élne, s 81 százaléknak a kölcsön jelentős, illetve érzékelhető segítséget jelentene, főleg azért, mivel annak törlesztését csak a munkába állás után kell megkezdeniük. 80 70 60 50 40 50 70 10 0 Ha lehetősége lenne felvenné a Viákhttelt 612 Vett már fel bankkölcsönt 42 A mai kereskedelmi banki kamatuk mellett venne fel személyi hitelt 62 forrás: Oktatási Miniszterim*
