Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-26 / 97. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 26. SZEGED 5 Botka, Géczi és Újhelyi - ellenszavazat nélkül Jelölteket állított az MSZP Szegeden Az elmúlt négy esztendő legfontosabb döntésére készül az MSZP szegedi szervezete - utalt a párt helyi ország­gyűlési jelöltek kiválasztására összehívott küldöttgyűlés fel­adatának jelentőségére Koz­ma József, a párt városi elnö­ke. A politikus szerint rendkí­vül nehéz feladat vár a jelöl­tekre, mert ma már mindenki­nek meg kell harcolnia man­dátumáért, senki sem juthat be egyszerűen a parlamentbe. A bevezetőt követően a je­lölőgyűlés második napirendi pontjaként adhatta le a kilenc­venegy küldött közül megje­lent hatvankilenc a szavaza­tát. A határozatképes kül­döttgyűlés megerősítette a há­rom jelölt személyét: jövőre ­mint ahogyan lapunkban már olvasható volt - Botka László, az MSZP megyei elnöke, Géczi József, az országos vá­lasztmány tagja, Újhelyi Ist­ván, az országos elnökség tagja indulhatnak Szegeden az egyéni képviselői mandá­tumért. K. B. Balról: Botka, Géczi és Újhelyi. (Fotó: Schmidt Andrea) A Mars tér átalakításához mindenki ért Lebontják a város éléskamráját Nyugtalanul alszanak mostanság a Mars téri kereskedők. Féltik a ne­kik otthont adó vásár­csarnokot. Május 3-án ugyanis a városi közgyű­lés megpróbál abban dűlőre jutni, hogy a tér átépítésével kapcsolatos, úgynevezett A és B vari­ációk közül melyiknek a „nyomvonalán" haladja­nak tovább. Annyi azon­ban biztos, hogy a csar­nokot mindkét változat bontásra ítéli. A Mars tér felújításával kapcsolatban két változat verseng egymással. Az A va­riációban a nemzetközi vásár területére költözne a buszpá­lyaudvar, a piac átépítésének idejére pedig a kereskedők a Reno pavilonjában árusíthat­nának ideiglenesen. (A vál­lalkozók szerint ez egyet je­lentene a teljes ellehetetlenü­léssel, hiszen végleges he­lyükhöz kétszeri költözéssel jutnának, miközben az átme­neti hely mostoha körülmé­nyei miatt valószínűleg töb­ben meg sem érnék a re­konstrukció befejezését.) Nagyobb a támogatottsága a B változatnak: eszerint a pályaudvar a helyén marad­na, területe bővülne, mivel megkapná azokat a négyzet­métereket, amelyeket jelen­leg a csarnok foglal el. A ke­reskedők pedig helyette esz­tétikus földszintes pavilono­kat vásárolhatnának a nem­zetközi vásár területén. Ezzel a megoldással csak egyszer költöznének, hiszen először a „túloldal" átépítése kezdődne el. A két változat egyedül ab­ban közös, hogy a jelenlegi csarnokot - amelyben az élelmiszereket árusító keres­kedők kaptak helyet - lebont­ják. Az A tervezet az új, „csarnokszerű" építményt, amely kis üzletekből állna, a tér túlsó fertályán helyezné el, az élelmiszer-ipari főisko­lával szemben, a B változat pedig a már említett nemzet­közi vásári helyszínre pakol­ná az élelmiszert árusítókat. Dr. Martonosi István, a Ki­sosz megyei titkára a vállal­kozók nevében a B tervet tá­mogatja. Dr. Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazga­tójának az a fontos, hogy buszpályaudvar végre meg­újuljon, bővüljön, márpedig ezzel valamennyi változat egyetért. A buszállomást 18 ezer négyzetméteresre terve­zik: a méret lehetővé teszi, hogy az EU-követelmények teljesüljenek, vagyis még brüsszeli pénzek is a felújí­tást segítsék. Szöllősi Béla, az IKV Rt. beruházási és műszaki igaz­gatóhelyettese elmondta: a május 3-i közgyűlésen még csak tájékoztatják a képvi­selőket a lehetőségekről. Ar­ról szavaznak, melyik irány­ba induljanak el, hogy a vég­leges változat előkészítésé­hez hozzákezdjenek. Elkép­zelhető, parázs vita kereke­dik, hiszen az igazgatóhelyet­tes szerint a Mars tér az a té­ma, amelyikhez mindenki ért. Fekete Klára Díj a vadasparknak Munkatársunktól A Szegedi Vadaspark Pro Natura Díjat kapott Turi-Ko­vács Béla környezetvédelmi minisztertől. Ezt a díjat Ma­gyarországon elsőként a Szegedi Vadasparknak ítél­ték oda. Miniszteri oklevelet vehe­tett át Paulovics Péter a Ti­sza-Szamos Kormánybiztosi Iroda munkatársa, a Kiss Fe­renc Csongrád Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület társelnöke a denevérvéde­lemben kifejtett munkájáért. Hadfi szerint Május 1 Mégsem nyilik május elsején a Kis Virág. Ezt Hadfi János azzal magya­rázta, hogy „az építkezés nem érte utol magát". Bár a befektetők jogi képvi­selője hat napja még úgy nyilatkozott lapunknak, hogy tartható a határidő, mára kiderült: elszámol­ták magukat az átalakítá­si munka tervezői és a cukrászda bérlői. Nem csupán műszaki, tech­nikai akadálya van a csúszás­nak. Valószínűleg akkor sem nyitna május első napján a Kis Virág, ha a hét végére készen lennének a belső átalakítási munkálatokkal, ugyanis az üzemeltetési engedélyeket még nem szerezte be a bérlő, az Első Ingatlanhasznosító és Ingatlanforgalmazó Kft. Már­pedig egy vendéglátó-ipari egység csak úgy kezdheti meg a működését, ha ahhoz a szak­hatóságok is (ÁNTSZ, tűzol­tóság, környezetvédelmi fel­ügyelőség) hozzájárulnak. A Kis Virág bérlői március elején vették kézbe az építési engedélyt, utána nekiláttak a rekonstrukciós munkálatok­nak. Hadfi János, a befektetők jogi képviselője többször nyi­latkozta már e lap hasábjain, hogy jól haladnak a munká­val, s május elsején megnyílik a Kis Virág. Ezt kétségbe von­ták azok a külső szakembe­rek, akik látták, hogyan (nem) halad a kivitelező cég a fel­újítással. Aztán jöttek a prob­lémák, mint már annyiszor a Virág-ügy során. Kiderült, hogy a műemlékvédelmi hi­vatallal elhúzódott egyeztetés miatt a teraszt nem a terveknek építkezés nem érte utol magát - Kis Virág nélkül " : ' ;í V i Wm i: wm HP? ^m flr MBr^^W Wm A Kis Virág belülről. A kép magáért beszél. (Fotó: Schmidt Andrea) Présben A terasz ügyében négy hete folynak a tárgyalások -a műemlékvédelmi hivatal, az önkormányzat és a ter­vező cég között. Zákány Ildikó, a terasz tervezője el­mondta: nem egyszerű dolog egyezségre jutni, mert mindenkinek megvannak a maga igényei és elvárásai, s emiatt bizonyos értelemben présben érzik magukat. Megtudtuk: született már olyan terv, ami megfelelt vol­na a hivatalnak és a városnak, ám kiderült, hogy a kért teraszbútort nem tudják határidőre szállítani, így újabb összeállításon kellett gondolkodni, melynek új­ra minden szempontnak meg kellett felelnie. megfelelően, május elsején, hanem csak később tudják megnyitni. A Kis Virág vi­szont időben kitárja kapuit ­közölte Hadfi János -, mert nem szeretnének május else­jétől napi ötvenezer forintos kötbért fizetni. Sokakban felvetődött a kér­dés: hogyan tárja ki kapuit a Kis Virág használatbavételi, illetve a működési engedély hiányában? Miután a hét kö­zepéig a szakhatóságok közül senki sem vizsgálódott a hely­színen, gyanússá vált a dolog. Az önkormányzatnál annyit árultak el, hogy addig termé­szetszerűleg nem adhatják ki a a fenti engedélyeket, amíg a szakhatóságok nem járják be a helyszínt és nem folytatják le a használatbavételi eljárást. Ennek során azt vizsgálják meg, hogy az átalakított cuk­rászda megfelel-e a közegész­ségügyi, tűz- és környezetvé­delmi előírásoknak, szabvá­nyoknak. Amíg a passzusra nem kerül rá a pecsét, addig az üzletet sem lehet megnyitni. A nyitás tehát csúszik. Mint már annyiszor. (Hogy hányszor akarták már a város patinás cukrász­dáját megnyitni, s mi történt Virág-ügyben az 1999. októ­ber 4-i bezárás óta, arról pén­teki számunkban olvashatnak bővebb összeállítást.) Sz. C. Sz. A kórház mostohagyereke Sebek az urológián Ott, ahol a gennyes vesét ugyanazon a mű­tőasztalon operálják, amelyiken a steril műté­tet végzik, ahol a kórter­mek előtti kövezeten ök­lömnyi lyukak tátongnak és a 9 éves ultrahangké­szüléken csak a vese mé­rete látható, de a részle­tek nem, ott a magyar egészségügy átlagos színvonalánál rosszabb a helyzet. A szegedi kór­ház és az egyetem közös urológiáján ilyen. A szegedi kórház és az or­vosegyetem közös urológia tanszékének vezetőjét nem könnyű megtalálni a városi kórház épületében. Pajor László professzor irodája az urológiai osztálytól és az am­bulanciáktól messze, a kór­ház udvarának végében, egy barakképületben lelhető fel, olyan helyen, amilyet ma­napság egy magára valamit is adó magáncég legfeljebb rak­tárnak használna. A tanszék­vezető professzor négy éve jött Szegedre, az akkor meg­üresedő tanszékvezetői posztra, s azóta próbál vál­toztatni a rossz körülménye­ken, eleddig sikertelenül. A bejárást az ambulancián kezdjük, ahol 15-20 ezer be­teg fordul meg évente, ötször több, mint amennyit a szak­rendelőben ellátnak. Az am­bulanciának nevezett parányi helyiségekben arra van mód, hogy a beteg adatait felve­gyék, aztán felküldik az osz­tályra vizsgálatra. Naponta „keveredik" az utcáról be­jövő beteg a benn fekvőkkel, akiknek semmivel sem jut­nak jobb körülmények, mint járó betegtársaiknak. A pro­fesszor előbb a két 13 ágyas kórterembe vezet. Az ötve­nes évek nagy állami kórhá­zainak hodályait idéző lát­vány. Festéket régen látott fa­lak, kopott ajtók, ablakok, berendezések, zsúfoltság, ne­héz szag, a folyosó kövezete olyan, mint a kukatárolóban. Ám mindez kevésbé riasztó a műtő állapotához képest. A szűk kis helyiségben egyet­len műtőasztal: - Ezen az asztalon operáljuk a gennyes herét, félórával később itt vé­gezzük a steril vesekőműtétet - mondja Pajor professzor, s hozzáteszi, két műtőasztalon tavaly 2040 urológiai operá­ciót végeztek, néhánnyal ke­vesebbet mint a budapesti urológiai klinikán, ahol öt műtő áll rendelkezésre. Nem egyszer kényszerülnek arra, hogy a sebészektől kérjenek kölcsön műtőt. Az operációt A szegedi kórház urológiáján az ápolónők kétharmada nyugdíjból visszahívott nővér. (Fotó: Gyenes Kálmán) olyan ultrahangberendezés „segíti", amelynek kép­ernyőjén csak a nagyjából látható vese, az „apróságok" nem. A tarthatatlan körülmé­nyeket évek óta látja a kór­ház vezetése, s többször is sürgette a tulajdonos önkor­mányzatot az osztály felújí­tására. Több éve kérik a címzett támogatáshoz elen­gedhetetlen saját részt, az önkormányzati hozzájáru­lást, nemcsak az urológia, hanem a pszichiátria és a re­umatológiai osztály felújítá­sára is. Az urológián - lévén egyetemi tanszék - az okta­tással és a kutatással is fog­lalkozni kellene. A feltételes mód azért indokolt, mert az oktatásra kapott évi néhány 100 ezer forint csakúgy pé­terfillér, mint a tanszék tudo­mányos - ugyancsak pár százezer forintos - kerete. Pajor professzor beavat abba a „titokba", hogy az uroló­gia nem csupán Szegeden, hanem a magyar egészség­ügyben is mostohagyerek. A kórházak működéséért fe­lelős egészségbiztosító jócs­kán alulfinanszírozza az uro­lógiát, az idén 20 százalék­kal csökkentették a működé­si kiadásokra adott pénzt. A szegedi kórház urológiáján az ápolónők kétharmada nyugdíjból visszahívott nővér. A szakmai színvonal még jó, a szegedi kórházban végzik a legnehezebb uroló­giai műtétből, a hólyagpót­lásból a legtöbbet az ország­ban. Kalocsai Katalin forrás ÜNNEPI SZKT-ME­NETREND. A Szegedi Köz­lekedési Társaság villamos­és trolibusz-járatai a május 1-jei, ünnepi hétvégén a meg­szokottól eltérő időpontok­ban közlekednek. Április 28­án (szombaton) a munkana­pokon érvényes menetrend, április 29-étől május 1-jéig (vasárnap, hétfőn és kedden) a munkaszüneti napok me­netrendje szerint indulnak az SZKT járatai. A SZIKLARAJZOK­TÓL A CD-IG címmel egye­dülálló kiállítást rendeztek a szegedi Móra Ferenc Múze­umban. Az információhor­dozók fejlődésének történe­tét bemutató tárlatot ma 14 óra 30-kor Szabó Gábor, az Oktatási Minisztérium kuta­tás-fejlesztési helyettes ál­lamtitkára nyitja meg, majd a fő támogató, a Vivendi Te­lecom Hungary kormányza­ti és külkapcsolati igazgató­ja, Lednitzky Péter mond kö­szöntőt. FÖLDRAJZI ELŐ­ADÁSOK. A Magyar Föld­rajzi Társaság Szegedi Szak­osztálya előadóülésre várja az érdeklődőket április 26­án, csütörtökön 5 órától az egyetem Ady téri épületének TTK-előadótermébe. A prog­ramot Makra László előadá­sa nyitja Levegőminőségi trendek Dél-Magyarországon címmel. Horváth Szilvia A közlekedés hatása a leve­gőminőség alakulására Sze­geden című tanulmányát mu­tatja be. Mucsi László légi felvételek elemzésén keresz­tül ismerteti a Szeged kör­nyéki környezeti problémá­kat. EGY ESTE A „GYIL­KOSOKKAL" című beszél­getésen vehetnek részt az ér­deklődők a Millenniumi Ká­véházban (Dugonics tér 12.) csütörtökön, 8 órától. Ekkor találkozhatnak a Gyilkosok éjszakája című darab sze­replőivel: Cseh Zsuzsával, Fazekas Gézával és Mészá­ros Tamás színművészek­kel. FOTÓKIÁLLÍTÁS. Molnár Gyula és Bajszár György fotókiállítása nyílik a B Galériában (Vörösmarty u. 3.) csütörtökön, délután 5 órakor. A megnyitóbeszédet Szávay István újságíró tartja. A tárlat május 25-éig tekint­hető meg. NEGYEDIK BAKTER­NAPOK. A Vasút a Gyer­mekekért Alapítvány szege­di diákotthonában (Boldog­asszony sugárút 44.) negye­dik alkalommal rendezik meg a bakternapokat. Ma délután 5 órakor kiállítás nyí­lik szegedi középiskolások festményeiből, grafikáiból, illetve kisplasztikáiból. Az idén 104 pályázatot küldtek be a gyerekek, melyből kilen­cet díjazott a szakmai zsű­ri. TÁNCHÁZ. A budapes­ti Kárpátia zenekar moldvai és gyimesi táncházzal, dab tanítással várja a táncolni vá­gyókat az Alsóvárosi Kul- . túrházban április 26-án, csü­törtökön, este 8 órakor. Tán­cot tanít Kovács Zoltán. A MATURANDUS Fotó Alkotó Csoport kiállítása nyí­lik ma Szegeden, a Victot Hugó utcai Start Galériában. A kiállítást 17 óra 30 perc­kor Pacsika Emília nyitja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom